TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI

Az előadások a következő témára: "TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI"— Előadás másolata:

1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAM

2 ALAPELVEK A megelőzés elve Felelősség elve Kooperáció elve
Tájékoztatás elve Mindezen alapelvek illeszkednek a területfejlesztés alapelveihez is: – szubszidiaritás, – decentralizáció, – partnerség, – nyilvánosság és részvétel

3 ALAPELVEK A megelőzés elve
A környezeti, környezet-egészségügyi problémák megelőzése könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni.

4 ALAPELVEK Felelősség elve
A kedvezőtlen hatásokat, a bekövetkezett károkat annak kell elhárítania/megtérítenie, akinek a tevékenysége azt okozza/okozt.

5 ALAPELVEK Kooperáció elve
A fenntartható fejlődés elveinek megfelelő környezet- használatok - kialakításában, - fenntartásában, - a környezeti problémák megoldásában az érintett/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó, elősegítendő.

6 ALAPELVEK Tájékoztatás elve
A környezet minőségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése/megismertetése alapvető állampolgári jog.

7 A települési környezetvédelmi programnak tartalma
a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település- üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezet-károsodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

8 A TERVEZÉSI, PROGRAMKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT
A környezeti tervezés többlépcsős körfolyamat: – helyzetfelismerés/helyzetelemzés, – jövőkép és a célok, prioritások meghatározása, – tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meg-határozása), – a megvalósíthatóság vizsgálata, -prognózis, – megvalósítás, – monitoring, ellenőrzés és értékelés.

9 A környezetvédelmi program megalapozása
A meglévő információbázis és tervek kiértékelése 2. A környezeti állapot felmérése AZ ÁLLAPOTFELMÉRÉS TARTALMA A település területhasznosítási szerkezete B) A természeti környezeti elemek állapota és a környezet-egészségügy emberi vonatkozásai C) A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális rendszerének állapotjellemzői

10 A) A település területhasznosítási szerkezete
A vizsgálati terület áttekintő lehatárolása, térképi ábrázolása; Beépített területek jellemzése, területhasznosítási funkciók; A település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése; A település közlekedési hálózatának területi áttekintése, térképes megjelenítése; A település víziközmű- és energiahálózata által érintett és védendő területek; Emisszió források elhelyezkedése; A település hulladékgazdálkodása kapcsán kialakuló területi környezeti konfliktusok feltárása; A település rendezési tervének környezetvédelmi elhatározásai.

11 A természeti környezeti elemek állapota és a környezet-egészségügy emberi vonatkozásai
Levegő Háttérszennyezettség; A település átszellőzési viszonyainak jellemzése; Immissziós helyzet; Kibocsátó források (közlekedés, ipar, háztartások stb.) jellemzése; A légszennyezés minősítése, egészségügyi határértékekhez való viszonya. Víz A település közigazgatási határát ill. a település belterületét érintő felszíni vizek ismertetése, környezeti jellemzése (hidrológiai, vízminőségi); Felszín alatti vizek jellemzői a település térségében (talajvíz, rétegvíz, termál víz); Vízkivételi, vízbeszerzési jellemzők, vízbázisok elhelyezkedése; Szennyvíz-bevezetési helyek, bevezetési jellemzők; Bányászat és ipari tevékenységek hatásai a vízháztartásra, vízminőségre.

12 A természeti környezeti elemek állapota és
a környezet-egészségügy emberi vonatkozásai Föld (talaj) A település geográfiai jellemzői, felszíni formák, domborzat; Geológiai felépítés; Talaptípusok, fizikai talajféleségek; Talajfunkciók és talajpotenciálok; Érzékeny területek; A termőtalaj védelmét veszélyeztető folyamatok (szél- és vízerózió, szikesedés, talajsavanyodás stb.); A település bel- és külterületének talaját érő terhelések, meglévő talajszennyezettségből származó környezeti hatások.

13 A természeti környezeti elemek állapota és
a környezet-egészségügy emberi vonatkozásai Élővilág és természetvédelem A település közigazgatási területén és tágabb környezetében lévő természetvédelmi és természeti területek, értékek, azok állapota, jellemzése; Élőhelyek, biotóp típusok, ökológiai folyosók. Ember (környezet-egészségügy) Demográfiai jellemzők; Egészségügyi ellátás jellemzői; Egészségügyi helyzet (mortalitás és morbiditás); A település környezeti állapotával szorosabb összefüggésbe hozható betegségek, érintett lakossági arány, veszélyeztetett korcsoportok.