Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások."— Előadás másolata:

1 Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások

2 Az ipar előtti város karaktere

3 Gideon Sjoberg The Preindustrial City

4 Az ipari forradalom előtti város területhasználata a városközpont dominanciája mind gazda- sági, mind társadalmi (lakóhelyi) értelem- ben finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglal- kozási, vallási kötődések szerint alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett „területfelhasználás” hiánya

5 San Giminiano

6

7

8 Kereskedelem és kisipar a preindusztriális városban etail: kiRskereskedelem Shambles: mészárszékek Town, Guild Hall: városháza, céh-ház Wholesale markets: nagybani piacok Crafts: iparosok műhelyei Leather: bőr(ösök) Tanners: cserzővargák Cloth: ruha (szabók) Weavers, Dyers: szövők, posztófestők Smiths: kovácsok

9 Johann Heinrich von Thünen (1780 – 1850)

10 Thünen: Der isolierte Stadt (1826) A minden szempontból azonos jellemzőkkel rendelke- ző síkságon elhelyezkedő város, mint (egyetlen) piac körül a mezőgazdasági területhasználatok szabály- szerűen alakulnak: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterü- letek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők.

11

12

13

14

15 Az ipari innovációkat kiváltó fő keresleti tényezők fejlődő orvoslás – csökkenő gyermekha- landóság, növekvő népesség, gyarmatosítás, kiszélesedett piac, mezőgazdasági átalakulás, a tagosítás, falusi ipar visszaszorulása, a megnőtt iparcikk igény, végül a napóleoni háborúk

16

17

18

19

20

21

22 Innovációk a textiliparban Angliában

23 John Kay a repülő vetélő feltalálója (1733) Eredmény: gyorsabbá válik a fonás

24 John Kay A felfedező menekülni készül a dühös kollégák haragja elől

25 „Jenny” a javított szövőszék – 8 orsó High vagy Hargraeves (1764) Eredmény: egy munkás több szálat tud kezelni.

26 Richard Arkwright Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak. (1770) Eredmény: a szövők nem tudják feldolgoznia megnőtt mennyiségű fonalat.

27 James Watt ( ), a gőzgép tökéletesítője

28

29 Samuel Crompton (1753 – 1796) 1779-ben gőzgépet használ a szövőszék meghajtására

30 Arkwright gőzzel hajtott szövőszékei

31 Friedrich Schinkel londoni látogatása során készített rajza többszintes textilipari épületekről

32 Gőzgép a bányászatban, Glasgow környéke, fotó 1911-ből

33 A vasipar forradalma A vaskohászatban használt faszén iránti növekvő kereslet felveri az árat, az erdők fogynak. A faszenet helyettesítő szén kén tartalma miatt a vas minősége gyenge. Abraham Darby (1709) a kőszén előhevítésével kokszot állít elő. Henry Cort 1783-ban feltalálja a kavarásos kohót és a hengerelés eljárását.

34

35 Coalbrooksdale – ipari falu Walesben ma, itt használtak először kokszot szén helyett a vasérc olvasztásához

36

37

38 A közlekedés forradalma A 18. századtól közel 170 ipari csatorna épül az Egye- sült Királyságban magán beruházásban – közülük 140 ma is működik. Telford és McAdam feltalálják a „makadámot” - magán útépítés („toll road”: vám-út). Magán beruházásban vasutak épülnek, 1825-ben indul Stephenson gőzmozdonya – a magán vasutak csak las- san válnak egy országos rendszer részévé.

39

40

41

42 J. L. McAdam ( )

43 Thomas Telford ( )

44 Telford öntöttvas hídja a Severn folyón Coalbrooksdale- nél

45 George Stephenson Stockton-Darlington között gőzmozdony vontatta vonat

46

47

48

49

50 A kor politikai és gazdasági gondolkodása Lerombolni az abszolutizmus privilégiu- mait, túllépni az idejét múlt céh-rendsze- ren, kizárni mindenfajta közösségi, állami bea- vatkozást, helyet adni a „laissez fair” gazdasági szabadságának, eladni az állam minden létező vagyonát. (Adam Smith, David Ricardo)

51 Adam Smith ( )

52

53 David Ricardo ( )

54

55 Hatások a városhálózatra, a városokra regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban a Thünen-i rend felbomlása, a városias felhasználás magasabb hozamot biztosít: területi növekedés a város belső területein radikális átrendeződések mind funkcionálisan, mind társadalmilag kialakul az ipari város jellegzetes „területfelhasználása” gyökeresen új lakásrendszer: „elit” negyedek és munkástelepek létrejötte várostervezés csak a magas státusúak számára

56

57 Manchester az 1700-as évek közepén

58 Sheffield 1870-ben

59 Egy példa: Manchester Népességnövekedés: fő fő fő fő A városban 1830-ban 560 gyapotfeldolgozó működött. Textilmunkások száma: 110 ezer, köztük 35 ezer gyerek.

60 London növekedése

61 A munkások lakáskörülményei nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában előbb rendkívüli sűrűséggel („jerry builders”, „back-to back”) majd elfogadható minőségben, a fő probléma a környezet, az infrastruktúra, a megfelelő városi szolgáltatások, a szabad területek, a zöldfelületek hiánya, a légszennyeződés

62

63

64

65 Friedrich Engels (1820 – 1895)

66

67

68 Jellegzetes bérházas beépítési formák a 19. század végén

69 Az 1875-ös angol Egészségügyi Törvénynek megfelelő beépítés

70 A New York-i bérházépítés szabályzatának „javítása” a 19. században

71

72 Lakásépítés a középosztály számára A jobb módúak a kedvezőbb környezetű külsőbb részei felé mozdulnak.

73 London – Regent Street

74 Edinburgh – sorházak zöld square körül

75 Bath

76

77 Egyéni és tömegközlekedés lóháton, a „parkolási probléma”, lóvasút, villamos

78

79

80 A chicago-i humán ökológiai iskola Park, Burgess, Hoyt magyarázó modelljei

81 Robert Ezra Park (1864 – 1944)

82 A humán ökológusok és Darwin „Életháló” elmélet: a fajok harca a térért (a fény- ért) egy növényközösségben. „Dominancia” és „szukcesszió”: a domináns fajt azok követik, melyek számára domináns faj teret ad A verseny az emberi közösségekben is az egye- dek, a „közösség” szintjén zajlik: az ökológiai modell adaptációja a városokra. A társadalmi szinten a versenyt a szolidaritás el- lensúlyozhatja.

83 Henry George (1839 – 1897) „Az egyetlen adó kiszabadít – meg- törni a föld-monopóliumot!”

84 Ernest Burgess (1886 – 1966)

85 Burgess koncentrikus modellje 1. Központi üzleti negyed 2. Átmeneti zóna 3. Munkás lakótelepek 4. Középosztály lakóterületei 5. Szuburbiák

86 Homer Hoyt (1859 – 1944) szektor-modelje Alap-feltételezések: A város „domináns” területe a központi üzleti negyed. A „domináns” társadalmi cso- port a magas státusú népesség. E népességi csoport téri pre- ferenciája a meghatározó: közel a központhoz, kedvező környe- zet, szabad növekedési lehető- ség,

87 Magas és alacsony státusú szektorok viszonya a központhoz és az ipari területekhez Liverpool humán-ökológiai modellje 1871-ben

88 A központi üzleti negyed területi differenciálódása Bostonban

89 London A fő ipari jellegű tevékenységek elrendeződése 1750-ben

90

91 A Hoyt-modell Budapesten a két háború között – az ipar és a vasút akadályozza a magas státusú szektorok területi növekedését a Duna mentén

92 A magas státusú szektorok Nagy-Budapesten a 2001-es népszámlálás alapján

93 A korai utópisták Owen, Fourier, Godin

94 Robert Owen ( ) szövőiparban „self-made man” intellektuális körökben forog 1816 – New Lanark, „Karakter- formáló Intézet”, rövidebb mun- kaidő, jobb lakások gazdasági filozófia : Malthus ellen – kedvező foglalkoztatási szerkezet, ipar és mezőgazda- ság együtt új társadalmi és fizikai szervezet kell: kb fős falu utópia: család-ellenes megoldá- sok, gyerekek szülőktől való el- választása

95 Owen New Lanark-i textilgyára

96 Owen ipari faluja – a „parallelogramma” az angol mezőgazdasági tájban

97 A „parallelogramma” funkciói szolgáltatások a „parallelogrammában”: iskola, (kicsik, nagyok), előadó, imaszoba, könyvtár, előadóterem, közös konyha, felügyelők, egy- háziak, iskolamesterek, orvosok lakásai, gyen- gélkedő, szállás ”idegeneknek”, közös raktárak gyermekek számára külön hálóhelyek, szülők- nek „lakósejtek” „parallelogrammán” kívül: földek, házikertek, műhelyek, istállók, vágóhíd, malom, sörfőzde és GŐZGÉP!

98 Charles Fourier ( ) Kevésbé közösségi gondolkodó, „technikai” utópia, 1808 – osztályok harca ellen írás: korszakok (4) barbarizmus, (5) civilizáció, (6) garantizmus, (7) „Nagy Harmónia”. A garanizmus korában: szabá- lyozott barokk város – részletes építési szabályzat, „Nagy Harmónia” korában: FALANSZTER – szociális palo- tában

99 A falanszter építészeti mintája: Párizs – Palais Royal

100 Fourier falansztere – a „szociális palota”

101 A falanszter alaprajza és metszete az „utcagalériával” és a hidakkal

102 Jean-Baptiste André Godin ( )

103 Godin Familistére-e

104

105

106

107 Óvoda és bölcsőde a Familistére-ben

108 Későbbi hatások szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus

109 Az angol egészségügyi törvényhozás A várostervezés új eszközeinek kikényszerülése

110 Új felismerések és beavatkozások 1830 után a pestis helyett kolera, a városi környezetben rejlő okok számbavétele 1834 – „Szegénytörvény” módosítása, dologházak, szegények orvosi ellátása, oltás az infrastrukturális beavatkozások széttagoltsága, egységes felügyelet hiánya 1838 – országos vizsgálatok a közegészségügyi helyzetre (Edwin Chadick), szervezeti átalakítás javaslatai 1848 – az első Közegészségügyi Törvény: a közszolgáltatások egységes felügyelet alatt, közegészségi felügyelők, orvosok a „be nem avatkozás” liberális elve ellenére a helyzet kikényszeríti a törvény elfogadását

111 Hatások a várostervezésre nyomortelepek feltérképezése a csatornázás megva- lósíthatósága érdekében kisajátítási jog kiszélesítése új épületek csak csatornára való rákötéssel szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés útburkolás, utcák kezelése fenntartása közkertek, parkok létesítése, temetők vízellátás javítása a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) 1875 – új, mindenre kiterjedő lakásépítészeti szabályzat

112 A 19. század végi nagy városszabályozások Párizs, Bécs, Barcelona

113

114 Párizs – pályázati tervek a 18. és 19. században

115 George-Eugen Haussmann (1809 – 1891) Seine département prefektusa III. Napoleon megbízása Párizs modernizálására új infrastruktúra: vízellátás, csatorná- zás, gázvilágítás új „boulvard”-ok, középkori úthálózat kiegészítése („bulvárdozás”) – barr- ikád építés ellen is! parkok, terek, középületek, temetők régi város közel 60 %-a elpusztul 1865, 1869 – 510 millió frank hitel

116

117

118 Párizsi háziúr: „Ez igen! Még egy házat bontanak. Minden lakóm lakbérét felemelem 200 frankkal.”

119

120 Az Avenue de l’Opera bevágása a régi utca- és tömbrendszerbe

121 A „bulvárdozás” típusai Párizsban

122 Párizs Place d’ Etoile

123 Középkori rajz Bécsről

124 A Ferencesek kapuja Bécsben az 1500-as években épült védművön

125 Bécs – a „Glacis”, liget a 19. században

126 Bécs a Ring terve

127

128

129


Letölteni ppt "Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések