Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Az ipari forradalom városa
Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások
2
Az ipar előtti város karaktere
3
Gideon Sjoberg The Preindustrial City
4
Az ipari forradalom előtti város területhasználata
a városközpont dominanciája mind gazda-sági, mind társadalmi (lakóhelyi) értelem-ben finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglal-kozási, vallási kötődések szerint alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett „területfelhasználás” hiánya
5
San Giminiano
8
Kereskedelem és kisipar a preindusztriális városban
etail: kiRskereskedelem Shambles: mészárszékek Town, Guild Hall: városháza, céh-ház Wholesale markets: nagybani piacok Crafts: iparosok műhelyei Leather: bőr(ösök) Tanners: cserzővargák Cloth: ruha (szabók) Weavers, Dyers: szövők, posztófestők Smiths: kovácsok
9
Johann Heinrich von Thünen
(1780 – 1850)
10
Thünen: Der isolierte Stadt (1826)
A minden szempontból azonos jellemzőkkel rendelke-ző síkságon elhelyezkedő város, mint (egyetlen) piac körül a mezőgazdasági területhasználatok szabály-szerűen alakulnak: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterü-letek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők.
15
Az ipari innovációkat kiváltó fő keresleti tényezők
fejlődő orvoslás – csökkenő gyermekha-landóság, növekvő népesség, gyarmatosítás, kiszélesedett piac, mezőgazdasági átalakulás, a tagosítás, falusi ipar visszaszorulása, a megnőtt iparcikk igény, végül a napóleoni háborúk
22
Innovációk a textiliparban Angliában
23
John Kay a repülő vetélő feltalálója (1733) Eredmény: gyorsabbá válik a fonás
24
John Kay A felfedező menekülni készül a dühös kollégák haragja elől
25
„Jenny” a javított szövőszék – 8 orsó
High vagy Hargraeves (1764) Eredmény: egy munkás több szálat tud kezelni.
26
Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak.
Richard Arkwright Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak. (1770) Eredmény: a szövők nem tudják feldolgoznia megnőtt mennyiségű fonalat.
27
James Watt ( ), a gőzgép tökéletesítője
29
Samuel Crompton (1753 – 1796) 1779-ben gőzgépet használ a szövőszék meghajtására
30
Arkwright gőzzel hajtott szövőszékei
31
Friedrich Schinkel londoni látogatása során készített rajza többszintes textilipari épületekről
32
Gőzgép a bányászatban, Glasgow környéke, fotó 1911-ből
33
A vasipar forradalma A vaskohászatban használt faszén iránti növekvő kereslet felveri az árat, az erdők fogynak. A faszenet helyettesítő szén kén tartalma miatt a vas minősége gyenge. Abraham Darby (1709) a kőszén előhevítésével kokszot állít elő. Henry Cort 1783-ban feltalálja a kavarásos kohót és a hengerelés eljárását.
35
Coalbrooksdale – ipari falu Walesben ma, itt használtak először kokszot szén helyett a vasérc olvasztásához
38
A közlekedés forradalma
A 18. századtól közel 170 ipari csatorna épül az Egye-sült Királyságban magán beruházásban – közülük 140 ma is működik. Telford és McAdam feltalálják a „makadámot” - magán útépítés („toll road”: vám-út). Magán beruházásban vasutak épülnek, 1825-ben indul Stephenson gőzmozdonya – a magán vasutak csak las-san válnak egy országos rendszer részévé.
42
J. L. McAdam ( )
43
Thomas Telford ( )
44
Telford öntöttvas hídja a Severn folyón Coalbrooksdale-nél
45
George Stephenson Stockton-Darlington között gőzmozdony vontatta vonat
50
A kor politikai és gazdasági gondolkodása
Lerombolni az abszolutizmus privilégiu-mait, túllépni az idejét múlt céh-rendsze-ren, kizárni mindenfajta közösségi, állami bea-vatkozást, helyet adni a „laissez fair” gazdasági szabadságának, eladni az állam minden létező vagyonát (Adam Smith, David Ricardo)
51
Adam Smith ( )
53
David Ricardo ( )
55
Hatások a városhálózatra, a városokra
regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban a Thünen-i rend felbomlása, a városias felhasználás magasabb hozamot biztosít: területi növekedés a város belső területein radikális átrendeződések mind funkcionálisan, mind társadalmilag kialakul az ipari város jellegzetes „területfelhasználása” gyökeresen új lakásrendszer: „elit” negyedek és munkástelepek létrejötte várostervezés csak a magas státusúak számára
57
Manchester az 1700-as évek közepén
58
Sheffield 1870-ben
59
Egy példa: Manchester Népességnövekedés: 17 000 fő 1801 75 281 fő
A városban 1830-ban 560 gyapotfeldolgozó működött. Textilmunkások száma: 110 ezer, köztük 35 ezer gyerek.
60
London növekedése
61
A munkások lakáskörülményei
nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában előbb rendkívüli sűrűséggel („jerry builders”, „back-to back”) majd elfogadható minőségben, a fő probléma a környezet, az infrastruktúra, a megfelelő városi szolgáltatások, a szabad területek, a zöldfelületek hiánya, a légszennyeződés
65
Friedrich Engels (1820 – 1895)
68
Jellegzetes bérházas beépítési formák a 19. század végén
69
Az 1875-ös angol Egészségügyi Törvénynek megfelelő beépítés
70
A New York-i bérházépítés szabályzatának „javítása” a 19. században
72
Lakásépítés a középosztály számára
A jobb módúak a kedvezőbb környezetű külsőbb részei felé mozdulnak.
73
London – Regent Street
74
Edinburgh – sorházak zöld square körül
75
Bath
77
Egyéni és tömegközlekedés
lóháton, a „parkolási probléma”, lóvasút, villamos
80
A chicago-i humán ökológiai iskola
Park, Burgess, Hoyt magyarázó modelljei
81
Robert Ezra Park (1864 – 1944)
82
A humán ökológusok és Darwin
„Életháló” elmélet: a fajok harca a térért (a fény-ért) egy növényközösségben. „Dominancia” és „szukcesszió”: a domináns fajt azok követik, melyek számára domináns faj teret ad A verseny az emberi közösségekben is az egye-dek, a „közösség” szintjén zajlik: az ökológiai modell adaptációja a városokra. A társadalmi szinten a versenyt a szolidaritás el-lensúlyozhatja.
83
Henry George (1839 – 1897) „Az egyetlen adó kiszabadít – meg-törni a föld-monopóliumot!”
84
Ernest Burgess (1886 – 1966)
85
Burgess koncentrikus modellje
1. Központi üzleti negyed 2. Átmeneti zóna 3. Munkás lakótelepek 4. Középosztály lakóterületei 5. Szuburbiák
86
Homer Hoyt (1859 – 1944) szektor-modelje Alap-feltételezések:
A város „domináns” területe a központi üzleti negyed. A „domináns” társadalmi cso-port a magas státusú népesség. E népességi csoport téri pre-ferenciája a meghatározó: közel a központhoz, kedvező környe-zet, szabad növekedési lehető-ség,
87
Liverpool humán-ökológiai modellje 1871-ben
Magas és alacsony státusú szektorok viszonya a központhoz és az ipari területekhez
88
A központi üzleti negyed területi differenciálódása Bostonban
89
London A fő ipari jellegű tevékenységek elrendeződése 1750-ben
91
A Hoyt-modell Budapesten a két háború között – az ipar és a vasút akadályozza a magas státusú szektorok területi növekedését a Duna mentén
92
A magas státusú szektorok Nagy-Budapesten a 2001-es népszámlálás alapján
93
A korai utópisták Owen, Fourier, Godin
94
Robert Owen (1771-1858) szövőiparban „self-made man”
intellektuális körökben forog 1816 – New Lanark, „Karakter-formáló Intézet”, rövidebb mun-kaidő, jobb lakások gazdasági filozófia: Malthus ellen – kedvező foglalkoztatási szerkezet, ipar és mezőgazda-ság együtt új társadalmi és fizikai szervezet kell: kb fős falu utópia: család-ellenes megoldá-sok, gyerekek szülőktől való el-választása
95
Owen New Lanark-i textilgyára
96
Owen ipari faluja – a „parallelogramma” az angol mezőgazdasági tájban
97
A „parallelogramma” funkciói
szolgáltatások a „parallelogrammában”: iskola, (kicsik, nagyok), előadó, imaszoba, könyvtár, előadóterem, közös konyha, felügyelők, egy-háziak, iskolamesterek, orvosok lakásai, gyen-gélkedő, szállás ”idegeneknek”, közös raktárak gyermekek számára külön hálóhelyek, szülők-nek „lakósejtek” „parallelogrammán” kívül: földek, házikertek, műhelyek, istállók, vágóhíd, malom, sörfőzde és GŐZGÉP!
98
Charles Fourier ( ) Kevésbé közösségi gondolkodó, „technikai” utópia, 1808 – osztályok harca ellen írás: korszakok (4) barbarizmus, (5) civilizáció, (6) garantizmus, (7) „Nagy Harmónia”. A garanizmus korában: szabá-lyozott barokk város – részletes építési szabályzat, „Nagy Harmónia” korában: FALANSZTER – szociális palo-tában
99
A falanszter építészeti mintája: Párizs – Palais Royal
100
Fourier falansztere – a „szociális palota”
101
A falanszter alaprajza és metszete az „utcagalériával” és a hidakkal
102
Jean-Baptiste André Godin (1817-1888)
103
Godin Familistére-e
107
Óvoda és bölcsőde a Familistére-ben
108
szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus
Későbbi hatások szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus
109
Az angol egészségügyi törvényhozás
A várostervezés új eszközeinek kikényszerülése
110
Új felismerések és beavatkozások
1830 után a pestis helyett kolera, a városi környezetben rejlő okok számbavétele 1834 – „Szegénytörvény” módosítása, dologházak, szegények orvosi ellátása, oltás az infrastrukturális beavatkozások széttagoltsága, egységes felügyelet hiánya 1838 – országos vizsgálatok a közegészségügyi helyzetre (Edwin Chadick), szervezeti átalakítás javaslatai 1848 – az első Közegészségügyi Törvény: a közszolgáltatások egységes felügyelet alatt, közegészségi felügyelők, orvosok a „be nem avatkozás” liberális elve ellenére a helyzet kikényszeríti a törvény elfogadását
111
Hatások a várostervezésre
nyomortelepek feltérképezése a csatornázás megva-lósíthatósága érdekében kisajátítási jog kiszélesítése új épületek csak csatornára való rákötéssel szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés útburkolás, utcák kezelése fenntartása közkertek, parkok létesítése, temetők vízellátás javítása a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) 1875 – új, mindenre kiterjedő lakásépítészeti szabályzat
112
A 19. század végi nagy városszabályozások
Párizs, Bécs, Barcelona
114
Párizs – pályázati tervek a 18. és 19. században
115
George-Eugen Haussmann (1809 – 1891)
Seine département prefektusa III. Napoleon megbízása Párizs modernizálására új infrastruktúra: vízellátás, csatorná-zás, gázvilágítás új „boulvard”-ok, középkori úthálózat kiegészítése („bulvárdozás”) – barr-ikád építés ellen is! parkok, terek, középületek, temetők régi város közel 60 %-a elpusztul 1865, 1869 – 510 millió frank hitel
118
Párizsi háziúr: „Ez igen. Még egy házat bontanak
Párizsi háziúr: „Ez igen! Még egy házat bontanak. Minden lakóm lakbérét felemelem 200 frankkal.”
120
Az Avenue de l’Opera bevágása a régi utca- és tömbrendszerbe
121
A „bulvárdozás” típusai Párizsban
122
Párizs Place d’ Etoile
123
Középkori rajz Bécsről
124
A Ferencesek kapuja Bécsben az 1500-as években épült védművön
125
Bécs – a „Glacis”, liget a 19. században
126
Bécs a Ring terve
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.