Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló."— Előadás másolata:

1 Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló

2 Miért terveztünk, tervezünk? Túlnépesedés, földhiány, új termőterületek betelepítése a közeli vagy távoli térségekben (pl. görög kolonizáció, németek az európai középkorban) Feltörekvő társadalmak szakemberszükséglete (pl. felvidéki bányavárosok) Hatalom képviselőinek pénzszükséglete („pénz csak a városban terem”, pl. Zähringenek az 13. században) Új hatalom új központja körül a „kiszolgáló” népesség letelepítése (pl. ókori keleti birodalmak fővárosai, Brazilia-város) Katonai okok, új területek meghódítása és védelmük, (pl. középkori, újkori európai erődvárosok) Gyors városnövekedés (pl. 19. századi nagy városszabályozások, város-átalakítások, Budapest, Barcelona) Mai, tágabb értelmezés: racionális, funkcionális és hálózati átrendezés is

3 A tervezés első emlékei Közel-Kelet? Ókori Egyiptom?

4 Az Indus völgye, a mai Pakisztán területe?

5 Az Indus-völgy első városai Mohenjo Daro-ban ( BC) az ásatások feltárták a fellegvárat és az ún. „alsóvárost”. Két egyenes út keresztezi egymást derékszögben. Nem tudjuk azonban, hogy ezek létesültek elő- ször, vagy utólag vágták őket bele egy organikus szövetbe. Keressük meg Harappa-t és Mohenjo Daro-t !

6 Az ásatási térkép valóban tervezésre utal?

7 Ásatások Babilonban … …és a város rekonstruált falai

8 Az ókori Babilon – egyenes falak és főutak … … de a lakóépületek véletlenszerűen állnak az utcák mentén. A főhálózat tervezett beavatkozás eredménye?

9 Az „Istar kapu” a berlini Altes Museum-ban és reliefek a birodalom hatalmát szimbolizálva. Babilon a szimbolikus város jó példája.

10 Egy tervezett város születése és pusztulása két generáció alatt Tell-el-Amarna, Egyiptom

11

12 Echnaton (Ach-en-Aton), fáraó és vallási reformer (i.e. 14. század közepe)… … és a tervezett „lineáris” városa, Tell-el-Amarna a Nílus mentén

13 Echnaton vonzó felesége: Nefertiti (Nofretete) … …és fiának, Tutankamon-nak a következő fáraónak halotti maszkja Az új fáraó vissza kellett térjen a régi vallásra, Amon imádatára. A rákövetkező politikai változások eredményeként az új város néhány év alatt elnéptelenedett és elpusztult.

14 A palota és a templom- negyed Tell-el-Amarna- ban … …a várost építő munkások telepe …és egy gazdag ember házának alaprajza

15 Várostervezés az ókori Görögországban Kolonizáció, tervezett városok és városrészek, Hyppodamos, az „első (?) várostervező”

16 A görög „home-land” Az erősen hegyes térségben kevés a megművelhető terület, de a nagyszámú öböllel tagolt part és az Égei tenger szigetei elősegítették a hajózás fejlődését – a „helyi” és „helyzeti” energiák, illetve hiányuk sajátos kombinációja.

17 A fő célok és eredmények: előbb a megfelelő termőföldek megtalálása, majd fokozatosan kereskedelmi kapcsolatok kiépítése az anyavárossal

18 Görög városalapítások Szicília szigetén a tengerparton és egyes folyók mentén

19 A régészeti feltárások, mint a többi kolonizációs városban is, derékszögű hálós úthálózatot, keskeny tömböket tártak fel Syracuza Velia (Elea)

20 Megara Hyblia Itáliában A térkép jól mutatja a telepített városok úgyszólván minden korra jellemző sajátosságát. Az elsődleges feladat az áttelepülők hajlékainak létrehozása, a „járulékos” elemek – itt az agora, a piactér – később létesülnek. (A téren követhető a korábban folytonos utcahálózat.)

21 Két tervezett görög város lakóterülete Olynthos and Priene

22 Régészeti feltárások Olynthos-ban és Priéne-ben Olynthos-ban az ásatások geometriája is jól mutatja az egyidejű tervezést, a hálós alaprajzot. Priéne romjai a hegy lábánál

23 Olynthos tervezett városrészének lakóterülete A tömbök és a telkek is azonos méretűek a hálós utcarendszerben. Az épületek igen hasonló alaprajzi rendje arra utal, hogy nem csak telekosztás történt, hanem „típus” épületek létesültek. (Korabeli „ingatlan- fejlesztő” működött?)

24 A házak feltételezett „eredeti” alaprajzai … és a későbbi „konverziók” A házak sokféle átalakuláson mehettek keresztül: Például a szomszédos épület és telke felének megvásárlása után „elegáns” perisztil udvar létesítése a megmaradó rész „andron”-ná „férfi- lakássá” (szállodává?) alakítása

25 Egy „andron” rekonstrukciója „Nőknek belépni tilos” – az ókori görög kultúra „maszkulin” jellegének megfelelően

26 Priene

27 Priene központja, az agóra Az agóra és a középületek – beleértve a különböző templomkerületeket - a négyzetes lakótömbök egészét vagy azok részeit foglalják el. Az agórát a kereskedelmet szolgáló sztoák veszik körül. Kérdés, hogy a város központja egy időben vagy egymás utáni ütemekben épült-e ki. (Ld. Athén és Miletos példáját később.)

28 A tömb és a keskeny telkek beépítése az Olynthos-ban megismert modell variációja. Priéne egy tipikus lakótömbje

29 Rekonstrukciós rajzok Priene Olynthos Mindkét esetben figyelemreméltó a házak déli irányú tájolása és a felső (háló) szintek déli nappal szembeni védelme

30 Miletos, az archetipikus ókori görög tervezett város (i.e. 5. század) Miletoszi Hyppodamos ( BC), a város tervezője Őt tartják az ókori görög várostervezés megalapítójának. Arisztotelész szerint azt állította, hogy hibás az a szemlélet, hogy a magán előnyök mindig a közösséget is gazdagítják. (Ld. A. Smith-t és a modern közgazdaságtant)

31 Miletos központja Kikötő, agórák és középületek A város központja nagyszámú négyzete lakótömb helyét foglalja el. De az agórák és a középületek különböző korszakokban létesültek: Fekete klasszikus, kék: hellenisztikus, sárga: római kor

32 Néhány tanulság az ókori görögöktől A tervezés igénye egyaránt felmerül új városok létesítésénél, és meglévő városok jelentős arányú bővítésénél A hálós tervezésnek és megvalósításnak különböző szintjei lehetnek: utca-háló és tömb, telek, beépítés („típusházak – telepszerűség”) Az egyszerű háló „adaptív”, a későbbi magán és közösségi igények, változások befogadására alkalmas A megfelelően „tájolt” háló alkalmas a környezeti és higiénés szempontok megfelelő érvényesítésére (vízelvezetés, benapozás, átszellőzés, napvédelem stb.)

33 A világbirodalom modell- városa Ókori római tervezés és a castrum

34 Egy római város tervezett bővítése Pompei

35 Vezuv A vulkán, ami elpusztította a várost i.u. 79-ben

36 Egy haldokló Pompei-ben A vulkánból kicsapó mérges gáz miatt fulladt meg, majd betemette a vulkáni hamu. A „testet”, sok más emberével együtt egy üregben találták meg a régészek, miután azt folyékony gipsszel feltöltötték.

37 A pompei-i ásatások madártávlati képe A közel párhuzamos utcák jelzik, hogy a város régebbi magját övező falakon kívül tervezés történt. (Ld. a következő térképeket)

38 Pompei A régi oszk és szamnisz város és a későbbi, északkeleti irányú bővítés térképei

39 Via Abondanza –Pompei egyik főutcája

40

41 Egy pékség maradványai és rekonstrukciója Pompei-ben

42 Pompei tervezett városrésze 10 tömb- jének telekrendszere és beépítése A lakótömbök szélessége nagyjából azonos, de a telkek mérete erősen különböző. (Hasonlítsuk azokat Oynthos és Priéne telekrendszeréhez.)

43 Pompei: „Casa dei Vettii” 1. atrium, 4. peristilium, 6. triclinium (étkező), 7. nők helyisége

44 Pompei, „Casa del Fauno” – két atrium, két peristílium, a telek mérete közel egy hektár

45 A pompei-i fórum és a város középületei

46 Kétszintes portikusz a fórum oldalain a bazilika előtt

47 Római alapítású városok a Nagy-Brittanniában A „chester” vagy „cister” végződésű nevű városok római alapításúak. A név-végződés a castrum szóból ered.

48 Timgad, tervezett római város romjai egy algériai város előtt

49 Timgad térképe… … a két főutcája: a „cardo” és a „decumanus” a fórumnál talál- koznak

50 A négyzetes, téglány alaprajzú római várostípus eredete: a római légiók „kaszárnya-városából” középen a parancsnoki épülettel és a gyakorlótérrel, vagy … … a tervezett etruszk városból, ami egymást keresztező szélesebb főutakkal rendelkezett: Marzabotto, etruszk város – az ásatások térképe

51 Egy római földmérő A falak és az utak kijelölése kultikus szertartás keretében történt.

52

53 Ókori római lakótelep Ostia

54

55

56

57 Telepítés és tervezés az európai középkorban

58 Témák és településtípusok Városjogok és terjedésük Tervezett városbővítések (Altstadt és Neustadt) Telepes városok – új települések és telepítések nőtt városszövetben (Prága, Krakkó, Ceske Budejovice) Királyi, hercegi telepítések (Zähringen városok) Erődvárosok (francia bastide-k, német lovagrend városai, wales-i erődvárosok, itáliai terre muratak Amerikai telepes városok

59

60 Német telepítések és késő- középkori tervezés Prágában Havelské Mesto és Malastranské Namesti, IV. Luxemburgi Károly

61

62 Prága a 12. szd. végén A város a Vltava két partján, két vár között kisebb települési egységek összenövésével fejlődik. A Stare Mesto-ban egy „királyi piactér” alakult ki.

63 Telepítések Prágában a 13. és 14. században A cseh királyok magdeburgi városjog szerint élő németeket telepítenek az Óváros szegélyére (Havelské Mesto) és a „Kis-Oldalra” (Malastranské Namesti)

64 Prága A régi metszeten jól felismerhető a Havelské Mesto két utcája az Óvárosi piactértől délre. (A középen lévő épület kereskedelmi funkciót tölthetett be. )

65 Barokk kolostor és katedrális a Malastranske Mamesti-n

66 Prága a 14. század végén Luxemburgi (IV.) Károly idején „rendezési terv” készül a Nové Mesto-ra, az új falak összekapcsolják a várost a Visehrad-dal.

67 A Vencel tér a 19. század elején

68 Egy városépítő család A Zähringenek

69 A Zähringenek és városaik A grófi család a 10.században tűnik fel, rokonság a Hohenstauf császári dinasztiával Kiterjedt feudális földbirtokok (Svábföld, Karintia, Burgundia) császároktól a dinasztikus harcokban kapott támogatásért A jövedelmek városalapításba való befektetése: 10 város, köztük Freiburg in Breisgau (III. Berchtold, 1120.), Bern (V. Berchtold, 1191.) „Grófi városok”, a szélesebb polgárjogok megszerzése csak a 14. században Városok fizikai jellemzője: nincsen piactér, helyette széles piacutca

70 V. Berchtold, Bern alapítója

71 Freiburg in Breisgau – a város alapításkori és 17. századi alaprajza

72

73 Bern, Svájc

74 Bern a 18. században Falak: 1152 (Nydegg) Az első alapítása a Nydegg-től, egy császári vártól indult, széles piacutcával. A későbbi növekedés jórészt követte az eredeti mintát. A katedrális és több középület elhelyezkedése periferikus, az alapításkori fő cél az érkezők lete- lepítése és a piacutca megnyitása volt – a város grófi bevételeinek biztosítása.

75

76

77 A középkori tervezés a mai város- képeken is érzékelhető. A tömböket azonos szélességű telkekre osztották, az árkád létesítés bizonyára szigorú építésügyi előírás volt.

78 A szakember – a lokátor Középkori „vállalkozó”, telepítések tervezője, megszer- vezője, feudális úr, földesúr megbízására dolgozik – a teljes tevékenységi kört ellátja Telepítés főként újonnan feltárandó mezőgazdasági területeken - városok és falvak egyaránt Járulékos vonzerő: az áttelepülők elhagyott hazájuk jog- rendje és életmódja szerint élhetnek A lokátor az új helyen bírói feladatot kap, biztosítja a földesúri szolgáltatások behajtását, de maga egy ideig adómentes, földje örökletes, szabad halászat, vadászat Ipari tevékenységek végzésének joga: malomjog, sör- főzés, mészárszék stb. A magyar területeken neve „soltész” a német Schulteiss (bíró) szóból, Erdélyben: „geréb (településnévben: „vágása”, „lehota”),”

79 „Drang nach Osten” Tervezett német városok, városrészek Közép-kelet Európában

80 Ceske Budejovice

81

82 Wroclaw (Breslau) Lengyelországban Két elkülönülő telepítés négyzetes terek, mint tervezett „magok” körül

83 Gdansk, Lengyelország – a 2. világháború után újjáépített városmag

84 Krakkó Wawel

85 Kazimierz és Krakkó – a zsidóváros önálló városfallal övezve

86 Krakkó, a német telepes- város a lengyel királyi vártól és városrésztől északra

87 Krakkó, a Rynek, a piactér a posztócsarnokkal - és turizmussal

88 Kik ezek az urak?

89

90

91 … és Buda a 13. századi tervezett város

92 Pest-Buda a 18. században Buda polgárvárosát „hospesek” telepítették a tatárdúlás után a királyi vártól északra. (Pest polgárait is részben e jól védhető helyre telepítették át. )

93 Buda – polgárváros A tervezettséget igazoló fő elemek: - a hegy szegélyét követő utca, ami délen piac- utcában végződik (ld. Bern) - a dél-nyugati szegélyt követő oldali utcával párhu- zamos három utca, három tér - eredetileg azonos széles- ségű telkek, a hosszú tömböket átvágó sikátorok

94

95

96 Körmöcbánya (Kremnice, Szlovákia) ahol az euro érméket verik

97 Középkori erődvárosok Miért és hol létesültek? Hűbérurak közötti konfliktusok (pl. toulouse-i grófok és a francia király között - „bastides”) Hódítás, térítés és telepítés (pl. Német Lovagrend a Baltikumban, I. Edward Wales- ben) Városok, városállamok közötti konfliktusok – elővárosok (pl. „terre murata”-k Itáliában)

98 Aigues Mortes – a legkülönösebb francia erődváros, amit Szt. Lajos épített a Szentföldre induló keresztes lovagok behajózás előtti tartózkodására.

99 Aigues Mortes – a „bastide” képét a falak uralják

100 A Német Lovagrend erődvárosai a Baltikumban Elbing, Malbork, Marienburg, Chelmno

101

102 Malbork (Marienburg) – a lovagrendi vár mai képe

103

104

105

106 Thorn, a lovagrendi város mai képe

107 Chelmno – a város mai képe és a vár egy középkori őrtornya

108 Visby

109 Két egymás ellen épült erődváros Castelfranco Veneto and Cittadella Észak-Itáliában

110 A két „terre murate” Padova és Treviso katonai „elővárosaként” működött

111 Cittadella, Padova – a város építését 1220-ban kezdték

112 Castelfranco Veneto Treviso „outpost”-ja – építését 1211-ben kezdték

113 Emlékeztetőül… Reneszánsz és barokk erődvárosok a 16. és 17. században

114 Ideálos városok, mint erődvárosok Az elsődleges cél az ostromlók ágyúinak lehető legnagyobb távolságban tartása a város belső részeitől

115

116 Palma Nuova

117 Amsterdam tervezett növekedése a három új, széles csatornával

118

119 Egy klasszicista tervezett város Helsinki

120

121 Helsinki – az első városterv, hálós alaprajz a mozgalmas terepen

122

123

124 Egy késő-középkori német lakótelep A Fuggerei Augsburgban

125

126

127

128


Letölteni ppt "Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések