A stílus fogalma, a nyelvi helyesség 2. „Az ember nem a szájával, hanem a személyiségével beszél.”

Az előadások a következő témára: "A stílus fogalma, a nyelvi helyesség 2. „Az ember nem a szájával, hanem a személyiségével beszél.”"— Előadás másolata:

1 A stílus fogalma, a nyelvi helyesség 2. „Az ember nem a szájával, hanem a személyiségével beszél.”

2 A stílus maga is közlemény, a nyelvi viselkedés stílushordozó Hát maga már megint hozza a formáját! Ez nálam nem görbül. Nem kellett volna ennyire megerőltetnie magát. Nézze, amit eddig mondott, az jó volt,csak az a kár, hogy nem mondott semmit! Itt a repülőjegye, kolléga!

3 A nyelvi viselkedés csak konkrét helyzetekhez kötve minősíthető. Agyamputált Csupor Gyökér Padlóváza Abáltszalonna Köcsög Tirpák vakhangya Rosszindulatú Ellenszenves Buta hülye

4 Konkrét helyzetek: Zárd be a könyvet felelés közben! Zárjad be a könyvet felelés közben! Bezárod a könyvet felelés közben! Be fogod zárni a könyvet felelés közben! Be tudnád zárni a könyvet felelés közben? Nem kellene bezárni a könyvet felelés közben? Bezárni a könyvet felelés közben! Megkérhetlek, hogy zárd be a könyvet felelés közben? Szeretném, ha bezárnád a könyvet felelés közben. Tedd meg, hogy bezárod a könyvet felelés közben!

5 Stílusfogalom A megnyilatkozás, a szöveg megformálásának módja, amelyet a beszélő-hallgató valamilyen szociokulturális alapú nyelvi értékrendszerében helyez el, azonosít és viszonyít. A stílus a szöveg értelemösszetevője A stílus viszonyrendszerben keletkezik. Interakcióban jön létre Belső struktúrájában rétegezett Viszonyt tart fenn a szövegen kívüli tényezőkkel

6 A stílus és a norma Grammatikai norma Pl. eszek, iszok, alszok Suksüknyelv, szukszüknyelv Szociokulturális norma Viselkedési normák, pl. bemutatkozás, telefonálási szokásaink A norma az interakcióban megmutatkozó, a beszélő- hallgató között jelentkező koordinációs problémák megoldását szolgálja. A sikeres viselkedésmódok orientáló mintákká válnak. A két szélső tartományban a presztízs és a stigma orientál

7 CélnormaElvárásnorma

8 Nyelvi helyesség Mintákhoz, cselekvésekhez kötött rugalmas stabilitás elvén nyugszik Sztenderd: kiművelt, egységes, privilegizált nyelvváltozat,amelyet a nyelvközösség a polgárosodás kezdetén, a nyelv iránti hűség megjelenésekor, részben társadalmi folyamat, részben tudatos, mesterséges megtervezés, döntések, a kodifikáció során kialakít A nyelvújítás szerepe

9 Nyelvi változások A nyelvi változások a nyelvet különböző, egymással alá-, fölé- vagy mellérendelt nyelvváltozatokra tagolják A közöttük lévő különbségek lehetnek történetiek, földrajziak, társadalmiak, minőségiek,(esztétikaiak, stilisztikaiak stb.)minél fejlettebb egy kultúra,annál több a változat.

10 Nyelvművelés A nyelvi igényesség elsajátításához és alkotó alkalmazásához járul hozzá Nyelvstratégia: a változások, fejlődési, használati irányok kijelöléséhez Nyelvpolitika: a stratégia végrehajtója

11 A nyelvi változások okai Külső (vándorlások, iparosodás, turizmus, folklór, tömegkommunikáció) Belső (magánh. rövidülés, idegen szerkezetek) Rendszerszerűek Több síkon zajlik (történeti, grammatikai, földrajzi, minőségi jellegű)

12 A nyelv tagolódása A köznyelv több nyelvjárásból ötvöződött Nemzeti nyelv köznyelv nyelvjárások

13 Nyelvi rétegződés nyelvváltozatoknormák Nemzeti nyelv Irodalmi nyelv szleng Közös norma, eszmény Regionális köznyelvek Társadalmi rétegződés, szociolektusok Etnikai nyelvváltozat Szaknyelvek Korosztályi rétegnyelvek Nyelvjárások Családi nyelv, egyéni nyelv Helyi, nyelvhasználati standardok

14 Egység és különbözőség A konvergencia (egységesítés) tényezői: 1. Mindenféle együttműködési igény konvergenciához vezet. Ezt fokozta az írás, a nyomtatás, később a fejlett tömegkommunikáció (rádió, televízió) megjelenése. A telekommunikáció és a tömegkommunikáció (média) szerepe, illetve e két terület összekapcsolódása következtében a klasszikus kommunikáció- tömegkommunikáció összefonódik. Ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásáról ma még keveset tudunk. 2. Az egységesülő világ (globalizmus): a gazdaság, a politika, a tudomány (részben a [tömeg]kultúra), a társadalmi (mindennapi) szokások nemzetköziesedése (uniformizálódása), a divat ugyancsak a konvergencia fontos tényezője. 3. A világméretű kommunikációban a közös nyelv kérdése („basic” nyelvek, internet-nyelv [szleng], tudományos szleng, angol); a helyi kommunikációkban a sztenderdizálás (normásítás).

15 A divergencia (elkülönülés) tényezői: 1. Az emberiség csoportokban él; a csoportok mindig önálló nyelvváltozatokat hoznak létre. A „modernizáció” nem egységes, a világ tartósan meglévő (előre jelezhető) megosztottsága ugyancsak „kedvez” a lokális értékek (identitás) fenntartásának; illetve másutt is a hagyomány, a szokások fölelevenítését, kultiválását váltja ki. 2. A helyi tömegkommunikációs eszközök (különösen a rádió, az újság, illetve a kisközösségi kommunikáció) szerepe. 3. Helyi nyelvek, nyelvjárások fölébresztése, gyakorlása. Ma már a néprajzkutatók és nyelvészek nagy része – korábbi véleményével szemben – azt gondolja, hogy az általános törvényszerűségek értelmében továbbra is lesz „népi”, „helyi” kultúra és nyelvváltozat. Tanulságos ebből a szempontból a nyelvjáráskutatással induló Lőrincze Lajos fölismerése; sőt előrejelzése: „Eltűnőben vannak a nyelvjárások. Igen, de még nem tűntek el… a mi generációnk eltávozása sem jelenti még a nyelvjárások megszűnését. Generációk jönnek és mennek, s még mindig nem lehet, még mindig nem kell meghúzni a lélekharangot… És ha egyszer valóban bekövetkezik a teljes egyformaság? Azt hiszem, azonnal megindul bizonyos fokú elkülönülés is – esetleg már nem táji tagozódásban, de az egykori táji nyelv elemeinek felhasználásával.” (Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés. Bp., 1980. 212–4.)

16 Nyelvstratégiai feladatok Médiavilág, tömegkultúra, informatikai forradalom. A tömegkommunikáció radikális átalakulása, a telekommunikációval való összekapcsolódása az informatikai forradalom felgyorsulását és alapvető kommunikációelméleti felfogások megváltozását jelenti. A tömegkommunikáció egyoldalúsága, közvetettsége és személytelensége részben megszűnik; a személyes és a tömegkommunikáció között, mindkettő jellegzetességeiből különleges kommunikációs helyzetek alakulnak ki. Az informatikai forradalom nemzetközi jellege miatt globális, univerzális hatásokkal, mitologémákkal, egyszerűsítésekkel is számolni kell. Az informatikai forradalom által a háztartások és az ember életének számítógépesítése a tömegkultúrának még erősebb táptalajt ad; nő a közvetített információ mennyisége; a vásárlóért való harc fokozza a szórakoztató (kikapcsoló) információközlést.

17 Globalizmus és reklám. A globalizációs törekvések sok helyütt a „global village”- ideológiává váltak; amelynek jellemzője valójában amerikanizmus: az erőfitogtatás, a médiapropaganda, a hírterjesztés, az ízlésalakító árudisztribúció. Ezzel a kizárólagossággal együtt jár az amerikai angol megokolt terjesztése, az anyanyelvek, helyi kultúrák leértékelése, helyi dialektussá degradálása. A megokolás pl.: az angol a „legpragmatikusabb”, a modern technikához legjobban illeszkedő, „kultúrsemleges”, életképes, gazdag, sőt „demokratikus” nyelv Az amerikai angol világnyelvi terjeszkedését kétségtelenül segíti az amerikai életforma (dream of americanism) iránti (egyébként korántsem globális) vonzódás, amelyet a reklámvilág különösen hatásosan gerjeszt. Ennek nagyon sajátos nyelvi tükre az angol szavak és szövegek nem angol nyelvű területen való fordítás nélküli alkalmazása. Nem angol nyelvű környezetben is érvényesül az angol „logocentrizmus” (fonokrácia); s látni kell, hogy ez sokaknak a kedvére is van. Az angol szövegek le nem fordítása tökéletes manipuláció: a reklámszövegek „érthetetlensége” az amerikanizmus misztifikálását szolgálja, hasonlóan pl. az orvosi latinhoz. A globalizmus kritikusai minduntalan fölvetik, hogy a beszélő közösségeknek (speech community) vigyázniuk kell arra, hogy megőrizzék az anyanyelv elsődlegességét, tisztaságát, öntörvényű fejlődését, mert a világban kívánatos a civilizációs pluralizmus fenntartása Az érvelők többször hivatkoznak a biodiverzitást, azaz az élővilág változatosságának fönntartását szorgalmazó politikára.

18 Újfajta beszéltnyelviség. A számítógép vezérelte korszak nyelvre gyakorolt hatását ma még nem tudhatjuk. A beszédtempó várhatóan a végletekig nem gyorsulhat, hiszen az már egy ponton a megértést ellehetetleníti. Újabb egyszerűsödési, rövidülési tendenciákra azonban nagy esély van. Az internet által elindított nyelvre is ható újítások (Tölgyesi János: Kommunikációkutatók dialógusa az internetről. Jel–Kép, 1996/2: 97–101): – multimediális jelleg (szöveg, kép, hang, mozgókép és virtuális terek együttese jelenik meg), – hipertext-elv, információs hipertér (a hálózatokon a szövegeket, dokumentumokat egységes egészként lehet kezelni; hasonlóan – csak technikailag jobb minőségben, pontosabban előkereshetően – az emberi agyban létező „szövegtárhoz”), – szinkronitás és dokumentálás (a szövegek „közös időben” alkothatók; megszűnhet az adó és a vevő közötti időeltolódás; de a megőrződés is biztosítva van), – interaktivitás (bekapcsolódás a szövegalkotási, társalgási folyamatokba), – szubkulturális és globális jelleg egyaránt. A hálózatok kínálta újfajta „beszéltnyelviség”, illetve beszédközeli nyelviség nyelvészetéről és nyelvműveléséről azonban ma még csak sejtéseink lehetnek. Csak néhány kérdés ezek közül: – hogyan hat az internet az olvasásra, a rádióhallgatásra és a tévénézésre, általában a kommunikációra, milyen kapcsolatban van az egyéb szabadidős (kommunikációs) tevékenységekkel? – milyen kommunikációs sajátosságokat alakít ki az e-mail a távirat, a telex, a telefon, a távmásolat és az üzenetrögzítő után? – milyen nyelvi következményei vannak az internetes „csevegésnek” (csatizásnak)? – milyen lehet az internetes sajtó nyelvi hatása? – milyen két- vagy vegyesnyelvűségi hatások jelentkeznek az internetezésben? – milyen ponton válik az információgazdagság a személyiség elszegényesítőjévé? Az újfajta beszéltnyelviség kapcsán érdekes megfigyeléseink vannak máris a technikai, tömegkommunikációs és a számítógépes világból. (L. Balázs Géza: Magyar nyelv az ezredfordulón. Bp., 1998. 141–6, 184–5.)

19 Gyakorlatok Egészítse ki a hiányzó i, í, u, ú betűkkel az alábbi szavakat! t…zet, …jságos, h…radó, kisz…nez, k…sér, b…jkál, z…za, T…bor, h…szadik, d…cséretes, t…ró, k…sérlet, sz…nes, …szkál, b…ztatás, sz…nház, ny…rbál, ny…lánk.

20 Írja be a megfelelő szóalakokat az üres helyekre! kezet híd, út hidat, utat nyári tűz, úr tűzi, úri télen fűz, víz fűzön, vízen kezek szűz, víz ………… nyaram nyíl, úr ………… kezes ín, kút ………… téllel lúd, nyíl ………… nyáron híd, út ………… téli út, víz ………… kezünk úr, híd ………… nyarak tűz, rúd …………

21 A következő szavakat írásképüknek megfelelően kell kiejteni. Keretezze be a helyes formát! higgany – higany mállik – málik szalag – szallag agódik – aggódik heggeszt – hegeszt víjog – vijjog ellem – elem szálloda – száloda szőlő – szöllő bakkancs – bakancs eső – esső köppeny – köpeny ízig-vérig – izzig-vérig menyország – mennyország agályos – aggályos heged – hegged Mássalhangzó-torlódáskor még igényes beszédben sem kell érzékeltetnünk, hogy a szótőben hosszú mássalhangzót írunk. Modorosságnak tekinthető, ha valaki az írásképüknek megfelelően ejti a szavakat: hallgat – helyes ejtésmóddal [halgat].

22 A h hang kiejtése Hagyományosan nem ejtjük a h-t a következő tőszavak végén: céh, cseh, juh, düh, méh, oláh, pléh, rüh. Nem ejtjük a h-t a szóösszetételekben sem: Csehország [cseország], méhraj [méraj]. Nem ejtjük a h-t, amikor a felsorolt szavakhoz mássalhangzóval kezdődő toldalék járul: céhben [cében], csehnek [csenek]. Kiejtjük viszont a h-t akkor, amikor a felsorolt szavakhoz magánhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik: céhek [céhek], juhot [juhot]. Más szavakban kiejtjük a szó végi h-t: bolyh, doh, enyh, keh, moh, potroh. Ugyancsak ejtjük a h-t az idegen szavak végén: Allah, fellah, padisah, sah. Feladatok a) A szögletes zárójelbe írja be a szóalak helyes ejtésformáját! juhakol [ ] dühtől [ ] juhok [ ] pléhre [ ] kehtől [ ] oláh [ ] rühtől [ ] sahot [

23 Egészítse ki a megfelelő toldalékkal a következő mondatok hiányos szóalakjait! A szamojéd … távoli nyelvrokonaink. Válaszolj konkrét … a kérdésekre! Ezek csak üres frázis … ! Nem akarok megtanulni norvég …. Ezt a viccet a múltkor hallottam a kabaré …. Délután találkoztam Klári … és Mari …. Este érkezünk a hotel ….

24 Egészítse ki a következő mondatok hiányos szóalakjait a megfelelő toldalékkal! Mi a véleménye arról a férfi…? Annak a férfi… a gépkocsija eladó. A tegnapi újság egy rendkívüli képességekkel megáldott férfi… írt. Az unokatestvérem egy nála jóval idősebb férfi… kötött házasságot.

25 Fő a változatosság! Egyedül kellett felemelnem a nagy súlyt. Egyedül kellett fölemelnem a nagy súlyt. Rengetegen mentek kirándulni. Sokan mentek kirándulni. Oldja fel a következő mondatok egyhangúságát! Seperjétek fel az előteret!........................................................................................................................................... Felesleges volt ennyire sietnetek............................................................................................................................................ Legyetek csendben, gyerekek!........................................................................................................................................... Legfeljebb ketten jöhetnek velem............................................................................................................................................ Ez az eset teljesen elkeserít............................................................................................................................................ Rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültem............................................................................................................................................ Alaposan csalódhattak azok, akik a Balatonon akartak nyaralni............................................................................................................................................

26 A következő mondatokban szintén megsérül a jóhangzás elve. Állapítsa meg, hogy mitől, és javítsa ki a szerencsétlen megfogalmazású mondatokat! 1996-ban azonban Egerben elmaradt a szokásos konferencia............................................................................................................................................ A szomszédunkban lakó Panni nem szeret óvodába menni............................................................................................................................................ A véres csaták után már nem volt több ellenség Budán............................................................................................................................................ Hazánkban ebben az évben a könyvkiadásban továbbra is sok ellentmondást tapasztalhattunk............................................................................................................................................ Az árvíz a Körösök vidékén hatalmas területeket öntött el, de a kormány az anyagi segítség mértékét még nem döntötte el............................................................................................................................................ A gyártmányaink iránti érdeklődés növekedésével cégünk ismét szép eredményt ért el............................................................................................................................................ A mérkőzésen a legjobb csatár Batár volt............................................................................................................................................

27 A következő idegen szavak kiejtése megegyezik a nyelvünkben elfogadottírásmóddal. Húzza alá a helyes változatot! inflenza – influenza meteorológia – meterológia burleszk – börleszk dzsúsz – dzsúz aerodinamikai – erodinamikai plasztik – plesztik poszthumusz – posztumusz dajer – dauer tolarencia – tolerancia dzsörszé – dzsörzé millenium – millennium konvertibilis – konvertábilis

28 A feladatunkban szereplő szavaknak most azt az ejtésváltozatát adjuk meg,amelyet kerülendőnek tartunk. Mindegyikhez írja oda az ajánlott kiejtést. gobelin futball nem [goblejn] nem [fodball] hanem … aerobic mountain bike nem [erobik] nem [montenbájk] hanem … joule lítium nem [zsúl] nem [lícium] hanem … injekció country (zene) nem [inekció] nem [kauntri] hanem … spondeus millennium nem [spondeusz] nem [milléneum] hanem … és nem [mileneum] vagy … hanem …

29