Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)"— Előadás másolata:

1 Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger ( ) Viktor E. Frankl ( ) Erich Fromm ( )

2 Az egzisztencialista filozófia A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el

3 Egzisztencialista filozófusok Kirkegaard Kirkegaard Nietsche Nietsche Buber Buber Husserl Husserl Heidegger Heidegger Sartre Sartre

4 Jean Paul Sartre „ „Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál... A dolgokat bonyolítja, hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás... Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten, legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.”

5 Ludwig Binswanger fő tételei Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív A létezés megelőzi a lényeget A létezés megelőzi a lényeget Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) Kitettség és esendőség Kitettség és esendőség Angst (szorongás a nemléttől) Angst (szorongás a nemléttől) Bűntudat Bűntudat

6 Felelősség, bűntudat, megbánás Felelősség, bűntudat, megbánás A halál A halál Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni Egzisztencia-analízis Egzisztencia-analízis

7 Az egzisztencia-analízis Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése

8 Viktor E. Frankl Élete Élete Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van? Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van?

9 A tudomány pluralizmusa és az ember egységessége Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek. Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek.

10

11

12 Az öntranszcendencia értelmezése Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré

13 Motivációs tézisei Az embernek szüksége van a feszültségre Az embernek szüksége van a feszültségre Az ember keresi a feszültséget Az ember keresi a feszültséget Jelenleg túl kevés feszültséget talál Jelenleg túl kevés feszültséget talál Ezért az ember feszültséget teremt magának Ezért az ember feszültséget teremt magának Az embert az értelemre törekvés jellemzi Az embert az értelemre törekvés jellemzi

14 Neurózisokkal kapcsolatos álláspontja Három patogén reakció-minta Három patogén reakció-minta - szorongásos neurózis: szimptóma → félelem az ismétlődéstől → szimptóma → erősíti a félelmet - kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása → megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a nyomást - szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért → hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni

15 Fóbia patomechanizmusa

16 Kényszerneurózis

17 Szexuálneurózis

18 Logoterápia Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás Eszközei: dereflexió, paradox intenció Eszközei: dereflexió, paradox intenció Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni

19 Mai megfogalmazások Ryan és Deci: önmeghatározás Ryan és Deci: önmeghatározás Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) Maddi, Kobasa: lelki edzettség Maddi, Kobasa: lelki edzettség

20 Erich Fromm ( ) Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus Marx hatása Marx hatása

21 Fromm fontos művei Menekülés a szabadságtól Menekülés a szabadságtól Az önmagáért való ember Az önmagáért való ember A szeretet művészete A szeretet művészete A rombolás anatómiája A rombolás anatómiája

22 Alapelvek Az embernek veleszületett természete van Az embernek veleszületett természete van A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus) Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus)

23 Az emberi létfeltételekből eredő specifikus humán szükségletek Kapcsolatigény Kapcsolatigény Transzcendenciaigény Transzcendenciaigény Hovatartozás igénye (gyökerezettség) Hovatartozás igénye (gyökerezettség) Azonosulásigény Azonosulásigény A tájékozódási keret igénye A tájékozódási keret igénye

24 A szabadságtól való menekülés három útja Tekintélyelvűséghez Tekintélyelvűséghez Rombolásba Rombolásba Konformitásba Konformitásba

25 Biofília és nekrofília Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) Kötődés Kötődés Nem ugyanaz, mint az életösztön- halálösztön Nem ugyanaz, mint az életösztön- halálösztön A nekrofília példája: Hitler A nekrofília példája: Hitler


Letölteni ppt "Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések