A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására Mártonfi György 2012. Március 27.

Az előadások a következő témára: "A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására Mártonfi György 2012. Március 27."— Előadás másolata:

1 A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására Mártonfi György 2012. Március 27.

2 Röviden a kutatásról  Fontos előzmények (OKA, Tárki-Tudok, GKI)  Párhuzamos kutatások (Miskolci Egyetem, Expanzió Kft., Mondolat Kft., NSZFI-folyóiratok)  Cél: kiegészítő információgyűjtés és elemzés –Adatgyűjtés (főleg a KIRSTAT-ból) –A hollandiai ROC-ok megismerése –A térségi jelleg érvényesülése és következményei –A nem önkormányzati intézmények a TISZK-ekben  Nehézségek: –Kényszerhelyzetekkel teli lebonyolítás, időben „szétesett” (terv: 2008; empíria: 2009 nov-2010 május; elemzés 2011 ősz, 12-16 hónapos csúszás)

3 Helyzetkép – 2011  Részben sikertörténet: az első kör (16 TISZK) és némi huzakodás után 2008 végére felállt a TISZK- rendszer (2006 végén ezt hányan prognosztizálták volna?)  Viszonylag stabil a rendszer, 2009 óta minimális változás  A koncentráció többé-kevésbé megfelel a korábbi terveknek (általában 50-60 volt a cél)  Jelenleg 86 TISZK-ben tömörül a középfokú és posztszekunder szakképzés több mint 90%-a  A kulcsszereplők tudomásul vették („téeszesítés”)  Több tízmilliárdos forrásbevonás

4 A TISZK-ek megoszlása modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő) Modell TISZK-ek száma (Tag)iskolák átlagos száma Szakiskolás és szakközépiskolás diákok átlagos létszáma I. Önkormányzati szakképzés- fejlesztési társulás 1710,44815 II Nonprofit gazdasági társulás 66,53668 III. Alapozó és szakképző évfolyam szétválasztása („küldő-fogadó”) 195,73849 IV. Integrált intézmény („holland modell”) 85,62816 V. Kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társulás 3211,05087 VI. Megállapodással bővült TISZK 39,35077 VII. Önk. társulás és nem önk. nonprofit társaság együttműk. 000 Összesen/átlag 858,84442

5 A TISZK-ek megoszlása összevont modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő) Összevont modellTISZK-ek száma (Tag)iskolák átlagos száma Szakiskolás és szakközép- iskolás diákok átlagos létszáma Egy önkormányzati fenntartó 275,73543 Önkormányzati társulás 1710,44815 Gazdasági társaság 4110,24878 Összesen/átlag 858,84442

6 A TISZK-ek megoszlása fenntartók szerint (db) és az ott tanuló diákok aránya (%) FenntartóA TISZK- ek száma A TISZK-ek aránya Diákok aránya Csak állami- önkormányzati (egy vagy több) 5058,158,3 Állami-önkormányzati és egyéb is 2529,134,7 Csak egyéb 1112,86,9 Összesen/átlag 86100,0

7 Az iskolák és a tanulók aránya a TISZK- ekben az iskola fenntartója szerint (%)

8 Ellentmondások I. A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI I. A TISZK-ek megoszlása a térségi elv érvényesülése szerint (db)

9 Ellentmondások I. A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI II.

10 Ellentmondások II. A TISZK-ek egy része NEM INTEGRÁLT  Modellfüggő az integráltság foka –A „holland” TISZK a legintegráltabb (legcentralizáltabb) –Az önkormányzati társulások kevéssé integráltak („mű- TISZK”, „minimál-TISZK”)  Függ a földrajzi távolságtól is –Távoli iskolák integrálása problémás, kevés haszna van –Az egy városban lévő iskolák integrálása se zökkenőmentes  Függ a fenntartói viszonyoktól is –a nem önkormányzati intézmények legtöbbje olyan, hogy nem is logikus az integráció  Függ a finanszírozástól, az elvárástól (amíg a projekt tart, integrálunk…)

11 Ellentmondások III. Sok TISZK-ben NINCS SZAKKÉPZŐ KÖZPONT  A 2003-as első elképzelések még „Technológiai Központokról” szóltak  Az első körös 16 TISZK-nél még kötelező volt a nagyberuházás  2007 óta már nem kötelező, és TIOP-os központfejlesztés pályázatfüggő  Van, ahol a helyiek meg tudják mondani, hogy „Hol a TISZK?”, van, ahol nem is értelmes a kérdés  Ahol van, ott sem az egész TISZK-et szolgálja  A Képző Központ szükségessége profilfüggő, de a TISZK-ek nem profil szerint jöttek létre

12 Ellentmondások IV. Legitimációs deficit I.

13 Ellentmondások IV. Legitimációs deficit II.

14 Ellentmondások IV. Legitimációs deficit III.

15 Az ellentmondások okai, gyökerei  ELŐKÉSZÍTETLENSÉG - Csak az irányt találták ki, nem volt alapos, sokak által támogatott koncepció.  TRÓJAI FALÓ EFFEKTUS - A központi akarat a sok (intézményi, fenntartói) részérdekkel nem számolt, a pénz motiváló erejében bízott. Nem alaptalanul, de nem számolt a mellékhatásokkal.  POLITIKAI VS SZAKMAI DÖNTÉSEK – az előbbiek primátusa (mivel nagy volt a tét)  BONYOLULTSÁG (7 MODELL) – az önkéntesség és a nem állami-önkormányzati szféra tiszkesedési „szabadságának” biztosítása miatt

16 Következmények  Korábban szétszabdalt volt, most széttartó lett az intézményrendszer (főleg az eltérő modellek miatt) → irányíthatatlan (nincs olyan, hogy TISZK)  Hatékonyabb lett? Nem valószín ű. Az uniós források hatékonysága is kérdéses.  Olcsóbb lett? Nincs jele, s ő t, ha az uniós forrást beszámítjuk, akkor drágább.  Jobban reflektál a munkaer ő piacra? Er ő sen szkeptikusak a vélemények még a jöv ő re nézve is.  TEHÁT HOZZÁ KELL NYÚLNI A RENDSZERHEZ – Ezt a szakpolitika felismerte. Kérdés, hogy a szakmai érvek és politikai akaratok ered ő je merre viszi a rendszert. MERRE VIGYE?

17 Felmerülő témák, kérdések  A törvénymódosítás következményei  TISZK-rendszer vagy területi irányítás?  Holland modell vagy több (legalább 2-3) modell?  Alulról szerveződés vagy az intézmények központi besorolása?  A TÁMOP és TIOP fenntartási kötelezettség milyen korlátokat jelent?  Mi legyen a nem állami-önkormányzati iskolákkal?  Profilok szerinti összevonás (agrár, műszaki, kereskedelem- szolgáltatás, humán), vagy minden profil egy TISZK-ben?  Döntésmegosztás az állam, a kamarák, és az MFKB között  A kívánatos TISZK-menedzsment (döntési jogosítványai, mérete és szerepe)

18 Néhány javaslat I.  Az integrációt folytatni kell!  Elő kell készíteni a döntést! –Elemezni kell a hollandiai tapasztalatokat (ROC) /aminek kevés köze van a hazai „holland” modellhez/ –Meg kell ismerni a hazai „jó példákat” – ilyenek nyilván vannak, ha a „holland modell” a főirány –Meg kell ismerni esetleges további külföldi példákat /német, ír, flamand stb./) –Ex ante értékelést kell csinálni!  TISZK-rendszer vagy területi irányítás? –Inkább az utóbbi, az előbbi „taktikai” megtartásával. A szakigazgatás hasonló irányt jelölt ki, csak nem így nevezi. –Hogyan válaszolnánk, ha most nem lennének TISZK-ek?

19 Néhány javaslat II.  Biztosítani kell a döntés magas szintű támogatottságát, legitimitását. Alacsony legitimitású döntés nem vezethet hatékony rendszerhez. (Ex ante értékelés fontossága!)  Profilok szerinti külön TISZK-eket! Műszaki, gazdasági-szolgáltató, humán. Ez megyénként ugyanúgy 2-3 TISZK-et jelentene, ahogy tervezik, de a szakmai együttműködésnek tágabb teret hagyna. Ez megfelelő – néhány ezres – méretet eredményezne.  Az agrár szakképzést az agrártárca szervezné, az kikerülne a TISZK-rendszerből. (Hollandiában sincs benne)

20 Néhány javaslat III.  Az egyházi, alapítványi szférát nem kell a TISZK- ekbe bevonni. Működésüket – ellenőrzés mellett – támogatni érdemes. Ők a szakképzési rendszer sokszínűségéhez és minőségéhez hozzájárulnak, nem kiválthatóak, elsorvasztásuk súlyos veszteség.  Biztosítani kell, hogy a TISZK legyen az erős szereplő. („Három dudás egy csárdában?”)  Nagyüzemhez erős, autonóm menedzsment kell, megfelelő kapacitásokkal. (Amúgy ez a fő hollandiai tanulság.) Ez nem lesz olcsó, de megéri

21 Néhány javaslat IV.  A munkaerőpiac szolgálata kiemelkedően fontos. De: ezen belül az iskolarendszerű szakképzésnek főleg a hosszú távú (szakmai alapok, piackonform viselkedés, képezhetőség), a felnőttképzésnek főleg a rövid távú (elhelyezkedést segítő, konkrét szakmára irányuló) illeszkedést kell szolgálnia. A képzés és munkaerőpiac harmóniájának kulcsszava a minőség.  Megalapozott tervezést és pályaorientációt kell folytatni a TISZK-ekben. Ezeknek jelenlegi legkorszerűbb tudásbázisa az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Nemzeti Pályaorientációs portál.  A munkaerő-tervezési illúziókkal le kell számolni. Az MFKB-k (RFKB-k) irány-arány döntései károsak. Szerepük a pályázati pénzek elosztására és a stratégiai irányításra terjedjen ki, az operatív döntés jogát a jelentős kapacitással rendelkező TISZK-vezetés kell kapja.

22 Köszönöm a figyelmet! martonfi.gyorgy@ofi.hu