Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11. Programok a gyermekszegénység ellen a gyerekek természetes fejlődését segítő jó minőségű szolgáltatások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11. Programok a gyermekszegénység ellen a gyerekek természetes fejlődését segítő jó minőségű szolgáltatások."— Előadás másolata:

1 Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11. Programok a gyermekszegénység ellen a gyerekek természetes fejlődését segítő jó minőségű szolgáltatások a lehető legkorábban ott, ahol a legnagyobb a szegénység

2 A Gyerekesély Projekt feladata a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiához kapcsolódó két programtípus előkészítése Min. 200 Gyerekház indítása a Biztos Kezdet Program keretében és 10 komplex kistérségi program indítása uniós finanszírozásból 2009-2013 között

3 Kockázatok és védőfaktorok Ismertek azok a tényezők – védőfaktorok - is, melyek ellene hatnak ennek a folyamatnak veleszületett adottságok kibontakoztatása, jó minőségű környezet biztosítása kisgyermekkorban szülőkkel való együttműködés szakemberek közötti együttműködés összetartó, a gyermeki szükségleteket értő és felismerő helyi közösségek kialakítása szociális biztonság Ismertek a kockázatok, melyek a szegénységben, szegény környezetben élő gyerekek fejlődését fenyegetik és amelyek a szegénység - aluliskolázottság – munkanélküliség – szegénység ördögi körének ismétléséhez vezetnek

4 Elfogadhatatlan tény, hogy a bölcsőde, az óvoda épp azok számára a legkevésbé hozzáférhető, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne Cél: Biztos Kezdet program filozófiájának terjesztése Gyerekházak indítása a gyerekek természetes fejlődésének támogatására az ország legszegényebb, szolgáltatáshiányos településein, településrészein

5 Jellemző a bizalmatlanság és értetlenség a kirekesztettségben, mélyszegénységben élő családok és az intézmények között. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. Ez minden életkorra igaz, de minél kisebb a gyerek, annál sorsdöntőbb a szülő szerepe. Csak az a gyerek érezheti magát biztonságban, akinek szüleit tisztelik, és akinek a szülei aktív szereplői sorsuk alakításának.

6 Cél: Szülők bevonása, elfogadása, megerősítése – gyerekeikre vonatkozó pozitív jövőkép kialakítása A szülők a gyerek első tanítói. Mellettük alakulnak ki a gyermeki személyiség alapjai. A gyermekes családokra irányuló szolgáltatások célja, a szakemberek feladata, hogy a családi szükségletekhez igazodó támogatást, információt nyújtsanak a szülőknek, hogy szülői szerepüket sikerrel lássák el.

7 A szakemberek, szakmák és szolgáltatások közötti jó együttműködés lehetővé teszi a kockázatok korai felismerését, a megelőzést és a hatékony kezelést – ennek hiánya fokozza a kirekesztettséget, sérti a gyermeki jogok érvényesülését, súlyosan veszélyezteti a gyermeki szükségletek kielégítését. Szülők, családtagok, barátok Gyerekház munkatársak, védőnő, szociális munkás, más szakemberek és szülők Települési, kistérségi szolgáltatások, intézmények közötti és a lakossággal való kapcsolat Gyerek adottságai A legszegényebb településeken a foglalkoztatási, lakhatási, oktatási, egészségügyi területek komplex kezelése nélkül a programok csak korlátozott eredményeket érhetnek el.

8 Szélsőséges méreteket ölt az előítéletesség, az elkülönülés, ami látványosan mutatkozik meg a lakóhelyi és iskolai szegregációban, az egyre erősebben és gyakrabban jelentkező helyi feszültségekben, a közbiztonság romlásában Cél: Befogadó gyerek és felnőtt közösségek kialakítása

9 Csak jó minőségű szolgáltatásoktól várhatunk eredményt Szolgáltatások világos leírása, helyi igényeknek megfelelő alkalmazása Szolgáltatási indikátorok alapján értékelési rendszer alkalmazása Feladatra felkészítő képzések A helyi programok folyamatos támogatása Interdiszciplináris szemlélet erősítése Ismeretek terjesztése szülők, szakemberek számára

10 Várható eredmények „Óvoda- és iskolaérett” gyerekek magasabb aránya Iskolai sikeresség növekedése Jobb egészség Szociális kompetenciák erősödése Magabiztosság, magas önértékelés Szülői kompetenciák erősödése Az eredmények és hatások nyomon követése, a programok rövid- és hosszabb távú hatásának vizsgálata – a projekt fontos eleme

11 Programok fenntarthatósága A szakmaközi együttműködést ösztönző finanszírozás feltételeinek kidolgozása Gyerekházak és a Biztos Kezdet filozófia beépülése a kisgyermekek napközbeni ellátásának rendszerébe Alternatív források bevonása

12 A projektet megvalósító konzorciumi partnerek: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Biztos Kezdet Módszertani Program www.biztoskezdet.hu Magyar Tudományos Akadémia Gyerekprogram Irodája www.gyerekesely.hu

13 Tervezett uniós források (millió FT) TÁMOP 2007- 2008 20092010201120122013Össz 521 Gyerekesély, szakmai alapozás 6886121.300 522 helyi Biztos Kezdet programok 1.7203.5005.220 523 Komplex kistérségi programok 2.500 5.000

14 Kisgyermekkorban a fejlődés a leggyorsabb, egyben legsérülékenyebb. Kedvező körülmények hatására ekkor változtatható legkönnyebben. Kisgyermekkorban a kirekesztés folyamata megfordítható.


Letölteni ppt "Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11. Programok a gyermekszegénység ellen a gyerekek természetes fejlődését segítő jó minőségű szolgáltatások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések