Download presentation
Презентация загружается. Пожалуйста, подождите
1
Civil hálózatfejlesztés alapjai, kompetenciafejlesztés
2
Hálózatok új tudománya
„Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és ez mit jelent a tudományban, az üzleti és mindennapi életben” (Barabási Albert – László: Behálózva, Helikon Kiadó, Budapest, 2008). „Minden kapcsolódik mindenhez” (Jorge Luis Borges)
3
A rész és egész Az elemek olyan összessége, amelyet az elemek sajátosságán kívül sajátos tulajdonság, többlet jellemez, mégpedig az egész – a rendszer és a részek közötti viszony. Az egész és részek korrektív viszonyban állnak egymással, mindig együtt léteznek. Az univerzum totális totalitása azt jelenti, hogy minden egész egyúttal rész, s minden rész egyúttal egész. A funkció szempontjából: az egész az elsődleges, s az egész dönti el a részek funkcióját, minőségét, a totalitás szabja meg a részeket.
4
A részek közötti kapcsolat
A részek közötti kapcsolat soha sem stabil, nem állandó, hanem kölcsönhatásos, emiatt a változás időbeni, történeti lét. A lét (a világ - egész) a totalitások irreverzibilis folyamata.
5
A természet szétszedése
Szétszedni könnyű Összerakni nehéz A komplex rendszerekben a részek rendkívül sokféleképpen illeszthetők össze A természet pontosan illeszti össze a részeket, az önszerveződés törvényei alapján, amelyek eredete még rejtély A komplexitásnak szigorú szerkezete van
6
„Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülöníthető elemekből áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy erősebb kapcsolatok kötik össze.”
7
„A hálózatok elemei távolról nézve pontok csupán, de közelről nézve maguk is hálózatok.”
8
Komplex hálózatok Nagy hálózatok vesznek körül Fizikai hálók
Számítógép hálózatok (útvonalválasztó szint, domain szint) Egyéb infrastruktúrális hálók Úthálózatok Ideghálózatok Fehérjehálózatok Logikai hálók Emberi kapcsolati hálózatok Táplálkozási láncok Metabolikus láncok Bizalmi hálózatok Szervezeti hálózatok Genetikai hálózatok WWW
9
Internet hálózata
10
Internetstruktúra hostok szerint (USA)
11
Jeong et al, Nature (2001) Fehérjehálózat “skálafüggetlen”
12
-hálózat
13
Ismeretségi hálózat
14
Szerzőtársi hálózat
15
Szexuális kapcsolatok hálózata
16
Hatlépésnyi távolság Ismertségi kapcsolatok
Meglepően kevés számú ismerős elég a célszemély eléréséhez A távolság kiszámítható Hatmilliárd ember esetében a távolság hatlépésnyi
17
Véletlenszerű hálózatok
A csomópontok közötti kapcsolatok véletlenszerűek A csomópontok azonos számú kapcsolattal rendelkeznek
18
Skálafüggetlen hálózatok
Léteznek olyan csomópontok amelyek a hálózat szempontjából alapvető jelentőségűek Egyik csomópont sem domináns A természetben a skála független hálózatok dominálnak
20
Paul Baran hálózatai – Internet szerkezete
21
Valódi hálózatok működésének alaptörvényei
A hálózat csomópontonként növekszik A több kapcsolattal rendelkező csomóponthoz nagyobb a kapcsolódás valószínűsége A korábbi csomópontnak több ideje van a kapcsolatok szerzésére mint a később keletkezőknek
22
A hálózati kapcsolatok jelentősége
23
„A társadalom gyenge kapcsolatai csak akkor épülhetnek ki, ha bizalommal vagyunk egymás iránt. Innováció, új ötletek csak gyenge kapcsolatok mentén születhetnek.”
24
„Ha alkotóképes közösség akarunk lenni, bíznunk kell egymásban, és meg kell értenünk azokat is, akiknek a véleménye nagyon eltér a miénktől.”
25
TÁRSADALMI TŐKE Összefoglaló definíció: A társadalmi tőke azon szabályok, normák, kötelezettségek, kölcsönösségek és bizalom készlete, amelyek társadalmi viszonyokba/sruktúrákba és a társadalom intézményrendszerébe ágyazódva lehetővé teszik a társadalom tagjai számára egyéni és közösségi céljaik elérését (Narayan – 1997)
26
TÁRSADALMI TŐKE Társadalmi tőke négy legfontosabb összetevője: szoros társadalmi háló, civil szervezetek erőssége, közösségi szolidaritás, kölcsönös bizalom (Putnam , 2000) Társadalmi tőke mérőszáma: civil hálózatok sűrűsége, minősége, állampolgárok aktivitása, kormányzatba vetett bizalom, emberek egymás közötti bizalma, civil kultúra (Patrick Kilby )
27
Civil szervezetek szerepe
Közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és állampolgárok között Védelmezik és erősítik a pluralizmust és társadalmi sokszínűséget Függetlenebb és rugalmasabb szolgáltatásokat tudnak nyújtani A társadalmi részvétel megszervezésével hozzájárulnak a demokratikus jogállam működéséhez az állami szervek ellenőrzéséhez
28
Civil szervezetek
29
Szervezetek csoportjai
30
Kialakult hálózatok
31
Skálafüggetlen hálózat születése
Skálafüggetlen hálózat születése. Az új pontok előnyben részesítik a jobban összekötött pontokat.
33
Gyakorlat I. Csoportokat alakítunk, a hatlépésnyi távolság kérdésének igazolására, mindegyik csoport két esettanulmányt végez, amely eredményét bemutatja
34
Civil hálózatok kialakulásuk és fejlesztésük
35
Civil hálózatok Közös modellen alapuló hálózatok hálózatok
(pl. Önkéntes Központok Hálózata, Közösségi Alapítványok Hálózata, Állampolgári Tanácsadó Központok, Élelembankok, Nonprofit Szolgáltató Központok)
36
Közös célokon és érdekeken alapuló hálózatok
(pl: mozgássérültek, környezeti nevelés, ifjúsági szervezetek) Hová sorolhatók a civil fórumok, kerekasztalok?
37
Információs hálózat Nincs koordinációs központ
Nincsenek meghatározott tagsági kritériumok Szükség szerinti kommunikáció a tagok között Nincsenek együttműködési sztenderdek Nincsenek közös projektek A tagok nem fordítanak saját erőforrásaikból a közös tevékenységekre
38
Koordinációs hálózat Megjelennek a koordinációs központ funkciói
A tagság alapelvei meghatározottak Rendszeres kommunikáció a tagok között A működés alapvető sztenderdjei és szabályai meghatározottak Időnként közös projektek Bizonyos erőforrások a közös tevékenységekre
39
Együttműködési hálózat
Állandó koordinációs központ Pontos tagsági kritériumok Állandó és gyakori kommunikáció Pontosan meghatározott működési sztenderdek Rendszeres közös projektek A hálózati tag erőforrásainak bizonyos részét a hálózat közös tevékenységére fordítja
40
1. Szint - Megalakítás A tevékenység közös kereteinek kidolgozása
Közös értékek és munkamódszerek megfogalmazása Megállapodás az alapelvekről és az együttműködés formáiról
41
Ebben a fázisban átgondolandó:
Hogyan fog a hálózat a leendő partnerszervezetek életében megmutatkozni? Ki az, aki a kiválasztott közös problémát befolyásolni tudja? Kinek állnak rendelkezésére ehhez szükséges erőforrások? Milyen elvi vagy más jellegű különbözőségekkel kell számolnunk a partnerek között? Hogyan látják egymást és a szervezetek közötti kapcsolatokat a leendő partnerek?
42
Milyen sajátos érdekek fűzik az egyes partnereket ahhoz, hogy összekapcsolódjanak?
Még kit kellene bevonni és miért? Miféle nézőpontokat és helyzeteket vettünk számításba, és melyeket nem? Milyen konfliktusokra számítsunk? Hogyan induljunk neki?
43
Legfontosabb kérdések
Mely értékeken alapulnak a szervezeteink? Mik a tevékenység céljai? Mik a tevékenység alapvető formái és módszerei? Mi a hálózat közös neve? Mi az ami igazán megkülönböztet minket más szervezetektől?
44
2. Szint – Fejlődés/Fejlesztés
A célok és az irányok meghatározása a hálózati tevékenység és fejlesztését koordináló központ megalakítása A hálózat promóciós, képzési és fejlesztési mechanizmusainak kidolgozása A tagsági kritériumok felállítása – tagok felvétele (és eltávolítása)
45
Célszerű számbavenni:
Mit kell tennünk, annak alapján, hogy kik vagyunk és mire szövetkeztünk? Hogyan oldjuk meg a vezetést és a hálózat irányítását? Hogyan hozzuk a döntéseket? A kialakuló viszonyok között tiszteletben tartatik a partnerszervezetek territóriuma?
46
Érdemben foglalkoztunk-e az erőviszonyokkal?
A hálózati partnerek között kialakult kapcsolatok lehetővé teszik-e a közös cselekvést? Mi segíti és mi akadályozza csoportunk fejlődését/ fejlesztését? Formáját tekintve formális vagy informális megállapodásokat tervezünk
47
A koordinációs központ főbb feladatai közé az alábbiak tartoznak:
A részvétel és az együttműködés világos szabályainak kidolgozása A képzési rendszer kidolgozása A hálózat fejlesztési és promociós stratégiájának megalkotása A finanszírozás biztosítása
48
Általános fejlesztési stratégia
Hogyan és hol fogjuk népszerűsíteni a hálózatunkat? Kit érdekelhet a mi hálózatunkba való belépés? Ki segíthet nekünk a módszerünk elterjesztése érdekében, beleértve ennek pénzügyi támogatását is?
49
Saját oktatási rendszer
Kidolgozni azokat az eszközöket, amik elengedhetetlenek az egyes tagok és az egész hálózat jó működéséhez Megalkotni a képzési rendszert és a hozzátartozó anyagokat Biztosítani a folyamatos szakmai támogatást és egymás kölcsönös támogatását a hálózatban Saját képző gárdát toborozni és kiképezni őket
50
3. Szint – Állandó tevékenység
Partnerek jól működő hálózatának kialakítása és fenntartása – struktúrák és tevékenység Koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó mechanizmusok kidolgozása A hálózat és az egyes tagok munkájának minőségének és eredményességének monitoringja
51
Átgondolandó Melyek az elvégzendő feladatok?
Hogyan fogjuk megszervezni a munkatársak foglalkoztatását? Milyen erőforrásokra van szükség az egyes feladatok elvégzéséhez? Melyik feladatnak ki lesz a felelőse? Milyen nyilvántartásokat vezetünk és milyen módon?
52
Hogyan szervezzük meg a döntéshozatali mechanizmust?
Rendben vannak a megállapodások? Hogyan zajlik az értékelés és az ellenőrzés? Milyen kommunikációs csatornákat fognak használni a hálózat tagjai?
53
Gyakorlat II. Kirakós játék – információs, koordinációs és együttműködési hálózat modellezése csoportokban
54
Civil hálózatok működése
55
Előnyök, hátrányok? Összefogás ereje
56
Erőforrások (Egyedi, közös)
57
Készség, képességek
58
Alapfeltételek
59
Sajátosságok, adottságok
60
Közös projektek Amennyiben már a célokkal, a lehetséges tevékenységekkel és a bevonással kapcsolatos kérdésekben sikerült megegyezniük a hálózati tagoknak, figyelmüket a konkrét közös projektek szervezése felé fordíthatják. Olyan stratégiai döntéseket kell meghozniuk, amelyek egyaránt összhangban vannak a hálózat általános céljaival és a rendelkezésre álló erőforrásokkal is. Ekkorra már világosnak és egyértelműnek kell lenni, hogy ki miért felel, milyenek a döntéshozatali mechanizmusok és milyen a hálózat struktúrája.
61
Hálózati komponensek Hálózati tagokkal kapcsolatos elvárások, a tagság kritériumai Bizalom Küldetés Részvétel minősége Koordináltság Tanácsadási, segítségnyújtási, oktatási rendszer
62
Hálózati komponensek Monitoring és értékelés
Nehéz helyzetek és konfliktusok felszínre kerülése és megoldása Külkapcsolatok Kapacitás más civil hálózatokkal való együttműködésre Hálózat külső megítélése Együttműködés a médiával
63
Sikeresség feltételei
Egyenrangú partnerség Közös felelősségvállalás Kezdeményező semlegessége Közös célok, közös eredők Közösen megalkotott, egyértelmű alapelvek Nyitottság Halmazon belüli kapcsolatok differenciáltsága és minősége
64
Kapcsolatok (stílus, etika)
65
Független, Egyenrangú, Alárendelt
Anarchikus Autokratikus
66
Demokratikus, liberális
67
Döntési rendszer
68
Időtényezők
69
Jogosultságok, biztonság
70
Hálózatépítés gátjai A hálózat eszköznek tekintése
A résztvevő szervezetek kihasználása Idegenkedés az együttműködéstől Nehéz esetek és bajkeverők Tisztázatlan alapelvek Zártság és kizárás A hálózat fejlődésének erőltetése Egyformaság és uniformizálás
71
Zártság, nyitottság
72
Terhelés
73
Minimális, maximális szint
74
Barabási Albert–László: Behálózva, Helikon Kiadó, Budapest, 2008)
Források: Barabási Albert–László: Behálózva, Helikon Kiadó, Budapest, 2008) Barabási Albert-László: Behálózva – a hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig előadása Mindentudás Egyeteme Csermely Péter professzor előadása Mindentudás Egyeteme Pawel Jordan a varsói Önsegítő Kezdeményezések Mozgalmát Támogató Iroda (BORIS) elnökének „Szükség van-e a hálózatokra” írása ( A tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította) John Pratt angol nyelvű, a KÖRE konferencián elhangzott előadásának bemutatója
75
Köszönöm a figyelmet! Életfa Környezetvédő Szövetség, a proHáló Országos Hálózat tagja 3300 Eger, Bajcsy Zs. u. 9. Bárdos Ferenc ügyvezető Telefon: 36/36/ Mobil: Skype: bardosferenc
Similar presentations
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.