Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Civil hálózatfejlesztés alapjai, kompetenciafejlesztés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Civil hálózatfejlesztés alapjai, kompetenciafejlesztés."— Előadás másolata:

1 Civil hálózatfejlesztés alapjai, kompetenciafejlesztés

2 Hálózatok új tudománya „Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és ez mit jelent a tudományban, az üzleti és mindennapi életben” (Barabási Albert – László: Behálózva, Helikon Kiadó, Budapest, 2008). „Minden kapcsolódik mindenhez” (Jorge Luis Borges)

3 A rész és egész Az elemek olyan összessége, amelyet az elemek sajátosságán kívül sajátos tulajdonság, többlet jellemez, mégpedig az egész – a rendszer és a részek közötti viszony. Az egész és részek korrektív viszonyban állnak egymással, mindig együtt léteznek. Az univerzum totális totalitása azt jelenti, hogy minden egész egyúttal rész, s minden rész egyúttal egész. A funkció szempontjából: az egész az elsődleges, s az egész dönti el a részek funkcióját, minőségét, a totalitás szabja meg a részeket.

4 A részek közötti kapcsolat A részek közötti kapcsolat soha sem stabil, nem állandó, hanem kölcsönhatásos, emiatt a változás időbeni, történeti lét. A lét (a világ - egész) a totalitások irreverzibilis folyamata.

5 A természet szétszedése Szétszedni könnyű Összerakni nehéz A komplex rendszerekben a részek rendkívül sokféleképpen illeszthetők össze A természet pontosan illeszti össze a részeket, az önszerveződés törvényei alapján, amelyek eredete még rejtély A komplexitásnak szigorú szerkezete van

6 „ Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülöníthető elemekből áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy erősebb kapcsolatok kötik össze.”

7 „A hálózatok elemei távolról nézve pontok csupán, de közelről nézve maguk is hálózatok.”

8 Komplex hálózatok  Nagy hálózatok vesznek körül  Fizikai hálók  Számítógép hálózatok (útvonalválasztó szint, domain szint)  Egyéb infrastruktúrális hálók  Úthálózatok  Ideghálózatok  Fehérjehálózatok  Logikai hálók  Emberi kapcsolati hálózatok  Táplálkozási láncok  Metabolikus láncok  Bizalmi hálózatok  Szervezeti hálózatok  Genetikai hálózatok  WWW

9 Internet hálózata

10 Internetstruktúra hostok szerint (USA)

11 Fehérjehálózat “skálafüggetlen” Jeong et al, Nature (2001)

12 -hálózat

13 Ismeretségi hálózat

14 Szerzőtársi hálózat

15 Szexuális kapcsolatok hálózata

16 Hatlépésnyi távolság Ismertségi kapcsolatok Meglepően kevés számú ismerős elég a célszemély eléréséhez A távolság kiszámítható Hatmilliárd ember esetében a távolság hatlépésnyi

17 Véletlenszerű hálózatok A csomópontok közötti kapcsolatok véletlenszerűek A csomópontok azonos számú kapcsolattal rendelkeznek

18 Skálafüggetlen hálózatok Léteznek olyan csomópontok amelyek a hálózat szempontjából alapvető jelentőségűek Egyik csomópont sem domináns A természetben a skála független hálózatok dominálnak

19

20 Paul Baran hálózatai – Internet szerkezete

21 Valódi hálózatok működésének alaptörvényei A hálózat csomópontonként növekszik A több kapcsolattal rendelkező csomóponthoz nagyobb a kapcsolódás valószínűsége A korábbi csomópontnak több ideje van a kapcsolatok szerzésére mint a később keletkezőknek

22 A hálózati kapcsolatok jelentősége

23 „ A társadalom gyenge kapcsolatai csak akkor épülhetnek ki, ha bizalommal vagyunk egymás iránt. Innováció, új ötletek csak gyenge kapcsolatok mentén születhetnek.”

24 „Ha alkotóképes közösség akarunk lenni, bíznunk kell egymásban, és meg kell értenünk azokat is, akiknek a véleménye nagyon eltér a miénktől.”

25 TÁRSADALMI TŐKE Összefoglaló definíció: A társadalmi tőke azon szabályok, normák, kötelezettségek, kölcsönösségek és bizalom készlete, amelyek társadalmi viszonyokba/sruktúrákba és a társadalom intézményrendszerébe ágyazódva lehetővé teszik a társadalom tagjai számára egyéni és közösségi céljaik elérését (Narayan – 1997)

26 TÁRSADALMI TŐKE Társadalmi tőke négy legfontosabb összetevője: szoros társadalmi háló, civil szervezetek erőssége, közösségi szolidaritás, kölcsönös bizalom (Putnam , 2000) Társadalmi tőke mérőszáma: civil hálózatok sűrűsége, minősége, állampolgárok aktivitása, kormányzatba vetett bizalom, emberek egymás közötti bizalma, civil kultúra (Patrick Kilby )

27 Civil szervezetek szerepe Közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és állampolgárok között Védelmezik és erősítik a pluralizmust és társadalmi sokszínűséget Függetlenebb és rugalmasabb szolgáltatásokat tudnak nyújtani A társadalmi részvétel megszervezésével hozzájárulnak a demokratikus jogállam működéséhez az állami szervek ellenőrzéséhez

28 Civil szervezetek

29 Szervezetek csoportjai

30 Kialakult hálózatok

31 Skálafüggetlen hálózat születése. Az új pontok előnyben részesítik a jobban összekötött pontokat.

32

33 Gyakorlat I. Csoportokat alakítunk, a hatlépésnyi távolság kérdésének igazolására, mindegyik csoport két esettanulmányt végez, amely eredményét bemutatja

34 Civil hálózatok kialakulásuk és fejlesztésük

35 Civil hálózatok Közös modellen alapuló hálózatok hálózatok (pl. Önkéntes Központok Hálózata, Közösségi Alapítványok Hálózata, Állampolgári Tanácsadó Központok, Élelembankok, Nonprofit Szolgáltató Központok)

36 Közös célokon és érdekeken alapuló hálózatok (pl: mozgássérültek, környezeti nevelés, ifjúsági szervezetek) Hová sorolhatók a civil fórumok, kerekasztalok?

37 Információs hálózat  Nincs koordinációs központ  Nincsenek meghatározott tagsági kritériumok  Szükség szerinti kommunikáció a tagok között  Nincsenek együttműködési sztenderdek  Nincsenek közös projektek  A tagok nem fordítanak saját erőforrásaikból a közös tevékenységekre

38 Koordinációs hálózat  Megjelennek a koordinációs központ funkciói  A tagság alapelvei meghatározottak  Rendszeres kommunikáció a tagok között  A működés alapvető sztenderdjei és szabályai meghatározottak  Időnként közös projektek  Bizonyos erőforrások a közös tevékenységekre

39 Együttműködési hálózat  Állandó koordinációs központ  Pontos tagsági kritériumok  Állandó és gyakori kommunikáció  Pontosan meghatározott működési sztenderdek  Rendszeres közös projektek  A hálózati tag erőforrásainak bizonyos részét a hálózat közös tevékenységére fordítja

40 1. Szint - Megalakítás A tevékenység közös kereteinek kidolgozása Közös értékek és munkamódszerek megfogalmazása Megállapodás az alapelvekről és az együttműködés formáiról

41 Ebben a fázisban átgondolandó: Hogyan fog a hálózat a leendő partnerszervezetek életében megmutatkozni? Ki az, aki a kiválasztott közös problémát befolyásolni tudja? Kinek állnak rendelkezésére ehhez szükséges erőforrások? Milyen elvi vagy más jellegű különbözőségekkel kell számolnunk a partnerek között? Hogyan látják egymást és a szervezetek közötti kapcsolatokat a leendő partnerek?

42 Milyen sajátos érdekek fűzik az egyes partnereket ahhoz, hogy összekapcsolódjanak? Még kit kellene bevonni és miért? Miféle nézőpontokat és helyzeteket vettünk számításba, és melyeket nem? Milyen konfliktusokra számítsunk? Hogyan induljunk neki?

43 Legfontosabb kérdések Mely értékeken alapulnak a szervezeteink? Mik a tevékenység céljai? Mik a tevékenység alapvető formái és módszerei? Mi a hálózat közös neve? Mi az ami igazán megkülönböztet minket más szervezetektől?

44 2. Szint – Fejlődés/Fejlesztés A célok és az irányok meghatározása a hálózati tevékenység és fejlesztését koordináló központ megalakítása A hálózat promóciós, képzési és fejlesztési mechanizmusainak kidolgozása A tagsági kritériumok felállítása – tagok felvétele (és eltávolítása)

45 Célszerű számbavenni: Mit kell tennünk, annak alapján, hogy kik vagyunk és mire szövetkeztünk? Hogyan oldjuk meg a vezetést és a hálózat irányítását? Hogyan hozzuk a döntéseket? A kialakuló viszonyok között tiszteletben tartatik a partnerszervezetek territóriuma?

46 Érdemben foglalkoztunk-e az erőviszonyokkal? A hálózati partnerek között kialakult kapcsolatok lehetővé teszik-e a közös cselekvést? Mi segíti és mi akadályozza csoportunk fejlődését/ fejlesztését? Formáját tekintve formális vagy informális megállapodásokat tervezünk

47 A koordinációs központ főbb feladatai közé az alábbiak tartoznak: A részvétel és az együttműködés világos szabályainak kidolgozása A képzési rendszer kidolgozása A hálózat fejlesztési és promociós stratégiájának megalkotása A finanszírozás biztosítása

48 Általános fejlesztési stratégia Hogyan és hol fogjuk népszerűsíteni a hálózatunkat? Kit érdekelhet a mi hálózatunkba való belépés? Ki segíthet nekünk a módszerünk elterjesztése érdekében, beleértve ennek pénzügyi támogatását is?

49 Saját oktatási rendszer Kidolgozni azokat az eszközöket, amik elengedhetetlenek az egyes tagok és az egész hálózat jó működéséhez Megalkotni a képzési rendszert és a hozzátartozó anyagokat Biztosítani a folyamatos szakmai támogatást és egymás kölcsönös támogatását a hálózatban Saját képző gárdát toborozni és kiképezni őket

50 3. Szint – Állandó tevékenység Partnerek jól működő hálózatának kialakítása és fenntartása – struktúrák és tevékenység Koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó mechanizmusok kidolgozása A hálózat és az egyes tagok munkájának minőségének és eredményességének monitoringja

51 Átgondolandó Melyek az elvégzendő feladatok? Hogyan fogjuk megszervezni a munkatársak foglalkoztatását? Milyen erőforrásokra van szükség az egyes feladatok elvégzéséhez? Melyik feladatnak ki lesz a felelőse? Milyen nyilvántartásokat vezetünk és milyen módon?

52 Hogyan szervezzük meg a döntéshozatali mechanizmust? Rendben vannak a megállapodások? Hogyan zajlik az értékelés és az ellenőrzés? Milyen kommunikációs csatornákat fognak használni a hálózat tagjai?

53 Gyakorlat II. Kirakós játék – információs, koordinációs és együttműködési hálózat modellezése csoportokban

54 Civil hálózatok működése

55 Előnyök, hátrányok?  Összefogás ereje

56 Erőforrások (Egyedi, közös)

57 Készség, képességek

58 Alapfeltételek

59 Sajátosságok, adottságok

60 Közös projektek Amennyiben már a célokkal, a lehetséges tevékenységekkel és a bevonással kapcsolatos kérdésekben sikerült megegyezniük a hálózati tagoknak, figyelmüket a konkrét közös projektek szervezése felé fordíthatják. Olyan stratégiai döntéseket kell meghozniuk, amelyek egyaránt összhangban vannak a hálózat általános céljaival és a rendelkezésre álló erőforrásokkal is. Ekkorra már világosnak és egyértelműnek kell lenni, hogy ki miért felel, milyenek a döntéshozatali mechanizmusok és milyen a hálózat struktúrája.

61 Hálózati komponensek  Hálózati tagokkal kapcsolatos elvárások, a tagság kritériumai  Bizalom  Küldetés  Részvétel minősége  Koordináltság  Tanácsadási, segítségnyújtási, oktatási rendszer

62 Hálózati komponensek Monitoring és értékelés Nehéz helyzetek és konfliktusok felszínre kerülése és megoldása Külkapcsolatok Kapacitás más civil hálózatokkal való együttműködésre Hálózat külső megítélése Együttműködés a médiával

63 Sikeresség feltételei  Egyenrangú partnerség  Közös felelősségvállalás  Kezdeményező semlegessége  Közös célok, közös eredők  Közösen megalkotott, egyértelmű alapelvek  Nyitottság  Halmazon belüli kapcsolatok differenciáltsága és minősége

64 Kapcsolatok (stílus, etika)

65 Független, Egyenrangú, Alárendelt Anarchikus Autokratikus

66 Demokratikus, liberális

67 Döntési rendszer

68 Időtényezők

69 Jogosultságok, biztonság

70 Hálózatépítés gátjai  A hálózat eszköznek tekintése  A résztvevő szervezetek kihasználása  Idegenkedés az együttműködéstől  Nehéz esetek és bajkeverők  Tisztázatlan alapelvek  Zártság és kizárás  A hálózat fejlődésének erőltetése  Egyformaság és uniformizálás

71 Zártság, nyitottság

72 Terhelés

73 Minimális, maximális szint

74 Források: Barabási Albert–László: Behálózva, Helikon Kiadó, Budapest, 2008) Barabási Albert-László: Behálózva – a hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig előadása Mindentudás Egyeteme Csermely Péter professzor előadása Mindentudás Egyeteme Pawel Jordan a varsói Önsegítő Kezdeményezések Mozgalmát Támogató Iroda (BORIS) elnökének „Szükség van-e a hálózatokra” írása ( A tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította) John Pratt angol nyelvű, a KÖRE konferencián elhangzott előadásának bemutatója

75 Köszönöm a figyelmet! Életfa Környezetvédő Szövetség, a proHáló Országos Hálózat tagja 3300 Eger, Bajcsy Zs. u. 9. Bárdos Ferenc ügyvezető Telefon: 36/36/ Mobil: Skype: bardosferenc


Letölteni ppt "Civil hálózatfejlesztés alapjai, kompetenciafejlesztés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések