Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Modern tudomány és ősi bölcselet néhány gondolat a tudás ősi és új megközelítéséről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Modern tudomány és ősi bölcselet néhány gondolat a tudás ősi és új megközelítéséről."— Előadás másolata:

1 Modern tudomány és ősi bölcselet néhány gondolat a tudás ősi és új megközelítéséről

2 Tudtad-e, hogy a mai tudományos megközelítés alapjait már a század környékén lefektették (Bacon, Descartes), és mint alap-viszonyulás azóta is megmaradt?

3 A tudományos megközelítés objektív reprodukálható mérésekkel alapja, hogy a világ objektív leírására törekszik, s csak olyan ismeretekkel foglalkozik, amelyek reprodukálható mérésekkel alátámaszthatóak. Ez adja az erejének alapját, de egyben korlátait is.

4 A newtoni fizika például ma is nagyon jól használható közelítéseket ad „hétköznapi méretű fizikai világunk” megértéséhez. Homogén 3D térben, egyenletesen múló időben, állandó anyag- tulajdonságokban (hossz, tömeg) gondolkodik.

5 Mivel főképp ezt tanuljuk tudományként az iskolában, így ez a mechanisztikus viszonyulás akaratlanul is beleivódott gondolkodás-módunkba. Pedig...

6 A modern fizika atyai, amikor mélyebben szerették volna megérteni a természetet, rákényszerültek, hogy felülbírálják ennek a megközelítésnek az alapjait.

7 Werner Heisenberg „Csak akkor érthetjük meg a szenvedélyes reakciókat, amelyeket a modern fizika legújabb fejlődése váltott ki, ha világosan látjuk, hogy itt a fizika alapjaiban rendült meg. Olyan érzés volt ez, mintha a tudományt elvágták volna gyökereitől.”

8 Niels Bohr „Az utóbbi években szerzett temérdek tapasztalatunk ráébresztett bennünket arra, hogy egyszerű mechanikai fogalmaink nem elégségesek, ennek következtében pedig megrendült a talapzat, amelyre a megfigyelés szokásos értelmezését építettük.”

9 Albert Einstein „Hiába igyekeztem ráilleszteni a fizika elméleti alapjait erre az (újfajta) ismeretre, minden igyekezetem teljes kudarcba fulladt. Mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt, és nem maradt volna semmiféle szilárd alap, amelyre építkezni lehet.”

10 Einstein általános relativitás elmélete szerint a hosszúság, a tömeg, a tér, az idő és az energia olyan mennyiségek, amelyek egymással szorosan összefüggenek, és mértékük a megfigyelőtől függően változik, az ő szempontjából szubjektív.

11 Ráadásul, az anyag parányi részei még paradox módon is viselkednek. A fizikusok ravasz kísérleteket eszeltek ki, hogy választ kapjanak bizonyos kérdésekre, mint például: az elektron illetve foton végül is részecske-e vagy hullám.

12 Ez a (két réses nevet kapó) kísérlet érdekes eredményt hozott. A vizsgált dolog viselkedése azon múlik, hogy éppen figyelik-e (mérik-e), vagy sem.

13 Mit gondolsz, mit jelent az, hogy mérés? Mi tud mérni? A mérőműszer önmagában nem mér!

14 A kvantumfizika nagyjainak értelmezése szerint mérni csak a TUDAT tud. „Nem tudtuk megfogalmazni a kvantumelmélet törvényeit minden ellentmondástól mentesen anélkül, hogy ne hivatkoztunk volna a tudatra.” (Wigner Jenő)‏

15 Hogy kerül egy fizikai elméletbe a tudat? Hogy lehet egy „objektum” a nézőponttól a szubjektumtól függően más és más? Ez az, amit a tudósoknak is nehéz volt feldolgozniuk. Vajon tényleg új felfedezés mindez?

16 Einstein leghíresebb képlete, az E = m * c 2, amely az energia és a tömeg kapcsolatát írja le. Erre az összefüggésre rábukkanhatunk Helena Petrovna Blavatsky ősi civilizációk és a modern kor bölcsességét összegző művében is, amely ott feküdt Einstein éjjeliszekrényén.

17 Nikola Tesla fizikus és feltaláló (többek között a mai elektromos rendszer, a rádiózás atyja) Vivekananda nevű keleti jógi előadásán döbbent rá, hogy a Védákban több ezer éve le van írva mindaz, amire ő hosszas kutatómunkával jött rá.

18 Isaac Newton munkái közül több foglalkozott alkímiával, mint a mechanisztikus világképpel – csak azokat nem fordították le...

19 Niels Bohr Kínába utazott, amikor már meg voltak a kvantumfizika alapjai, s megdöbbenve látta a legújabb eredmények és az ősi kínai gondolkodásmód nagyfokú hasonlóságát!

20 Amikor később Bohrt lovaggá ütötték hazájában, a tudományban elért eredményeiért, ezt a címert választotta magának. Felirata: „az ellentétek kiegészítik egymást.”

21 A természet áll mind a modern tudomány, mind a minket megelőző nagy civilizációk tudása mögött. Működését, lényegét (egy szint után) nem lehet „hétköznapi” fogalmakkal leírni.

22 Werner Heisenberg „A nyelvvel kapcsolatos nehézségeink valóban nagyon súlyosak. Az atom szerkezetéről akarunk beszélni (...), de nyelvünk alkalmatlan az atomok leírására.”

23 Az ősi bölcselet a nyelvi korlátokat mítoszok, metaforák, szimbólumok segítségével hidalja át, melyeket épp úgy meg kell tanulni megérteni, mint a tudományos eredményeket.

24 A mítoszok általában sok szinten értelmezhetőek, és egyszerre írnak le „belső lelki”, és „külső természeti” folyamatokat – ahogy a modern fizika is ott találta az anyag mélyén a tudatot.

25 Bővebben a témáról „Modern tudomány és ősi bölcselet” című előadás április 9. 19:00 Új Akropolisz, Szeged, Juhász Gyula utca 36. Nagy civilizációk világ- és emberképének megismerése:


Letölteni ppt "Modern tudomány és ősi bölcselet néhány gondolat a tudás ősi és új megközelítéséről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések