Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben dr. Nemes Csaba Főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben dr. Nemes Csaba Főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben dr. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM Klímabarát zöldáramok hete július 30.

2 Szemléletváltás Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától. A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt. Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.

3 Az energia valós ára Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához. A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni: –A termelés növelésével? –Energiahatékonyság- és takarékossági beruházásokkal? –Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl. megújuló energia)?

4 A Magyar energiaszektor új keretei A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: –A várható globális és közösségi energia- és klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen. - Milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

5 A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei Elhatározás – világos politikai szándék Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése

6 Elhatározás, stratégia, terv Az elhatározást „ Magyarország energiapolitikája ” tartalmazza; A Kormány októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, időtávú, stratégiáját; A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van (KHEM készíti az érintett tárcák bevonásával)

7 Az energia ellátás biztonságának növelése hazai forrásokból Az energia költségekre fordított pénz nagyobb része marad itthon A hazai munkaerő foglalkoztatottságának növelése A vidékfejlesztési lehetőségek szélesebb kihasználása, a vidék lakosságmegtartó erejének növelése A K+F tevékenység fejlesztése A megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai gyártó kapacitásának növekedése A megújulók lehetőségei a gazdaság fejlesztésben

8 Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, és a gazdaságot Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása Megoldási irányok: –A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. –Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló- arányt! E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár. A megújulók szerepe a klímavédelemben

9 Az energia termelés és használat helyzetképe A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezetKiegyensúlyozatlan energiaszerkezet Alacsony a megújuló energiaforrások használatának arányaAlacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya

10 A megújulók hazai helyzete Összes megújuló energiatermelés: 4,7% Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, 2006-ban ez 1,7% volt Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban 47% tűzifa 38,3% egyéb biomassza 1,7% bio-üzemanyag 0,8% biogáz 6,6 % geotermikus 1,2% vízienergia 0,3% szélenergia 0,2% napenergia 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része

11 A megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

12 A megújuló energiaforrások használatának növelése A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) A hagyományos energia növekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő

13 A jelenlegi támogatási lehetőségek Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [62,8 Mrd Ft]; Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft]; Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 28 Mrd Ft]; Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,3 Mrd Ft]; Regionális Operatív Programok (ROP) [10 Mrd Ft]; Normatív területalapú támogatások [ Mrd Ft]; Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) [15-25 Mrd Ft].

14 A támogatás átalakításának lehetőségei A normatív támogatások lehetőségeinek bővítése Az adókedvezmények lehetőségének felülvizsgálata A megújuló energia hasznosításra vonatkozó K+F projektek nagyobb arányú támogatása Az állami intézmények és önkormányzatok példamutatásának szélesebb körű támogatása A lakossági támogatások lehetőségeinek bővítése

15 A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamos- energia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!) 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés 4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP

16 Technológiai szempontok Biomassza hasznosítás A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani; Decentralizált és kapcsolt energia termelés alkalmazása; Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között; Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és megfelelő mértékű ÜHG kibocsátást eredményezzen; Nem támogatjuk az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítását erdei biomasszára [nem hatékony ÜHG kibocsátás csökkentés].

17 Technológiai szempontok biogáz hasznosítás Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban; Jelentős szerepe lehet a decentralizált energia- termelésben (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú); Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását;

18 Technológiai szempontok szélenergia hasznosítás A jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra a rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas átvételi menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondolt használatával A szivattyús tározók kialakítási lehetősége hazánkban környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt korlátozott; Szükséges fejleszteni, adaptálni az egyéb energiatárolási lehetőségeket (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).

19 Technológiai szempontok geotermia hasznosítás Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez; A hasznosításnál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi követelmények betartására (pl.:használt víz visszasajtolás); Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában; Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány, 2009 jan 1.-től hatályos az új épületekre).

20 Technológiai szempontok napenergia hasznosítás Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély. Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának alkalmazása és jövőbeni kiterjesztése a használt épületek felújítása esetén is. Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.

21 Konklúzió A megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése kiemelt fontosságú feladat, mind klímavédelmi, mind pedig gazdaságélénkítő szempontból; Újra kell gondolni a támogatási rendszert, hogy az uniós és hazai célokat teljesíteni tudjuk, hogy egy hatékony és széles körben elterjedt megújuló energia forrásokat hasznosító rendszer jöhessen létre Magyarországon; Csak azok a hatékony megújuló energia hasznosítások támogathatóak, amelyek környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot.

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket


Letölteni ppt "A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben dr. Nemes Csaba Főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések