Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés Feladata: a vízben található mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre. Fentiek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés Feladata: a vízben található mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre. Fentiek."— Előadás másolata:

1 FERTŐTLENÍTÉS

2 Fertőtlenítés Feladata: a vízben található mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre. Fentiek értelmében pl. a kórokozó mikroorganizmusok egyedszáma az ivóvízben nem haladja meg egy adott térfogatban a zérus értéket. Nem-kórokozó mikroorganizmusok esetében zérusnál nagyobb egyedszámok is megengedhetőek. A fertőtlenítést az esetek többségében kémiai úton, tehát megfelelő vegyszerek adagolásával valósítjuk meg. Ezek a vegyszerek erős oxidálószerek. Az erős oxidálószerek veszélyesek az élő szervezetekre, lényegében mérgező hatást fejtenek ki, ezért alkalmasak fertőtlenítésre. Alkalmazásuk fokozott figyelmet és elővigyázatosságot igényel.

3 Vegyszereket alkalmazó fertőtlenítési eljárások Fertőtlenítőszerek 1. Klórtartalmú fertőtlenítőszerek A klór és származékai Klórdioxid Mono-klóramin 2. Egyéb fertőtlenítőszerek Ózon Kálium-permanganát Vegyszereket nem alkalmazó fertőtlenítési eljárások 1. UV sugárzás 2. Membrántechnológiák

4 Klór és alkalmazási formái  Klórgáz  Klóros víz  Nátrium-hypoklorit (Hypo)  Klórmész

5 Klórmész Bizonytalan kémiai összetételű szürkésfehér szilárd anyag. Vízben mérsékelten oldódik. Ivóvízfertőtlenítésre ma már ritkán alkalmazzák.

6 Nátrium-hypoklorit Jól ismert vegyület, csak oldat formájában használjuk, lúgos kémhatású. Leggyakrabban 9 %-os oldatként forgalmazzák. Adagolása egyszerű, biztonságos, jól szabályozható. Hosszú ideig a „klórozást” Na-hypoklorit adagolással valósították meg. A Na-hypoklorit vízbe adagolva gyorsan és jól disszociál a következők szerint: NaOCl  Na + + OCl - A fertőtlenítést a hypoklorit (OCl - ) anion biztosítja. A Na-hypoklorit disszociációja növeli a víz pH értékét, de ez a növekedés nem számottevő.

7 Klóros víz Klórgáz és víz reakciójaként keletkezik a következők szerint: Cl 2 + H 2 O  HOCl + HCl A hypoklórossav (HOCl) is képes a disszociációra, de annak mértéke a pH függvénye: HOCl  H + + OCl - Savas közegben a hypoklórossav, míg lúgos közegben a hypoklorit ion stabil. Erősebb fertőtlenítő hatása a hypoklórossavnak van, tehát annak jelenléte fontos.

8 A hatékony fertőtlenítés szempontjából az enyhén savas közeg lenne a legkedvezőbb (5,0 < pH < 6,0), de a fellépő korrózió miatt a nagyon enyhén lúgos közeg (7,0 < pH < 7,5) alkalmazása célszerű. A klórgáz és a víz reakciójával előállított klóros víz adagolása biztonságos és jól szabályozható. A klóros víz előállítása azonban felügyeletet és gyakori beavatkozást igényel.

9 ,5 1,0 Cl 2 = [Cl 2 ] C T Cl HOCl = [HOCl] C T Cl OCl - = [ OCl - ] C T Cl Klór, hipoklórossav és hipoklorit ion egyensúlya a pH függvényében [Cl - ] = M, C T Cl = [Cl 2 ] + [HOCl] + [OCl - ]

10 Fertőtlenítés klórgázzal A klór rendkívűl erős oxidáló és mérgező hatású gáz. Biztonsági okokból a klórgáz direkt használatát az ivóvizek klórozásánál hosszú ideig nem alkalmazták (a ’60-as évekig). Jelenlegi széleskörű alkalmazását az tette lehetővé, hogy biztonságos adagoló-szabályozó eszközt dolgoztak ki, mely alkalmas a klórgáz vízbe történő közvetlen adagolására. Magyarországon a ’70-es évek közepétől gyártják az Advance típusú klórgáz adagoló berendezéseket. A klórgázt tartalmazó tartályból (mely lehet 150 bar nyomású palack, vagy bar nyomású 0,5 t vagy 1,0 t gázt tartalmazó „hordó”) vákuum létrehozásával „veszik ki” a klórgázt. A légritkítást a fertőtlenítésre kerülő víz áramlása hozza létre (Bernoulli tv.).

11 Ha a víz áramlása leáll, megszűnik a vákuum, automatikusan leáll a klórgáz adagolása. A klór „reális gáz”, azaz a nagynyomású tároló tartályt elhagyva térfogata megnő. Ez a folyamat energiaigényes, és erősen lehűti a környezetet. Télen feltétlenül gondoskodni kell a tartály környezetének fűtéséről, hogy az adagoló rendszer ne fagyjon be.

12 A klór alkalmazásának előnyei:  Könnyen előállítható  Nagy mennyiségben rendelkezésre áll  Olcsó  Biztonságosan szállítható, tárolható  Adagolása jól szabályozható, biztonságos  Erős fertőtlenítőszer  Fertőtlenítő hatását hosszú ideig, a vízelosztó hálózatban is megtartja

13 A klór alkalmazásának hátrányai:  Reakcióba lép a jelen lévő ammónium ionokkal, és a kevésbé hatékony mono-klóramin, majd a fertőtlenítés szempontjából hatástalan di-, és tri-klóramin képződik  A természetes eredetű szerves anyagokkal reakcióba lépve rákkeltő tri-halo-metánok képződnek  Szerves anyagokkal mutagén hatású rövid szénláncú klórozott szén-hidrogének alakulnak ki  Fenolokkal már a néhány μg/L koncentráció tartományban rendkívül erős íz- és szaghatást okozó klór-fenolok képződésére kerül sor

14 A klór alkalmazásának feltételei:  0,5 mg/L, vagy kisebb ammónium ion koncentráció  Lehetőleg 3,5 mg/L-nél kisebb KOI ps értékkel jellemezhető szerves anyag tartalom  1 μg/L-nél kisebb fenol, vagy fenol-származék koncentráció Ha a felsorolt feltételek nem teljesülnek, káros melléktermékek képződnek, melyek eltávolítását meg kell oldani egy másik technológiai lépcsőben.

15 Klór A vízbe adagolt klórgáz a következő egyensúlyra vezető reakció szerint reagál a vízzel, közben hipoklórossav és sósav képződik: Cl 2 + HOH  HOCl + H + + Cl - Az így képződött hipoklórossav a pH függvényében disszociál: HOCl  H + + OCl -

16 A tapasztalatok szerint a hipoklóros-sav a vízben található oxidálható anyagok egy részét (melyeknek kisebb a redox potenciáljuk mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré) oxidálja. ennek megfelelően pl. sor kerül a vas(II) vegyületek oxidálására, tehát a klórgáz adagolása megkönnyíti, meggyorsítja a vastalanítás folyamatát.

17 NH HOCl  NH 2 Cl + HOH + H + Ha a hipoklórossav feleslegben van, reakcióba lép a korábban képződött monoklór-aminnal, és diklór-amin képződik, mely a hipoklóros-sav további feleslege esetén triklór-aminná alakul. NH 2 Cl + HOCl  NHCl 2 + HOH NHCl 2 + HOCl  NCl 3 + HOH

18 Klór koncentráció Összes adagolt klór Kötött klór Szabad klór Töréspont 0 7,6 5 Törésponti klórozás

19 A klór (valójában a hipoklóros-sav) az emberi tevékenység következtében a felszíni, vagy felszínalatti befogadókba jutott szerves szennyezőanyagok, valamint a természetes eredetű szerves anyagok egyes csoportjaival reakcióba léphet daganatos megbetegedést is okozó THM (trihalo-metán) vegyületek képződését eredményezve. Ezek legjellegzetesebb képviselője a kloroform (CHCl 3 ). Meg kell azonban említeni a diklór-bróm-metánt (CHCl 2 Br) és a dibróm-klór metánt (CHClBr 2 ) is, melyek lényegesen kisebb mennyiségben keletkeznek, mint a kloroform, de a klórozáskor mindig jelen vannak. A THM vegyületek képződésének elsősorban azokban a vizekben nagy a valószínűsége, melyek néhány mg/L koncentrációban természetes eredetű humin, fulvin, illetve lignin anyagokat tartalmaznak.

20 A vízbe fertőtlenítési céllal adagolt klór egyéb szerves anyagokkal, pl. az ipari szennyvizekkel kibocsátott fenolokkal, fenolszármazékokkal is reagál, a néhány μg/L koncentrációban már kellemetlen szagot okozó klór-fenolok képződése közben. A szerves anyagok és a vízbe adagolt klór reakciója során olyan klórozott szerves vegyületek is képződhetnek, melyek mutagén tulajdonsággal rendelkeznek, azaz a sejtekben az átöröklés folyamatát módosíthatják. A klórt, mint fertőtlenítőszert nagy körültekintéssel kell alkalmazni. A fertőtlenítésre kerülő víz minősége alapvetően befolyásolja, hogy milyen kockázati tényezővel alkalmazhatjuk a klórt. Elsősorban viszonylag nagy mennyiségű ammónium iont, illetve szerves anyagot tartalmazó vizek kezelésénél kell nagy figyelmet fordítani a fertőtlenítés körülményeire.

21 Klórdioxid A klórdioxid mint fertőtlenítőszer a hetvenes évek második felétől került a vízkezeléssel foglalkozó szakemberek érdeklődésének középpontjába. Ennek oka abban keresendő, hogy ez az anyag a vízben előforduló szerves vegyületekkel nem képez THM vegyületeket, és nem reagál az ammónium ionokkal sem. Klórdioxid jelenlétében azonban klórozott aromás vegyületek képződhetnek, és a fertőtlenítés során klorát, illetve klorit ionok képződnek. Közülük a klorit iont az ivóvízben egészségre ártalmas anyagnak minősítették mérgező hatása miatt. Ez az oka annak, hogy a WHO 1993-ban kiadott ajánlásában 200 μg/L-ben határozta meg az ivóvízben maximálisan megengedhető klorit ion koncentrációt.

22 Klorit ionok az ivóvízbe csak klórdioxiddal megvalósított fertőtlenítés során kerülhetnek, tehát a klorit ionokra vonatkozó szabályozás egyúttal a maximálisan alkalmazható klórdioxid koncentrációra is utal. A klórdioxidot a felhasználás helyén kell előállítani, ugyanis nem célszerű szállítani robbanásveszélyessége miatt.

23 A klórdioxid savas közegben nagyon erős oxidálószer, a ClO 2 /Cl - rendszer redox potenciálja lényegesen nagyobb mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré. ClO e - + HOH  Cl - + 4OH - A vízkezelésre jellemző körülmények között a klórdioxid a következő reakció szerint oxidál: ClO 2 + e -  ClO 2 - A ClO 2 /ClO 2 - rendszer redox potenciálja azonban lényegesen kisebb mint a Cl 2 /2Cl - rendszeré. A klórdioxid megközelítően 30 %-kal geyngébb oxidálószer a vízkezelésre jellemző körülmények között, mint a klór. Ennek megfelelően fertőtlenítő hatása is gyengébb.

24 Ózon Az ózon rendkívül erős oxidálószer, már kis koncentrációban is veszélyes az élő szervezetekre, beleértve a magasabbrendű élőlényeket, így az embert is. Előállítása a levegő oxigénjéből, vagy oxigén gázból történik nagyfeszültségű elektromos kisülések alkalmazásával: 3O 2 + E  2O 3 Az ózon rendkívül erős oxidáló hatása a felszabaduló nasscens oxigénnek köszönhető. O 3  O 2 +,O’

25 Ha ez a nasscens oxigén nem talál oxidálandó anyagot, egy másik nasscens oxigénnel azonnal átalakul viszonylag gyenge oxidációs hatást kifejtő kétatomos oxigén-molekulává.,O’ +,O’  O 2 Ezek a folyamatok az okai annak, hogy az ózon (vízbe adagolásától számítva) hosszú ideig nem tudja erőteljes oxidációs tulajdonságát kifejteni.

26 Az ózon fertőtlenítő hatása függ a víz aktuális pH értékétől. 8,0-nál nagyobb pH értékeken nagyon nagy reakcióképességű hidroxil- és szerves- gyökök képződhetnek a vízben ózon és szerves anyagok jelenlétében. Ezek a nagy reakcióképességű hidroxil- és szerves- gyökök katalizálják az ózon bomlását, és a szerves anyagok oxidációját, reprodukálva önmagukat. Enyhén savas közegben az ózon viszonylag lassan, de szelektív módon oxidál. A mikroorganizmusok elpusztítása szempontjából az enyhén savas közegben lejátszódó oxidáció a kedvezőbb. A vízkezelésre leggyakrabban alkalmazott pH tartományban (7,0 ≤ pH ≤ 8,0) viszont az ózon spontán bomlása és a szerves anyagok nem-szelektív oxidációja kerül előtérbe.

27 Klóramin A mono-klóramin jelentős fertőtlenítő hatással rendelkezik, de a közvetlen mikroorganizmus pusztító képessége nem közelíti meg a korábban említett fertőtlenítőszerekét. Ez is az egyik oka annak, hogy a klórral történő fertőtlenítés jelentősen veszít hatékonyságából ammónium ionok jelenlétében, azaz a klóraminok képződése során. A mono-klóramin enyhe, de kellemesnek nem mondható szagot kölcsönöz a víznek. Fenntartó fertőtlenítésre jól felhasználható.

28 Ultraibolya sugárzás Meghatározott hullámhossz tartományban az ultraibolya sugárzás erős fertőtlenítő hatással rendelkezik. A fertőtlenítés hatékonysága nem függ a kezelésre kerülő víz pH értékétől. Az UV sugárzással történő fertőtlenítés során nem képződnek egészségre ártalmas melléktermékek, a kezelés hatékonyságát az ammónium, vagy egyéb ionok jelenléte nem befolyásolja. Az ultraibolya sugárzás azonban csak néhány centiméteres vízrétegben tudja fertőtlenítő hatását a kívánt mértékben kifejteni. A sugárzás fertőtlenítő hatását csak a sugárzás időtartama alatt tudja kifejteni. Az ózonhoz és a klóraminhoz hasonlóan vezetékes ivóvíz- ellátásban fertőtlenítőszerként csak más anyagokkal kombinálva alkalmazható.

29 Membrántechnológiák Megfelelő pórusméretű membránon (a pórusméret nanométer nagyságrendű!) nagy nyomás alkalmazásával az oldatokból kis méretű molekulák – vizes oldatokból értelemszerűen vízmolekulák – átpréselhetők a membránon, míg a nagy molekulák (azaz az oldott anyagok) eredeti helyükön maradnak. Ezzel az eljárással lényegében molekula-szeparáció biztosítható. Tekintettel arra, hogy a mikroorganizmusok mérete lényegesen meghaladja az oldott anyagok molekuláinak méretét, a membrántechnológiák a molekula-szeparáció mellett a mikroorganizmusokat is eredeti helyükön tartják, azaz nem jutnak át a tisztított vízzel a membránon.

30 Egyéb eljárások Ezüst – házi víztisztítók KMnO 4


Letölteni ppt "FERTŐTLENÍTÉS. Fertőtlenítés Feladata: a vízben található mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre. Fentiek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések