Paideia A világról felhalmozott ismeretek gyűjtésével, rendszerezésével már az írást használó korai ókori kultúráknál is találkozhatunk. Ezek esetében.

Az előadások a következő témára: "Paideia A világról felhalmozott ismeretek gyűjtésével, rendszerezésével már az írást használó korai ókori kultúráknál is találkozhatunk. Ezek esetében."— Előadás másolata:

1 paideia A világról felhalmozott ismeretek gyűjtésével, rendszerezésével már az írást használó korai ókori kultúráknál is találkozhatunk. Ezek esetében a tudományok művelése és megismerése csak kevesek, a társadalmi hierarchia csúcsán álló személyek kiváltsága volt. Asszúr ban-apli (Kr. e ) ninivei könyvtár: agyagtábla alexandriai könyvtár és Muszeión: I. Ptolemaiosz, Kr. e. 3. század. enkükliosz paideia (kerek /teljes/ nevelés, illetve a képzés köre) Arisztotelész halála után merült fel először, és a szélesebb művelődési körök igényeit jelzi Már a görögöknél körvonalazódtak az enciklopédikus tudományok: a grammatika, retorika és dialektika, amelyekből később a trívium tárgyai formálódtak amelyek majd az egyetemek propedeutikus tárgyakat oktató karának, a bölcsészkarnak adják a magját illetve a természettudományokat összefoglaló ágak, azaz az aritmetika, geometria, asztronómia és muzsika (vagyis a pythagoreusok négy tudományága)

2 Of all the practices of Renaissance Europe, nothing is used to distinguish the Renaissance from the Middle Ages more than humanism as both a program and a philosophy. The humanists of the Renaissance rediscovered the Latin and Greek classics (hence the "rebirth" or "renaissance" of the classical world) Humanist philosophy stressed the dignity of humanity, and that humanists shifted intellectual emphasis of theology and logic to specifically human studies. The term "humanism" was coined in 1808 by a German educator, F. J. Niethammer, to describe a program of study distinct from scientific and engineering educational programs. In the fifteenth century, the term "umanista," or "humanist," was current and described a professional group of teachers whose subject matter consisted of those areas that were called studia humanitatis. The studia humanitatis originated in the mddle ages and were all those educational disciplines outside of theology and natural science. Humanism was not opposed to logic, as is commonly held, but opposed to the particular brand of logic known as Scholasticism.

3 A hét szabad művészeten túl
A középkori Európában számos szerző által részletes kifejtést nyertek a hét szabad művészet tárgyai. Az írott források tanúsága szerint nem csupán hosszas tudományos szövegek, de rövid, frappáns, verses, könnyen megtanulható leírások is népszerűsítették e tudományágakat a tanulni vágyók körében. Voltak olyan rendszerezési törekvések is, amelyek túlmutattak a septem artes liberales tárgykörén, és a világ minél teljesebb megismerése jegyében tárgyalták az összegyűjtött ismereteket. a hispániai püspök, Sevillai Isidorus (kb ) például könyvtárnyi irodalmat kivonatolt, és „Originum sive Etymologiarum libri XX.” (Az etimológiák vagy eredetek könyve) című művében a középkori kereszténység egyik legnagyobb terjedelmű és legnagyobb hatású enciklopédiáját készítette el.

4 Fejezetek: 1. grammatika 2. retorika és dialektika
3. aritmetika, muzsika, geometria, asztronómia 4. medicina 5. jogtudomány és időtan 6. könyvekről, írásról, irodalomról, egyházi ünnepekről és tisztségekről 7. Istenről és a szentekről, szentatyákról, vértanúkról 8. az egyházról és a szektákról 9. a nyelvekről 10. az elnevezésekről 11. az emberről 12. az állatokról 13. az elemekről, a világ részeiről 14. a földről és részeiről 15. a városokról, házakról, földbirtokról 16. a fémekről, kövekről (titkos erejükről), mértékekről, súlyokról 17. a mezőgazdaságról és a növényekről 18. a hadügyről és a játékokról 19. az építészetről, hajózásról és a ruhákról 20. a táplálékról, bútorzatról, gazdasági eszközökről.

5 Isidorus kilenc szabad művészetet sorolt fel kapcsolatba hozva a fizika világát a logikával és az etikával azon a sztoikus felfogáson alapul, hogy a nevek eredete adja meg a kulcsot a dolgok természetéhez később, a 8. században Alcuin mester (kb ) kiegészítette a 9. században pedig tanítványa, a fuldai apát, Hrabanus Maurus (kb ) bővítette tovább „De Universo” (A világegyetemről, avagy az etimológiák 22 könyve) címmel írt összefoglalást a világ akkori ismereteiről a 10. században a keleti és nyugati tudományokat is jól ismerő Gerbert d’Aurillac ( ), azaz a későbbi, István királyunknak koronát küldő II. Szilveszter pápa állította össze a tudományok enciklopédikus tárházát klerikusok számára

6 Raimundus Lullus (kb. 1232 – kb. 1319)
mallorcai születésű tudós hatalmas tudományrendszerező munkát végzett Isidorushoz hasonlóan rá is nagyban hatottak az ókori görög és római szerzők (leginkább Arisztotelész), a keresztény gondolkodók közül pedig Augustinus volt még egy igen jelentős gyökere tudományos pályafutásának: a muszlim filozófia legjelentősebb művei 1265 és 1279 között születtek főként katalán nyelven nagy népszerűségre szert tett enciklopédiáját 1287 és 89 között arab nyelven írta meg

7 „Doctrina pueril” : saját fiának írta
azért, hogy a gyermek „könnyebben és gyorsabban beléphessen a tudományok világába, és (a könyv) segítségével jobban megismerhesse, szerethesse és szolgálhassa dicsőséges Istenét” a tudományok előszámlálása és rendszerezése során tanúbizonyságot tett klasszikus tudásáról, skolasztikus műveltségéről és muszlim tudományokban való jártasságáról az elemzők szerint mintegy előjáték volt a reneszánsz korszakához apa és fia párbeszédeire épülő katekézis-szerű mű átfogó és rendszerezett formában tartalmazza a hit alapjait

8 Raimundus Lullus az általa sorolt és kifejtett tudományok az alábbiak voltak: grammatika, logika, retorika, a quadrívium tárgyai, valamint a teológia, mely a legnemesebb tudomány Lullus szerint, hiszen magáról az Istenről szól szerinte ez is nagyon fontos, hiszen az értelem (a filozófia) nem vezethet el Isten tiszta megismeréséhez. „Az emberi megértés a hit fényével emelkedik fel Isten megértéséhez” – írta. szükséges szerinte a polgári és a kánonjog tanulmányozása, melyek egyazon valóság két oldalát alkotják. Isten törvényei állnak a középpontban, a polgári jogot csak annyiban kell tanulni, ha jó útmutatást nyújt az isteni parancsok kapcsán. a fizikai vagy „természettudományok” vonatkozásában azt ajánlotta, hogy a természet fő princípiumait kell tanulmányozni, úgymint a négy elemet, a természet által létrehozott testeket (ásványok, növények, állatok) és azok romlását.

9 Le Speculum Majus (1240-1260) de Vincent de Beauvais
Dominikánus szerzetes Párizsban tanult Philippe Auguste uralkodása idején a párizsi Saint-Jacques kolostorban IX Lajos többször hívta a Royaumont kolostorba, hogy felolvasson neki később könyvátrosa, majd gyermekei nevelője lett Speculum Majus (« grand Miroir »), Nagy tükör IX. Lajos megrendelésére készült, az ő felügyelete alatt a kor tudományos felfogását tükrözi

10 Le Speculum Majus (1240-1260) de Vincent de Beauvais
előző korok összegyűjtött tudását rendszerezi 3 rész: le Speculum naturale (Miroir de la nature): traite « selon l’ordre de la Sainte Écriture en premier lieu du Créateur, puis des créatures » (a Teremtőről és a teremtményekről) le Speculum doctrinale (Miroir des sciences) se soucie « de la chute et de la restauration de l’homme » (az ember bukása és felemelkedése) le Speculum historiale (Miroir de l’histoire) énumère « les faits et les gestes historiques selon la chronologie » (történelmi események)

11 Comenius (1592-1670) Orbis Pictus
arra törekedett, hogy a 17. század tudományos munkáiból kiszűrje a fiktív elképzeléseket, s csupán az objektív, ugyanakkor a keresztény elvekkel is összeegyeztethető valóságot tartsa meg nagy hatással volt rá számos tudós, köztük Francis Bacon, az államférfi és gondolkodó, aki a tudományok megtisztításáért szállt síkra; Tommaso Campanella, a tudományokat rendszerező itáliai tudós; és a nevelés terén emberséges módszereket hirdető Juan Luis Vives, spanyol filozófus és pedagógus 26 éves korában Fulnek városában református lelkész lett, majd egy egyházi iskola igazgatójaként kezdett dolgozni.

12 A Cseh-Morva Testvérek püspökeként, az 1620-as fehérhegyi csata után az ellenreformáció üldözését volt kénytelen elszenvedni. Bujkálni kényszerült, majd száműzetésbe vonult, a háború kezdetén feleségét és két gyermekét is elveszítette, a megpróbáltatások azonban nem törték meg élet- és munkakedvét. Erős hittel folytatta pedagógiai tevékenységét. 1627-ben a Cseh Testvérekkel a lengyelországi Lesznó (Lissa) városában nyert menedéket, itt írta meg az egyik legfontosabb pedagógiai művét, melynek címe: „Didactica Magna” (Nagy oktatástan). Ebben az időben kezdett hozzá a panszofia-koncepciójának kidolgozásához is: felfogásában ez egy olyan enciklopédikus ismeretrendszer, melynek elsajátítása révén minden ember az ismeretek összefüggő teljes rendszerére tesz szert. Ez az, ami hozzásegíti a társadalmat a fejlődéshez, és amely segíti az egyént is megtalálnia a helyét a világban. Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívására 1650-ben Magyarországra érkezett. Sárospatakon írta meg két igen fontos művét, a „Schola Ludus” (Az iskola mint játékszín) és az „Orbis sensualium Pictus” (A látható világ képekben) című műveket.

13 Szemléltető módszer a gyerekeknek ne csak verbális módon, hanem mindenféle szemléltető eszközzel tanítsák a különféle tantárgyakat fontos, hogy minél több érzékszervet használjanak a tanulók a tananyag elsajátításánál „Adatassék a Gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a Képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az Oskolában elkűldettetnének.” Orbis Pictus: olyan gyermekkönyv, melyben mindenféle ismeretet összegyűjtött: korabeli gyermekenciklopédia, kedves, gyermekek számára emészthető és szemléletes. nagy haszna, hogy a gyerekekkel megkedvelteti az olvasást és a képek segítik a gyermekekben az ismeretek elmélyítését és az olvasottak megértését.

14 Gondolkodásra nevelés - ne csak magolás legyen a tanulás, hanem a tanuló tanuljon meg önállóan is gondolkodni. A tanár vezesse rá a tanulót a helyes megoldásra, így a diákok használják a saját eszüket is. Egymásra épülő tananyag - fontosnak tartotta, hogy a diákok olyan tananyagot sajátítsanak el, amely kisebb egységekből épül fel, és ezek az egységek logikusan egymásra épüljenek, egymást kiegészítsék. A gyermekek korához igazított tananyag - fontosnak tartotta, hogy minden gyermek a korának megfelelő képzést kapja. Ne kevesebbet és ne többet, csak amit elbír. „Schola Ludus” (Az iskola, mint színjáték) – a különböző tananyagok elsajátításának hasznos eszköze a drámajáték. érdekes történetek előadásával a gyerekek nemcsak memorizálnak, hanem az általuk előadott történeteken keresztül, játékos formában tanulják meg a körülöttük lévő világ törvényszerűségeit is. az idegen nyelv tanulásában is jól használható ez a módszer. latin nyelvű párbeszédes, több szereplős kis történeteket írt a diákoknak, melyek egy-egy korabeli mesterséget mutattak be így egyszerre tanultak nyelvtant, szövegértést, szituációs párbeszédeket és mindeközben a szókincsük is bővült.

15

16 … folytatás… a könyvnyomtatás kontinensünkön való feltalálása, elterjedése a humanizmus sokoldalú embereszménye a reformáció Biblia-magyarázó törekvései a természet- és embertudományok hatalmas kora újkori fejlődése a magán- és közgyűjteményi könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyarapodása mind-mind megerősítette, ugyanakkor új megvilágításba is helyezte az ismeretek gyűjtögetését és a tudományok rendszerezését

17 az újkor, a Nagy Francia Enciklopédia 1751 és 1780 közt megjelent kötetei,
majd a század enciklopédikus munkái (például a német Brockhaus, a francia Larousse ( ) és mások kiadásai) szellemiségükben már csak részben rokoníthatók a fentebb bemutatott művekkel, törekvésekkel az adatok, ismeretek minél alaposabb összegyűjtögetésének régi vágya megmaradt, de a torlódó világképek, az óriásira duzzadó ismeretanyag, a túlspecializálódó (szak)tudományágak egyre inkább ellehetetlenítik a világ egészében való megismeréséről álmodó ember helyzetét a 20. századra hatalmasra duzzadt, és fizikailag átláthatatlan adatmennyiség még az újabb évtizedek virtuális tere által adott új lehetőségek ellenére sem segítette elő jelentősen a holisztikus látásmód fejlődését.

18 Paul Ricoeur ( ) Paul Ricoeur szavai rámutatnak mai helyzetünk egyik legjellemzőbb problémájára: „Az ismeretegyüttes növekedése nem járt együtt tudatlanságunk csökkenésével”. Az információrobbanás keltette hatalmas örvényben talán minden eddiginél jobban szükség van a régi enciklopédikus gondolkodók, az előttünk élt tudományrendszerező elmék tapasztalataira, az általuk kínált kapaszkodókra, rendszerező elvekre és világképekre.

19 Nyelv- és Irodalomtudományok
Bókay Antal (2001) Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Osiris Kiadó, Budapest Kanyó Zoltán és Síklaki István (1988) Tanulmányok az irodalomtudomány köréből, Tankönyvkiadó, Budapest

20 irodalomtudomány több ponton eltér a megismerés természettudományos eszményétől nem rendelkezik jól körülhatárolható tárgyterülettel koronként, közösségenként, személyenként mást tartunk irodalomnak nem alakult ki egységes terminológia nincs olyan módszertan, amely az irodalomtudomány megbízható magját alkotná

21 angol nyelvterületen nem használják az irodalomtudomány kifejezést (science of literature)
nagyon ritkán a theory of literature kifejezést helyette a literary criticism kifejezéssel mindkettőre utalnak

22 az irodalomtudomány fogalmi magva az irodalomelmélet:
rögzíti az irodalmi tárgyak és használatok általános elveit történeti folyamatokra való alkalmazása az irodalomtörténet egyes műre vonatkoztatása az irodalmi interpretáció

23 irodalomtudomány dialogikus diszciplina vagyis nem monológ
alapja, kiindulópontja és érvényességének záloga egy bizonyos párbeszéd akkor keletkezik, amikor megpróbáljuk megérteni az irodalmat amikor érezzük, hogy a mű üzenetet rejt, kérdéseket tesz fel, várakozással fordulunk hozzá

24 olyan diszciplína, melynek célja, hogy fogalmak segítségével megoszthatóvá tegye az adott pillanatban bizonyos emberek által elért, mások számára elérhetetlen, élményszerű használati módokat az irodalommal való rendszeres foglalkozás diszciplínája (ön)nevelő természetű ellentétben a természettudományok és bizonyos társadalomtudományok leíró jellegével nem elsősorban ismeretet ad, hanem példát, mintát az értelemkeresés hatékony módjaira

25 műalkotások kapcsán nagyon nehéz bizonyítható, cáfolható igazságról beszélni
hiszen nincs szubjektumfüggetlen tárgy (mivel az irodalmi mű megértés, befogadás nélkül nem létezik) az irodalomtudományi irányzatok nem képesek cáfolni egymást, még akkor sem, ha egymással szemben lépnek fel az irodalom kapcsán lehetetlen az a rendszres, távolágtartó tudományos leírás és értelmezés, amely az emberi világ más jelenségei és tevékenységei kapcsán megvalósítható

26 paradigma eredetileg a természettudományos elméleti rendszerek leírására szolgált Hans Robert Jauss és Wolfgang Iser: Thomas Kuhn paradigma-fogalmát újraértelmezték: a valóság egy bizonyos darabjának leírására használt elméleti rendszer és annak intézményesült háttere hozzáállás, kérdésfelvetési mód, amelynek nyomán a meghatározott elméleti rendszer megszületett

27 MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
irodalomtudomány (irodalomtörténet, irodalomelmélet, modern filológia, komparatisztika, textológia, poétika, művelődéstörténet, könyvtörténet) nyelvtudomány (magyar nyelvészet, finnugor nyelvészet, anglisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, alkalmazott nyelvészet, általános nyelvtudomány, nyelvművelés, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, számítógépes nyelvészet) klasszika-filológia néprajztudomány (kulturális antropológia, vallási néprajz) orientalisztika színház- és filmtudomány zenetudomány

28 Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet

29 Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet
az irodalomtudományi kutatás intézményi kereteinek kialakítása már 1950-ben elkezdődött: ez év október 1-jén kezdett el működni az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ a munkatársak nagy része külföldi (angol, orosz, német, francia, olasz, román stb.) folyóiratokat dolgozott fel egy 1950-es határozat szerint az MTA I. Osztályának eleve az volt a terve, hogy a Dokumentációs Központ majd beolvad a megalakítandó Irodalomtörténeti Intézetbe 1955-ben létrehozták az MTA Irodalomtörténeti Intézetét az Eötvös Collegium épületében kapott helyet, a Collegium kiváló könyvtára pedig az intézet könyvtára lett

30 a teljes kiépülése után jó ideig 55-60 kutató dolgozott a műhelyben,
az 1980-as évek végétől kezdve azonban a költségvetési megszorítások miatt ez a létszám fokozatosan csökkent a jelenlegi kutatói létszám 40 fő számos munkatárs évek óta egyénileg rendszeresen vállal kurzusokat, szemináriumokat különböző egyetemeken és főiskolákon az intézet évtizedek óra „professzorképzőnek” is tekinthető az ELTE bölcsészkar magyar tanszékeinek egyetemi tanárai és más felsőoktatási intézmények vezető oktatói tekintélyes számban az intézet volt munkatársai közül kerültek ki

31 Kutatási területek Klasszikus életművek kritikai kiadásai
A magyar irodalomtudomány és kritika története Sajtótörténet Értéktudományi kutatás Kultusztörténeti kutatás A magyar–olasz kapcsolatok kutatása Részvétel az európai összehasonlító irodalomtörténet munkájában

32 felépítése Osztályok Reneszánsz Osztály XVIII. századi Osztály
XIX. századi Osztály Modern Magyar Irodalmi Osztály Irodalomelméleti Osztály Közép- és kelet-európai Osztály Bibliográfiai Osztály Illyés Gyula Archívum Archívum Eötvös Könyvtár Igazgatóság Szerkesztőségek Irodalomtörténeti Közlemények Helikon Literatura Magyar Könyvszemle Neohelicon Camoenae Hungaricae REC.ITI – az Intézet új, internetes recenziós portálja

33 felépítése Adminisztráció Titkárság Gazdasági osztály Gondnokság
Az Intézet épületében működő egyéb tudományos műhelyek Hungaria Latina Magyar Neolatin Egyesület Bibó István Szellemi Műhely Eötvös Collegium (ELTE)

34

35 MTA Nyelvtudományi Intézet
Elméleti és Kísérletes Nyelvészeti Osztály Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály Fonetikai Osztály  Nyelvtechnológiai és Élőnyelvi Osztály   — Nyelvtechnológiai Kutatócsoport   — Élőnyelvi Kutatócsoport   — Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport  Orientalisztikai Osztály

36 MTA Nyelvtudományi Intézet
Szótári Osztály Igazgatóság Gazdasági Osztály

37 MTA Nyelvtudományi Intézet adatbázisai
Magyar Irodalmi és Köznyelv Nagyszótárának korpusza / Magyar Történeti Korpusz   Magyar Nemzeti Szövegtár    Mazsola - a magyar igei bővítményszerkezet vizsgálata     E-Szókincs     Hunglish     Uralonet      Beszédarchívum: Nyelvjárási hangfelvételek Hegedűs Lajos gyűjtéséből   Adatbázis a magyar szavak hangidőtartam-képeinek bemutatására   Beszédadatbázis a magyar mássalhangzó-kapcsolódások szerkezeti bemutatására Beszédadatbázis a magyar beszédhang-kapcsolódások szerkezeti bemutatására CD-re rögzített magyar nyelvű  hanganyag a 20. század negyvenes-ötvenes éveiből (ismertetés)   BEA - Magyar spontán beszéd adatbázis (ismertetés)  

38

39 440 olyan szöveg van, melynek Kosztolányi a szerzője
9424  olyan szöveg van, melynek a műfaja: próza 104  olyan szöveg van, amelyik minden feltételnek eleget tett. 145 helyen fordult elő a keresett kifejezés: „ajtó”

40 1 zatos emberek kukkantak be az ajtón, akikrõl senki sem tudta bolondo
1  zatos emberek kukkantak be az ajtón, akikrõl senki sem tudta bolondo.. 2  - balkézzel - kisöprüzték, az ajtóban még egyszer visszafordult és .. 3  mkor végre valaki kopogott az ajtón.- Te vagy az Pietro? .. 4   meg.Az asszony kinyitotta az ajtót, beengedte a daliás olasz legén.. 5  , rémülten nézett a becsukott ajtóra és megsimogatta a kotlát. Azta.. 6  zõn. Körülötte mély csend. Az ajtóhoz ment, fülét erõsen odanyomta.. 7   asztalt, a padlót, azután az ajtókhoz látott. Egy-egy pillanatra me.. 8  sódik. Az író nyitva hagy egy ajtót. Ez az ajtó itt az álomba nyíl.. 9   nyitva hagy egy ajtót. Ez az ajtó itt az álomba nyílik. <par.. 10  ;raquo; .</par>Aztán az ajtóhoz ment, a négy vascsavarral odae.. 11  t.Reggelig lógott így a fehér ajtón, elegáns fekete ruhában, lakkto.. 12  nba. Nyomban be is csukják az ajtót.Az ebédlõben magár.. 13  z órában történt ez, midõn az ajtók kinyilanak s a szemek tükrén tu.. 14   úgy sem mehet tovább - és az ajtó elé ugrottam.- Csak n.. 15  em fedezte fel, kinyította az ajtót, ismét szalutált, a nõt a perr..

41 1907 Kosztolányi Dezső: Boszorkány p
1907 Kosztolányi Dezső: Boszorkány p. 90 A kiadás éve: 1919 helye: Budapest címe: Páva. Elbeszélések kiadója: Légrády Testvérek műfaja: próza, epika, széppróza, elbeszélés oldal - Abban az időben izgatott, zavaros mesékről suttogtak a kisváros házaiban. Már vége felé járt a farsang. A frissen esett hó bortól és vértől piroslott. Kora hajnalban sápadt emberek részegen, hadonászva estek neki a kapunak és a város vén korhelyét egy reggel a piszkos hóban megfagyva találta a sarki rendőr. Felkelt a nap, vöröses pára szüremlett szerteszét s mindjárt ferdeszájú, ijesztő, síró álarcok vigyorogtak az emberre, annyi tarka ringy-rongy és bolond cafrang, hogy az ember fejéhez kapott és szerette volna elhessegetni magától az eszeveszettség e víg gyászát. Este titokzatos emberek kukkantak be az ajtón, akikről senki sem tudta bolondok-e, vagy csak bolondoznak. A gyerekek gyertyát gyújtottak a kivájt tökben és rémült nevetéssel táncolták körül. Ez a nevetés elhangzott a nedves udvarokig, a kamrák és benyílók homályos mélységéig s mindenütt fájó nyilalást keltett a sz..