2008. évi kutatási eredmények a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén Kolossváry Gábor vízépítő mérnök, hidrológus szakmérnök, euro-mérnök címzetes egyetemi.

Az előadások a következő témára: "2008. évi kutatási eredmények a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén Kolossváry Gábor vízépítő mérnök, hidrológus szakmérnök, euro-mérnök címzetes egyetemi."— Előadás másolata:

1 2008. évi kutatási eredmények a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén Kolossváry Gábor vízépítő mérnök, hidrológus szakmérnök, euro-mérnök címzetes egyetemi docens FVM TEF szakmai főtanácsadó, MHT alelnöke MHT XXVII. Vándorgyűlés Baja 2009. 07. 01-03. Területi vízgazdálkodás szekció

2 2008. évi kutatási projektek 1.Kedvezőtlen vízgazdálkodási állapotú mezőgazdaságilag művelt területek nagy felbontású belvíz-veszélyeztetettségi térképezése kiemelt mintaterületeken (HAKI) 2.A mezőgazdasági vízhasználatok felmérése, a vízhasználatok költségelemzése. (HAKI-DE AMTC) 3.A vízilétesítmények felülvizsgálata eredményeként kimutatott nyilvántartási és igazgatási kötelezettségek rendezése az állami tulajdonú műveken I. Ütem. (VTOSZ) 4.A VKI alapján készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek FVM feladatainak tematikai előkészítése. (HAKI- IPICON Kft) 5.A „belvízreform” területi vízgazdálkodási koncepciója, FVM cselekvési program. (REWE Bt.) 6.Az EU „vízgazdálkodás integrálása a mezőgazdaságba” program hazai stratégiájának kidolgozása. (EGRI-AGROBER Kft.)

3 1. KEDVEZŐTLEN VÍZGAZDÁLKODÁSI ÁLLAPOTÚ, MEZŐGAZDASÁGILAG MŰVELT TERÜLETEK, NAGY FELBONTÁSÚ BELVÍZ- VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPEZÉSE, KIEMELT MINTATERÜLETEKEN Készítette:HAKI

4 Előzmények A belvíz-veszélyeztetettség térképezése 2001-ben kezdődött a Békési-sík vizsgálatával A belvíz-veszélyeztetettség térképezése 2001-ben kezdődött a Békési-sík vizsgálatával 2002-ben folytatódott a Békés-Csanádi löszhát területén. 2002-ben folytatódott a Békés-Csanádi löszhát területén. 2003-ban Csongrád megye, illetve Békés megye Körösökön túli területe 2003-ban Csongrád megye, illetve Békés megye Körösökön túli területe 2005-ben újrafuttattuk a vizsgálatokat Csongrád és Békés megye teljes területére. 2005-ben újrafuttattuk a vizsgálatokat Csongrád és Békés megye teljes területére. 2006-ban elkészítettük a Dél-alföldi régió belvíz- veszélyeztetettségi térképét, majd kiterjesztettük 2006-ban elkészítettük a Dél-alföldi régió belvíz- veszélyeztetettségi térképét, majd kiterjesztettük 2007-ben a Dél-alföldi Vízgazdálkodási Társulatok Regionális Egyesületének működési területére. 2007-ben a Dél-alföldi Vízgazdálkodási Társulatok Regionális Egyesületének működési területére. 2008-ban elkészítettük Jász-Nagykun-Szolnok megye belvíz-veszélyeztetettségi térképét. 2008-ban elkészítettük Jász-Nagykun-Szolnok megye belvíz-veszélyeztetettségi térképét.

5 Célok Gyakorlati felhasználásra alkalmas vizsgálat elvégzése, olyan kijelölt mintaterületeken, ahol a belvíz keletkezése eltérő okokra vezethető vissza. Gyakorlati felhasználásra alkalmas vizsgálat elvégzése, olyan kijelölt mintaterületeken, ahol a belvíz keletkezése eltérő okokra vezethető vissza. –A már meg lévő térkép felbontásának javítása szükséges kiemelt mintaterületeken. –Az egyes vizsgálati területek léptéke határozza meg milyen pontosságú adatokat kell az elemzésekbe bevonni. –Az eddig elvégzett kutatás eredményei regionális szinten megbízható térképet eredményezett. –A meglévő térkép alapján kijelölünk olyan területeket (80/4-es belvízöblözet, 74-es Mezőberényi belvízrendszer, Békés-Csanádi löszhát kistáj), melyek magasabb veszélyeztetettségi kategóriába esnek, és a digitális szintézis térkép készítéséhez felhasznált tényezők részletesebb elemzésével és pontosításával, jobb megbízhatóságú, részletgazdagabb, a döntéshozók számára helyi szinten jobban felhasználható térképet szerkesztünk.

6 –A pontosított digitális domborzati modellen végzett hidrológiai összegyülekezési és lefolyási folyamatok földhasználattal összefüggő vízkormányzási feladatok rendszerének fejlesztése. Ez a rendszer megmutatja, hogy mely adatokat hogyan lehet integrálni és hogy lehet alkalmazni azokat. –A felbontás javítása regionális szinten jelentős költségemelkedést jelent, ezért bizonyos megbízhatósági szint elérésekor csak kis területek célirányos elemzése végezhető el gazdaságosan. –Meg kell tehát határozni azt a gazdaságos, megfelelő megbízhatóságú léptéket, ami a részletesebb vizsgálatok és területfejlesztések érdekeit szolgálják. Gyakorlati alkalmazás a vízgazdálkodási társulatok, és a gazdálkodók számára, Gyakorlati alkalmazás a vízgazdálkodási társulatok, és a gazdálkodók számára, Lehetőséget teremt a vízgazdálkodási feltételek javítására, a kedvezőtlen adottságok hatásának mérséklésére, a termelés biztonságának fokozására, illetve az alternatív hasznosítási lehetőségek figyelembe vételére, nemkülönben a vízkárelhárítási beavatkozások mérlegelésére. Lehetőséget teremt a vízgazdálkodási feltételek javítására, a kedvezőtlen adottságok hatásának mérséklésére, a termelés biztonságának fokozására, illetve az alternatív hasznosítási lehetőségek figyelembe vételére, nemkülönben a vízkárelhárítási beavatkozások mérlegelésére.

7 Eredmények 1:10000 Digitális Domborzati Modellre alapozva határozzuk meg a belvízképződést befolyásoló főbb tényezők térképes adatainak felhasználásával a terület belvízveszélyeztetettségét. 1:10000 Digitális Domborzati Modellre alapozva határozzuk meg a belvízképződést befolyásoló főbb tényezők térképes adatainak felhasználásával a terület belvízveszélyeztetettségét. 6 fő tényező kiválasztása: 6 fő tényező kiválasztása: hidrometeorológiai tényező, hidrometeorológiai tényező, domborzati tényező, domborzati tényező, talajtani tényező, talajtani tényező, földtani tényező, földtani tényező, talajvíztényező, talajvíztényező, földhasználati tényező. földhasználati tényező. Minden tényezőt egyetlen számértékkel jellemeztünk, olyan számmal, amely véleményünk szerint legjobban kifejezi az adott tényezőnek a belvízképződésben játszott szerepét. Minden tényezőt egyetlen számértékkel jellemeztünk, olyan számmal, amely véleményünk szerint legjobban kifejezi az adott tényezőnek a belvízképződésben játszott szerepét.

8 2. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNÁLATOK FELMÉRÉSE, A VÍZHASZNÁLATOK KÖLTSÉGELEMZÉSE. Készítette: HAKI – DE AMTC AVK

9 „A mezőgazdasági vízhasználatok felmérése, a vízhasználatok költségelemzése” Készült: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erőforrások Főosztálya megbízásából, a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben Témafelelős: Bozán CsabaHAKI Szerkesztő: Dr. Szűcs István DE AMTC AVK Szerzők: Dr. Apáti FerencDE AMTC AVK Bozán CsabaHAKI Körösparti JánosHAKI Dr. Pálfai Imre ATIKÖVIZIG Dr. Szőllősi László DE AMTC AVK Dr. Szűcs István DE AMTC AVK Lektorok: Dr. Szilárd György Dr. Ress SándorÖKO Zrt. Jellen ÁgnesMagyar Agrárkamara Felhasználva a 2008. október 28-án a Halászati és Öntözési Kutatóintézet által szervezett „A mezőgazdasági vízhasználat jelene és jövője Magyarországon” című szakmai-társadalmi vitafórumon elhangzottakat és az ott megjelenő prezentációk írásos anyagait. Előadók és felkért hozzászólók: Kolossváry G. – verems l. – szűcs i. – kasza p. – FARKAS J. – puskás n. – lévai f. – ligetvári f. – pálfai i. – ijjas i. – szilárd gy. – ress s. – valentinyi k. – cselőtei l. SZARVAS 2008

10 Kidolgozott feladatok 1.Problémafeltárásra alapozva a vonatkozó jogszabályi háttér átfogó elemzése és javaslattétel a korszerűsítésre (öntözési tevékenység, halgazdálkodási tevékenység, illegális mezőgazdasági vízhasználat). 2.A szolgáltatási díjrendszer reformjának megalapozása a költségmegtérülés elvének figyelembe vételével (nemzetközi példák figyelembevételével egységes számítási módszertan megalapozása a szolgáltató és felhasználó oldaláról). 3.Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) megvalósíthatóságának és működési feltételeinek vizsgálata. 4.„Vízbiztonsági Stratégia” kidolgozásának tudományos igényű megalapozása.

11 A vízgazdálkodás problémáinak enyhítésével, feloldásával kapcsolatban az alábbiak javasolhatók A vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata és termelő (vízfelhasználó) szempontból kedvezőbbé tétele. A vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata és termelő (vízfelhasználó) szempontból kedvezőbbé tétele. Térítésmentes belvíz befogadásának engedélyezése. Térítésmentes belvíz befogadásának engedélyezése. A „monopolhelyzetű vízkivétel” problémáinak feloldása. A „monopolhelyzetű vízkivétel” problémáinak feloldása. A mezőgazdasági üzemekben (növénytermesztés) használt öntözőberendezések tekintetében a fejlesztések megvalósításának (jövőbeli beruházások) irányított (preferált típusok) ösztönzése. A mezőgazdasági üzemekben (növénytermesztés) használt öntözőberendezések tekintetében a fejlesztések megvalósításának (jövőbeli beruházások) irányított (preferált típusok) ösztönzése. A leromlott, elavult csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, valamint fenntartása, amely egyértelműen állami, társulati, illetve üzemi beavatkozást igényel. A leromlott, elavult csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, valamint fenntartása, amely egyértelműen állami, társulati, illetve üzemi beavatkozást igényel. A vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének jogszabályi támogatása. A vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének jogszabályi támogatása. Az állami szerepvállalás pontos meghatározása, lehatárolása, valamint az egységes, egy helyre összpontosított irányítás megvalósítása, ennek eredményeként a mezőgazdasági vízfelhasználás érdekérvényesítő képességének növelése a felső irányításban. Az állami szerepvállalás pontos meghatározása, lehatárolása, valamint az egységes, egy helyre összpontosított irányítás megvalósítása, ennek eredményeként a mezőgazdasági vízfelhasználás érdekérvényesítő képességének növelése a felső irányításban. A VKI-vel kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatás, a VKI értelmezésének harmonizálása, s ezen keresztül a teljes költség- visszatérülés elvének, valamint a környezeti- és készlet-költségek kalkulálásának optimális megvalósítása. A VKI-vel kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatás, a VKI értelmezésének harmonizálása, s ezen keresztül a teljes költség- visszatérülés elvének, valamint a környezeti- és készlet-költségek kalkulálásának optimális megvalósítása. Komplex vízgazdálkodási stratégia kidolgozása. Komplex vízgazdálkodási stratégia kidolgozása. A mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési rendszerének kialakítása. A mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési rendszerének kialakítása.

12 Megállapítások Összességében kijelenthető, hogy az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem kezelhető, annak hiánya esetén komoly versenyhátránnyal számolhatunk. Összességében kijelenthető, hogy az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem kezelhető, annak hiánya esetén komoly versenyhátránnyal számolhatunk. A kívánt fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen egy komplex agrárstratégia és azon belül konkrétan elhelyezett mezőgazdasági vízgazdálkodási stratégia kidolgozása. A kívánt fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen egy komplex agrárstratégia és azon belül konkrétan elhelyezett mezőgazdasági vízgazdálkodási stratégia kidolgozása. Természetesen ezek szakmai megalapozásához és megvalósításához nélkülözhetetlen az alap- és alkalmazott kutatások megfelelő mértékű finanszírozása. Természetesen ezek szakmai megalapozásához és megvalósításához nélkülözhetetlen az alap- és alkalmazott kutatások megfelelő mértékű finanszírozása. A kutatások eredményeinek gyakorlatban történő széles körű elterjesztésére mintagazdaságok létrehozása nyújtana megfelelő megoldást, ami hazánkban jelenleg szintén nem megoldott. A kutatások eredményeinek gyakorlatban történő széles körű elterjesztésére mintagazdaságok létrehozása nyújtana megfelelő megoldást, ami hazánkban jelenleg szintén nem megoldott.

13 Mezőgazdasági vízgazdálkodás SWOT analízise ERŐSSÉGEK: Klimatikus adottságok Klimatikus adottságok Kedvező talajadottságok Kedvező talajadottságok Mezőgazdasági adottságaink Mezőgazdasági adottságaink Rendelkezésre álló vízkészlet Rendelkezésre álló vízkészlet Jó minőségű vízkészletek Jó minőségű vízkészletek Meglévő természetes vízforrások Meglévő természetes vízforrások Kedvező hidrológiai adottságok Kedvező hidrológiai adottságok Rendelkezésre álló művek, öntözőrendszerek Rendelkezésre álló művek, öntözőrendszerek Kiépített rendszerek Kiépített rendszerek Állami tulajdon Állami tulajdon Szakmai tradíció, múltbeli tudás Szakmai tradíció, múltbeli tudás Szakemberbázis Szakemberbázis Öntözési (termesztési) kultúra Öntözési (termesztési) kultúra Igényszint megléte Igényszint megléte Ellátási biztonság Ellátási biztonságGYENGESÉGEK: Túlzott bürokrácia Túlzott bürokrácia Értékesítési bizonytalanság Értékesítési bizonytalanság Ár-érték arány Ár-érték arány Szemléletváltás hiánya Szemléletváltás hiánya A vízművek minősége egyre romlik A vízművek minősége egyre romlik Műszaki színvonal Műszaki színvonal Korszerűtlenség Korszerűtlenség Földmedrű csatornák Földmedrű csatornák Öntözőrendszerek elavultak Öntözőrendszerek elavultak Átemelő telepek rossz hatásfokkal működnek Átemelő telepek rossz hatásfokkal működnek Szivattyúknál nagy a meddő energia felhasználás Szivattyúknál nagy a meddő energia felhasználás A víz átfolyik az országon A víz átfolyik az országon Szakértelem hiánya a vízfelhasználás területén Szakértelem hiánya a vízfelhasználás területén Tudás-transzfer Tudás-transzfer Birtokviszonyok, Földhasználat, Tulajdonviszonyok Birtokviszonyok, Földhasználat, Tulajdonviszonyok Lánckereskedelem Lánckereskedelem Hiányos jogszabályi háttér Hiányos jogszabályi háttér Érdekérvényesítés, érdekviszonyok Érdekérvényesítés, érdekviszonyok Együttműködési készség hiánya Együttműködési készség hiánya Összefogásra alig képesek a vízfelhasználók Összefogásra alig képesek a vízfelhasználók Kiszolgáltatottság Kiszolgáltatottság Tervezési szakaszban általában leállnak a fejlesztések Tervezési szakaszban általában leállnak a fejlesztések Vízjogi engedélyezés nehézkes és költséges Vízjogi engedélyezés nehézkes és költséges Időszakos helyi mennyiségi, minőségi korlátok Időszakos helyi mennyiségi, minőségi korlátok Társadalmi problémák Társadalmi problémák Átalakult mezőgazdasági feltételek Átalakult mezőgazdasági feltételek Halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) hátterének hiánya Halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) hátterének hiánya Többfunkció elismerésének hiánya Többfunkció elismerésének hiánya Széttagolt állami szerepvállalás Széttagolt állami szerepvállalás A szolgáltatott víz mennyiségi és minőségi garanciájának hiánya A szolgáltatott víz mennyiségi és minőségi garanciájának hiánya Kiszámíthatatlanság Kiszámíthatatlanság Hosszú távú tervezési, kivitelezési, beruházási bizonytalanság Hosszú távú tervezési, kivitelezési, beruházási bizonytalanság

14 LEHETŐSÉGEK: Támogatási lehetőségek Támogatási lehetőségek Pályázati feltételek egyszerűsítése Pályázati feltételek egyszerűsítése Engedélyezési eljárási feltételek egyszerűsítése Engedélyezési eljárási feltételek egyszerűsítése Termelői közösségek esetén a támogatási intenzitás növelése Termelői közösségek esetén a támogatási intenzitás növelése Vízfelhasználás támogatása Vízfelhasználás támogatása Többlettermés Többlettermés Magasabb jövedelem Magasabb jövedelem Kiszámítható termelés Kiszámítható termelés Komplett öntözési technológiával intenzív termelésszerkezet Komplett öntözési technológiával intenzív termelésszerkezet Öntözési technika korszerűsítés Öntözési technika korszerűsítés Stratégia – fejlesztés Stratégia – fejlesztés Irányított fejlesztések Irányított fejlesztések Vízkivétel közösségi tulajdon Vízkivétel közösségi tulajdon Többségi akarat Többségi akarat Automatizálás Automatizálás Szervezettség visszaállítása Szervezettség visszaállítása Önálló szerveződés Önálló szerveződés Vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése Vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése VKI VKI Innováció Innováció Képzés, kapacitásépítés Képzés, kapacitásépítésFENYEGETETTSÉG: Időjárási- és csapadékviszonyok Időjárási- és csapadékviszonyok A vizek 99%-a külföldről jön A vizek 99%-a külföldről jön Csökkenő fizetőképes kereslet Csökkenő fizetőképes kereslet Kiszámíthatatlan piaci környezet Kiszámíthatatlan piaci környezet Saját forrás hiánya Saját forrás hiánya Gazdasági környezet Gazdasági környezet Jogi környezet Jogi környezet Politikai környezet Politikai környezet Versenytársak Versenytársak Pénzügyi befektetők megjelenése Pénzügyi befektetők megjelenése

15

16 3. A VÍZILÉTESÍTMÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA EREDMÉNYEKÉNT KIMUTATOTT NYILVÁNTARTÁSI ÉS IGAZGATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK RENDEZÉSE AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ MŰVEKEN I. ÜTEM. Készítette: Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége

17 Az állami tulajdonú vízilétesítmények adatforgalmi rendszerének felülvizsgálati értékelése, országos adaptálása, a létesítmény-működtetési kérdések elemzése I. Az állami tulajdonú vízilétesítmények adatforgalmi rendszerével kapcsolatos 2007. évi feldolgozás (mintaterületek) értékelése (Tanulmány, készítette Fehér Ferenc) II. A munkaszervezettel nem rendelkező vízitársulatok állami tulajdonú műveivel kapcsolatos adatgyűjtés szabályozása (Tanulmány, készítette dr. Varga Árpád) III. Az országos felmérés lehetőségei, szakmai háttere, költségeinek meghatározása (Tanulmány, készítette Fehér Ferenc) IV. A vagyonkezelés új jogi helyzetével, a működés feltétel rendszerével kapcsolatos elemzés és értékelés, a kezelésére vonatkozó javaslatok (Tanulmány, készítette dr. Varga Árpád) Mellékletek 1. Balaton-felvidéki Vízitársulat adatai 2. Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat adatai 3. Észak-somogyi Vízi Társulat adatai 4. Állami tulajdonú művek összefoglaló táblázata 5. Segédanyag az állami tulajdonú művek adatforgalmának elvégzéséhez 6. Segédlet az egyes típusokban folytatandó munkára

18 Összes becsült költség Költségnem Költség, eFt Adatfeldolgozás92.743 Adatbeszerzés24.148 Terepi munka74.592 Összesen 191.483

19 4. A VKI ALAPJÁN KÉSZÍTENDŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK FVM FELADATAINAK TEMATIKAI ELŐKÉSZÍTÉSE. Készítette: HAKI – IPICON Kft

20 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés elősegítése a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási problémák területén 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és a mezőgazdaság: A fejezet elemzi az alapfogalmakat és az alapelveket, a Víz Keretirányelv hatálybalépése óta elvégzett feladatokat, a VKI és a mezőgazdaság kapcsolatával foglalkozó kutatás-fejlesztési munkákat, illetve a társadalom részvételét a VKI végrehajtásában. 2. A mezőgazdasággal kapcsolatos jelentős vízgazdálkodási problémák: A jelentős vízgazdálkodási kérdések fogalmát és meghatározásuk módszerét elemeztük, a jelentős vízgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos tervezési feladatokat, illetve a hazai vízgazdálkodás mezőgazdasággal kapcsolatos országos jelentőségű kérdéseivel foglalkoztunk: szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések; szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések; tápanyag szennyezés diffúz forrásokból, a mezőgazdaságból; tápanyag szennyezés diffúz forrásokból, a mezőgazdaságból; állóvizek eutrofizálódása; állóvizek eutrofizálódása; a használt termálvizek által okozott szennyezések; a használt termálvizek által okozott szennyezések; hidromorfológiai változások; felszín alatti vizek mennyiségi változásai; hidromorfológiai változások; felszín alatti vizek mennyiségi változásai; ivóvíz előállítására használt felszínalatti vizek nem megfelelő minősége; ivóvíz előállítására használt felszínalatti vizek nem megfelelő minősége; felszín alatti vizek szennyezése stb. felszín alatti vizek szennyezése stb. 3. Intézkedési programok tervezése a mezőgazdasággal kapcsolatos jelentős vízgazdálkodási problémák megoldására: Ismertettük az EU irányelveknek megfelelő magyar jogszabályokban előírt alapintézkedéseket és az irányelveknek megfelelő magyar jogszabályok előírásai alapján tervezett alapintézkedéseket és megvalósításuk határidőit.

21 4. A Víz Keretirányelv és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés értelmezése a mezőgazdasági és a kapcsolódó vízgazdálkodási tevékenységek különböző területein: Ebben a fejezetben a vízhiány és az aszály kérdéskörével, az éghajlatváltozás hatásainak figyelembe vételéről a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben, a VKI és az árvíz- és belvízkockázat kezelése és a vizes élőhelyek problémakörével foglalkoztunk. 5. Különleges feladatok és megoldási módszereik elemzése: Kulcskérdés a költség-visszatérülés elérhető szintjének meghatározása, illetve a költségek aránytalanságának vizsgálata, a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos környezeti célkitűzések meghatározása. 6. Nemzetközi együttműködés: Magyarország számára különösen fontosak a Víz Keretirányelvnek a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásra és vízgyűjtő- gazdálkodási tervezésre vonatkozó előírásai. Ezek legfontosabb jellemzője az, hogy kötelezővé teszik az EU tagállamok számára a vízgazdálkodási tevékenységek koordinálását az egész vízgyűjtőn, ami többek között közös nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésére kell, hogy irányuljon. 7. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés integrálása a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos különböző tervezési folyamatokkal: A Víz Keretirányelv előírásainak figyelembe vétele az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv Stratégiai Környezeti Vizsgálata, a Víz Keretirányelv előírásainak érvényesülése az EU tagállamok vidékfejlesztési programjaiban. Mellékletek

22 5. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÚJ KONCEPCIÓJÁHOZ A FVM FELADATAINAK TEMATIKAI ELŐKÉSZÍTÉSE” Készítette: ReWe Stratégiai Tanácsadó Bt.

23 Mottó: Sem házad udvarából, Sem községedből, úgy vármegyédből Egy csepp vizet ki ne engedj!” Beszédes J.: „ „ A belvízreform területi vízgazdálkodási koncepciójához a FVM feladatainak tematikai előkészítése” (döntés-előkészítő tanulmány) (döntés-előkészítő tanulmány)Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztály Halászati és Vízgazdálkodási Osztály Készítette ReWe Stratégiai Tanácsadó Bt. 1026 Budapest, Endrődi S. u. 42/d 394-46-28rewebt@t-online.hu Vezető szakértők: dr. Ligetvári Ferenc okl. mérnök, egyetemi tanár Dr Nagy István okl. mérnök Reich Gyula okl. mérnök Budapest, 2008. november 30.

24 A vízrendszerekkel és üzemeltetőikkel kapcsolatos fontosabb célok és feltételek minél több feladat ellátása, minél több gazdálkodói és természetvédelmi igény teljesítése, minél több feladat ellátása, minél több gazdálkodói és természetvédelmi igény teljesítése, a területükön lévő víz minél jobb hasznosításának elősegítése, a területükön lévő víz minél jobb hasznosításának elősegítése, a hasznosítható vizek elvezetésének, elfolyásának megakadályozása, a hasznosítható vizek elvezetésének, elfolyásának megakadályozása, a gyorsan változó igényekhez igazodó üzemrend kialakítása, a gyorsan változó igényekhez igazodó üzemrend kialakítása, garantált színvonalú szolgáltatás nyújtása, garantált színvonalú szolgáltatás nyújtása, az új módszerek, technikák, technológiák alkalmazása, az új módszerek, technikák, technológiák alkalmazása, szolgáltatások kedvező áron. szolgáltatások kedvező áron.

25 A vízhálózatok jövőbeni feladatai Többletvizek összegyűjtése tározó térbe vezetése, illetve a használók döntése alapján a károkozás csökkentése érdekében a felesleges vizek elvezetése, Többletvizek összegyűjtése tározó térbe vezetése, illetve a használók döntése alapján a károkozás csökkentése érdekében a felesleges vizek elvezetése, Öntözővíz szállítása, Öntözővíz szállítása, Használt- és tisztított szennyvizek befogadása, hasznosításuk elősegítése, a többletek elvezetése, Használt- és tisztított szennyvizek befogadása, hasznosításuk elősegítése, a többletek elvezetése, Talajvízszint szabályozás, az optimálisnak tartott talajvízszin szabályozása, Talajvízszint szabályozás, az optimálisnak tartott talajvízszin szabályozása, A vízrendszer területén keletkező, vagy oda jutó többletvizek hasznosítási lehetőségének elősegítése. A vízrendszer területén keletkező, vagy oda jutó többletvizek hasznosítási lehetőségének elősegítése. A több céllal hasznosítható vízkészletek elfolyásának megakadályozása, szabályozható vízvisszatartás feltételeinek megteremtése, A több céllal hasznosítható vízkészletek elfolyásának megakadályozása, szabályozható vízvisszatartás feltételeinek megteremtése, Felszínalatti vízkészlet növelése, Felszínalatti vízkészlet növelése, Párologtató területek vízellátása, légköri aszály csökkentése, kedvező mikroklíma kialakítása, Párologtató területek vízellátása, légköri aszály csökkentése, kedvező mikroklíma kialakítása, Vizes élőhelyek igény szerinti vízellátása. Vizes élőhelyek igény szerinti vízellátása. A források felhasználásánál a sorrendet javasol!

26 Pályázati javaslatok 1. A vízrendszerekben a víz visszatartását, a vízszint szabályozását, az üzemvitel korszerűsítését és az üzemeltetési költségek csökkentését elősegítő munkák támogatása. 2. Szivattyútelepek korszerűsítését, működtetési költségeit csökkentő beruházások támogatása (EMVA) 3. Mély fekvésű területek, korábban rét-legelő műveléssel hasznosított, vízállásos részek olyan hasznosításának támogatása, amely lehetővé teszi a vízhálózatban tartott vízszint emelését, belvíz tározását (energianövények termesztése). 4. Vízgazdálkodási társulatok informatikai hálózati fejlesztésének támogatása. 5 Üzemeltetési egységek komplex hasznosításának tervezése és megvalósítása. 6. Használt vizek és tisztított szennyvizek hasznosítását elősegítő programok támogatása 7. Vizes élőhelyek kialakításához segítség nyújtás (EMVA) 8. Közmunka pályázat kiírása a társulatok részére

27 Jogi környezet javasolt módosítása: Különösen fontos, hogy az üzemelési egységben érdekeltek (szereplők) közötti együttműködés kerüljön előtérbe. Az együttműködés ne csak a „védekezés” időszakában legyen szabályozott, hanem az ún. „békeidőben” is, legalább olyan hangsúllyal, mint ma a védekezés. Ennek elemei lehetnek: Az un. „mértékadó kapacitás” helyett ill. mellett a „minimálisan rendelkezésre álló kapacitás (MRK)” fogalmának bevezetése és megjelenítése a vízjogi üzemeltetési engedélyekben. Az un. „mértékadó kapacitás” helyett ill. mellett a „minimálisan rendelkezésre álló kapacitás (MRK)” fogalmának bevezetése és megjelenítése a vízjogi üzemeltetési engedélyekben. Az állam kötelessége a belvíz általi veszélyeztetettség csökkentése és a társadalom javainak védelme, amely önálló intézkedés megtételére kötelezi, ezt a felelősséget a mai védelmi tervekhez „hasonló” térségi üzemelési tervek alapján kell érvényesíteni. Az állam kötelessége a belvíz általi veszélyeztetettség csökkentése és a társadalom javainak védelme, amely önálló intézkedés megtételére kötelezi, ezt a felelősséget a mai védelmi tervekhez „hasonló” térségi üzemelési tervek alapján kell érvényesíteni. A belvízvédekezés újragondolása, műveleteinek és a vízszivattyúzásnak az elrendelési és elszámolási szabályait ki kell alakítani, rendeletben rögzíteni. A belvízvédekezés újragondolása, műveleteinek és a vízszivattyúzásnak az elrendelési és elszámolási szabályait ki kell alakítani, rendeletben rögzíteni. A költségvetési források és EU-s pénzekkel kapcsolatos pályázatoknál, legyen feltétel az ajánlott minimális érdekeltségi hozzájárulás vállalása A költségvetési források és EU-s pénzekkel kapcsolatos pályázatoknál, legyen feltétel az ajánlott minimális érdekeltségi hozzájárulás vállalása A vizek el- és oda vezetési mértékének meghatározása a tulajdonosok, illetve a bérlők feladata az érintett természetvédelmi hatósággal egyetemben. A vizek el- és oda vezetési mértékének meghatározása a tulajdonosok, illetve a bérlők feladata az érintett természetvédelmi hatósággal egyetemben. A vízgazdálkodási szervezetek alaptevékenységük körében csak a közérdekű vízimunkákat végzik, bármely továbbit megrendelés alapján. A vízgazdálkodási szervezetek alaptevékenységük körében csak a közérdekű vízimunkákat végzik, bármely továbbit megrendelés alapján. Az intézkedési program összeállítása: Szakmai alapok fejlesztése Szakmai alapok fejlesztése Finanszírozással kapcsolatos feladatok Finanszírozással kapcsolatos feladatok Humán fejlesztési feladatok Humán fejlesztési feladatok Pályázati feladatok Pályázati feladatok

28 6. AZ EU „VÍZGAZDÁLKODÁS INTEGRÁLÁSA A MEZŐGAZDASÁGBA” PROGRAM HAZAI STRATÉGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA. Készítette: Egri-Agrober Tervező Kft.

29 Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztály Halászati és Vízgazdálkodási Osztály „A vízgazdálkodás integrálása a mezőgazdaságba EU – program hazai stratégiájának kidolgozása” Tervező: Egri Agrober Tervező Kft. 3300 Eger, Klapka Gy. út 1. Tel./fax: 36/412-214; e-mail: egri–agrober@vnet.huegri–agrober@vnet.hu Témafelelős: Czinege István Tel.: 412-214; 30/620-9920; e-mail: egri-agrober@vnet.huegri-agrober@vnet.hu A kidolgozásban részt vettek: Aradi Csaba Czinege István Ijjas István Ijjas István Zsolt Ligetvári Ferenc Simonffy Zoltán Szilárd György Várallyay György Budapest 2008

30 Tartalomjegyzék Előszó Bevezető Összefoglaló 1. A tanulmány főbb adatai 2. A vízgazdálkodás integrálása a mezőgazdaságba az EU-ban 3. A vízgazdálkodás integrálása a mezőgazdaságba az EU–n kívül 4. A vízgazdálkodás integrálása/vízgyűjtő szintű tervezés 5. A vízgazdálkodás integrálása a magyar mezőgazdaságba a különböző vízhasználatok területén Mellékletek

31 MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.N övekvő népesség - jelentősen növekvő fogyasztás - emberi tevékenység jelentősen befolyásolja a természetes környezetet. A z egyensúly megbomlott. 2.A vízkészlet gazdaságos hasznosítása az ökológiai folyamatok figyelembevételével stratégia kidolgozását követeli meg a döntéshozóktól. A vízkészlet megőrzését a nagy vízhozamú folyóink vízkészletére alapozottan tehetjük meg. A víztárolás műszaki megoldásait összhangba kell hozni a természeti értékekkel és a gazdálkodási igényekkel. 3.A mezőgazdaság vízhasznosításának változása várható és elvárható a száraz évek gyakoriságának megkétszereződése okán. Ez a földhasználati gyakorlat át gondol ását igényli: talajművelési, vetésváltási, fajtaváltási, vetésszerkezet, növényvédelmi szakterületeken. 4.A leginkább szembetűnő vízkészleti probléma az aszály kérdése, amely a lakosság egészét érinti, de gazdasági hatása a mezőgazdasági termelésre van. Az aszály komplex jelenség, így a probléma kezelése is ilyen megközelítést igényel. Részei: megelőzés, kivédés, káros hatás csökkentése, alkalmazkodás, integrálás (társadalom egészét érinti, közteherviselést igényel). 5.A felmelegedés következtében a növénytermesztési zónák északra tolódnak. Ez kihat a gabonatermesztésre, zöldségtermesztésre, gyümölcstermesztésre, szőlészetre-borászatra, és a gyepgazdálkodásra is. 6.A szárazság, vízhiány, a talajvíz-szint csökkenése, a legelő környezet változása, a takarmánytermelés bizonytalansága csak arid állatfajok életfeltételeit biztosítja. 7.Nem független a változásoktól az élelmiszeripar, az ásványvíz ellátás, és a húsipar sem.

32 8. N élkülözhetetlen a korszerű, vízgyűjtő-alapú területi vízgazdálkodás, a takarékos és jó hatásfokú vízfelhasználás, az ésszerű és fenntartható talajhasználat, amelyekben é rvényesülnek a termelés, a környezetvédelem, sőt a vidékfejlesztés szempontjai is. 9. A Közös Agrárpolitika a felvetett vízminőségi, és vízkészleti kérdések problémáit több oldalról igyekszik közvetlenül kezelni, illetve lehetőséget teremteni ezek kezelésére. Közülük kiemelhető: a) a támogatás ok : többletforrások, illetve kompenzációs támogatások, b) a vonatkozó szabályok betartására ösztönzés (ellenőrző-, szankció rendszer). Ezek mind hatékony eszközök, amelyek okszerű alkalmazása esetén jelentős és aránylag gyors eredmények érhetők el. 10. Az EMVA II. tengely adta támogatási lehetőségek lehetővé teszik a gazdálkodás során szükséges változások elősegítését, ösztönző szerepük nélkülözhetetlen a problémák kezelésében. 11. A végrehajtható és ellenőrizhető szabályok betartását ösztönző Kölcsönös Megfeleltetés (CC) a célok megvalósulását segíti elő. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a gazdaság, mezőgazdaság igényeinek várható változása szükségessé teszi a vízkészletek átgondolt, takarékos felosztását, nemzeti vízkészlet- gazdálkodási stratégia kidolgozásának szükségességét támasztja alá.

33 Kiemelt célok 1.A mezőgazdaság versenyképességének megőrzése mellett, a környezet megóvásának, ezen belül a vízkészletek minőségi és mennyiségi megóvásának céljait is meghatározta, a KAP utolsó reformja. 2.A mezőgazdasági termelőt, mint az egyik legjelentősebb környezethasználót a fenti célok elérését segítő szövetségessé kell tenni. 3.A mezőgazdaság – amennyiben tekintettel van a környezetvédelmi követelményekre – nemcsak az ökológiai egyensúly fenntartásában működik közre, hanem a természeti erők, illetve más gazdasági szektorok okozta környezet-károsító hatásait is jelentős mértékben ellensúlyozni, illetve orvosolni tudja. 4.A kötelezettségek mellett a gazdálkodót a versenyképesség javítása érdekében támogatni kell a megfelelő technológiák alkalmazásában, illetve a jövedelem és hatékonyság csökkentő, de a környezet hosszú távú védelmét szolgáló tevékenységéért jövedelempótló támogatásban is kell részesíteni. A mezőgazdasági gazdálkodó legyen az elsődleges környezetfenntartó. Az EU Bizottsága úgy fogalmaz: „Az európai gazdák évszázadokon keresztül formálták, fenntartották és óvták a kontinens földfelszínének döntő hányadát. Mivel létük a természettől függött, azzal teljes harmóniában éltek és dolgoztak, megélhetésüket a termékeny talaj, a tiszta víz és a stabil ökológiai egyensúly biztosította.”

34 www.fvm.hu gabor.kolossvary@fvm.gov.hu KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET