Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer. Szabályozás, vezérlés Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer. Szabályozás, vezérlés Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem."— Előadás másolata:

1 Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer

2 Szabályozás, vezérlés Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző). Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ  feldolgozás  válasz

3 Elgondolások az idegrendszer működéséről Viasztábla Telefonközpont Számítógép Holográfia

4 4 Az idegsejtek működése Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével -részben ionok segítségével (elektromosság) Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként km Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

5 A reflexív és a reflexkör Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron, a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg a reflex, az ingerre adott válasz. A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.

6 6 Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok (dendritek), -hosszú nyúlványok vagy tengelyfonal (axon), -végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése), -myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

7 - Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma,  osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./ - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost.

8 Az idegsejtek típusai

9 Működésük szerint csoportosíthatjuk - Érző neuron /Információt visz be a központba./ - Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/ - Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb…/ - Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./

10 A velőshüvely kialakulása

11 Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek neuronok gliasejtek  Astrociták (csillagsejt) légzés??  mikrogliák

12 Mikroglia mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet károsodása esetén A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.

13 Szinapszisok elektromos szinapszisok – szinaptikus rés 1-3 nm – konnexonfehérjék – mindkét irányú

14 Elektromos szinapszis Tulajdonság Szinaptikus rés vastagsága Max. 3,5 nm Citoplazma- folytonosság van Transzmitterionáram Jelátviteli késésnincs Jelátvitel irányalehet kétirányú is

15 Szinapszisok 2 Kémiai szinapszisok – szinaptikus rés 20-50nm – végfácskáknál kalcium ioncsatornák – potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag mennyiségével

16 Kémiai szinapszisok Az ingerületátvivő anyag: aminosav: glutaminsav, GABA, és glicin aminosav-származék: acetilkolin, noradrenalin, dopamin és szerotonin Peptidek: encefalin, szomatosztatin A központi idegrendszerben a leggyakoribb ingerületátvivő anyag a glutaminsav, acetilkolin, szerotonin

17 Kémiai szinapszis és a jelátvitel mechanizmusa Tulajdonság Szinaptikus rés vastagsága nm Citoplazma- folytonosság nincs Strukturális jellemző vezikulumok, dokkolófehérjék, postszinaptikus receptorok Transzmitterkémiai Jelátviteli késés1-5 msec Jelátvitel irányaegyirányú

18 Elemi idegjelenségek Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti feszültségkülönbség / Bioáram Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér és a sejten kívüli tér=extracelluláris tér közötti feszültségkülönbség – Minden élő sejt produkálja – Értéke átlag -70 mV – Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között

19 Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet Mindent vagy semmit tv: – Ha az inger erőssége nem haladja meg az ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál – Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt akkor max amplitúdójú akciós potenciál

20 Potenciálkülönbség

21 Na beáramlás Csúcspotenciál K kiáramlás Hiperpolarizáció Cl beáramlás Pumpa helyreáll

22 Kialakulása K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim – 1 mol ATP bontásából származó energiával 2 mol K-ot szív be a sejtbe 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában vannak- negatív töltés intracellulárisan Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli

23 Serkentő szinapszis (hipopolarizáció ) A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el, fogadómembrán Na + és K + csatornáit nyitja meg. A válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el, azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós potenciált kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek

24 Gátló szinapszis (hiperpolarizáció) Glutaminsav, acetilkolin, a γ-aminovajsav (GABA), glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki, következménye a membrán polaritásának fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése. Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása (hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését eredményezi.

25

26 Ingerület terjedése Velőtlen axonon pontról-pontra terjed – lassú Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed – Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál – Gyors vezetés – Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a vezetés

27 Kialakulása

28

29 Központi idegrendszer

30 Gerincvelő

31 Gerincvelő működése Reflexközpont – Szürkeállomány Szomatikus – Izom eredetű – Bőr eredetű Vegetatív Ingerületvezető rendszer – fehérállomány

32 Elülső Köteg (2db) Oldalsó köteg (2 db) Elülső köteg (2 db)

33 33 A gerincvelői idegek A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak Szimmetrikus elhelyezkedésűek Tartalmazzák: – Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér – A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér – A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg 31 pár: – 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

34

35 A környéki idegrendszer ( 31 pár gerincvelői ideg)

36 36 Metszete: – Szürkeállomány: belül, pillangó alakú hátsó, oldalsó és elülső szarv mozgató és asszociációs neuronok sejtestjei vannak itt – Fehérállomány axonokból áll – pályák felszálló pályák: hátul és oldalt leszálló pályák: elöl és oldalt – Központi csatorna benne agyfolyadék az agykamrákban folytatódik

37 Fehérállomány Felszálló pálya – Gerincvelőből Nyúltvelőbe Kisagyba Köztiagyba/ talamuszba Leszálló pálya – Agykéregből gerincvelőbe Piramidális extrapiramidális Asszociációs pálya – Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik

38 38

39 gerincvelői reflex akaratunk nem képes befolyásolni két nagy csoportja az izomeredetű és a bőreredetű reflexek – Izomeredetű: térdreflex ősi gerincvelői reflex

40 Térdreflex

41 A gerincvelői idegek felépítése

42 bőreredetű reflexek erős nyomás-vagy fájdalominger hatására végtag hajlításával távolítja el az ingerelt testrészt az ingerforrástól a reflex Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex

43

44 Agy

45 45 A nagyagy >Kéreg (cerebral cortex) >Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum) Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül

46 Az agy - lebenyek -Központi barázda - Homloklebenyt a Falilebenytől -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől

47

48 Agy- gerincvelői burkok Kemény agyhártya Pókhálóshártya Lágyagyhártya Rostos kötőszövet Vékony, erek, idegek, liquort termel Agy, gerincvelő felszínére tapad

49 49 A gerincvelő A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el Kisujjnyi vastag Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak Agyhártyák burkolják Az idegek kilépése alapján a szakaszai: Nyaki Mellkasi Ágyéki Keresztcsonti

50 50 AGYHÁRTYÁK Skin = bőr Skull = koponya Dura mater = kemény agyhártya Arachnoidea = pókhálóhártya Pia mater = lágyagyhártya Brain = agy

51 51 LIQUOR= agyvíz az agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering, majd felszívódik

52 Liquor- agy-gerincvelői folydék Pókhálóshártya termeli Funkciója: táplálás és védelem Pókhálóshártya és a lágy agyhártya között Valamint a gerincvelő központi csatornájában és az agykamrákban található

53 A központi idegrendszer szürkeállományból, és fehérállományból áll. A két állomány a színéről kapta a nevét. A nagy tömegben előforduló neuronok sejttestei képezik a szürkeállományt, míg a velőshüvellyel burkolt axonok tömegei a fehérállományt alkotják.

54 54 Agykéreg felépítése: Szürkeállomány: – Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg – Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek – Működési egységei a sejtoszlopok – d=0,3 mm henger, amiben kb neuron van Fehérállomány: – Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák – Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák – A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

55 Agykérgi oszlopok a besüllyedt kérgi területekből magok Az idegsejtek két jellegzetes sejttípusa a piramissejt és a szemcsesejt.

56 A bal agyfél a tudatosabb, itt van a beszédértés, az olvasás, a beszédmozgatás és az írás központja. A jobb kezet vezérli. A bal féltek a domináns féltek. Ha a két félteket szétválasztjuk, akkor csak a bal félteke működései tudatosulnak. Innen származik a mondás: „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” A bal féltekéhez kötődik az éntudat is. Felelős a tudományos gondolkozásért, a számolási készségért, a logikai készségért, elvont gondolkodásért. A jobb agyfél a harmóniára, az arányokra, a térbeli viszonyokra érzékenyebb. Felelős a művészi hajlamért. Nincs időérzéke, nincs éntudata, a bal kezet vezérli. Hozzá köthető a zenei hallás, az intuíció, a kreativitás, a fantázia, a humorérzék, térlátás, alkotókészség. a kérgestesten keresztül szoros kapcsolatban van egymással.

57 Agytörzs a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.

58 Nyúltvelő Itt életfontosságú vegetatív központok vannak, ilyenek a légzés, a nyelés, a köhögés, a tüsszentés kiváltásáért felelős agyterületek. A nyúltvelő központjai egy –egy szerv vagy szervrendszer működését befolyásolják. belégzőközpont, érszűkítő és azt gátló központ, valamint itt van az úgynevezett nyálkahártyareflexek központja: (nyelés, szopás, hányás, köhögés, tüsszentés, szemhéjzárás, könnyezés.

59 Nyúltvelői reflexek Inger által irányított reflexek- külső inger kell – Nyálkahártya reflexek Tüsszentésfelső, alsó légút ingerlése Köhögéserőltetett kilégzés Könnyezésvalami a kötőhártyára kerül érzelmi hatás, orr ingerlése Szemhéjzárásvalami közelít a szemhez

60 Légzésszabályozás Nyúltvelői belégző központ Ingere a vár Co2 koncentráció emelkedése A nyúltvelő teljes szövete érzékeli Ingerület a leszálló pályán a gerincvelőbe Elülső szarv mozgató neuronjára kapcsolódik át Összehúzza a légző izmokat Belégzés

61 Vér O2 koncentráció csökkenését az aorta falában lévő kemoreceptorok érzékelik Ingerület felmegy a nyúltvelőbe Ingerli a belégző központot Belégzés Belégző központ gátolja a kilégző központot

62 Híd A nyúltvelő felett található a HÍD, amely a nyúltvelői központok működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.: ha nyelni és beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi központok gondoskodnak a gégefedő egyértelmű működéséről. A híd tehát néhány szervrendszer működésének egymással való összehangolására képes. A híd onnan kapta a nevét, hogy a kisagy két féltekéjét hídként köti össze. A hídban van az V-VIII. agyideg magjai, és itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó serkentő – és gátlóközpont, valamint a nyúltvelői központokat összehangoló központok találhatók a hídban. Ezeknek az összehangoló központoknak a működését mutatja, hogy a köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.: cukorka szopogatásával csökkenteni lehet.

63 Középagy leszálló pályák átkapcsolódási helye. Az itt elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is képesek. A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) központja. A mozgást az agykéreg indítja, de az agykéreg -pl.: séta közben- már nem foglalkozik a mozgás kivitelezésével. A gerincvelő bőr eredetű szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó végtag keresztezett hajlítását és feszítését. A középagyban van a kéregből induló szomatikus leszállópálya egy részének átkapcsoló magja. A középagyban található a szemmozgató idegek magja.

64 64 A köztiagy (talamusz, hipotalamusz) Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Talamusz: (felső rész) – Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) – Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipotalamusz: (alsó rész) – Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt – Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin – Dühközpont is itt van

65 AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY (formatio reticularis) Az agytörzsi hálózatos állomány fő működése az állandó, enyhe, általános ingerlés, azaz a tónus kialakítása. Tónusról nem csak izmok esetében beszélhetünk, hanem az idegrendszernek is van tónusa, ez az ébrenlét. Minden felszállópálya valahol az agytörzsben átkapcsolódik, és így ingerli az agytörzsi hálózatos állományt, és ezzel fokozza az ébrenlétet. Pl.: szemünkbe világít a lámpa, akár zaj van, akár fáj a fogunk

66 Az agytörzs funkciói Reflexműködések – Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja – Nyelés reflexközpontja – Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai – Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) – Szívműködést fékező központok – Pupillaszűkítés reflexközpontja – A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés – felszálló és leszálló pályák révén

67 A kisagy A kisagy az agykéreggel több pályarendszeren átkapcsolódik. A nagyagy érzőkérgéből is és mozgatókérgéből is megy egy – egy pálya a kisagyba célvezérelt mozgások, mozgások (pl.: kődobás) tervezésébe mozgást gátol, amely az egyensúly elvesztését okozná  gátolja az agytörzsi hálózatos állomány izomtónust fokozó működését alkohol hatására a kisagy az egyik leghamarabb kieső funkció

68 A környéki idegrendszer ( 12 pár agyideg) I. Szaglóidegszaglás é.i. II. Látóideglátás é.i. III. Közös szemmozgatóideg szem mozgatása, pupilla, sz.lencse m.i. IV. Sodoridegszem mozgatása m.i. V. Háromosztatúidegarc m.i. ízérzékelés é.i. VI. Távolítóidegszem mozgatása m.i. VII. Arcidegarc m.i. ízérzékelés é.i. VIII. Egyensúlyozó és hallóideg hallás, egyensúly é.i. IX. Nyelv-, garatidegízérzékelés é.i. nyelvmozgás m.i. X. Bolygóidegbelső szervek parasz.beidegzése é.,m. i. XI. Járulékos idegnyel és nyak mozgatása m.i. XII. Nyelvalatti idegnyel és nyak mozgatása m.i.

69 Agyidegek

70 Szaglóideg és a háromosztatú ideg

71 A vegetatív idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás és a kiválasztás. reflexívekre épül

72

73

74 A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer A) Szimpatikus Feladata a homeosztázis megőrzése az energiák mozgósítása Cannon felé vészrekació A rostok kilépése a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékának gerincvelői idegei Ingerületátvivő a szervnél : Noradrenalin, adrenalin Tartós hatás Általános hatású (az egész szervezetre ható) szimpatiko- adrenális rendszer A dúcok főleg a gerincvelő mellett + hasüregi dúcok Központ ja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz oldalsó-hátsó részére

75 B) paraszimpatikus Feladata az egyensúly visszaállítása, a szervezet energiájának felhalmozása A rostok kilépése az agytörzs agyidegei (III., VI., IX., X) és a gerincvelő keresztcsonti tájékának idegeinél van Átvivőanyaga az acetilkolin Rövidebb (megszüntethető) hatású Általában helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet Főleg a zsigerek falában vannak a dúcok Központja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz elülső – oldalsó része

76 A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés SzimpatikusParaszimpatikus FunkcióA szervezet felkészítése a védekezésre és az intenzív izommunkára, „harc vagy repülés” Energiatartalékok feltöltése, energiahasználat csökkentése, homeosztázis fenntartása, „nyugalom és emésztés” A preganglion idegsejttest helye a gerincvelő oldalsó szarva a mellkasi és az ágyéki szakaszban magok a központi idegrendszerben és az oldalsó szürke régió a gerincvelő keresztcsonti szakaszán Axonelágazások számasok (-20)kevés (-4) A ganglionok helyea gerincvelő két oldalán lévő ganglionláncban a célszerv falában, vagy a célszervhez közel

77 A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés SzimpatikusParaszimpatikus szív működésegyorsullassul koszorúerektágulnakszűkülnek vérnyomásnőcsökken vércukorszintemelkedikcsökken oxigénfogyasztásnőcsökken tüdő hörgőcskéítágulnakszűkülnek bélműködéslassulgyorsul emésztőnedv-termelésgátlódikfokozódik nyálmucinózusszerózus

78 78 Szervi válaszSzimpatikus izgalom hatása Paraszimpatikus izgalom hatása PupillaválaszTágulSzűkül SzembelnyomásFokozódikCsökken SzívműködésGyorsulLassul ErekSzűkül, vérnyomás nő Tágul, vérnyomás csökken Hörgők izomzataElernyedÖsszehúzódik Mirigyek működése CsökkenFokozódik BélmozgásCsökkenFokozódik HúgyhólyagTónus csökkenTónus fokozódik

79 Paraszimpatikus és szimpatikus vegetatív idegek lefutása

80 Mozgató működés

81 Izomműködés= összehúzódás és elernyedés Szívizom: autonóm működésű Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás Az izomrángás – Kisfokú megnyúlás – összehúzódás – elernyedés Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető

82 Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus – Így könnyebben indul az izmok működése – Test megtartás a gravitációval szemben Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják

83 Agykérgi befolyás alatt álló mozgások Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős Központ: – Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található = mozgató vagy motoros mező (piramissejtek) – Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg Innen két mozgatópálya indul: – Piramis pálya – Extrapiramidális pálya

84 Piramis pálya Extrapiramidális pálya Jellemzői Finomabb, pontosabb mozgások Be nem gyakorolt mozg. Izomtónus fenntartása Automatikus, egyénre jellemző mozgások Kevésbé differenciált mozgások Járás, testtartás kiindulás mozgatókéreg Mozgatókéreg, egyéb agyi területek (sok átkapcsolás) Átkereszteződés nyúltvelőbennyúltvelő

85 Piramis pálya Extrapiramidális pálya Leszálló pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege vége Gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron, aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig sérülése Izomtónus csökken Célirányosan nem tud mozogni Spontán, összerendezetlen mozgások

86 A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is

87 Az idegrendszer mozgató működése A mozgató pályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből indulnak ki piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad. Az agytörzs területén néhány rostja az agyidegek mozgató neuronjaihoz kapcsolódik, a rostok legtöbbje azonban a nyúlvelő piramisában átkereszteződve, majd továbbhaladva a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokon végződik. Néhány rost, a nyúlvelőből keresztezés nélkül fut a gerincvelőbe, ezek közvetlenül a mozgató neuronok előtt kereszteződnek át a gerincvelő ellenkező oldalára. Végeredményben tehát a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik. Hasonlóan ellenoldali beidegződést végez a jobb oldali agyfélteke piramispályája is. A piramis rendszer az akaratlagos mozgások irányítója. A megtanult finom mozgások -pl. írás- gyors beindítását, és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.

88 Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a kisagy számos neuron csoportja, valamint az agytörzsi hálózatos állomány egy része. A mozgató kéregből kiinduló leszálló rostok az agykéreg alatti magvakban többször is átkapcsolódnak. Először kétoldalt a lencsemagokban, majd a farkos idegmagokban van egy szinapszis. További átkapcsoló állomásuk a középagyban lévő vörösmag. Az innen induló, továbbra is lefelé haladó rostok többsége átkereszteződik, majd részben az agytörzs, részben a gerincvelő mozgató neuronjain végződik. A pályák rostjai a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelőt. Az átkereszteződés következtében a jobboldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének bal oldali elülső szarvában, a bal oldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének jobb oldali első szarvában végződik, és kapcsol át a mozgató idegrostokra, amelyek a gerincvelői idegekben hagyják el a gerincvelőt. Ősibb rendszer. E rendszer irányítja a már betanult automatizált mozgásokat, a durvább, a nagy kiterjedésű mozgások végrehajtását, az érzelmeket tükröző kifejező mozgásokat, és részt vesz az izomtónus szabályozásában. Ez eredményezi a testmozgások egyénekre jellemző vonásit is. Fontos a mozgás elindításában. A piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer működése szorosan összefonódik egymással.

89 Az idegrendszer érzőműködése Látás, hallás

90 nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassú érintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyors vibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors

91

92 NYELV – RÉSZEI,ÍZLELÉS ÍZLELŐSZEMÖLCSÖK VÍZBEN VAGY NYÁLBAN OLDOTT MOLEKULÁK, IONOK AZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS

93 A szem felépítése

94

95 Receptorok

96

97

98 A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL

99 Optikai csalódások

100

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119 nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassú érintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyors vibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors


Letölteni ppt "Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer. Szabályozás, vezérlés Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések