Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gerinc. A törzs vázát a gerinc vagy csigolyaoszlop alkotja. Az emberben ehhez 12 pár borda ízesül, amelyeket elöl a szegycsont kapcsol össze. Ezek közül.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gerinc. A törzs vázát a gerinc vagy csigolyaoszlop alkotja. Az emberben ehhez 12 pár borda ízesül, amelyeket elöl a szegycsont kapcsol össze. Ezek közül."— Előadás másolata:

1 A gerinc

2 A törzs vázát a gerinc vagy csigolyaoszlop alkotja. Az emberben ehhez 12 pár borda ízesül, amelyeket elöl a szegycsont kapcsol össze. Ezek közül csak a felső hét pár borda valódi borda, mert ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti három pár borda úgynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik, és együtt nő a szegycsonthoz, míg az utolsó két pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz ezek az úgynevezett lengőbordák.

3 A csigolyák A gerinc csigolyákból áll. A csigolyák felépítése: a has felé eső részük tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyen a tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. Összesen csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és harántnyúlványaik tövében egy-egy kis lyukat láthatunk. Két fejbe futó artéria halad itt. A hátcsigolyákat onnan ismerhetjük fel, hogy csigolyatestükön és harántnyúlványaikon van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei feltűnően nagyok, a csigolyák maguk is vaskosak. Míg a csigolyatestek zöme több irányú hajlást tesz lehetővé,a keresztcsonti és a farkcsontcsigolyák összecsontosodtak.

4 Szalagok A csigolyaoszlopot az ízületektől független szalagok rendszere tartja össze. A csigolyatestek elülső felszínén a ligamentum longitudinale anterius, a csigolyatest hátsó felszínein a ligamentum longitudinale posterius húzódik, csigolyák tövisnyúlványai felett pedig a ligamentum supraspinale.

5 Porckorongok A csigolyák kapcsolata a közöttük lévő rostos porckorongok révén jön létre, melyeket üvegporc rögzít a csigolyatestekhez. A teljes gerinc hosszának mintegy egynegyedét kitevő porckorongok nem szabályos korongok, mivel a gerinc görbületének megfelelően elölről vagy hátulról enyhén elvékonyodnak, szélük a csigolyatestek alakjához igazodik. Felülről lefelé egyre vastagabbak. Szerkezetük nem homogén: kívül tömörebb, rostos gyűrű helyezkedik el, belül lágyabb, kocsonyás állagú szövet tölti ki.

6 Gerincvelő A gerincvelő a gerincesek központi idegrendszerének része, mely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el és közvetlen folytatása az agynak. Fő feladatai a különböző ingerületek továbbítása a környezetből és a test belsejéből az agy fele (mint például tapintás, hő–, fájdalomérzékelés) és fordítva, az agy „parancsainak” továbbítása a periféria fele (ezek elsősorban motoros parancsok). Ezenkívül autonóm tevékenységekre is képes, mint például a reflexív.

7 Az emberi gerincvelő a központi idegrendszer része, kisujjnyi vastagságú, szelvényezett szerv, mely a koponya öreglyukától az első vagy második ágyékcsigolyáig húzódik, ahol elvékonyodva, kúpszerűen végződik. A közepén egy keskeny csatorna fut végig, ez agy- gerincvelői folyadékot tartalmaz, és a negyedik agykamrával közlekedik. Végéből vékony szál húzódik a gerinccsatornában, mely azonban már nem tartalmaz idegsejteket (neuron), felül pedig éles határ nélkül megy át a nyúltvelőbe. A nyaki és az ágyéki szakaszon megvastagodik, ezen szakaszok idegzik be a felső és az alsó végtagokat is. Elülső felszínén mély barázda, míg hátul csupán egy sekély bevágás található, melyek a gerincvelő közepén futnak végig két szimmetrikus félre osztva azt. Mindkét félből gerincvelői idegek lépnek ki, melyek a csigolyák között található nyílásokon hagyják el a gerinccsatornát, majd elágaznak egy elülső és egy hátulsó ágra. Ezek látják el érző és motoros beidegzéssel a test nagy részét.

8 Burkai A gerincvelőt az agyvelőhöz hasonlóan a kemény agyhártya és a lágy agyhártya borítja be. A dura maternek két rétegét különböztetjük meg a gerinccsatornában. A külső magát a gerinccsatornát béleli, míg a belső a gerincvelőt és a belőle kilépő idegek gyökereit borítja, és a foramen intervertebraléknál rögzül. A két réteg közötti résben egy vénás fonat, a plexus venosus vertebralis internus van, zsírszövetbe ágyazottan, ez vezeti el a gerincvelő vénás vérét. A kemény agyhártya a második keresztcsonti csigolyáig húzódik, és mint egy zsák, borítja be a gerincvelőt. (A gerincvelő azonban a L1- L2 szintjében véget ér, így igazából innen már csak a cauda equinát tartalmazza.) A lágy agyhártya is két rétegből áll. A dura mater alatt a pókhálóhártya található, ez a lágy agyhártya külső lemeze. A belső szorosan hozzásimul a gerincvelőhöz, ez a pia mater. A kettő közötti üreg a cavum subarachnoidale, ezt agy-gerincvelői folyadék tölti ki.

9

10 Vége Szerkesztette : Patyi Gábor 6./


Letölteni ppt "A gerinc. A törzs vázát a gerinc vagy csigolyaoszlop alkotja. Az emberben ehhez 12 pár borda ízesül, amelyeket elöl a szegycsont kapcsol össze. Ezek közül."

Hasonló előadás


Google Hirdetések