Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tintoretto két festménye. Önarcképei: Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Comin) (Velence, 1518. szeptember 29. - Velence,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tintoretto két festménye. Önarcképei: Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Comin) (Velence, 1518. szeptember 29. - Velence,"— Előadás másolata:

1 Tintoretto két festménye

2 Önarcképei:

3 Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Comin) (Velence, szeptember Velence, május 31.) olasz festő A velencei reneszánsz festészet egyik kiemelkedő képviselője, a híres velencei aranykor festőtriászából. ( A triász: Tiziano, Veronese és Tintoretto ) Leginkább ő az, aki az érett reneszánszból manierizmusba váltott, s mintegy a barokk előfutára lett.

4 A Tejút teremtése Olaj vásznon, 148 x 165 cm (1570) Nemzeti Galéria, London

5 A Tejút keletkezésének története, valószínűleg egy bizánci botanikus könyvből (‘Geoponica’) származik. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor az álmából felriadó Héra, ellöki magától a szopó Héraklészt, közben a tej egy része az égre fröccsen, megteremtve így a Tejutat. Héraklész a görög mitológia egyik legismertebb alakja, apja Zeusz (róm.: Jupiter) a főisten, anyja Alkméné, földi halandó, a görög mitológiában Amphitrüón hadvezér felesége. Szépsége megragadta Zeuszt is. Szerelmét azonban Alkméné elutasította, így a főisten cselhez folyamodott és a távollévő Amphitrüón képében megjelenve nyerte el Alkméné szerelmét, aki ikerfiúkat szült: Zeusztól Héraklészt, férjétől Iphiklészt. Zeusz szerette volna fiát halhatatlanná tenni. Ezért Hermész - Zeusz megbízásából - a csecsemő Héraklészt az Olümposzra vitte, ahol Zeusz alvó asszonya keblére fektette a gyermeket, aki mohón szívni kezdte Héra tejét.

6 Amikor Héra felébredt dühödten taszította el magától a gyűlölt fiút és egy tejsugár az égre csapódott, amelyből a Tejút keletkezett. Másik melléből lefelé hullottak a cseppek és ezekből liliomok virultak ki. Az eredeti festmény alsó feléről ezt a részt levágták. A villámokat karmai között tartó sas, maga Zeusz. A liliom a szüzesség, a tisztaság és a hűség jelképe. Héra örökké hűséges férjéhez, aki viszont rendkívül csapodár természetű volt. A pávák, pontosabban, farktollukon a „szemek” Héra attributumai, jelezvén, hogy ő mindent látott és tudott férje kalandjairól.

7 A témát Rubens is megfestette: A kép hátterében Héliosz, a Napisten és szekere látható. Hogy Zeusz zavartalanul hálhasson Alkménével, Hermésszel azt üzente Héliosznak, hogy három napig ne induljon útra tüzes szekerével, Hüpnosznak pedig azt, hogy bocsásson az emberekre háromnapos álmot, hogy ne vegyék észre a csalást. RUBENS ( ) A Tejút keletkezése El Prado Múzeum, Madrid

8 Herkules csillagtérképeken:

9 Az ősi magyar mitológiában a Tejút egyrészt a „Hadak útja”, másrészt a székelyeknél „Csaba királyfi csillagösvénye” vagy röviden „Csaba útja” néven ismert. A monda szerint ezen a csillagösvényen távozott el a földi világból Csaba királyfi, Attila hun király fia, a székelyek vezére és tér majd vissza, ha népének segítségre van szüksége. A Székely himnusz két sora is ennek a mondának állít emléket: „Vezesd még egyszer, győzelemre néped Csaba királyfi, csillagösvényen!” A Tejút

10 A Tejút panorámaképe: A Tejútrendszer középpontja a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában van, távolsága a Naptól fényév. A látható fény tartományában nem tudjuk megfigyelni, mivel a galaktikus egyenlítő síkjában lévő csillagközi por- és gázfelhők elnyelik a fényt. Az optikai „látótávolság” a galaktikus rendszer fősíkjában csak mintegy 10 ezer fényév.

11 A Tejút képe infravörös fényben: (a Spitzer űrtávcső felvétele)

12 Tintoretto: Bacchus és Ariadne (1576) 146 x 157 cm olaj vásznon, Palazzo Ducale, Velence

13 A görög mitológiában Dionüszosz (róm.: Bacchus vagy Liber, etr.: Fufluns) a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Ő volt a görög színjátszás patrónusa is. Gyakran ábrázolták tigrisek vagy párducok húzta szekéren, amint kísérete körülötte táncol. Fején szőlőlevelekből font koszorú volt, míg kezében tartott egy borospoharat és a thürszoszt, amely egy hosszú szüreti bot volt, végén egy tobozzal, és szőlőlevelekkel díszítve. Születéséről több mítosz is él. A leggyakoribb az a változat, miszerint a bor istene Zeusz és Szemelé gyermeke. Zeusznak tetszett Szemelé hercegnő, így a főisten Szemelé méhébe rejtette Dionüszoszt. Azonban Héra értesült Zeusz eme tettéről. Megkörnyékezte Szemelét, és addig duruzsolt a fülébe, hogy Zeusz mutassa meg neki igazi alakját, hogy Szemelé csakugyan elkezdte kérlelni Zeuszt, hogy mutatkozzon előtte igazi alakjában.

14 Az istenek és emberek atyja vonakodott, de csak addig beszélt neki Szemelé, hogy hajlandó lett rá. Ám Zeusz igazi alakja a villámcsapás volt, így Szemelét megégette az egyik villám. A holt anyából kimentették az életben maradt csecsemőt, és Zeusz combjába varrták be. Itt fejlődött ki és végre megszületett szarvakkal és egy kígyókoszorúval a fején Dionüszosz. Ezért mondják Dionüszoszra gyakran, hogy a kétszer megszületett isten.

15 Dionüszosz szobra a Louvreban

16 Tiziano: Bacchus és Ariadne (1520–1523) Olaj vásznon, × 191 cm Nemzeti Múzeum, London

17 A monda szerint Thészeusz volt az egyik, akit kisorsoltak a Minótaurosznak. Mikor Thészeusz Krétára ért, Ariadné, Minósz (Krétai király) leánya beleszeretett; fel is ajánlotta neki a segítségét, csak tegyen ígéretet, hogy magával viszi Athénba és feleségül veszi. Thészeusz ezt eskü alatt megígérte, a leány pedig Daidaloszhoz fordult, árulná el, hogyan lehet kijutni a labürinthoszból. Az ő tanácsára adott egy gombolyagot a labürinthoszba belépő Thészeusznak, aki annak egyik végét az ajtóhoz erősítette és maga mögött gombolyítva haladt előre. A labürinthosz hátsó végében talált rá a Minótauroszra, ökölcsapással megölte, aztán a gombolyag nyomán sikerült megint kijutnia. Éjszaka Ariadnéval és az ifjakkal Naxoszra érkezett. Itt Dionűszosz szerelemre lobbant Ariadné iránt és megszöktette; elvitte Lémnoszra és ott együtt hált vele.

18 Ariadné élete végéig bánkódott Thészeusz után, míg Artemisz meg nem szánta és nyilával megölte, majd az istenek csillaggá változtatták. Mindkét festmény bal felső sarkában látható egy csillagkoszorú. A koronát amit Ariadné fejére tettek esküvői ajándékul Ariadné felhelyeztette az égre Thézeusz iránti szerelme jelképéül. (Corona Borealis) Állítólag ez a kék árnyalat köszön vissza az EU zászlókon és a csillagkoszorú körformája a tökéletességet szimbolizálja.

19 Forrás: Internet, Wikipédia


Letölteni ppt "Tintoretto két festménye. Önarcképei: Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Robusti Tintoretto ( Jacopo Comin) (Velence, 1518. szeptember 29. - Velence,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések