Iskola és oktatás a Bágyoni Unitárius Egyházközségben (Aranyosmente - Erdély) 19.-20. század.

Az előadások a következő témára: "Iskola és oktatás a Bágyoni Unitárius Egyházközségben (Aranyosmente - Erdély) 19.-20. század."— Előadás másolata:

1 Iskola és oktatás a Bágyoni Unitárius Egyházközségben (Aranyosmente - Erdély) 19.-20. század

2 ISKOLAI OKTATÁS Bevezetés A tanítók A tananyag Az iskolák működése A tandíj Jutalmazások és fegyelmezések Egy új felekezeti iskola létesítésének terve

3

4

5 Forrás: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.inf.unideb.hu/ Kovács Ferenc alkotása

6

7

8

9

10

11

12 A Székelyek kiváltságában Bagun (13. sz) 1291. évi adomány-levélben Bagyun olvasható. Az 1313. évi confirmationalisban Bagium Bagiu, 1935-ben Badeni

13 Az egyházközség alapítási éve 1568 első unitárius lelkészt 1583-ban találjuk 1716 - Betsületes Unit. Ecclesia 1838 - Bágyoni Nemes vitézlő Unitárius Szent Ekklésia

14 A tanítók 1). Azokról van szó, akik nem voltak unitárius kántorok 2). Az állami és egyházi alkalmazottak jelenléte 3). A románosítás megjelenése és hatása 4). A lelkészek, és kántorok a vallásórákat tartottak 5). Az egyházközség állandó felügyeletet tartott az iskolai oktatás fölött

15 1). Azokról van szó, akik nem voltak unitárius kántorok

16 ÉvA tanító neveVallásaMegjegyzések 1878-1906Balogh Sándorunitárius 1906-tól Csongvay Dénes Zsigmond Ödön unitárius református 1934-ben Csongvay Dénes Végh Ida unitárius Végh Ida, Bíró István lelkész felesége volt, akit eredetileg a Tordai 1. sz. iskolához neveztek ki s Bágyonban, mint helyettesítő végezte a munkáját, aki tulajdonképpen a református tanítónőt, Nagy Idát helyettesítette. A román tagozatra is kineveztek egy leányt 1938-banAz állami iskola 4 tanerős. 1 református vallású tanerő van, a három románnal szemben, akik közül 2 tud magyarul., a harmadik pedig tanul, de a „kifejező készsége hiányos”

17 1878-ig a tanítók kántorai voltak az egyházközségnek

18 1600-as években oskolamesterek mesterek, rectorok, kántor-tanítók, kántorok és énekvezérek

19 Kántortanítók 1. Máttyás P. Hermány 1643 2. Boér Márton 1650 3. Szentiványi András 1652 4. Homoródszentpáli Béla Péter 1671 5. Bágyoni Szabó György 1697-ig 6. Dersi Simó István 1705-1711 7. Ürmösi János 1711-1719 8. Köpei Mihály 1719-1728 9. Szentpáli Mihály 1728 10. Rosta István 1733-1751

20 Kántortanítók 11. Solymosi Péter 1751-1759 12. Sárdi István 1759-1763 13. Szentiványi József 1763-1766 14. Koncz Mihály 1766-1773 15. Körispataki Sánta István 1773-1788 16. Györke István 1788-1791 17. Barra Ferenc 1791-1801 18. Jakab István 1801-1815 19. Ferencz József 1816-1817 20. Csegezy László 1817-1836

21 Kántortanítók 21. Ádám István 1836-1861 22. Paál Ferenc 1861-1863 23. Dali Ádám 1863-1872 24. Fodor András 1872-1896 25. Csép Gyula 1896-1899 26. Máthé Sándor 1901-1924 27. József János 1924-1927 28. Csongvay Ferenc 1928-1940 29. Jakab Árpád 1941-1942 30. Ferenczy Ferenc 1943-1977

22 2). Az állami és egyházi alkalmazottak jelenléte. „A presbitérium nagyon akarja, hogy az unitárius kántor, mint régebben, most is a községi, vagy eshetőleg állami iskolánál, egyik tanító legyen, és igen szégyellné, ha az 1800 lélekből álló községben, melyből 1300 unitárius, ne az unitárius kántor lenne egyik tanító.” - 8. KJK – 1893. augusztus 27.

23 3). A románosítás megjelenése és hatása

24 Legyen valaki más kötelessége, hogy beszámol majd valahol az egykori román nevek magyarosításáról, azok ismételt vissza románosításáról, vagy éppen a felekezeti hovatartozás eredeti, családi megoszlásáról, majd a jelenlegi állapottal történő összevetéséről.

25 4). A lelkészek, és kántorok a vallásórákat tartottak

26 5). Az egyházközség állandó felügyeletet tartott az iskolai oktatás fölött

27 Tananyag - iskolalátogatás 1875-ben „komolyan figyelmezteti a vizsgálószék a keblielöljáróságot, hogy kötelességgel járna el a tanítás és taníttatás ügyében, nevezetesen minden eszközt használjon fel arra, hogy a tanköteles gyermekek iskolába járattassanak, mert fájdalommal kell tapasztalni, hogy minden más Ecclésiában a tanulás tárgyában gyermekük oktatásában nagyobb buzgósággal fejtenek ki a szülők, mint itten”. – 1. K - 188. old.

28 Tananyag - iskolalátogatás „szükség, maguk között a községet töredékre osztva minden erkölcsi erőt felhasználjanak arra a célra, hogy a szülőket gyermekeik rendes iskoláztatására reábírják”. - 1. K - 288. old.

29 „Továbbá megkérjük, szíveskedjék és a prédikáció alkalmával, említsen valamit a tanulás fontosságáról, és hogy mi már nem tudunk többet úgy élni, mint elődeink, hanem tanulni kell”. - 6. I. – 1922. október 1.

30 A tananyag 1. osztály: olvasás; beszéd és értelem gyakorlása magyarul és románul. 2. osztály: olvasás magyar és román nyelven; a földrajz és történelem csak románul. 3. osztály: ugyanaz, mint a másodikban. 4. osztály: olvasás „román és magyar nyelven”; földrajz és történelem csak románul; a többi tárgy magyarul. 5 -7 osztály: „minden tárgy románul taníttatik”

31 A tananyag 1938-ban nem sokat változott az előbbi helyzet: 1 -2. osztály magyar tanítója volt. 3 - 4. osztály román tanítója volt. A magyar tagozaton a „román mellett tanítanak magyar írást, beszéd és értelem gyakorlatot és számtant. Az úgynevezett nemzeti tárgyakat pedig csak román nyelven tanítják. Az eredmény pedig nagyban függ a tanító személyétől és nemzetiségétől”. - 10. I. – 1938. november 7.

32 Az iskolák működése iskolai épület, tanterem, berendezés szabályzat költségvetés és a belső ügyvitel. Ellenőrzés elmarasztalás, fegyelmezés jutalmazás.

33 iskolai épület, tanterem, berendezés

34 iskolai épület, tanterem,

35

36 A tandíj „vizsgálószéknek kellemetlen meglepetést okozott /.../ mert az oda mutat, hogy a nép felizgatására vállalkoznak oly egyének, kik, mert írástudók, azt hiszik, hogy nekik joguk van minden felsőbbi testületet gyanúsítani, és valótlan állításokkal vádolni”. - 1. K. - 165. old.

37 „Kérelmesek magokkal jönnek ellentmondásba, mikor azt mondják, hogy községbeli románok tandíjt sajátjokból fizetnek, s mégis teljes oskoláik van s így nem tudni, hogy lehet azt biztosan állítani, hogy az Unitáriusok azért nem tarthatnának oskolát, hogy tandíjt kell fizetniek s azt elhallgatják, hogy a Reformátusoknál tanuló fiúkért önként fizetnek”. - 1. K. - 165. old.

38 A tandíj 1866-ig: egy veder must vagy egy véka szemes gabona 1866 után: 1 tanuló / 1 Ft 1920 után nincs adat Közadakozás - 1530 Korona

39 Az előmeneteli naplók „Elöljáróság megállapítja, hogy a volt unitár. el. iskolára vonatkozó előmeneteli naplók közül semmi sincs meg”. - 4. I. – 1914. április 30.

40 iskolai berendezések

41 iskolai ellenőrző testületek

42 Jutalmazások - fegyelmezések Bírság „akármelyik tanuló gyermek valamely kárt tejénd a Classisban megtéríteni tartozzék, annyival is inkább, mivel a dicsőségessé tétetett Isten háza mellé a jó karba helyezett oskola, vagyis nevelő ház elmúlhatatlanul szükséges”. - 1834 - ATPVJ.

43 Bírság „T. Mester megszólíttatva megintetett, hogy a tanításba nagyobb figyelmet a fiúgyermekekre, a leányokat sem hátrahagyva fordítana, azonban a fenyítéket, mikor elmulaszthatatlanul szükséges, maga, nem pedig másokkal szolgáltassa ki”. - 2. KJK – 1837. február 5.

44 Felekezeti iskola Évfiúleányösszesen 1817241034 183415621 1852--35 1854--45 1855--61 186046248 186548755 1871411556 1875--52 1876441862

45 Községi iskola Évfiúleány összes en 1885322759 18907237109 18957362135 18998576161 1900--140 1910--71 1915--90

46 Állami-elemi iskola Évfiúleány összese n 1920--61 1922--98 1927--82 1929--88 19347355128 1937--122 1939--113 1943344983 1948392968 1949192039

47 Egy új felekezeti iskola létesítésének terve 1877-ben felépült az új községi iskola.

48 1879 -ben végérvényesen megszűnt a felekezeti iskola

49 1919 júliusában a tanítóval megállapodtak a fizetés tekintetében

50 „Anca János” görög katolikus lelkész „az itteni volt állami iskola helyisége nem a magyar kincstár tulajdonát képezte, hanem a „bágyoni unitárius egyház” telekkönyvi tulajdona volt, az ma is”. - 5. I. – 1919. október 5.

51 Tiltakoztak az ellen is, „hogy ezen helyiséget a tanfelügyelőség lefoglalja s annak egy tantermét a görög katolikus iskola részére átadja”. - 5. I. – 1919. október 5.

52 útjára indult egy „köröző ív” a faluban

53 összefognak a református Egyházközséggel mert ettől függ fajunk és létünk fennmaradása”. - 10. KJK – 1920. augusztus 8.

54 A tervbe vett felekezeti iskola berendezése összesen: 29930 Lei 25 db kétüléses pad22500 Lei 1 asztal500 Lei 1 szék140 Lei 1 pódium600 Lei 1 fekete tábla500 Lei 1 szekrény1.200 Lei 1 vizes edénytartó20 Lei 1 fás láda200 Lei 20 fogas400 Lei Nélkülözhetetlen taneszközök 400 Lei

55 Forrásmunkák SorMunka 1 Az egyházközség levéltára 2 Kénosi Tőzsér János - Uzoni Fosztó István Történetírása 3 20. Kötet. Rendeletek 4 Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára Kolozsvár. 5 Liber Generalis Ecctar Un. Transilvania - 1725 6 Aranyosszéki és Tordavármegyei Unit. Ecclak Bonumainak Inventatioja - 1731 7 1741- 1758 Prot. Gen. Viz. Anno 1741 8 1746 - Püspöki Vizsgálószéki Jegyzőkönyvek VI. Kötet 9 Torda - Aranyos Köri Püspöki Vizsgálat Jegyzőkönyve - 1817 10 1834-béli Aranyos-Torda Környéki Vizsgáló Szék Jegyző Könyve

56 Forrásmunkák SorMunka 11 Püspöki Vizsgálószéki Jegyzőkönyvek IX. Kötet 12 11. Püspöki Vizsgálat Jegyzőkönyve IX. Kötet. 13 1. Kötet Vizsgálószéki Jegyzőkönyv 14 2. Kötet Vizsgálószéki Jegyzőkönyv. 15 Az egyházközség Levéltára: 1642 – 1997 között 16 Jegyzőkönyvek. 1-18 Kötet. 17 Anyakönyvek. 18 Pénztárnaplók. 19 Keresztény Magvető: 4-1868, 5-1870, 7-1872, 11-1876, 14-1879, 15- 1880, 16-1881, 17-1882, 18-1883, 20-1885, 22-1887, 24-1889, 25-1890, 28- 1893, 29-1894, 30-1895, 31-1896, 32-1897, 35-1900, 54-1922, 60-1928

57 Rövidítések jegyzéke ForrásmunkaRövidítés Az egyházközség Levéltára: 1642 – 1997 között I. 1-18 Kötet Jegyzőkönyv1-18 KJK 1834-béli Aranyos-Torda Környéki Vizsgáló Szék Jegyző Könyve ATKVJK 1. K Vizsgálószéki Jegyzőkönyv1. K. 2. Kötet Vizsgálószéki Jegyzőkönyv2. K

58 Köszönöm szépen szíves figyelmüket.