Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felvilágosodás Magyarországon. A történelmi helyzet és előzményei 1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felvilágosodás Magyarországon. A történelmi helyzet és előzményei 1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket."— Előadás másolata:

1 Felvilágosodás Magyarországon

2 A történelmi helyzet és előzményei 1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket és vérünket!” 1754-tõl: vámrendeletek Testőrség felállítása 1767: Úrbéri rendelet 1780–1790: II. József 1781: Türelmi rendelet 1784: Nyelvrendelet 1785: Jobbágyrendelet A megyék helyett 10 „kerület” január 26. Visszavonja rendeleteit (kivétel: a türelmi és a jobbágyrendelet) 1790–1792: II. Lipót 1792–1835: I. Ferenc 1795: a jakobinus vezetők kivégzése II. József működése megosztotta a közvéleményt; a hívei: jozefinisták, ellenzéke: a nemesi, ill. nemzeti ellenállás képviselői

3

4

5 A magyar felvilágosodás első szakasza ig Vezéregyénisége: Bessenyei György ( ) Mária Terézia testőre; társai: Báróczy Sándor (sokat fordít) és Barcsay Ábrahám (A kávéra, A télnek közelgetése); önművelés 1772-ben írta az Ágis tragédiája című drámáját 1773-ban kilép a testőrségből, 1780-ban katolikus hitre tér, II. József megvonja a kegydíját, 1782-ben visszavonul „bihari remete”, Pusztakovácsiban hal meg

6 Mi Bessenyei programja? – a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze a szépirodalom – a fordítás, a színház, a folyóiratok és az Akadémia szükséges

7 „Röpiratai” Magyarság (1778) „Aranyhegy”-hasonlat „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” A parasztság nyelvfenntartó szerepe A nyelvújítás gondolata Magyar néző (1779) Klasszicista igény: az irodalom tanítson A Holmi (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) Akadémia terve

8 A magyar felvilágosodás második szakasza ( )

9 Batsányi János ( ) Tapolca – Pest – Kassa – Kufstein – Bécs – Párizs – Spielberg – Linz 1788:Kassai Magyar Museum 1789: A franciaországi változásokra 1791: A látó 1793: állásvesztés 1794: letartóztatása 1795: Martinovics, Hajnóczy József, Laczkovics Já­nos, Szentmarjay Ferenc, Sigray Jakab (és két héttel később) Szolartsik Sándor és Ôz Pál kivégzése 1796: szabadulása a börtönből 1805-ben feleségül veszi Baumberg Gabriellát 1809: lefordítja Napóleon kiáltványát 1815-ben Párizsban letartóztatják, majd Linzbe internálják

10

11 Franciaországi változásokra(1789) Forradalmi hevületű vers, epigramma Formai újítás: nem bokorrím, hanem páros rímek vannak benne – oldottabb kifejezés Az epigramma két „címzettje”: a rab nép(ek) és a zsarnokok – tömör fogalmazás, fenyegető nyugalom – Párizs: a forradalom jelképe Költői eszközök: képek (kelepce, kötél, koporsó, vasiga) „közölés” (két sorvégi mondatrész fogja közre – közöli – a vele egyforma viszonyban levő harmadikat) enjambement (sorátlépés) oximoron („felszentelt hóhéri”) akusztikai elemek (alliterációk – k, r) a felszólítás csattanója: „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

12 Kazinczy Ferenc 1795: „Habsburg Ferenc császár a magyar irodal­mat sza­bá­lyosan lenyakazta” (Nemeskürty) „Egyetlen pont van, ahol a fiatal magyar irodalom a legenergikusabban szembehe- lyezkedik a fennálló renddel, és ez a magyar nyelv ügye” (Szerb A.)

13

14 Széphalom

15 Kazinczy életének állomásai: Érsemlyén – Alsóregmec – Késmárk – Sárospatak – Kassa – Eperjes – Pest – Kassa – Bányácska; jozefinista iskolafelügyelő; sokat fordít – Kassai Magyar Museum – Orpheus – Reformátorok Titkos Társasága – Spielberg – Kufstein – Munkács 2387 nap börtön után 1801-ben szabadult Kazinczy a 19. század első két évtizedének irodalmi vezéregyénisége Az irodalom központja: Széphalom Felesége: Török Sophie Levelezése: 23 kötet Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága elõtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) Kazinczy pályája végén írta a Pályám emlékezetét és a Fogságom naplóját

16 Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése; kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani Stílus- és ízlésreformjának szolgálatában szókincsbővítés, nyelvújítás

17 Két álláspont a nyelvről: a nyelv közmegegyezés eredménye, tehát tetszés szerint lehet rajta változtatni (racionalista) a nyelv szerves fejlődés eredménye, nem lehet rajta tetszés szerint változtatni, csak a „nyelv geniusa” által teremtett vagy jóváhagyott lehet a jó (romantikus) Kazinczy felfogásában az esztétikai ember győz a történelmi és praktikus felett (az eszmény: milyennek kell lennie a nyelvnek)

18

19

20 A nyelvújítási harc az ortológusok és a neológusok közt zajlik Tövisek és virágok (1811) Epigrammák „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” „Berki szokottat imád. Nekem az kecses, ami szokatlan” Poétai episztola Vitkovics Mihályhoz Mondolat (1813) Az ortológusok gúnyirata és szójegyzéke Felelet a Mondolatra (1815) Kölcsey és Szemere Pál pamfletje Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) „Jól s szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind"

21 A új szó között felújított régi szó (aggastyán, év, lomb) tájszó (betyár, páholy) két szóból egy harmadik (csőr, rovar, tanár) lefordított idegen szó (pincér, hangverseny


Letölteni ppt "Felvilágosodás Magyarországon. A történelmi helyzet és előzményei 1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések