Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nagy Piramis építése. Egyiptom - Gíza Hogyan épültek az egyiptomi piramisok? Az ókori Egyiptom története telis- tele van rejtélyekkel. A tudósok, a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nagy Piramis építése. Egyiptom - Gíza Hogyan épültek az egyiptomi piramisok? Az ókori Egyiptom története telis- tele van rejtélyekkel. A tudósok, a."— Előadás másolata:

1 A Nagy Piramis építése

2 Egyiptom - Gíza

3 Hogyan épültek az egyiptomi piramisok? Az ókori Egyiptom története telis- tele van rejtélyekkel. A tudósok, a hieroglifák megfejtésétől várták a megoldásokat. A megfejtés sikerült (Rosette-i kő), de a megoldatlan rejtélyek száma csak nőtt. A mai napig a piramisok építésének mikéntje az egyik legtöbbet kutatott terület. A Kheopsz-piramis építését i.e körülre datálják, a görgőt igen, de a kereket még nem ismerték. Növeli a titokzatosságot, hogy az építés folyamatát egyetlen korabeli ábrázoláson sem lehet megtalálni. Számtalan elmélet született, egészen a földönkívüliek közreműködését feltételező, verziókig.

4 A számtalan elmélet, szinte mindegyike, önkényes feltételekkel operál. Kevés közülük az ellenőrizhető, modellezhető, netán számításokkal igazolható. Ebben a rövid áttekintésben Dick Parry angol mérnök „Gördülő kövek” néven emlegetett elméletét vesszük szemügyre. Számomra azért a legszimpatikusabb, mert tényekre, adatokra támaszkodik. Bizonyára számos ellenérvet is lehet találni, de ha gondosan ellenőrzik számításaimat, akkor azt hiszem megegyezhetünk, hogy talán így is épülhetett. Az elmélet egyik legfontosabb eleme az, hogy a kibányászott és méretre csiszolt kőtömböket, fából készült kalodákkal (bölcsők, saruk) segítségével, könnyen gurítható „hengerekké” alakították. Ilyen fából készült elemeket találtak is a régészek igaz, hogy későbbi korokból származókat (Újbirodalom, i.e ).

5 Az építmény 2.3 millió méretre faragott mészkőtömbből áll. Húsz évig épült. 2.3 millió osztva 20-al = Ez utóbbi osztva 365- el = 315 (darab/nap). Napi 16 órás műszakokkal ez 20 darabot jelent óránként, és 3 percenként 1 darabot!! Nézzük a tényeket! Ebben a 3 percben természetesen benne van a kibányászás, faragás, szállítás, beemelés, illesztés is. Lehetséges ez? IGEN

6 A tokiói Obayasi cég : 18 ember, 25 fokos lejtőn kevesebb, mint 1 perc alatt 15 m magasságot ért el.

7 Az F (kötél)erő karja: 2r, a G nehézségi erő karja: d = r sin (alfa). Egyenletes görgetéskor: 2rF = mgd (a P forgáspontra nézve). mg F= sin (alfa) 2 Adatok: m = 2500 kg g = 9.81 m/s 2, alfa = 25º. Kapjuk, hogy F=5182 N, kerekítve: 520 kp. Elemezzük a folyamat mechanikai modelljét:

8 Homok (maximális) rézsűszögének meghatározása: Az elmélet szerint homokból épített lejtőkre helyezett pallókon húzták fel a gördíthető elemeket. Tölcséren keresztül kicsurgatott száraz homok kúpját lefotóztuk. A sárga vonallal átrajzolt burkoló szög értéke 35 fok. (Ebből a homokból meredekebb lejtő nem készíthető!). A kísérletet ennél enyhébb lejtőn végezték (piros szaggatott vonal: 25 fok, a számításokat is ezzel az értékkel végeztük.)

9 A piramis magassága 145 méter, súlypontja tehát kb. 50 *méterre van a földtől. 520 kp / 18 = 29 kp erő jut egy emberre. Napi 16 órás műszakokkal számolva 315/16=20 elemet kellett beépíteni óránként, azaz 3 percenkét egyet. Nagyon valószínű, hogy egyszerre mind a négy oldalról építették, ezért úgy is számolhatunk, hogy egy elemre 12 perc jut. Mivel 15 métert képes emelkedni a kő 18 ember által, ezért 50/15=3.3 percig tart a gördítés a lejtőn. A súlyponti lejtő hossza 118 méter. A görgetési sebesség: 118 m/3.3 perc=36 m/perc=2.2 km/óra. A kaloda leszerelésére és az illesztésre közel 9 perc maradt. (*Az építés során egyre kevesebb elemet kellett, egyre magasabbra emelni. Az elvégzett összes emelési munkával egyenértékű az a munka, amit a gúla súlyponti magasságáig számolunk úgy, mintha ide kellett volna felemelni az összes követ.) A számításokat folytatva:

10 A kapott eredmények feltűnően emberléptékűek: Egy ember által kifejtett erő 29 kp (ha 18-an húzzák). Nem kell nagyon sietni, 2.2 km/óra a tempó. Valószínű, hogy váltásban dolgoznak. Sok ember nem is kell az építkezéshez, nagyságrendekkel többen dolgoznak a bányákban ill. a szállításban. Húsz éven át, átlagosan 12 percenként helyére kell kerülni egy-egy elemnek (kitermelés, pontos alakra munkálás, szállításra előkészíteni, átszállítani a Níluson, felgörgetni a lejtőn, helyére illeszteni). Az „útépítés” 10 éve alatt valószínű, hogy a bányában folyt az elemek előkészítése (raktárra termeltek). Elképesztő logisztikai teljesítmény, minimális technikai háttérrel. Ezt a bámulatra méltó munkát nem korbáccsal ösztökélt rabszolgák tízezrei végezték. Szabad földművesek, mesterek voltak, ellátásuk kiváló és a helyszín közelében laktak, valószínűleg még külön fizetést is kaptak. Következtetések:

11


Letölteni ppt "A Nagy Piramis építése. Egyiptom - Gíza Hogyan épültek az egyiptomi piramisok? Az ókori Egyiptom története telis- tele van rejtélyekkel. A tudósok, a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések