Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KIÁLLÍTÁS. A kinagyított részlet álomváros jégen sikló álomterét mutatja vanília-fehérben, halványkék és barna kombinált árnyalataiban. Tagadhatatlanul.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KIÁLLÍTÁS. A kinagyított részlet álomváros jégen sikló álomterét mutatja vanília-fehérben, halványkék és barna kombinált árnyalataiban. Tagadhatatlanul."— Előadás másolata:

1 KIÁLLÍTÁS

2 A kinagyított részlet álomváros jégen sikló álomterét mutatja vanília-fehérben, halványkék és barna kombinált árnyalataiban. Tagadhatatlanul egy soktemplomos észak-németalföldi város az, amit látunk, staffázsfigurákkal, de mégis: a mese, a minden lehetséges és sosem-volt birodalma ez – lehetséges és lehetetlen jégben, üvegben, levegőben, folyócskával, kőszoborral s a város egyetlen koldusával. Nem az a vidék ez, ahol Jézus valaha megfordulhatott. És mégis: az Ecce Homo háttereként kell azonosítanunk. Előtér és háttér brutális ellentétét a távolság és a tájba feledkező, rajongó tekintet teszi elviselhetővé. A kőpárkány színén felsejlő szellemalakokért csak hálásak lehetünk: a kép-egész harmadik lehetséges világa… transzparens testek lassú, méltóságteljes vonulása. Cserjés Katalin Hieronymus Bosch: Ecce Homo ( ) tempera és olaj, panel, 71 x 61 cm Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt

3 A részlet Bosch korai művének középső tondójából a belső íveket mutatja be. A festmény eredetileg egy asztallap volt, ezért a másik címe: A bölcsesség asztala. A tondót Isten mindent látó szemeként, koncentrikus körökre épülő kompozícióban ábrázolta a festő. Az első ívben a szem központi, pupilla-részén a sírból kiemelkedő Fájdalmas Krisztus áll. A középső ív a szem szivárványhártya-része, az írisz arany sugárkoszorút alkot Krisztus körül, ami a legkülső ívre, az üvegtestre mutat, így láttatva a nem elvont allegóriákként, hanem a mindennapi élet jeleneteivel bemutatott hét fő bűnt. Krisztus képe alatt latin nyelvű felirat: „Cave cave dns videt„ Vigyázz, vigyázz az Úr lát (a dns a dominus latin bibliai kéziratok szabályai szerinti rövidítése) Haranghy Gézáné O Hieronymus Bosch : A hét főbűn és a négy utolsó dolog (c. 1480) olaj, panel, 120 x 150 cm Museo del Prado, Madrid

4 A kiemelt részleten a kép hátterében lévő sárkányvár látható. Őrzője egy hatalmas sárkány, amely fenyegetően hajlik ki a mellvéden. A sárkányvár motívumának legenda az alapja. Kristóf csak a leghatalmasabbnak akart szolgálni. Első ura hatalmas király volt ugyan, az ördögtől azonban félt. Ezért Kristóf felmondta a szolgálatot, és az ördöghöz szegődött. Az azonban Krisztustól félt, s az óriás most már a Leghatalmasabbat akarta megtalálni. Egy remete lakánál révészkedett, amikor egy napon a gyermek Krisztussal nyakában, a világmindenség súlyát megérezve csaknem térdre kényszerült. Az ördögi erődítmény ennélfogva Kristóf korábbi szolgálati helyét ábrázolja, a sárkányban megtestesült kiindulópont jeleníti meg az ellentétet a békés remetelakkal, amely felé Kristóf tart. Ormos Zsuzsanna Hieronymus Bosch: Szent Kristóf ( ) olaj, panel, 113x72cm Museum Boijmans Van Beuningen Rotterdam

5 A képen Bosch egy fösvény életének utolsó pillanatait mutatja meg, amikor eldől a sorsa mindörökre. A részleten a halálos ágyán fekvő személy egy korábbi megjelenését látjuk, fiatalon, egészségesen, szokásos öltözetben, kincsesládája mellett., amint pénzt dob egy gonosz manó által tartott pénzzel teli zsákba. A nyitott láda fedelét egy tőr hegye támasztja fel. A tőr sajátosan kettős jelentésű, az életben és halálban, a teremtésben és pusztításban megnyilvánuló ellentétes erőket reprezentálja. A ládában látható adósságlevelek azt jelképezik, hogy a fösvény gazdagságának forrása az uzsora, a szegények kizsákmányolása. Az övén lógó pénzes-zacskó és a rózsafüzér egymás mellettisége kétszínűségére utal, arra, hogy olyan ember, aki vallását gyakorolja, de vallásossága nem nyilvánul meg a mindennapi életében. Bagi Mária Hieronymus Bosch: A fösvény halála (c. 1490) olaj, fa, 93 x 31 cm National Gallery of Art, Washington

6 A kiválasztott részleten a Teremtés harmadik napjának eredményét figyelő Istent láthatjuk (Mózes I. könyve 1. rész): „9. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. 10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. 11. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. 12. Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. 13. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. „ FÖLD Kék bolygója a világmindenségnek Szeretve, féltve, óva magadba zársz Táplálsz. Ember - Vigyázd a VIZET! Nélküle nincs élet, és Jövő sem lesz. Lenkei Edit Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje a triptychon szárnyainak külső oldala (c. 1500) olaj, panel, 220 x 194 cm Museo del Prado, Madrid

7 A triptychon középső táblájának hátterében öt hatalmas tárgy ékelődik be a földbe, vízbe. A kiemelt részleten ezeknek a sziklaképződményeknek a középső eleme, az Élet Kútja látható. Márványlapokkal vegyes fémek és drágakövek pompájával csillog felénk, s a világgömbre épített csövek szerkezeteként nyúlik a magasba. Ez a csőrendszer a dagadó félholdon nyugszik, és a fogyó sarlóval fejeződik be. Az építmény egészében palackra hasonlít, és a tábla függőleges tengelyén helyezkedik el. Itt minden a középpontba sűrűsödik, a gömb keskeny övén fejtetőn álló pár, vagy a gömb üregében lévő szerelmes pár, ahol a férfi épp „középen” érinti meg az asszonyt. A kék ég a delelő nap fényében fürdik. Ihász Istvánné Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje középső tábla (c. 1500) olaj, panel, 220 x 195 cm Museo del Prado, Madrid

8 A kiválasztott részleteken fehér és fekete unikornisokat láthatunk A négylábú állatok fejedelmének tartott egyszarvút a középkorban az erő, a hatalom, a tisztaság, a fény és a pompa jelképének, és emellett az isteni Ige megtestesülésének tartották. Az Ószövetségben csodás erővel rendelkező vadállatként szerepel, ugyanakkor a tisztaság, a szüzesség szimbóluma is egyben. A szelíd és kedves egyszarvú csodatételei közé sorolják a gyógyítást. Ázsiában a szarvának gyógyító erőt tulajdonítanak, állítólag a szarvának a pora minden méreg hatását képes közömbösíteni. Szarva olyan hatalommal bír, mely lehetővé teszi még azt is, hogy általa megtisztítsa a vizet minden szennyeződéstől és méreganyagtól, hogy a többi állat ihasson belőle. Előfordul, hogy szarvát nem mint csodatévő eszközt, hanem mint fegyvert írják le, amellyel például igazságot szolgáltat, méghozzá úgy, hogy a bűnösöket veri meg vele. Rozgonyi Lászlóné Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje, bal oldali szárny (c. 1500) olaj, panel, 220 x 97 cm Museo del Prado, Madrid

9 Hieronymus Bosch: Szénásszekér triptychon szárnyainak külső oldala ( ) olaj, fa, 135 x 90 cm Museo del Prado, Madrid A külső képtábla az embert örök ellenségeinek, a világnak, a testnek és az ördögnek a karmaiban mutatja. A kép előterében lévő ösztövér, szegényes öltözékű férfi fenyegető tájon megy keresztül. A sarokban koponya, szétszórt csontok, támadó, vicsorgó kutya, rablók fosztanak ki és kötöznek fához egy másik utazót. A máskor oly békés háttér-táj itt további fenyegetéseket tartalmaz. Szinte csak kinagyítva látható, hogy távolabb tömeg gyülekezik egy iszonyatos méretű bitófa alá. Mellette pózna tetején kereket látunk, az elítélt bűnösök kerékbetörésének eszközét. A középkor embere mindezen fenyegetések között élte életét. Szilágyi Klára

10 Hieronymus Bosch: Szent Jeromos (c. 1505) olaj, panel, 80,1 x 60,6 cm Museum voor Schone Kunsten, Ghent.... A festmény a jó és a rossz közötti ellentétet illusztrálja. Jeromos előtérben látható megpróbáltatásaival ellentétben a háttér békés tájat ábrázol, amelyből kinagyított részlet alapján talán nem is Bosch jutna eszünkbe, holott háttérképei jellegzetes, derűs, lírai szemléletű, levegős megfogalmazásai más képein is feltűnnek. Az épület a távolban lehet egy szerzetesi rendház -- onnan jöhetett Jeremiás, vagy elmélyültségében nem is tud a háta mögötti lakhelyről, az ott mozgó emberekről? Bosch képeinek témaválasztását, mozgalmasságát, több- szintűségét figyelembe véve tudatos választás lehetett ez a Jeremiás gondolkodását nem zavaró, több emberre utaló, mégis, csendes, nyugodt, idillikus tájkép-háttér. Szalma Judit

11 A kép előterét egy ösztövér, szegényes öltözetű, öregedő férfi foglalja el, aki vesszőkosarat visz a hátán. Itt a való világ jelképekbe sűrűsödik. A puttony mellé tűzött kanalat a festő az alak földönfutó voltának jelképeként alkalmazza. A hazátlanok koldusleveséhez való kanálnak Bosch egy mellékes értelmet is adott: az akkori beszédmód alapján a csapodár szerelemre utal vele. Kettős értelmű a macskabőr is, amelyet reumát gyógyító szernek gondoltak. Ugyanakkor a macskabőrhöz bizonyos szexuális képzettársítás is tapad. Az olaszoknál a német Katze szó ma is ilyen képzeteket kelt. Imolya Sándorné Hieronymus Bosch : A tékozló fiú (Házaló) (c. 1510) olaj, fa, átmérője 71.5 cm Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam

12 A részleten a második király díszes gallérját láthatjuk, amelyen Sába királynőjének Salamonnál, Izráel királyánál tett látogatását ábrázoló ószövetségi epizód jelenik meg. Sába királynője Salamon király hírét hallva, nagy kísérettel meglátogatta. Kérdéseire választ kapott, és mondta: nem akartam hinni a híreknek, míg el nem jöttem és saját szememmel meg nem győződtem róla, hogy – lám - még a felét sem jelentették nekem a bölcsességedről. Felülmúltad a hírt, amelyet hallottam. Azután bőven megajándékozta arannyal, fűszerekkel, drágakövekkel. De Salamon király is adott ajándékot Sába királynőjének, amit csak megkívánt, vagy kért, azon az értéken felül, amit Ő hozott a királynak. Azután a királynő szolgáival együtt visszatért a hazájába. Németh Katalin Hieronymus Bosch : Királyok imádása középső tábla (c. 1510) olaj, fa 138 x 72 cm Museo del Prado, Madrid

13 „Hieronymus Bosch vízkereszti szárnyas oltárán, mely a háromkirályok imádását ábrázolja, a térdeplő Gáspár az, aki a három ajándék közül (arany, tömjén, mirha) az aranyat adja át. Ám nem egyszerűen egy aranyrögöt vagy aranypénzeket ajándékoz, hanem egy aranyból készített szobrot, melyen kivehető Ábrahám, turbánban, hosszú szakállal, felemelt kezében kard, valamint fia, Izsák, aki a rőzsehalmot rakja le éppen az oltárra, görnyedt tartásában a keresztvivő Jézusra emlékeztet, és ott az angyal, aki a kard felé nyúl, valamint a kos, aki ott áll az áldozati oltár mögött. Tehát az aranyból készült ajándék nem más, mint egy kisplasztika, mely Izsák feláldozásának a történetét ábrázolja.” Németh Katalin idézi Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkész szavait Hieronymus Bosch : Királyok imádása (c. 1510) olaj, fa 138 x 72 cm Museo del Prado, Madrid

14 VÉGE


Letölteni ppt "KIÁLLÍTÁS. A kinagyított részlet álomváros jégen sikló álomterét mutatja vanília-fehérben, halványkék és barna kombinált árnyalataiban. Tagadhatatlanul."

Hasonló előadás


Google Hirdetések