Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szerves kémia.  A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik.  Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szerves kémia.  A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik.  Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak."— Előadás másolata:

1 Szerves kémia

2  A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik.  Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az élő szervezet képes előállítani az őket felépítő szénvegyületeket.  Ezt az álláspontot (vis vitalis elmélet) Friedrich Wöhler cáfolta meg, amikor 1828-ban karbamidot állított elő, mely egy szerves szénvegyület.

3  A szerves kémia alapja, hogy egy szénatomnak 4 vegyértéke van, azaz 4 ligandum képes rákapcsolódni.  Elektron-negativitása optimális a kovalens kötések kialakításához.  Emiatt rengeteg lehetséges szerves vegyület létezik, sokkal több mint szervetlen.  A szenet, egyedülálló vegyületképző tulajdonságai miatt nemcsak változatosság, de sokoldalúság is jellemzi. A különleges vegyületképző tulajdonságok egyike a széles körű izomerek lehetősége.

4  Szerves kémia az alapja vagy fontos alkotórésze a műanyagiparnak, gyógyszeriparnak, festékiparnak, robbanóanyag- iparnak, élelmiszeriparnak, kőolajiparnak, petrokémiának, stb.  Természetesen (néhány kivételtől eltekintve) szerves vegyületek képzik az alapját az életfolyamatoknak is.

5 Vegyületek leírása és nomenklatúra  Szervetlen kémiában egy egyszerű képlet, ami felsorolja a vegyületben résztvevő elemeket és azok relatív számát azonnal világossá teszi, hogy miről beszélünk.  Szerves vegyületek pontos leírásához az egyes atomok egymáshoz való kapcsolati és térbeli elrendezését is tudnunk kell.  Szerves vegyületek nagy száma és változatossága miatt a kémikusok már kezdetben is felismerték, hogy igen fontos a szerves vegyületek elnevezésére egy nemzetközileg elfogadott rendszert felállítani. A Genfi nomenklatúra egy nemzetközi gyűléssorozatnak eredményeképpen jött létre 1892-ben.

6  Az osztályozás kiinduló pontjaként azok a vegyületek szolgálnak amelyekben csak szén és hidrogén van; ezek a szénhidrogének.  Láncforma szerint szerves vegyületeknek két fő csoportja van: nyílt láncú (alifatikus) és zárt láncú (ciklikus) vegyületek.  Ha a molekulában mindkettő jelen van akkor azt a zárt láncúak közé soroljuk.

7 Szerves vegyületek csoportosítása 1. Szénhidrogének: Alkánok (Paraffinok) Cikloparaffinok Alkének (Olefinek) Di- és poliolefinek Alkinek (acetilén szénhidrogének) Aromás szénhidrogének

8 2. Halogén-vegyületek 3. Hidroxi-vegyületek: Alkoholok Enolok Fenolok 4. Éterek 5. Nitrogéntartalmú-vegyületek: aminok amidok nukleinsavak aminosavak

9 6. Oxo-vegyületek: Aldehidek Ketonok Karbonsavak és észterek 7. Szénhidrátok (Szacharidok)

10 Szénhidrogének  A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek  Csak szén– és hidrogénatomokat tartalmaznak, nevük is erre utal  Sztöchiometriai összetételük és szerkezetük igen változatos  A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák két– vagy háromszoros kötéseket is tartalmaznak

11  A természetben nagy mennyiségben megtalálhatók a kőolajban és a földgázban.  Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el energiatermelés céljából, emellett a szénhidrogének igen fontos kémiai alapanyagok.  A szénhidrogének feldolgozásával és átalakításával a petrolkémia foglalkozik, ami a vegyipar egyik legfontosabb ága.

12 Alkánok  Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják  Nyílt láncú vegyületek, lehetnek elágazó és el nem ágazó szénláncúak.  A szénatomok bennük csak σ(szigma)- kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, hozzájuk hidrogénatomok kapcsolódnak, ezek telítik a szénatomok fennmaradó vegyértékeit.  Reakciókészségük kicsi, innen származik a paraffin nevük (parum affinis = kis reakciókészség).

13  Egymástól csak egy -CH 2 - (metilén) csoportban különböznek  az alkánok homológ sort alkotnak.  Általános képletük: C n H 2n+2.  A háromnál nagyobb szénatomszámú alkánoknál fellép az izoméria jelensége, tehát egy adott összegképletű alkán szerkezete többféle lehet. Az ilyen alkánok lehetnek nyílt és elágazó szénláncúak is, bennük vannak olyan szénatomok, amelyekhez három vagy négy másik kapcsolódik. Csak az atomok és az atomcsoportok kapcsolódási sorrendje tér el bennük, ez az izoméria szerkezeti vagy konstitúciós izoméria. Az alkánok izomerjeinek száma a szénatomszámmal gyorsan nő.

14 Fizikai tulajdonságaik:  Az alkánok apoláris vegyületek, vízzel nem elegyednek.  Szerves oldószerekben és egymásban jól oldódnak.  A folyadék halmazállapotú alkánok úsznak a víz tetején, mivel sűrűségük kisebb a víznél (0,8 g/cm3 alatti).  Olvadás- és forráspontjuk a szénatomszámmal növekszik.

15 Kémiai tulajdonságaik:  Az alkánok reakciókészsége kicsi, erre utal paraffin elnevezésük is.  Tömény szervetlen savakkal és lúgokkal nem reagálnak.  Ellenállóak más erélyes reagensekkel szemben is, például sok erős oxidálószernek (például kálium- permanganát, kálium-dikromát) ellenállnak.  Oxigén jelenlétében elégnek, szén-dioxid és víz keletkezik. Ez a reakció nagy hőfelszabadulással jár.

16 Előállításuk:  Az alkánok előállíthatók alkil- halogenidek, főként alkil-jodidok reduktív dehalogénezésével  Alkil-halogenidből Grignard- reagensen keresztül lejátszódó szintézissel is keletkezhet paraffin  A Wurtz-szintézis során szintén alkil-halogenidekből képződik alkán. A Wurtz-szintézist indifferens oldószerben (benzolban, petroléterben) végzik.

17 Metán:  az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.  Összegképlete CH 4,  Szerkezete: a központi atom, a C atom körül a ligandumok, a H atomok tetraéderesen helyezkednek el.  A C-H kötésszög 109,5 fokos. A molekulában 4 szigma-kötés található.

18  Színtelen, szagtalan gáz.  A metán apoláris molekula, mivel a ligandumok azonosak és a központi atomon nincs nemkötő elektronpár.  Molekularácsban kristályosodik, halmazában gyenge diszperziós kölcsönhatások lépnek fel.  Vízben nem, apoláris oldószerekben jól oldódik, ezért víz alatt fel lehet fogni.  Alacsony olvadás-forráspontú anyag a gyenge kötőerők miatt.  Levegőnél kisebb sűrűségű, ezért felfelé száll, szájával lefelé fordított kémcsőben lehet felfogni.  Levegővel robbanóelegyet alkot (sújtólég).

19  elégethető, égése tökéletes, mivel a C tartalom nem magas: CH 4 + 2O 2 = CO 2 + 2H 2 O  Nem reakcióképes vegyület, mivel nem tartalmaz kettőst kötést. Szubsztitúciós reakcióba pl.: klórral nehezen vihető: CH 4 + Cl 2 = CH 3 Cl (klórmetán) + HCl CH 4 + 2Cl 2 = CH 2 Cl 2 (diklórmetán) + 2HCl CH 4 + 3Cl 2 = CHCl 3 (triklórmetán, kloroform) + 3 HCl CH 4 + 4Cl 2 = CCl 4 (tertaklórmetán, szén- tetraklorid) + 4 HCl

20  A paraffinok jellemző reakciója a hőbontás (krakkolás), mikor magas hőmérsékleten több vegyületre bomlanak: 2CH 4 = C 2 H 2 + 3H 2 2CH 4 = C 2 H 4 + 2H 2  Ipari szempontból fontos reakciója a vízgőzzel való reakció (Ni katalizátor és magas hőmérséklet): CH 4 + H 2 O(g) = CO + 3H 2  A CO-H 2 bármilyen arányú elegye a szintézisgáz.

21 Előfordulás, előállítás:  A metán a földgáz fő alkotórésze, előfordul még kisebb mennyiségben a kőolajban is.  Keletkezhet állati és növényi részek rothadásakor.  A metanogén baktériumok tevékenységének eredményeképpen fejlődő mocsárgáz is jelentős metántartalmú gázelegy.  Gyakran öngyulladó foszfor-hidrogén is van benne, így a keletkező metán is meggyullad: ez a lidércfény.  Előfordul még a szénbányákban, a metán okozza a sújtólégrobbanást. Általában földgázból állítják elő.

22 Felhasználása:  Égése erősen exoterm reakció, így fűtésre használják.  Vízgőzzel való reakciójakor keletkezik a szintézisgáz (CO és H 2 bármilyen arányú elegye), melyből sok fontos szerves vegyületet pl.: metil-alkoholt vagy metanalt állíthatnak elő. Tehát fontos vegyipari alapanyag.

23 Etán:  Az etán (C 2 H 6 ) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.  Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.  Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is.  A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt.  Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halmazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadulnak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.  Fő felhasználása az etilénképzés nyersaranyagaként történik.

24 Propán:  A propán három szénatomos alifás alkán gáz, de magas nyomáson, folyadék állapotban szállítják.alkán  A kőolaj és földgáz feldolgozása során nyerik.  Motorok, és háztartási fűtőeszközök leggyakoribb tüzelőanyaga.  Nevét a propionsavról kapta.  Főleg a propán-bután gázkeverékben találkozhatunk vele, melyhez erős szagú etántiolt kevernek, hogy a szivárgás hamar felismerhető legyen.

25 Bután:  Az n-bután egy négy szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkán.  CH 3 CH 2 CH 2 CH 3.  A bután nevet használják gyűjtőfogalomként is az n-butánra és az izobutánra, amely az n-bután szerkezeti (konstitúciós) izomerje, CH 3 CH(CH 3 ) 2.  A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz.  A bután izomerjének, az izobutánnak elágazó szerkezete van.

26 n-bután izobután

27 Cikloparaffinok  Egy vagy több gyűrűt tartalmazó telített szénhidrogének.  Az egy gyűrűt tartalmazó cikloalkánok neve: monocikloalkán.  Homológ sort alkotnak, a legegyszerűbb képviselőjük a ciklopropán.  Nevük a velük megegyező szénatomszámú alkán nevéből vezethető le, a ciklo- szó hozzáillesztésével. További monocikloalkánok: ciklobután, ciklopentán, ciklohexán, cikloheptán, ciklooktán. ciklobutánciklopentánciklohexáncikloheptán ciklooktán  Általános képletük: C n H 2n.

28 Fizikai tulajdonságaik:  A két legkisebb szénatomszámú monocikloalkán, a ciklopropán és a ciklobután szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú.  A homológ sor 5-13 tagú gyűrűt tartalmazó tagjai folyadékok,és az annál nagyobb szénatomszámúak pedig szilárdak.  Az oldhatóságuk az alkánokéhoz hasonló.  Apoláros vegyületek, apoláros oldószerekben (benzolban, éterben, kloroformban) jól oldódnak, vízben oldhatatlanok.

29 Kémiai tulajdonságaik:  A ciklopropán nagyon reakcióképes vegyület.  Brómmal addíciós reakcióba lép.  A cikloalkánok (a ciklopropán is) klórral az alkánokhoz hasonlóan szubsztitúciós reakcióba lépnek.  A ciklohexán magas hőmérsékleten és katalizátor jelenlétében benzollá dehidrogénezhető.  A ciklohexán oxidációjakor ciklohexanon keletkezik, amely fontos műanyagipari alapanyag.

30 Előállításuk:  Cikloalkánok előállíthatók telítetlen gyűrűs vagy aromás szénhidrogének hidrogénnel való telítésével. Előfordulásuk:  A cikloalkánok a természetben főként a kőolajban fordulnak elő. A magas cikloparaffintartalmú kőolaj neve: nafténbázisú kőolaj.  Az élő szervezetekben előforduló, biológiailag igen jelentős policikloalkán- származékok a szteroidok.

31 Alkének (olefinek)  Olyan telítetlen szénhidrogének, amelyekben egy vagy több szén-szén kétszeres kötés található.  Régies olefin nevük onnan származik, hogy a kisebb rendszámú alkének halogének addíciójával olajszerű termékké alakultak.  A legegyszerűbb alkén az etén.  A molekulában lévő szénatomok közti kettős kötések száma szerint léteznek mono-, di-, triolefinek.  Az egy kettős kötést tartalmazó alkének homológ sort alkotnak.  Általános képletük: C n H 2n.  Léteznek gyűrűs olefinek is, ezek neve cikloalkán vagy cikloolefin.

32 Fizikai tulajdonságaik:  A monoolefinek homológ sorának első négy tagja szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, az 5 és a 15 közti szénatomszámúak folyadékok, az ennél több szénatomot tartalmazók szilárdak.  A konjugált diének közül a butadién gáz (forráspontja -4,4 °C), az izoprén és a gyűrűs ciklopentadién cseppfolyós halmazállapotú.  Apoláris vegyületek, vízben alig, szerves oldószerekben jól oldódnak.

33 Kémiai tulajdonságaik:  Az alkének nagyon reakcióképes vegyületek, szemben a kis reakciókészségű alkánokkal.  A nyílt láncú alkének hidrogénnel alkánokká, a gyűrűs cikloolefinek cikloalkánokká telíthetők Előállításuk:  telített vegyületekből eliminációval  telített szénhidrogénekből dehidrogénezéssel

34 Etilén:  egy C 2 H 4 összegképletű szerves vegyület.  Az alkének legegyszerűbb képviselője, telítetlen szénhidrogén.  Színtelen, édeskés szagú gáz.  Molekulája apoláris, vízben rosszul, szerves oldószerekben (például toluolban, éterben) jól oldódik.  Jelentősége nagy, etilénből gyártják a polietilént, ami fontos műanyag.  Növényi hormon, gyorsítja a gyümölcsök érését és szabályozza a növények virágzását.

35  Az etilén meggyújtásakor világító, kormozó lánggal ég. A kormozó láng arra utal, hogy az etilén égése magas szén- és alacsony hidrogéntartalma miatt nem tökéletes. A világító láng azzal magyarázható, hogy az el nem égett koromszemcsék izzanak.  Az égés reakcióegyenlete (tökéletes égés esetén):

36 Előállítása:  ipari méretekben kőolaj vagy földgáz krakkolásával állítható elő.  Laboratóriumban előállítható etanolból kénsavval vízelvonással. Biológiai jelentősége:  Az etilén növényi hormon, a gyümölcsök érését gyorsítja, és a növények virágzására hat.  A magvak csírázását, és a hagymák és a gumók kihajtását befolyásolja.  Az etilént a kertészetben és a gyümölcstermesztésben is felhasználják hormonhatása miatt, mivel a zölden szedett gyümölcsöknek (például banánnak) segíti az utóérését, és időzíthető vele egyes dísznövények virágzása (bizonyos határok között).

37 Propilén:  A propilén vagy más néven propén egy szerves vegyület, az alkének közé tartozik.  Összegképlete C 3 H 6.  Molekulája egy kétszeres kötést tartalmaz.  Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz.  Vízben rosszul oldódik. A levegővel robbanóelegyet alkot.  Iparilag főként a kőolaj vagy a földgáz hőbontásával, krakkolásával nyerik.  Fontos vegyipari alapanyag, propilénből gyártják a polipropilént, egy elterjedt műanyagot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.

38 Előállítása:  kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, krakkolásával nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense.  Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Felhasználása:  A propilénből nagy mennyiségben gyártanak polipropilént, ami egy fontos poliaddíciós műanyag.  A polipropilént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják.  Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga a propilén, például akrolein, akrilsav, akrilnitril, izopropanol, aceton, butiraldehid.

39 Butadién:  1,3-butadién egy szerves vegyület, a legegyszerűbb nyílt láncú konjugált dién.  Létezik egy izomerje, az 1,2- butadién.  Színtelen gáz, könnyen cseppfolyósítható.  Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de jól oldódik etanolban és dietil- éterben.

40 Kémiai tulajdonságai:  A butadién könnyen polimerizálódik. A polimerizációját különböző katalizátorok segítik elő. Ekkor egy, a kaucsukhoz hasonló tulajdonságú termék keletkezik.  Katalizátor jelenlétében hidrogénnel telíthető.  Brómmal addíciós reakcióba lép. Előállítása:  Főként a kőolajban található szénhidrogénekből állítják elő krakkolással.  Lebegyev-féle eljárás szerint etanolból állítják elő. Ezt katalizátor jelenlétében magas hőmérsékletre hevítik, ekkor hidrogén- és vízvesztéssel butadiénné alakul.

41 Felhasználása:  Főként műkaucsuk gyártására használják fel.  Emellett a kloroprént is butadiénből állítják elő, ez a vegyület szintén műkaucsuk gyártására szolgál.  Az adiponitril (fontos műanyagipari alapanyag) gyártása is butadiénből indul ki.

42 Izoprén:  konjugált diének közé tartozó szénhidrogén.  Színtelen folyadék.  Illékony, forráspontja alacsony.  Vízben oldhatatlan, de etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Előfordulása:  Számos, nagy biológiai jelentőségű vegyület szerkezete az izoprénre vezethető vissza. Ezek közé tartoznak az illóolajokban található terpének, a szteroidok, a karotinoidok, az A- vitamin.  A klorofill illetve a tokoferol felépítésében részt vevő alkoholnak, a fitolnak is az izoprénre vezethető vissza a szerkezete.  A természetben található kaucsuk, illetve a guttapercha az izoprén polimerjei (poliizoprének).

43 Előállítása:  Az izoprén egyik gyártásmódja propilénből indul ki.  Előállítható acetilénből és acetonból is, a belőlük keletkező termék redukciójával, majd víz kihasításával. Felhasználása:  Az izoprén alapanyagként szolgál polimerek gyártásához.  Polimerizációjával műkaucsuk állítható elő, ennek szerkezete és tulajdonságai a természetes kaucsukéhoz hasonlóak.

44 Alkinek  Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.  Molekulájukban egy vagy több szénatomok közti háromszoros kötést tartalmaznak.  Az egy háromszoros kötést tartalmazó alkinek általános képlete a diénekkel megegyező, C n H 2n-2.  Homológ sort alkotnak. A homológ sor legegyszerűbb és legjelentősebb képviselője az acetilén vagy etin.  A nagyobb szénatomszámú alkineknél szerkezeti izoméria lép fel, az izomerek egymástól a láncelágazásokban és a háromszoros kötés helyében különböznek.  Az alkinekben található háromszoros kötést szokás acetilénkötésnak is nevezni.

45 Fizikai tulajdonságaik:  Az acetilén és a kisebb szénatomszámú alkinek gáz halmazállapotú, az 5, vagy ennél nagyobb szénatomszámúak folyadékok, a nagy szénatomszámú alkinek szilárd halmazállapotúak.  Az alkinek közül az acetilén vízben kis mértékben oldódik, a vízoldhatóság a szénatomszámmal csökken.  Az alkinek jól oldódnak szerves oldószerekben.

46 Kémiai tulajdonságaik:  Az alkinek nagyon reakcióképes vegyületek. Az alkénekhez hasonlóan a legjellemzőbb reakcióik az addíciós reakciók.  Az alkinek hidrogénezése két lépésben játszódik le. Egy molekula hidrogén addíciójakor alkén keletkezik, ha az alkén még egy molekula hidrogént addícionál, telített szénhidrogén, alkán keletkezik. A hidrogénaddició katalizátor hatására megy végbe.

47 Előállításuk:  Az alkének brómaddíciójakor  Aldehidekből és ketonokból foszfor- pentakloriddal geminális diklórvegyületek keletkeznek. A geminális diklórszármazékokból erélyes behatásra szintén alkinek képződnek.  Kalcium-oxidból és kokszból kalcium-karbid állítható elő, a kalcium-karbid hidrolízisekor acetilén fejlődik.

48 Acetilén:  Az acetilén (etin, C 2 H 2 ), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.  Az acetilént Edmund Davy ír kémikus állította elő 1836-ban. Előállítása:  Kalcium-karbid (CaC 2 ) és víz reakciójából lehet előállítani, vagyis a kalcium-karbid vízzel érintkezve acetiléngázt fejleszt. A reakció heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmész-iszap keletkezik. 1 kg karbidból elméletileg 347 liter acetilén gáz fejleszthető. A gyakorlatban ez a karbid szemcsenagyságától, tisztaságától függően liter gáz.  Mivel a karbidgyártás a nagy energiaigénye miatt nagyon költséges, ezért ipari méretekben (hazánkban is) inkább metánból állítják elő. 2 CH 4 → C 2 H H 2

49 Jellemzői:  Az acetilén rendkívül labilis, könnyen szétesik alkotóelemeire, intenzív hőfejlődés mellett.  Igen érzékeny a nyomásra és a hőre.  Nem mérgező, színtelen és szagtalan gáz, de légköri nyomáson oxigénnel keveredve már 160 °C-on vagy 1,5-2 bar nyomás felett, oxigén jelenléte nélkül is, környezeti hőmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra!  Az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, gyulladási hőmérséklete 335 °C, robbanási határértéke igen tág: 1,5-82 (oxigénnel 93) térfogatszázalék között mozog.  Az acetilén 22 bar nyomáson 0 °C-on cseppfolyósodik (légköri nyomáson −83,4 °C a forráspontja), folyékony állapotában rendkívül veszélyes robbanóanyag!  1 kg acetilén bomlási energiája majdnem 2 kg trinitro- toluol (TNT) energiamennyiségével egyenértékű!  Az ipari felhasználásra gyártott gáz kis mértékben más gázokat is tartalmaz (például foszforhidrogént), ami az acetilén édeskés szagát adja.

50 Felhasználási területei:  Hegesztés és lángvágás Az acetilénnel történő hegesztés két módon történhet: gázfejlesztőből nyert gázzal palackban tárolt gázzal A gázfejlesztő készülékek két alaptípusba sorolhatók:  a karbid adagolása a vízbe  víz adagolása a karbidhoz Mindkettőnek azonos a működési elve: a fejlesztett gázt többlépcsős szűrési eljárás után azonnal felhasználják. A másik mód a palackos felhasználás ez a dissous gáz

51  Világítás Két főtípusa van: a kisebb méretű karbidlámpák, amelyeket a bányászatban, barlangászatban, autókon, hintókon, alkalmaztak és alkalmaznak. Ezeknél a gázfejlesztő tartályból egy rövid cső segítségével azonnal az égőfejhez vezetik a gázt, és ott meggyújtva használják. közvilágítás célt szolgáló lámpák, ahol központi gázfejlesztő egységből hosszú csővezetéken vezetik a lámpaoszlopokra az acetiléngázt. A világon elsőként Tatán, július 24-én este fél kilenckor, 21 helyen, gyulladtak fel utcai acetilénlámpák

52  Műanyaggyártás Az etin savaddíciója sósavval: C2H2 + HCl → CH 2 =CH–Cl (vinil-klorid) A vinil-kloridot katalizátorral polimerizálják, ebből keletkezik a poli-vinil-klorid (PVC). Műgumit és másfajta műanyagot is előállítanak acetilénből.  Egyéb felhasználások Az etinből két lépéssel etén, majd etán keletkezik (hidrogénaddíció). C 2 H 2 + H 2,katalizátor → C 2 H 4 C 2 H 4 + H 2,katalizátor → C 2 H 6 Az etin halogénaddíciója is hasonlóan történik, katalizátor nélkü

53 Aromás szénhidrogének  Az aromás szénhidrogének (vagy ritkán használatos megnevezéssel arének) olyan gyűrűs telítetlen szénhidrogének, amelyek molekulájában egy vagy több benzolgyűrű található.


Letölteni ppt "Szerves kémia.  A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik.  Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések