Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az őskor művészete. I. Történelmi, szellemi háttér.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az őskor művészete. I. Történelmi, szellemi háttér."— Előadás másolata:

1 Az őskor művészete

2 I. Történelmi, szellemi háttér

3 1. Elnevezések Őskor: az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza Kőkorszak: kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor) Prehisztorikus kor („történelem előtti”): az írás felfedezése előtti korok elnevezése

4 2. Az őskor szakaszai Paleolitikum (őskőkor, pattintott kőkor), kb. i. e ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, gyűjtögetés) Mezolitikum (átmeneti kőkor) Neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor), kb. i. e és 3000 között: letelepült termelő életmód (földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, fazekasság) Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia) Vaskor: vasszerszámok, fegyverek

5

6 Egyenlőtlen fejlődés A föld különböző pontjain nem egy időben ért véget az őskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között élnek embercsoportok (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei)

7 3. Vallási elképzelések az őskorban Mana-hit: titokzatos, befolyásolhatatlan, emberfeletti erő, lakozhat tárgyakban, növényekben, állatokban, esetleg emberekben Fetisizmus: természetfeletti erővel rendelkező tárgyak (fétis) tisztelete (természetes vagy mesterséges formájú kövek, amulettek, talizmánok, istenszobrok) Totemizmus: egy emberi közösség (nemzetség) szoros rokoni kapcsolata valamilyen közös ős (totem) által, ez az ős lehet állat, növény, esetleg élettelen tárgyak (pl. kövek) Tabu: a totemizmus szoros velejárója, sérthetetlenség, tiltás (pl. a totemállat védelme)

8 Mágia (varázslás): természetfeletti erők igénybevétele (rituálék, gyakorlatok, mozgások, cselekedetek által) a természet, állatok, emberek, esetleg szellemek befolyásolására. Fajtái: termelési mágia (vadászat sikerét, az időjárást, jó termést befolyásoló termékenység varázslat), rontás (az ellenség legyőzése), gyógyító mágia (a betegségektől való megszabadulás) Animizmus: a természeti erők átlelkesítése, minden dologban szellemek lakoznak Túlvilághit: az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit (a lelket a párával kapcsolhatták össze, erre utal a lélek, lélegzet, lehelet, levegő szavak rokonsága, „kilehelte lelkét”, „elszállt belőle a pára”)

9 4. A sámán (varázsló) az első művész Egyes kiváltságos emberek, a mana birtokosai, természetfeletti erőkkel bírók, „szent emberek” Elsődleges feladata: gyógyítás, veszélyek elhárítása Önkívületi (extatikus) állapotban (idegbetegség, kábítószerek) kerülnek kapcsolatba a szellemekkel Talán ők készítették az első képzőművészeti alkotásokat, a művészet a mágia része volt kezdetben

10 Sámán (varázsló)

11

12 II. Az építészet, architektúra Meghatározott célokat szolgáló és esztétikai igényeknek is megfelelő épületek létrehozásának művészete („magasépítészet”: igényes épületek, pl. templomok, paloták, középületek)

13 1. Házak, városok Az ősember lakóhelyét kezdetben a természet adta lehetőségek határozták meg (barlangok) Amikor már maga építi házát, még sokáig nem időtálló anyagokat használt (föld, fa, lomb, nád, sás, fű) A neolitikumban már megjelenik a kő, a vályog és a napon szárított tégla, létrejönnek nagyobb települések, sőt az első városok (Jerikó, Catal Hüyük, Harappa, Mohendzso- Daro)

14 a/ Jerikó, Izrael, i. e k. A világ talán legősibb városa Egy torony és 2 m vastag, kb. 3 m magas falak védték körben Kőeszközeik és kőedényeik voltak Lakóházaikban tartották halottaik gipsszel bevont koponyáját, a szemek helyére kagylóhéjat tettek

15 Jerikó kiásott romjai

16 b/ Catal-Hüyük, Törökország, i. e k évig lakott település volt A tetőn lévő nyíláson át lehetett bejutni a szűk házakba Halottaikkal együtt éltek, a falak melletti padkák alá temették őket, ezeken aludtak A falakra képeket festettek, készítettek szobrokat, domborműveket Már készítettek agyag edényeket

17 c/ Harappa, India

18 d/ Mohendzso-Daro, India, i. e. 6e. k.

19

20

21

22 2. Kultikus építmények, megalitikus építészet Már Jerikóban találtak templom céljára épült helyiséget A neolitikus Európában hatalmas („megalit”) kövekből rótt építmények készültek Valószínűleg kultikus célokat szolgáltak

23 a/ Menhir (kelta: „kőoszlop”) Kevéssé kidolgozott, hosszú kődarab, amelyet egyik végével kultikus célból a földbe ásnak Inkább szobor mint épület

24 b/ Dolmen (kelta elnevezés) Függőlegesen a földbe beásott óriási kövekre (5-6 db.) ráfektetett kőlap, néha sír megjelölésére szolgált

25 Óriási kövek A legalapvetőbb építészeti szerkezet, a támasz-teher elv megjelenése

26 c/ Cromlech, kromlech (kelta) Durván megmunkált, földből kiemelkedő, rendkívül nagy kövek együttese, szabályosan, egy középső magasabb kő körül elrendezve Az egymás melletti kövekre esetleg vízszintes helyzetűek kerülhetnek

27 Nyugat-Európában több is található

28 Stonehenge, Anglia, bronzkor A cromlech típusú építmények legjelentősebb példája Talán kultikus célt szolgált, esetleg csillagászati ismereteket rögzített, segítette a földművelő közösség munkáját

29 Kőből épített naptár?

30 A kör alakú építmény belsejében patkó alakban elrendezett kövek A téli napforduló hajnalán a kelő nap sugarai, a nyári napforduló idején a lemenő nap sugarai bevilágítanak a patkó alakú rész tengelyébe

31 III. Szobrászat (plasztika) Plasztika (a görög plasztiké szóból), a képzőművészet egyik legősibb ága, mely tárgyát, többnyire az emberi vagy állati testet szilárd anyagból, 3 dimenzióban ábrázolja Lehet körplasztika vagy dombormű, kisplasztika vagy monumentális szobor

32 1. A paleolitikum szobrászata Már a paleolitikumban létrejött Körplasztikák és domborművek egyaránt jellemzőek Kultikus célokat (vadászmágia, termékenység varázslat) szolgálhatott Anyaga kő és csont Lausseli Vénusz, paleolitikum

33 Willendorfi Vénusz, Ausztria, paleolitikum (i. e k.) Kisméretű kő szobor Eltúlzott nőies formák, termékenységkultusz A nemi jellegzetességek naturalisztikus kidolgozása keveredik a leegyszerűsített (stilizált) részekkel (karok, arc)

34 A kövérség lehet a termékenység jelzője, de a bőség, a jólét kifejezője is Az őskori alkotó képes domború, 3 dimenziós formákkal megragadni a valóságot – a szobrászat születése

35 2. Neolitikum A neolitikum szobrászatára jellemzőek az agyagszobrok (a kerámia kora már) is Az őskőkor élethűbb ábrázolása helyére egy elvontabb, stilizáltabb szobrászi nyelv lép, ez a 20. századi művészetre emlékeztet Henry Moore: Kétrészes fekvő alak

36

37 Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, neolitikum, Tiszai kultúra

38 3. Vaskor: Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, (i. e. 400 k.) A szobrászat gyakran kapcsolódik az iparművészethez (gyakorlati célokat szolgáló, de nemes anyagokból készülő, igényes, esztétikai értékkel is bíró tárgyakat létrehozó művészeti ág)

39 A nomád népek, pl. a szkíták (a kelet- európai füves puszták népeinek ókori neve), művészetére a díszítőművészet volt a jellemző (ruha- kiegészítők, díszes használati tárgyak) A remek ötvöstárgyak a totemizmussal hozhatóak kapcsolatba

40 A sztyeppei nomádoknál több felé is megtalálható (így a magyaroknál is) „csoda szarvas” motívum?

41 IV. A festészet Színekkel és formákkal két dimenzióban alkotó képzőművészeti ág

42 1. Az őskor festészete A paleolitikum végén jelenik meg Barlangokban, sziklafalakra került Karcolással és (vagy) természetes anyagok kenésével (korom, vér, zsiradékok, földfestékek) készült

43

44 2. Franko-kantabriai stílus A legkorábbiak a Pireneusok és a Kantabriai-hegység spanyol és francia felén található barlangokban került elő Hasonló jellegűek a barlangok képei (egységes stílus)

45

46

47

48 Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország), paleolitikum (i. e k.)

49 a/ A témák: Főleg állatok (bölények, bikák, lovak, némelyik sebzett), ritkábban emberek (talán vadászok), elvont geometriai jelek, kézlenyomatok

50

51

52

53

54

55

56

57

58 b/ Kompozíció A latin compositio: „összeállítás” szóból, a mű szerkezete, felépítése, alkotóelemeinek összetétele, elrendezése, alapvető sajátosságai A kompozíciót mindig meghatározza a hely, a kor, a stílus és az alkotó egyénisége

59 A barlangfestmények „kompozíciós rendje” A sziklafalon, főleg a barlangok mennyezetén látszólag rendszertelenül sorakozó képelemek eltérő időből, különböző kezektől származnak Nincs kerete A rendező elvet, ha volt ilyen, nem ismerjük

60 c/ A térbeliség Nincs háttér, nincs környezet Sokszor egymásra rétegződnek a figurák A méret különbségek nem utalnak térmélységre, de a szín változásai mintha árnyékolás lenne, plasztikus hatást célozna

61 d/ Nézőpontok: megmutatni a tudottat Az állatok a legjellemzőbb nézetből - oldalról, ahonnét a legtöbb ismeret mutatható – láthatóak Az oldal nézet néha más nézőponttal keveredik, pl. az állatok szarvainál (csavartperspektíva)

62

63

64

65

66 e/ Az állatok rajza jól megfigyelt, remek a mozgásuk

67 Vannak csak körvonallal, és vannak kifestett felülettel készült állat ábrázolások

68 Néha a sziklafal egyenetlenségei is beépülnek az ábrázolásba

69 f/ Az ember ábrázolása kezdetleges, „pálcikaember”

70

71 3. Miért készültek? a/ Vadászmágia? A vadászat sikeréért végzett szertartások kelléke A jelenség és képének mágikus azonossága: a képmás birtoklása hatalmat ad a jelenség felett – az állat lelkének foglyul ejtése Ellene szól, hogy nehezen megközelíthető, ritkán látogatott barlangokról van szó

72 b/ Totemizmus? Állatősök, állatistenségek bemutatása, beavatási szertartások helyszínei Ellene szól, hogy csupa, az ember által vadászott állatról van szó (a totemállat tabu)


Letölteni ppt "Az őskor művészete. I. Történelmi, szellemi háttér."

Hasonló előadás


Google Hirdetések