Felszínforma típusok a Holdon, amatőrcsillagász észlelőknek

Az előadások a következő témára: "Felszínforma típusok a Holdon, amatőrcsillagász észlelőknek"— Előadás másolata:

1 Felszínforma típusok a Holdon, amatőrcsillagász észlelőknek
Hold-észlelők találkozója Polaris Csillagvizsgáló, Budapest, 2005. november 12. Kereszturi Ákos Magyar Csillagászati Egyesület, ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, Collegium Budapest

2 Egyszerű kráterek 15-20 km-nél kisebb, egyszerű gödör alakú becsapódásnyomok mélységük kb. 20%-a az átmérőjüknek viszonylag fiatal kráterek

3 Sima aljzatú és feltöltött kráterek
részben a becsapódás során képződött és megolvadva szétfolyt olvadéktól részben más forrásból származó láva (főleg mare bazalt) töltötte fel az aljzat repedésein keresztül emelkedhet a felszínre (Billy, Cruger, Grimaldi, Plato ) kráterfalon áttörve kívülről folyhat be (Lick, Posidonius, Prinz) Fracastorius

4 Teraszos falú kráterek
50-60 km-nél nagyobbak csuszamlással keletkezett teraszok aljzaton szétterülve egyenetlen területeteket alakítottak ki Aristarchus, Eudoxus, Hainzel, Hercules, Macrobius, Piccolomini, Plinius Copernicus

5 Rianásos aljzatú kráterek
magmakamra kiürülése, illetve egyéb, a magmában létrejött térfogatváltozás és mozgás révén keletkezett repedések Alphonsus, Atlas, Bohnenberg, Doppelmayer, Encke, Gassendi, Gaudibert, Humboldt, Petavius, Pitatus, Posidonius, Taruntius, Vitello, Warner Gassendi

6 Központi csúcsos kráterek
20 és 175 km közötti átmérőjű krátereknél a robbanásának ellenhatására középen kiemelkedett, “visszapattant” felszín gyakran összetett, többszörös a központi csúcs Aristarchus, Eudoxus, Fabricius, Petavius, Piccolomini Arzahel

7 Becsapódásos medencék
140 km-nél nagyobb kráterek maga a kráter a medence a mare megnevezés az elöntött területet jelenti általában Mare bazalt tölti ki a nagy részét (kivéve pl. Nectaris-medence) Mare Imbrium, Mare Nectaris Sinus Iridum

8 Medencék belső gyűrűi kb. 140 km-nél nagyobb krátereknél
becsapódás okozta robbanás után „visszapattan” aljzat alkotja nehéz megfigyelni, mert a Holdon mare bazalt öntötte el (kivéve Nectaris-medence) Mare Imbrium belső gyűrűjének kibukkanásai: Recti-hegyek, Teneriffe-hegyek, Spitzbergen, Laplace csúcs, néhány további csúcs az Archimedes és Lambert kráterek közelében Montes Recti

9 Sugársávok általában a Kopernikuiszi időszak (1,2 milliárd évtől napjainkig) alatt keletkezett nem mindig sugárirányú, néha érintőleges a kráterek peremére Anaxagoras, Byrgius A, Linne, Thales, Tycho

10 Elnyúlt, többszörös kráterek, -láncok
laposszögű becsapódásoktól több, egy vonal mentén, egyszerre, történt becsapódástól kráterláncok Davy kráterlánc, Rhetia-völgy és Snellius-völgy

11 Világos peremű kráterek
fiatal, a falukon csuszamlásos tömegmozgásoktól keletkeztek főleg telehold környékén lehet jól megfigyelni (Alfraganus, Dawes, Dionysius, Godin, Menelaus, Proclus) Mare Serenitatis

12 Romkráterek erősen lepusztult kráterek
Hippalus, Fracastorius, Hipparchus, Letronne, Maraldi D, Spurr, Stadius

13 Fantom- vagy eltemetett kráterek
mare bazalt öntötte el peremükből szinte semmi nem látszik ki alakjuk valamilyen folyamat révén a felette lévő lávatakarón mégis kirajzolódik Lamont, Jansen R, Daguerre

14 Mare területek lapos megvilágításnál gyűrt lávagerincek
meredek megvilágításkor eltérő összetételű és albedojú lávafolyások ritkán egy-két lávafolyás domborzati formaként is látszik

15 Lávagerincek magasság ált. max. 250 m, szélesség 5-30 km, hossz km Mare Humorum, Mare Serenitatis pereme Fertile-, Geike-, Oppel-gerinc

16 Egyenes rianások mare és a terra területek határához közel
ahol kiemelkedéseket szelnek át enyhén kiszélesednek, mutatva hogy két vetősík között lezökkent blokk alkotja a mélyedést (Cauchy-rianás) terra blokkokon látszanak (Oplinius, Littrow, Menelaus rianások a Mare Serenitatis peremén) általában a nagy becsapódásos medencékre radiális helyzetűek (pl. Ariadaeus)

17 Íves rianások becsapódásos medencék peremével párhuzamosan
kéreg tágulása, illetve a felszínre ömlő lávák, benyomuló magma telérek okozta feszültségtől Goclenius-, Hippalus-, Pitatus-rianás).

18 Kanyargó rianások lávafolyások eróziójától
lávafolyás utólag beszakadt lávacsatornáitól Schröter-völgy, Prinz-rianások

19 Dómok 5-20 km átmérőjű, többnyire lapos kiemelkedések
általában laposak (Hortensius csoport, Valentine) ritkán meredekebbek alacsonyabb vas- vagy magasabb szilikát tartalmú, viszkózusabb lávákból (Marius, Gruithuisen csoport) Hortensius

20 Sötét foltok robbanásos vulkánkitörések keretében a kirepült törmelék visszahullott anyagaa kidobott sötét anyag (Tycho) Alphonsus, Aristarcus plato albedo inhomogenitásai, Atlas, Franklin, Grimaldi

21 Rácsrendszer Hold tengelyforgásának lassulásától változott a Hold alakjának lapultsága egymással párhuzamos tagokból áll észak-dél, északkelet-délnyugat, és északnyugat-délkelet irányú törések rendszere a terra területeken főként a kráterek és blokkok irányított peremének elhelyezkedéseként nyomozhatók felszínformák alakját befolyásolják (Kepler, Lacus Mortis, Ptolemaeus pereme, Rupes Recta, Alpesi-völgy helyzete)

22 Felföldek és blokkjaik
robbanáskor kivetett tömbökként is megfigyelhetők (Mare Imbrium peremén a Cassini kráter mellett Deville-fok, Agassiz-fok) a belső gyűrűk csúcsaiként bukkannak ki a bazalt alól (Recti-hegyek, Teneriffe-hegyek)

23 Érdekes kráterek listája a kézikönyvből