Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horváth A.F.: 2011.04.11.ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.1 A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horváth A.F.: 2011.04.11.ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.1 A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász."— Előadás másolata:

1 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.1 A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász

2 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.2 A Nap- rend- szer

3 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.3 A bolygók és a Hold, átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km; Vénusz= km; Föld= km

4 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.4 Bolygótestek felszínén  A Földfelszíni rétegtani térképezés módszere más égitestekre is kiterjeszthető.  A)Fotogeológia alapján a Holdfelszín sztratigráfiáját alkották meg az 1960-as években.  Az asztrogeológia megkívánta azt, hogy a zárványok bezárásának elvét kiterjesszük az égitestek felszínére.  B) Ebből született meg a kráterstatisztika módszere.  C) A Hold rétegsora.

5 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.5 Égitestek sztratigráfiája, a Hold  Az űrszondák által föltárt égitestek felszínére már kidolgozták a sztratigráfiát.  Ezek sorra előbb a Hold, aztán a Merkúr, majd a Mars volt,  később a Jupiter Galilei féle holdjai és a Szaturnusz holdak, stb.

6 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.6 A legfelső holdi kőzettest típus  A sugársávokkal rendelkező nagy kráterek alkotják a holdi rétegtani oszlop felső legfiatalabb emeletét.  Típusalakzatuk a Copernicus kráter (Clementine felvétel, NASA)

7 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.7 A holdi Eratosthenes-kráter  A második rétegtani egység a még mindig fiatal ~3 Mév, de sugársávokkal már nem rendelkező kráter: típusa az Eratosthenes- kráter.

8 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.8 Mare rétegek a Holdon  A kráterek kis felületdarabokon képeznek rétegeket.  Nagy kiterjedésű kőzettestek a sötét színű lávarétegek ~ 4 Mévesek. sötét színű lávarétegek ~ 4 Mévesek.  A sötét láva mélyedéseket tölt ki,  e mélyedések a medencék

9 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.9 Körkörös medencék a Holdon  Egyetlen olyan réteg található a Holdon, amelyik frissen megőrizte egy medence szerkezetét  ez az Orientale medence.  Csak gyenge lávafeltőltése van

10 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.10 A Hold medencetakarói  Keletkezésekor, a becsapódáskor, ~ 4 Mév, hatalmas területen szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója.  A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, 13 km mély (jpbbközép, fehér) 13 km mély (jpbbközép, fehér)

11 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.11 A holdi sztratigráfia emeletei  Kopernikuszi  Eratoszthenészi  Imbriumi felső  Imbriumi alsó  Nektári  Pre-nektári emeletek

12 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.12 A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal 1959-Luna-3, 2009-LRO a Hold túloldala (Sp-Aitken)

13 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.13 A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal (1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar Prospector)

14 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.14 A Hold-kutatása amerikai űrhajósokkal, Apollo Hold-expedíciós program : hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta, sok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükör

15 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.15 Európai Hold- kutatás automatikus űrszondákkal ( SMART-1)

16 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.16 Japán Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2007-től Kaguya: északi pólus, SüdPole Aitken – 2500 km, Mare Moscoviense)

17 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.17 Japán Japán Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (2007-től a japán Kaguya-SELENE, lézer: Mare Orientale, radar: felszín alatti szerkezetek)

18 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.18 Kínai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal ( a kínai Change-1, Change-2 (2010), 2015 leszállás automatákkal a Holdon; Mars-szonda

19 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.19 Indiai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2008-tól az indiai Chandrayaan-1)

20 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.20 A Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (Chandrayaan-1 pálya, műszerek)

21 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.21 Chandrayaan-1 amerikai műszere H 2 O-t mutatott ki a pólusok felé (kék-lila színek)

22 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz – Lunar Reconnai- sance Orbiter (LRO)

23 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.23 LRO: Apollo-12 + Surveyor-3

24 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.24 Lunar Reconnaisance Orbiter szállította LCROSS+Centaur fokozat becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009-ben : H 2 O kimutatása

25 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.25 Orosz, kínai, indiai stb. ? Hold-bázis 2020-tól

26 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.26 Amerikai Ares-Orion űrhajózási terv: 2020-ig ?? vissza a Holdra

27 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.27 USA Ares-Orion terv rakétái és űrhajója; módosítás ISS-re Atlas, Delta

28 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.28 USA Orion: személy- és teherűrhajók

29 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.29 USA 4 személyes Hold-űrhajó ?? PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány)

30 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.30 Holdunk egy érintőleges óriás- ütközéssel keletkezett: a differenciálódott ős- Föld és a becsapódó test is ritkább, külső rétegeit veszítette el az ütközésben, ami a maradék testek átlagsűrűségének a növekedéséhez vezetett

31 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.31 A becsapódó test elrepülő része visszatért, és újra ütközve egyesült a Földdel. Ez mégnövelte az ős-Földsűrűségét. Ez még növelte az ős-Föld sűrűségét.

32 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.32 A Merkúr (Hold-szerű, Mariner-10: )

33 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.33 A Merkúr Hold-szerű, sugaras szerkezetek

34 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.34 Merkúron is gyűrűs, becsapódási medence a Caloris (Mariner-10)

35 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.35 A Merkúr Hold-szerű, de tereplépcsős (Mariner-10: )

36 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.36 A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER amerikai űrszonda: )

37 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.37 A Merkúr újabb vizsgálata (a MESSENGER pályája )

38 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.38 A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: 2008 új területek fotózása, Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km)

39 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.39 A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km, pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok)

40 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.40 A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: sugaras szerkezetek, dómszerű alakzat)

41 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz : MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül

42 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz : MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül: km, i=83,6, P=~ 12 óra

43 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz : MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke

44 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz : MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke

45 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz : MESSENGER első képek Merkúr körül, az északi pólus környéke

46 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.46 A Vénusz légköre: 96,5% CO 2, 3,4% N, nemesgázok, kén, klór, kénsav stb

47 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.47 A Vénusz felszíne pokol: 470°C, ~90 atm. Formák: óriás vulkánok, völgyszakadékok, koronák, tesszerák, mélyföldek

48 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.48 Vénusz felszín: vulkánok, lávafolyások

49 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.49 Vénusz felszín: völgyszakadékok

50 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.50 Vénusz felszín: koronák

51 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.51 Vénusz felszín: koronák Vénusz felszín: koronák

52 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.52 A Vénusz köralakú alakzatait a koronák adják 2500 km átmérőjű 100 km átmérőjű

53 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.53 Vénusz felszín: tesszerák (komplex töréses rendszerek)

54 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.54 A Vénusz felszíne közelről: Venyera leszállók a „pokolban”

55 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.55 A Vénusz felszíne közelről: Venyer- panoráma kövek, hegyek

56 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.56 Újabb Vénusz-kutatás európai Venus Express, 2006-tól

57 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.57 A Föld az élet bolygója

58 Horváth A.F.: ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.58 A Föld  A földi folyamatok átfogó modell- rendszere a lemez- tektonika, amit nem találtunk máshol


Letölteni ppt "Horváth A.F.: 2011.04.11.ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.1 A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász."

Hasonló előadás


Google Hirdetések