Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az emésztőszervrendszer. 2 TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az emésztőszervrendszer. 2 TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása,"— Előadás másolata:

1 1 Az emésztőszervrendszer

2 2 TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középső szakasz felé): szájüreg, garat, nyelőcső -középső (táplálék lebontása, felszívása) : gyomor, vékonybél -alsó (emésztetlen anyagok kiürítése) : vastagbél EMÉSZTŐMIRIGYEK: EMÉSZTŐMIRIGYEK:-máj-hasnyálmirigy

3 3 Emésztőrendszer feladatai: táplálék: táplálék: -felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás) -emésztése tápanyagok: tápanyagok:-lebontása -felszívása a vérbe emésztetlen salakanyagok kiürítése emésztetlen salakanyagok kiürítése

4 4 A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják. A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják. Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik. Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik.

5 5 Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak –fehérjék (állati, növényi) –szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor; összetett cukrok-keményítő) –zsírok (állati, növényi) Építőanyagok: sejtépítők (nem energiaforrások) Építőanyagok: sejtépítők (nem energiaforrások) –vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik> folyamatos bevitel szükséges) –víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül) –ásványi sók (konyhasó) Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat –fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin –szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz –zsírbontó: lipáz

6 6 SZÁJÜREG Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés Nyál: híg váladék; összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát (cukor)-bontó enzimek; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap Nyál: híg váladék; összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát (cukor)-bontó enzimek; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő) Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő) De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek

7 7 NYÁLMIRIGYEK nyálat termelik nyálat termelik kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan nagy nyálmirigyek: nagy nyálmirigyek: a) állkapocs alatti b) nyelv alatti c) fültőmirigy

8 8 FOGAK: felső állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékelődve helyezkednek el

9 9 A FOG RÉSZEI korona (fehér zománccal borított) korona (fehér zománccal borított) nyak (foghússal körülvett) nyak (foghússal körülvett) gyökér (állkapocsba illeszkedik) gyökér (állkapocsba illeszkedik)

10 10 FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI Számuk: Számuk: Első generáció: tejfogak> 6-30 hónapos korban> 20 db; fogváltás 6-13 éves korig Második generáció: maradandó fogak>felnőtt>32 db> negyedenként 8 Harmadik generáció: hiánypótló>műfogak Típusai (negyedenként): Típusai (negyedenként): metszőfogak (2) szemfog (1) kisőrlők (2) nagyőrlők (3)

11 11 GARAT a falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe a falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe nyelés: reflexes folyamat> nyelés: reflexes folyamat>  akarattól függő része> nyelvvel a falat hátrafelé tolása  akarattól független része> nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz érő falat indítja be> gégefedő bezárul> falat továbbhalad a nyelőcsőbe

12 12 Nyelőcső ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad nyelőcső és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon nyelőcső és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon

13 13 GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt, középvonaltól kissé balra helyezkedik el ÜRES FÉLIG TELT TELT

14 14 A GYOMOR RÉSZEI felső bemeneti nyílás>nyelőcsőnél> felső bemeneti nyílás>nyelőcsőnél> gyomorszáj (cardia) alsó kimeneti nyílás> vékonybélbe> alsó kimeneti nyílás> vékonybélbe> gyomorkapu (pylorus) kisgörbület kisgörbület nagygörbület nagygörbület gyomorfenék/gyomoralap > gyomorszáj felett (fundus) gyomorfenék/gyomoralap > gyomorszáj felett (fundus) középen> gyomortest középen> gyomortest

15 15 Gyomor felépítése  befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l)  nyálkahártya>jellegzetesen redőzött; telten kisimul  sejttípusai:  fősejt>emésztőnedvet termel (fehérjebontó>pepszin)  fedősejt>sósavat termel  melléksejt>nyákot termel (bevonja, védi)  gyomornedv:  mennyisége>2-2,5 liter/nap  tartalma> víz, emésztőnedv, sósav, nyák  izomzata: bejáratnál, kimenetnél gyűrűizom; réteges felépítése teszi lehetővé a perisztaltikus és keverőmozgást; üres gyomoré> levegővel kevert> gyomorkorgás; perisztaltika „megfordulása”: hányás

16 16 gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv gyomornedv-elválasztás összetett folyamat gyomornedv-elválasztás összetett folyamat  megindíthatja: látás, szag, gondolat, rágás, falat gyomorba kerülése  serkenti: kávé, tea, fűszerek, gyomor által termelt helyi hatású hormon> gastrin  gátolja: enterogastron nevű hormon> zsíros ételek fogyasztásakor termelődik emésztés: emésztés:  fehérjeszerű anyagok -pepsin hatására> kisebb alkotórészekre bomlanak(emésztőnedvet a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben -kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban)  szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs)  zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges  tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg felszívódik  táplálék általában 2-8 órát emésztődik a gyomorban

17 17VÉKONYBÉL Kb. 5 m hosszú Kb. 5 m hosszú részei: részei: 1. patkóbél/nyombél (duodenum) 2. éhbél (jejunum) 3. csípőbél (ileum)

18 18 VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE Sűrűn egymás mellett elhelyezkedő bélbolyhok borítják> ezek a nyálkahártya 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű kitüremkedései, a tápanyag-felszívás elemei. A bolyhokon további mikrobolyhok találhatók>növelik a felszívás felületét.

19 19 Emésztés a vékonybélben (1) a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz>az epehólyagból és a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek> ezek már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezdődik a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz>az epehólyagból és a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek> ezek már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezdődik fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire bomlanak: fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire bomlanak:  fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás vérébe  zsírok> a nyirokutakba három emésztőnedv fejti ki hatását: hasnyál, bélnedv, epe három emésztőnedv fejti ki hatását: hasnyál, bélnedv, epe

20 20 Emésztés a vékonybélben (2): HASNYÁL hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladéka=hasnyál hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladéka=hasnyál színtelen, átlátszó folyadék színtelen, átlátszó folyadék 1-1,5 l/nap 1-1,5 l/nap termelődését serkenti: szekretin nevű hormon (bélhámsejtek termelik) termelődését serkenti: szekretin nevű hormon (bélhámsejtek termelik) enzimjei: enzimjei:  fehérjebontó: tripszinogén, tripszin  szénhidrátbontó: alfa-amiláz  zsírbontó: lipáz

21 21 Emésztés a vékonybélben (3): BÉLNEDV bélfal mirigyeinek váladéka bélfal mirigyeinek váladéka sárgás színű folyadék sárgás színű folyadék 0,8-1,3 l/nap 0,8-1,3 l/nap bélnyálkahártya termeli bélnyálkahártya termeli enzimjei: enzimjei:  fehérjebontó: erepszin, enterokináz  szénhidrátbontó: maltáz (malátacukrot), laktáz (tejcukrot), szacharáz (répacukrot)  zsírbontó: lipáz

22 22 Emésztés a vékonybélben (4): EPE a máj váladéka a máj váladéka keserű, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású keserű, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású enzimeket nem tartalmaz enzimeket nem tartalmaz a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben> mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok cseppekké bontása) a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben> mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok cseppekké bontása) lipázt aktiválja lipázt aktiválja Az emésztés során lebontott, vízben oldott tápanyagok felszívódnak (bélbolyhok felszívóhámján). A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé.

23 23 Natív has felvétel: A has középső részén fordított U-alakú, gázos és tágult vékonybél- kacsok láthatóak egymás felett (nyilak). A kettős nyíl a belekben elhelyezkedő folyadéknívóra mutat.

24 24VASTAGBELEK három szakasza: vakbél, remesebél (felszálló, haránt, leszálló, szigmabél) és a végbél hossza kb. 1,5 m nyálkahártyáján már nincsenek bélbolyhok, itt nincs emésztés, tápanyag- felszívódás

25 25 béltartalom emésztetlen anyagokat tartalmaz: cellulóz, zsírcseppek, rostok, tápanyagmaradványok baktériumflóra van (csak itt): részt vesznek az erjedési- rothadási folyamatokban, B- és K- vitamin képzésében táplálkozás után 5-6 órával periodikusan ürül a vékonybél tartalma a vastagbél felé, ahol átlag 15 órát időzik itt nagyfokú vízvisszaszívás történik> béltartalom besűrűsödik> 500 gr béltartalomból gr széklet lesz felszívódnak az ionok, ásványi anyagok, gyógyszerek, mérgek széklet   tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír, levált bélhámsejtek, emésztő enzim részek, epefestékek, baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd)   színét festékanyaga a szterkobilin adja székletűrítés: bélsár a végbélbe kerül> feszíti a végbél falát> székletűrítési ingert vált ki>záróizmok ellazulnak>hasprés>széklet kiürül

26 26 A HASHÁRTYA Jellemzői: vékony savós hártya vékony savós hártya két lemeze: két lemeze: –fali lemez> belülről követi a hasfalat; –zsigeri lemez> körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy részétSzerepe: határol, szerveket különít el egymástól határol, szerveket különít el egymástól –hashártyán belüli szervek (gyomor, vékonybél) –hashártya mögötti szervek (vese, hasnyálmirigy) –hashártya alatti szervek (húgyhólyag) szervezet védelmi rendszerének része szervezet védelmi rendszerének része –hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja –sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe

27 27 MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

28 28 A MÁJ hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú norm.-an nem haladja meg a jobb bordaívet norm.-an nem haladja meg a jobb bordaívet lebenyei: jobb és bal lebenyei: jobb és bal alsó felszínén> képletek H- alakban> erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető csöve alsó felszínén> képletek H- alakban> erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető csöve vastag tok veszi körül vastag tok veszi körül szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben vérellátása kettős: vérellátása kettős: oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából eredő májartéria oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából eredő májartéria tápanyagokkal teli vért szállít a belek felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez tápanyagokkal teli vért szállít a belek felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő vénájába az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő vénájába

29 29 MÁJLEBENYKE májsejtekből májsejtgerendák májsejtekből májsejtgerendák centralisan: vena hepatica (elvezetés) centralisan: vena hepatica (elvezetés) portalis térben: arteria hepatica, portalis vena, epeút portalis térben: arteria hepatica, portalis vena, epeút

30 30 Máj működése, feladatai epetermelés epetermelés vörösvértestek szétesése után a vérfesték epefestékké alakítása, majd ebből vizeletfesték (urobilin) és székletfesték (szterkobilin) vörösvértestek szétesése után a vérfesték epefestékké alakítása, majd ebből vizeletfesték (urobilin) és székletfesték (szterkobilin) méregtelenítés>méreganyagok hatástalanítása (alkohol, gyógyszer>>májkárosító) méregtelenítés>méreganyagok hatástalanítása (alkohol, gyógyszer>>májkárosító) fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin) fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin) részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében raktározás> vitaminok, vas raktározás> vitaminok, vas A-vitamin-képzés A-vitamin-képzés vérképző szerv a magzati életben vérképző szerv a magzati életben

31 31 AZ EPEUTAK

32 32 EPEHÓLYAG máj alsó felszínén, jobb bordaívnél máj alsó felszínén, jobb bordaívnél körte alakú tömlő körte alakú tömlő máj által termelt májepe itt sűrűsödik be>>barnászöld hólyagepévé válik> 0,75 l/nap máj által termelt májepe itt sűrűsödik be>>barnászöld hólyagepévé válik> 0,75 l/nap emésztési szünetben>> epe>>epehólyagban tárolódik emésztési szünetben>> epe>>epehólyagban tárolódik emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik különböző tápanyagok epehólyag-összehúzódást váltanak ki (keserű csokoládé, rántotta) különböző tápanyagok epehólyag-összehúzódást váltanak ki (keserű csokoládé, rántotta) epekőképződés> ha az epehólyagban az epe besűrűsödik epekőképződés> ha az epehólyagban az epe besűrűsödik

33 33 HASNYÁLMIRIGY patkóbéltől a lépig húzódik patkóbéltől a lépig húzódik cm hosszú cm hosszú hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve részei: fej, test, farok részei: fej, test, farok kettős elválasztású mirigy: kettős elválasztású mirigy: –külső>hasnyálat termel –belső>hormonokat termel

34 34 Ismétlő kérdések 1. Sorolja fel a tápcsatorna szakaszait! 2. Ismertesse mi a különbség a tápanyagok és az építőanyagok között! 3. Mi a nyál szerepe, és milyen tényezők játszanak szerepet a nyálelválasztásban? 4. A gyomorban milyen sejttípusok vannak? 5. Mi jellemző a bélbolyhok finomszerkezetére? 6. Soroljon fel hashártyán belüli, mögötti és alatti szerveket! 7. Sorolja fel a máj feladatait! 8. Mi váltja ki az epehólyag összehúzódását? 9. Melyek a fehérje, szénhidrát és zsírbontó enzimek, és a tápcsatorna melyik szakaszában történik ezek bontása?


Letölteni ppt "1 Az emésztőszervrendszer. 2 TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések