Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A biztonságpolitika elméleti alapjai Bevezető óra Biztonságpolitika Balogh István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2010.02.22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A biztonságpolitika elméleti alapjai Bevezető óra Biztonságpolitika Balogh István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2010.02.22."— Előadás másolata:

1 A biztonságpolitika elméleti alapjai Bevezető óra Biztonságpolitika Balogh István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

2 Irodalom 1. Blahó András-Prandler Árpád (2005): Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula, Budapest 2. Gazdag Ferenc (2008): Az EU közös kül- és biztonságpolitikája (egyetemi jegyzet). ZMNE, Budapest 3. Gazdag Ferenc (2001): Biztonságpolitika. SVKH, Budapest 4. NATO handbook NATO Public Diplomacy Division, Brussels 5. Szenes Zoltán, Tálas Péter (2009): Tíz év a NATO- ban. Zrínyi Kiadó, Budapest 6. UN Disarmament Yearbook UNODA blications/Yearbook/index.shtml 7. A slideok elérhetősége: „Biztonságpolitikai szemle” nt&module_id=19 nt&module_id=19

3 Az óra szerkezete 1. Mi a biztonságpolitika? 2. A biztonságpolitika elméleti alapjai 3. A biztonságfogalom problematikája 4. Biztonsági fenyegetések és osztályozásuk 5. Biztonsági modellek 6. Felhasznált irodalom

4 1. Mi a biztonságpolitika?  Politológia – Biztonságpolitika viszonya – kormányzati politika  Forrásai: Alkotmány, Átfogó stratégiák (Grand Strategy), ágazati stratégiák, további stratégiák, különböző nemzeti joganyagok  „[...] azon politikai célok, stratégiák és eszközök összessége, amelyek a háború megakadályozását szolgálják a politikai önmeghatározás képességének fenntartása mellett.” (Gazdag 2001: 32.o.)  Céljai: az állam „politikai függetlenségének, területi egységének, gazdasági működőképességének védelme, polgárai biztonságos létének és személyiségük kibontakoztatásának biztosítása.” (i.m. 33.o.)

5 2.1. A biztonságpolitika elméleti alapjai  Nemzetközi kapcsolatok - Biztonsági tanulmányok – Stratégiai tanulmányok közötti viszony  A nemzetközi kapcsolatok elméletének (neo)realista hagyományai – E.H. Carr; Hans J. Morgenthau; Arnold Wolfers, Kenneth Waltz – Hidegháború – katonai biztonság  Liberalizmus/ Neoliberalizmus – Wilson, Robert Keohane és Joseph Nye, Michael Doyle  Konstruktivizmus – Wendt, Katzmann/ Barry Buzan, Ole Waever, Jaap de Wilde

6 3.1. A biztonságfogalom problematikája  Mit jelent a biztonság? „Securitas”/ „securus” - „sine” + „cura” ~ félelem/veszély nélküli állapot  Percepció – észlelés – szubjektív elem  Biztonsági tanulmányok – túlélés fenyegetettsége  Minek a biztonságát kell garantálni és hogyan? Mi a „referens objektum”? Általában: szervezett emberi közösségek

7 3.2. A biztonságfogalom problematikája  Mi tartozik bele a biztonság fogalmába?  Hagyományosan: katonai kérdések – Hidegháború  A biztonságfogalom „metamorfózisa” - Kiss J. László (2008)  Pol., gazd., tech., szoc., öko., közb., katonai biztonság  Globalizáció - szektorális biztonságfogalom :  Katonai, politikai, gazdasági, társadalmi, környezetbiztonság (Buzan, Waever, de Wilde 1998)

8 3.3. A biztonságfogalom problematikája  Példák (Collins 2007: 3.o.):  Háborúktól mentes időszak (Ian Bellamy 1981)  Értékek megőrzésének képessége (Walter Lippmann 1991)  A külső agressziónak való ellenállás képessége (Giacomo Luciani 1989)  NB fenyegetés: A lakosság életminőségének romlása, politikai alternatívák számának csökkenése (Richard H. Ullman 1983)  Értékek fenyegetettségének hiánya / ezek veszélyeztetettségétől való félelem félelem hiánya (Arnold Wolfers 1962)

9 3.4. A biztonságfogalom problematikája  További példák:  Állami struktúrák és kormányzati rezsimek veszélyeztetettségének hiánya (Mohammed Ayoob 1995)  Emancipáció – szabadság (Ken Booth 1995)  Ha az emberek olyan veszélyt észlelnek, mely életüket fenyegeti és politikai válaszlépéseket tesznek (Peter Hough 2004)  Az ellenséges viselkedés kooperatívvá történő átalakításának képessége (Edward Kolodziej 2005)  NINCS KONSZENZUS!

10 3.5. A biztonságfogalom problematikája  Tradicionális (katonai) vs. Nem tradicionális (szektorális) felfogás  Olajár-robbanás, EBEÉ, Harmel-jelentés 1967, Palme-bizottság 1982, EBESZ 1999., Koszovó – NATO 1999., klímaváltozás, cyber warfare, pénzügyi válságok  Globalizáció: kül- és belpolitika közötti határvonal elmosódik  Mélyítés vs. Bővítés/vertikális és horizontális irányok – A „fogalmi parttalanság” problémája

11 4. Biztonsági fenyegetések és osztályozásuk  Globalizáció – új típusú biztonsági kihívások:  Terrorizmus  Környezeti károk, klímaváltozás  Proliferáció  Szervezett bűnözés  Bukott államok  Migráció - demográfia  Természetes/ mesterséges eredetű fenyegetések  Globális, kontinentális, (szub)regionális,lokális  Belső-külső  Kihívás, kockázat, feszültség, válság, konfliktus, háború  (Bel)politikai biztonság, gazdasági (energia), humanitárius, környezet, katonai, „egyéb”

12 5.1. Biztonsági modellek (Kiss J.: 2000)  Biztonsági modellek (biztonságelméletek):  Hatalmi egyensúly  Hans J. Morgenthau – politikai szféra objektív tv.  állami „szupremácia”, „racionális egoizmus”  Hatalomként felfogott érdek  Állami erőszakmon. vs. „Világkormány” hiánya  Waltz neorealizmusa – struktúra, relatív haszon  Hatalmi egyensúly, mint biztonsági modell  18. sz.; Hatalmi koncert” , konferencia-diplomácia  Hatalom egyenlő megoszlása, Fr. Kooptálása, nagyhat. konszenzus, status quo, dezideologizált politika, kongresszusi rsz-koncert rsz.

13 5.2. Biztonsági modellek  Hedley Bull és az „angol iskola”  Racionális megközelítés – DE! Jog kp-i szerepe  „Society of States” – Az államok társadalma  Grotius – legitim háború kérdése  Anarchia, de szabályozott.  Neorealizmus és neoliberalizmus elemei  Barry Buzan és Richard Little  Változás lehetősége – „strukturális realizmus”  Interakciósképesség, „világtársadalom”

14 5.3. Biztonsági modellek  Nukleáris elrettentés modellje  Waltz - Hidegháború: fenyegetés és kooperáció  Nukleáris fegyverek célja: önmaguk használatának megakadályozása  Pszichológiai visszatartó erő, „önelrettentés” (Kissinger)  Megsemmisítő „első csapás” megakadályozása  A „tömeges megtorlás” és a hitelesség  Szembenállás nem territoriális háborút, hanem fv-i versenyt hoz létre  „Rugalmas reagálás doktrínája – NATO 1967 – eszkalációs dominancia

15 5.4. Biztonsági modellek  Institucionalizmus 1. (neoliberalizmus)  Intézmények szerepe - államok nem monolitikus blokkok, államokon kívül más szereplők is  Nem állami szereplők, nemzetközi szervezetek  Normák, szabályok és jog  Kooperáció lehetősége  Keohane – állam továbbra is legjelentősebb, anarchia  Abszolút előnyök, hatékonyság és identitás (EU)  EBESZ, NATO  Informálás, probléma-megoldás, szocializáció, legitimáció, kooperáció  Vita a NATO-ról

16 5.5. Biztonsági modellek  Institucionalizmus 2.: Rezsim-elméletek  Intézmények, elvek, normák, szabályok, d.hozatali elj. (Krasner)  Szabályozott anarchia  Intézményépítés egy-egy specifikus terület kapcsán: környezet, béke és biztonság, stb.

17 5.6. Biztonsági modellek  Institucionalizmus 3.: Interdependencia  Gazdasági függőség, összefonódás  Elkerülhető a háború  Realista kritika: konfliktust is okozhat!  Interdependencia és konfliktus kapcsolata  EU  Keohane és Ny_e komplex interdependencia – érzékenység és sebezhetőség  Aszimmetrikus interdependencia – költségek, hatalomforrás  Különböző interdependenciák egymás közötti viszonya

18 5.7. Biztonsági modellek Institucionalizmus 4: Integráció és (neo)funkcionalizmus –Funkcionális politika-területeken való együttműködés –Emberi szükségletek egyetemesek –Funkcionális nemzetközi intézmények szükségesek –Bírálat: technokrata és idealista – Neofunkcionalizmus: államiság, regionalizmus –„Plurális” állam, transznacionális kapcsolatok, TNC/MNC, EC, „spill over” - ESZAK, közös piac, monetáris unió –Dilemmák

19 5.8. Biztonsági modellek  „Biztonsági közösségek”  Karl W. Deutsch: béke megőrzése, közös értékek, erőszak alkalmazásról való lemondás szuverén államok egy csoportja esetében  „Összeolvadt” és „plurális” biztonsági közösségek (USA-Kanada)  Értékek összeegyeztethetősége, arányosság, kiszámíthatóság  Tanulás, tudás, normák = béke  EU-NATO

20 5.9. Biztonsági modellek  A demokratikus béke koncepciója  Demokráciák nem háborúznak egymással  Immanuel Kant - Michael Doyle és Bruce Russett  Kant: Az örök béke  Kulturális-normatív változat  Intézményi-strukturális változat  Nincsen ok okozati viszony – noha összefüggenek  Mi a demokrácia? - Nincsen konszenzus!

21 5.10. Biztonsági modellek  A kollektív biztonsági modell  A rsz. minden tagja arra kötelezett, hogy minden eszközzel segítsen a rsz. egy másik állama által megtámadott/ fenyegetett államot  Belső irányultság – saját tagok ellen is akár  A kötelezettség automatikus és kötelező  Idealisztikus  Ki minősül agresszornak/ áldozatnak?  „Technikai” problémák - eszkaláció  Kisállamok helyzete  Népszövetség - kudarc

22 5.11. Biztonsági modellek  Mi a helyzet a kisállamokkal? 8 stratégiai lehetőség  Semlegesség/ el nem kötelezettség (Ausztria)  Elrejtőzés (Spanyolország az I. vh-ban)  Erősebbhez való csatlakozás  Kínálkozó alkalom – szövetségekhez csatlakozás  Potyautas – pl. védelmi kiadások visszafogása  Gyenge államok szövetsége – kis entente esete  Harcolni egy szövetség részeseként (Belgium 1914)  Egyedül harcolni – Finnország,

23 6. Felhasznált irodalom 1. Collins Alan (ed.) 2007: Security Studies. Oxford Unversity Press, Oxford. Bevzetés, 7. fejezet 2. Gazdag Ferenc (szerk) 2001: Biztonságpolitika. SVKH, Budapest 3,4, 5. fejezetek 3. Kiss J. László: A nemzetközi biztonság metamorfózisa. In: Palánkai Tibor (szerk.) (2008): Kataklizmák csapdája. TSR Model Kft, Budapest


Letölteni ppt "A biztonságpolitika elméleti alapjai Bevezető óra Biztonságpolitika Balogh István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2010.02.22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések