Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp ápr. 11. Herjeczki Kornél

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp ápr. 11. Herjeczki Kornél"— Előadás másolata:

1 Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél
Paradigmaváltások a misszió teológiájában * Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés Meyertől napjainkig? Mivel nem vagyok sem teológus, sem történész, nehéz ezekről nekem beszélnem, főleg, hogy a jelenlevők egyes kérdésekhez sokkal jobban értenek, mint én. Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp ápr Herjeczki Kornél Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

2 Mégis, mivel éppen a téma a könyvkiadás jelentősége is, a könyveken keresztül olyan amatőrök is tájékozódhatnak, mint amilyen én vagyok. Előadásom tehát személyes olvasási élményeimnek, és az azokból leszűrt tanulságoknak a megosztása lesz, amellyel lehet vitatkozni, de én így látom. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

3 Paradigma a természettudományban:
„A vélekedések, értékek, módszerek egy közösség minden tagja által elfogadott összességét jelenti.” (Thomas Kuhn) Paradigmaváltás elmélete: A tudomány nem úgy fejlődik, hogy egyre többet tudunk, hanem egyszercsak egy alapvetően új módon kezdjük el látni a világot, s ez az új világkép lecseréli a régit. (Kuhn, Bosch 168.old) Néhány fogalom, amit ha nem egyformán értünk, akkor félreértjük egymást. Paradigma: Hogyan értelmezem a valóságot: A föld lapos vagy gömbölyű, A Nap kering-e a föld körül vagy fordítva Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

4 Paradigma a teológiában:
Hitrendszer: Hogyan gondolkodunk Istenről és a világról. Paradigmaváltás a teológiában: Bosch: Könyvem tézise, hogy a paradigmaváltás folytonosságot és ugyanakkor változást jelent, hűséget a múlthoz, s egyszersmind a jövő bátor vállalását, állandóságot és eshetőséget, hagyományt és változtatást… A régi és az új teremtő feszültségét. (Kuhn, Bosch 338) Alkalmazható-e ez a módszer a teológiára? Ha igen, miben más mégis, mint a természettudományban? Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

5 Az korai kereszténység apokaliptikus paradigmája.
Hans Küng szerint a kereszténység egész történetét hat nagy „paradigmára” lehet tagolni a következőképpen: Az korai kereszténység apokaliptikus paradigmája. Zsidók és pogány keresztyének Mindenütt alakuló gyülekezetek Erő a gyengeségben Jézus visszajövetelének nagyon korai várása (Kuhn, Bosch 338) Egy-egy dián csak végigmegyünk a 6 paradigmán. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

6 (Diognétoszhoz írt levél, Kr. u. 200 táján)
2. Az egyházatyák korának hellenisztikus paradigmája (Kr.u ) „Zsidónak először, meg görögnek” „A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől. … Görög és barbár városokban egyformán laknak … étkezés és öltözködés tekintetében alkalmazkodnak azon vidék szokásaihoz… Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek… Engedelmeskednek a törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket … A zsidók küzdenek ellenük, mint tőlük idegenek ellen, a görögök üldözik őket; de akik gyűlölik őket, nem tudják megmondani a gyűlöletük okát.” (Diognétoszhoz írt levél, Kr. u. 200 táján) Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

7 A trón és az oltár frigyre lépett egymással.
3. A középkori római katolikus paradigma. (Kr.u ) görögből latinra Kicsiny üldözött kisebbségből, hatalmas befolyásos szervezet „világegyház” lett. A trón és az oltár frigyre lépett egymással. Keresztény civilizáció, törekvés a bibliai tanítással összhangban lévő törvények megalkotására. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

8 4. A protestáns (reformációs) paradigma.
Luther Márton, mint Ágoston rendi szerzetes, a kolostorban „véletlen” talált rá Szent Ágoston írásaira. „Egyedül hit által” „A reformáció első két évszázadában vajmi kevés missziói kezdeményezés történt… A protestánsok maguk is belső harcokban szakadoztak, örökös vitákban fecsérelték erejüket, s nem sok energiájuk maradt arra, hogy a keresztény nyájon kívül lévőkkel foglalkozzanak.” (Bosch: 225) Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

9 „Noha az anabaptisták helyzete mindezekben hasonló volt, ők mégis számottevő missziós tevékenységet folytattak.” „Később a reformátorok a missziói parancsot már nem tekintették kötelező érvényűnek, az anabaptisták ajkán – hitvallásaik és a periratok bizonysága szerint – a bibliai igék közül éppen a missziói parancs forgott leggyakrabban.” (Bosch: 225.) A könyvnek ebben a fejezetében nagyon elismerő szavakat olvashatunk az anabaptistákról. Jó ilyen olvasni. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

10 5. A felvilágosodás modern paradigmája. (Az elmúlt 300 év)
A keresztyén hit egyre inkább magánügy, mivel az egyházak fokozatosan elvesztették befolyásukat. A modern tudomány gőgje. Megújulási, ébredési mozgalmak. „A modern missziók megteremtőjeként szokták emlegetni William Carey northamptonshire-i baptista prédikátort.” Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

11 6. Az alakulóban levő posztmodern paradigma jellemzői
Az emberi értelem korlátainak felismerése A föld meghódítása már nem sikertörténet. A „más vallások” köszönik, jól vannak. A gazdagok gazdagodása és a szegények további elszegényedésének feszültsége. A világháborúk előtti optimizmus eltűnése. Ezen a földön egymásra vagyunk utalva. A hívők összefogása a világméretű misszióban. Európa térvesztése. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

12 Bonhoeffer 1944. májusában a börtönben így ír saját egyházáról:
„Egyházunk az utóbbi időben mintha csak önmagáért léteznék, képtelen arra, hogy az emberek és a világ számára az engesztelő és megváltó igék hordozója legyen. Ezért kell a korábbi szavaknak elerőtlenedni és elnémulni, s keresztyén mivoltunk ma csak két dologból állhat: imádságból és az emberek között végzett igaz cselekedetekből.” „A jól végzett misszió megtisztítja az egyházat. A kereszt alá állítja – az egyedüli helyre, ahol biztonságban lehet.” (Bosch: 473.o.) A könyv végén a szerző így foglalja össze a mai helyzetet: Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

13 Kicsit közelebb kerülve korunkhoz és saját házunk tájához, lássuk, mindez hogyan vonatkozott ránk.
Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

14 Szemléletváltás a missziónkban
Meyertől napjainkig. Fogalmak tisztázása: Paradigmaváltás és szemléletváltás Lehet, hogy valaki szerint: „Nem paradigma/szemléletváltás kell, hanem megtérés!” Mi a megtérés és a szemléletváltás kapcsolata egymással? A világméretű áttekintés után nézzünk szét a házunk táján. A paradigmaváltást és a szemléletváltást szinonimaként kezelem A megtérés a szemléletváltás központi tényezője. A Megtérés után máshogy látom Istent, a világot és magamat. Sőt, egyáltalán innentől fogva látok. Olyan mintha egy vak ember visszakapja a látását. Ha úgy vesszük, ez a legnagyobb szemléletváltás. De azok a szemléletváltások, amikről most itt szó van, az nem ez. Olyan, mintha ülnék egy moziban, és szépen látom a filmet. Egyre homályosabb. Minden duplán látszik. És akkor felveszek egy 3D-s szemüveget és ezentúl 3 dimenzióban látom Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

15 Meyer Henrik, a nagy paradigmaváltó Gyökeres szemléletváltást hozott számos területen a korabeli misszióban. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

16 Egyházalapítás és szemléletváltások
Ha hűek akarunk maradni baptista identitásukhoz és hagyományainkhoz, akkor minden gyülekezet minden generációjának komolyan kell vennie ezt a kérdést, és a válaszokat világosan kell megfogalmaznia és közzé tennie. Egyházalapítás és szemléletváltások Mert úgy tűnik, olyan jelenségek vannak, amelyeket nehéz megértenünk. Homályos a kép. Keressük azt a szemüveget, amivel összeáll. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

17 1. Bibliaterjesztés A jó terjesztő jól ismeri a „termékét” és ugyanolyan jól ismeri az embereket. Meyer egyaránt meg tudott szólítani gyerekeket, pékinasokat és politikusokat. Emberismeret, mint szemléletváltás Mi van ha ez nincs? Kommunikációs készség Konfliktuskezelés Nem kiadó. Nem raktár. Terjesztő. Emberismeret. Megdöbbentő statisztika, 6 öngyilkos protestáns lelkész az elmúlt években. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

18 Hogyan segíthetnek a könyvek?
Az elmúlt évtizedek ezen a területen számottevő új ismereteket hoztak. Önképzés Önképzőkör/Csoportos megbeszélés Példaadás az olvasásban Kiajánlása, figyelemfelhívás Hosszabb lelkigondozói „kar” Honnan van minderre idő? Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

19 Biblia-terjesztés Hagyomány és újítás egyidejűleg
Gyülekezetben fiatalok olvassák fel Svédország: Színész elmondja Pantomin Bibliodráma „réteg-Bibliakiadás” (Pl. diákoknak MEKDSZ – János evangéliuma) Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

20 János evangéliuma Személyes átadással, nem osztogatva

21 Külön internetes honlap készült hozzá

22 2. Fenyőfa a gyerekeknek Az „aha” élmény Az unalmas alkalom bűn
Gyermek-percek Vasárnapi iskolai oktatás pedagógiája Könyvek Gyerekkönyvek gyerekeknek Gyerekkönyvek felnőtteknek Meyer Karácsonykor fenyőfát állítatott fel a gyermekeknek, akkor, amikor ez még nagyon újdonság volt, és a gyerekekkel alig foglalkozott valaki. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

23 3. Kulturális igényesség - mindenben
Épület, kiadványok, zene Az énekek betanítása felettébb keserves dolog volt, mert egészen kezdő, gyakorlatlan énekesekkel gyötrődtünk, akik azelőtt soha nem hallottak még négy szólamra énekelni, s még kevésbé énekeltek énekkarban. (Meyer naplóból) Igényesség a „nem-négyszólamú” énekeknél is. Hol tanulják ezt a fiataljaink? Lövészárok módszer, vagy szakmai segítség? Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

24 4. Szociális érzékenység
Az egész gyülekezet hozzáállása Garzon lakások a tetőtérben Idősek otthona Bérleménybe kiadott helyiségekben húsbolt, antikvárium Ételosztás, Róbert bácsi Az esetlegesség helyett idő és pénzkeretek meghatározása Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

25 5. Élvonalban a médiában Nyomda, de nem a gépek az érdekesek, hanem az emberek. Mivel a könyvkiadás tartalomszolgáltatás!!!! Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

26 Szórólapok, újságok, könyvek
Könyvkiadás ma Elektronikus média Internet, web Tartalom- szolgáltatás Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

27 6. Világos célkitűzések és Istenre hagyatkozás
Céltudatos gyülekezet – kicsit másképpen A jövőről való imádságos gondolkodás Ha egy szervezet (missziós társaság/ gyülekezet/egyház/szövetség/alapítvány) működtetése annyi energiát emészt fel, hogy nincs idő azon elcsendesedni, hogy „Hogyan tovább?” akkor előbb utóbb nem lesz merre tovább. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

28 7. Életszentség, család Ezen a téren Meyer „ellenségei” sem tudtak életébe belekötni Fogadott gyermekei Családos gyülekezeti vezető férfiak életpéldái nőtlen evangélizátorok vagy egyedülálló misszionáriusok ?! Ha a család nem kap kellő prioritást, csodálkozunk, hogy sok a törés, és a gyermekek számára nem vonzó a hit? Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

29 8. Laikus (munkatárs) képzés
Csapatmunka Csoportos alkalmak Vezetőképzés Népszerű teológia Lelkigondozás megszervezése Könyvek bő kínálatban állnak rendelkezésre Evangéliumi Vezetőképző Fórum (European Leadership Forum, Egerben, május 24-29) Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

30 9. Életkor: Nem erény, állapot
Meyer Henrik 31 éves korában érkezett Budapestre A 30+ korosztály bevonása a gyülekezeti döntésekbe, vezetésbe Előre fel kell készülni, hogy ez nehéz de a fiatal értelmiség kívül rekedése elsősorban a most bent levők felelőssége. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

31 10. Összefogás a misszióban
Miért nem ment ez eleinknek? Meyer alig talált hívőt amikor Budapestre érkezett. Valóban nem voltak más felekezetből való hívők sem? Egy kis kitérő: Mások hogy látták a századforduló nagyegyházait (főleg Ref. Egyház), és minket baptistákat. Vélemények a másik oldalról. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

32 (Bíró és Szilágyi: A Magyar Református Egyház)
„A 19. század vége volt a magyar református egyház addigi történetének mélypontja. Bár az egyház politikai súlya megszilárdult, ugyanakkor az embereket igazán foglalkoztató kérdésekre nem tudott választ adni. A templomok kiürültek, s a lelkileg igényes emberek olyan vallásos csoportokhoz fordultak, melyek az egyház körein kívül tevékenykedtek. Ilyenek voltak a nazarénusok, adventisták, baptisták és metodisták. A református egyház vezetői ezt a jelenséget „szekta-kérdésként” kezelték. Mivel a „szekták” népszerűségének igazi okát nem ismerték fel, a kérdést rendőri hatalommal akartak megoldani.” (Bíró és Szilágyi: A Magyar Református Egyház) Meyer érkezésekor valóban alig volt –talán nem is volt- evangéliumi egyházi élet. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

33 Ő volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap főszerkesztője is.
A korszak meghatározó református teológusai a divatos liberális teológia képviselői voltak, akik az egyháztól elidegenedett művelt emberek visszatérítését a korszellemhez igazított teológiájukkal próbálták ja. A teológiai liberalizmus fő képviselője Ballagi Mór (1815–1891) professzor volt, aki cikket írt Jézus feltámadásának lehetetlenségéről. Ő volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap főszerkesztője is. Meyeréket sokszor pellengérezte ki ez a lap. Nem csoda, ha tudjuk, ki volt a főszerkesztő… Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

34 „A 19. század végére azonban egyre többen hangoztatták, hogy a Református Egyház lelki válságából kivezető út a belmisszió… Azt hangsúlyozták, hogy az embereket először a bűnismeretre kell elvezetni, majd abban segíteni, hogy élő és személyes Krisztus-hit által újjászülessenek… Ezt a célt ébresztő igehirdetésekkel, evangélizációkkal, vasárnapi iskolai munkával, keresztyén egyesületek létrehozásával, szociális intézetek alapításával és az evangéliumi irodalom terjesztésével igyekeztek elérni… A belmissziós tagok Bibliák ezreit osztották szét. A misszió első és legfontosabb célcsoportja maga az egyház volt, beleértve annak tisztségviselőit is…” (Sipos Ete Álmos: „Kérjétek az aratásnak Urát! Forgács Gyula, a magyar ref. Belmisszió úttörője.) Pár évvel később azonban már csíráiban voltak jelei a megújulásnak, amik azonban eleinte az egyházból kiszorulva, egyesületi ún. parachurch formában tudtak csak létezni. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

35 Evangéliumi irodalom mindenütt
Ennek jelentőségét minden missziózó felekezet vagy missziós csoport felismerte. A Baptista Nyomda fénykora. A Református Egyházban 1868-tól 1919-ig 190 különböző sajtókiadvány jelent meg. Szinte minden csoportnak volt saját újságja: lelkészeknek, gyermekeknek, nőknek. Nagy mennyiségben jelentek meg olyan szórólapok és kisebb füzetek, melyek egy-egy bibliai tanítást közöltek népszerű formában. A belmisszió és a külmisszió népszerűsítése is ilyen füzeteken keresztül történt. Számtalan magyarra fordított füzet, könyv, igehirdetés, teológiai szakkönyv került kiadásra.

36 A Református belmissziós mozgalom is egy új korszakot nyitó írásában terjedt el.
Szabó Aladár: Új Óramutató (1896) című irása nemcsak diagnózis és terápia volt, hanem egyben kemény egyházkritika is. A belmissziói munkához az egyház vezetői (püspökök, teológiai professzorok és tekintélyes zsinati tagok) kifejezetten ellenségesen viszonyultak. Elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy a belmisszió munkája német és angol import termék, mely a magyar emberektől idegen, az egyházra nézve pedig káros. Szilády Áron azt mondta: Két dolgot gyűlöl, a túrós palacsintát, és a belmissziót. (Ravasz: Emlékezéseim, 183. o.) Az evangéliumi kezdeményezéseket a meghatározó egyházi vezetők a saját egyházukon belül sem bírták elviselni. De azért egyre inkább látszik, hogy a megújulás hívei szaporodnak. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

37 A Lelkészképző Intézet vezetőjeként székfoglalójában ezt mondja:
De a megújulás kezdett kibontakozni a lelkészképzésben is ben Kiss Ferenc református lelkész ezt írja: „Lelkészképzési rendszerünk avult, dekadens és tarthatatlan. Még keresztyéneket sem nevel a theologia, nemhogy lelkipásztorokat, akik magukon kívül az egész nyájról gondot tudnának viselni.” A Lelkészképző Intézet vezetőjeként székfoglalójában ezt mondja: Igaza van Meyernek, amikor korabeli református lelkészeket véleményezve, többnyire nem tartja őket lelki embereknek. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

38 „Minden theologusnak kell a theologiai összes tudományágakban egy bizonyos általános tájékozottsággal rendelkezni, valamely tárgykörrel pedig részletekbe menően foglalkozni, a rokon tudományok közül a lélektan és neveléstan főbb problémái felől tájékozottnak lenni, s végül egy modern nyelvet az olvasási készségig elsajátítani. Ki kell emelnem, hogy a Biblia helyes ismerete s magyarázhatása szempontjából mai theologiai irodalmunk elmaradottsága miatt valamelyik modern nyelv tudása nélkül senkit lelkésszé nem képesítenék, ami különben a színvonal emelése szempontjából is felettébb kívánatos.” Azonban az 1914-ben már vannak olyan professzorok, akik a református lelkészképzést evangéliumi alapokon kívánják megújítani. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

39 „PÉCZELI KÖR” „Alulírottak, a magyar református egyháznak Péczelen aug. 20-ik napjain együtt volt lelkipásztorai, alázatos hálaadással bizonyságot tesznek arról, hogy a maguk életében megismerték Istennek a Jézus Krisztusban megjelent megváltó szeretetét… Megkeseredett szomorúsággal szemlélik egyházunknak lelki erőben, tagjai erkölcseiben és anyagi életképességében való megrokkanását annak következtében, hogy benne az élő bizonyságtétel - mely megteremtette és évszázados veszedelmeken át is megtartotta - elhalványodott...” Lassan ennek eredménye megérett, 1920-ban pl. Pécelen az evangéliumi lelkületű református lelkészek szövetséget kötnek egyházuk megújítása érdekében. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

40 Közel 40 református lelkész aláírása
„Szorongó lélekkel ... úgy látják, hogy rövidesen el kell dőlnie, vájjon képes-e az egyház múltjához és eszményeihez méltó életre megújhodni, vagy pedig elítéltetik a halálra és csúfságos elgyengülésre... Hirdetik azt a meggyőződésüket, amelyet a Szentírás és az egyház történelme csalhatatlanul tanít, hogy a megújhodására egyetlen út vezet, az t.i., ha tagjai és vezetői visszatérnek a Jézus Krisztusban kijelentett kegyelemnek megtapasztalására... Áthatva a fent vallott közös meggyőződésektől, alulírottak Isten és egymás színe előtt ünnepélyesen fogadják, hogy minden erejüket egyházuk ily értelmű megújítására szentelik...” Közel 40 református lelkész aláírása

41 Ebben olvashatjuk, hogy „minden lelkész misszionárius”.
A Péceli kör vezetője, a péceli lelkész, Forgács Gyula, a református belmisszió kiemelkedő alakja volt. 20 éven át irt, közel 800 oldalas könyve A Belmisszió és Cura Pastoralis Kézikönyve lett a belmissziós megújulás alapkötete, melynek alapján a Református Zsinat ban megalkotta az egyház első missziói törvényét. Ebben olvashatjuk, hogy „minden lelkész misszionárius”. De olvashatunk hosszabb fejtegetést a szektákról is, a baptistákat is beleértve. Forgács Gyula, aki az SDG, MEKDSZ, stb. számos belmissziós szövetség vezetője volt, skóciai tapasztalatait is felhasználva, elkezdi bevezetni az eddig csak a parachurch mozgalmakban lévő evangélizációs missziót az egyházon belülre. Hatalmas munkáját, ha először el is utasítja a Zsinat, és kicikizi, de évekkel később, 1933-ban mégiscsak ez a könyv lesz a református egyház első missziós törvényének alapja. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

42 „A baptisták általános típusa … mindig önmagával dicsekszik
„A baptisták általános típusa … mindig önmagával dicsekszik. A reformátusokat kíméletlenül becsmérelik, szerintük a lelkész a Sátán szolgája, a templom a latrok barlangja, az orgona az ördög muzsikája…” Teológiai ellenvetése azzal a baptista tannal volt, miszerint: „vízbemerítkezés nélkül nincs igazi megtérés.” Ellentmondásos módon pozitív példaként említi az angolszász területen élő baptistákat, miközben a magyarországi helyzetet úgy értékeli, hogy „nálunk a zavarosban halászva, magukat tartják annak, amit mi a láthatatlan egyháznak tartunk… és mindenképp szakadni és távolodni akarnak régi egyházuktól.” (Forgács Gyula: A Belmisszió és Cura Pastoralis) Tehát így visszatekintve, talán ekkorra már itt-ott lehetne a baptista hívőknek együtt munkálkodni a reformátusokkal, azonban a kapcsolat kölcsönösen nagyn hideg. Pl. az említett missziós alapműben Forgács így ír a baptistákról: Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

43 Dobos Károly életrajzából:
„Manapság azt mondják, hogy kisebb felekezetekben jobban lehet a keresztyén életet élni, mint itt minálunk a református egyházban. Az ördög így csapja be őket, hiszen kiveszi a kovászt a lisztből, itt maradnak a külsőleg vallásosak, de belsőleg nem igazi hívő reformátusok. Mi azt mondtuk a Soli Deo Gloriában, ha rugdosnak, ha akármit csinálnak, akkor sem megyünk ki ebből az egyházból, mert mi képviseljük a hívő, református vonalat. Bennmaradunk, és kovász akarunk lenni. Őseink 3 évszázadon át sokat szenvedtek azért, hogy nekünk megmaradjon ez az egyház... Akármilyen kilátástalan is most a helyzet, bizakodni kell, hogy Isten kegyelmes és egyszer majd meg fog elevenedni ez a beteg test. Végezzük hűségesen a szolgálatunkat, a többi az Isten dolga.” Még egy érdekes vélemény Dobos Károlytól. Ezeket ismerve, úgy tűnik Istennek volt terve a lassabban ébredő református egyházzal is… Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

44 Szemléletváltás az összefogás területén
A B.B. levetkezése „Genetikai” hajlam a külön utakra és párhuzamosságokra Ha Isten nem vetette el népét a megfáradt nagyegyházakban, adott nekik is megújulási lehetőséget,akkor nekünk is talán több türelemmel kellene egymás felé lenni a gyülekezeten/egyházon belül is és a többi felekezetben élő hívők felé is. A kis kitérő mutatja számunkra az összefogás nehézségét más hívőkkel. Ez azért különösen fontos, mert az új paradigma egyik fő eleme az összefogás. Úgy tűnik tehát, szemléletváltásra van szükség ezen a területen különösen is. A B.B. nem Brigitte Bardot, nem Balaton Boglár, hanem Baptista Büszkeség. De nem írtam ki. Hátha hamar sikerülne levetkezni. Enélkül ugyanis nincs előrelépés. A büszke ember nem tanítható. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

45 Óvakodjunk Isten láthatatlan egyházában a kiskirályságok építésétől (legyen az akár felekezet, vagy azon belüli kisebb egység) mert a kiskirályság alattvalókat és vetélytársakat termel és előbb utóbb osztódik vagy elbukik. Az a közösség lesz erős, amelyik integrálni tudja Krisztus uralma alatt az emberi különbözőségeket és meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Posztmodern és multikulturális korunkban ez a szemléletváltás elodázhatatlan. Véleményem szerint arra tanít a múltunk is, hogy: Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél

46 Ebben kíván a Harmat Kiadói is segíteni. www.harmat.hu
Köszönöm szépen. Országos Lelkipásztor Konferencia, április 11., Herjeczki Kornél


Letölteni ppt "Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp ápr. 11. Herjeczki Kornél"

Hasonló előadás


Google Hirdetések