Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A táj fogalma az európai földrajzban (történeti vázlat) Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A táj fogalma az európai földrajzban (történeti vázlat) Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei”"— Előadás másolata:

1 A táj fogalma az európai földrajzban (történeti vázlat) Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08.

2 Babits: „ Tudomány és művészet … nagy dolgok: ők a világról való tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamrái; a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőle leülepedett fogalmak drága gyűjteménye.” »(Nyugat, 1912)

3 A tájfestészet először Kínában alakult ki a kora középkorban. De a földrajzi tájfogalom az európai reneszánsz művészetből ered (újfajta természet- és térszemlélet). Yi-Fu Tuan (1990): Az európai festőművészet hagyományos, tartós érdeklődése a realista ábrázolás iránt teljesen egyedülálló. Emiatt találták alkotásait különösen értékesnek a geográfusok, elsajátítván belőlük a természet, a tájak és emberek helyes, életteli szemléletmódját.” Ma Yuan (13. század): táj. Tusrajz, selyemtekercsen, szigorú elrendezési kánon

4 Giotto (1267-1337): Szent Ferenc vizet fakaszt a kősziklából A reneszánsz hajnala: a táj csupán háttérként jelenik meg; a térbeliség nem érzékelhető.

5 Giotto: Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzóból A háttér ezúttal városkép, térbelisége alig érzékelhető.

6 Leon Battista Alberti (1435): A festészetről A lineáris perspektíva geometriai alapjainak lerakása; a térbeli tárgy síkba vetítése tájképfestészet, térképészet (különböző vetületek és perspektívák)

7 A perspektíva és képi elemek a térképi domborzat- ábrázolásban (Leonardo da Vinci, Christoforo Sorte) -térképrészlet, 1600 körül- Az ábrázolásmód hasonló formái ma is „divatosak” (pl. tengerfenék domborzata)

8 Tiziano (1485-1576): Európa elrablása

9 Annibale Caracci (1560-1605): A Szent Család menekülése Egyiptomba A táj a főtéma, önálló műfaj

10 Jacob van Ruisdael (1628-1682): Holland táj szélmalommal

11 Jacob van Ruisdael (1628-1682): Táj vízeséssel

12 Nicolas Poussin (1594-1665): Photiosz halála („árkádiai” táj)

13 Claude Lorrain (1600-1682): táj hajósokkal

14 Stourhead – angol kert: megtervezett ideális táj – 18. század

15 William Hodges (1744-1797): Cook kapitány hajói Tahitinél

16 Alexander von Humboldt (1769-1859)

17 A tájfogalom megjelenése a tudományban Humboldt: A képzőművészet, a költészet és a természettudomány között „ősi szövetség” áll fenn. Az előbbiek t.i. a teljességre törekvő megismerés legfőbb ösztönzői. „A természet mindenütt, a Föld minden kis részletében a teljességet tükrözi vissza.” „A táj egy meghatározott vidék valamennyi tulajdonságát magában foglaló jellegét („Totalcharakter”) képviseli.” Következésképpen: a táj esztétikai kategóriából a tudományos megismerés tárgyává lesz.

18 A földrajz tájtudományi koncepciója A földrajz útkeresése a XIX. sz. alkonyán : –Elterjedéstani irányzat –Kapcsolattudományi irányzat –Tájirányzat Teleki Pál (1917): „A földrajznak a táj… individualitásában, egyszeriségének értékében sajátos tárgya van.” – „A földrajz legfőbb feladata, vezérelve a táj leírása.” Mendöl Tibor (1947): „A földrajz végső feladata mai felfogásunk szerint a tájak és a belőlük összetevődő egész földfelszín életének és arculatának magyarázó leírása.” (Az emberföldrajzé a műtáj leírása)

19 A földrajzi tájfogalom Teleki Pál (1936): „A táj a földfelszíni élet természettől való synthesise a Föld bizonyos pontján, területén… Nincs két egyforma táj a Földön… Ha a tájak egyéniségek, individuumok is, a Föld nincs belőlük sakktábla vagy puzzle-játék szerűen összetéve. A tájak csak ritka esetben határoltak egészen élesen, rendesen átmenetek vannak köztük, legtöbbször észrevétlenebbül olvadnak egymásba.” Marosi Sándor (1980) : A táj a térnek a szomszédságtól elhatárolódó, egyéni sajátosságokkal rendelkező egysége. „Bár arculata a társadalom hatását is tükrözi, de térbeli alapja, határainak meghatározója a természeti tényezők összessége; ezért tudatunktól függetlenül létező objektív valóság.”

20 A jogalkotás tájfogalma Természetvédelmi törvény (1996) 6.§ (1): „ A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.” Európai Tájegyezmény (2000, Mo. 2005): „A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.”

21 A tájfogalom ellentmondásai Jelentéstani problémák a különböző nyelvekben (pl. Landschaft vs. landscape) Filozófiai kérdések: A táj objektíve létező és lehatárolható térkategória – avagy „az ember által egységes egészként érzékelt és értelmezett látvány, a szemlélő által definiált gondolati képződmény”, „intellektuális koncepció”? Létezik-e természetes (ill. az ember megjelenése előtt is létezett-e) táj – avagy a táj mindig „humanizált természet”? Alkalmas-e az egyedi jellegű táj arra, hogy tudományos kutatás tárgya legyen?

22 Itt az út köménnyel van burkolva, borsó terem a brokkoli-fákon, és a kenyér-hegyek fölött karfiol-felhők gomolyognak. Lehetséges, hogy a táj – és a tájfogalom – csupán „zöldség”? (Itt igen: nincs térbeli kölcsönhatás a „tájtényezők” között.)

23

24 Tájföldrajz, regionális földrajz: új lehetőségek a térinformatika eszközeivel Enyedi György (2007): „A tájban egyszerre zajlanak le a természeti folyamatok és a benne működő társadalom élete. A geográfiának mindig megmarad a feladata, hogy ezt szintézisbe hozza. Ez a szintézis, ez a térlátásmód nagy erény, és a földrajztudományt modern szereppel is felruházza.” A földrajz művészet is! ( Teleki, Hart stb.)

25 Vermeer van Delft (1632-1675): a geográfus

26 Köszönöm a figyelmet!

27


Letölteni ppt "A táj fogalma az európai földrajzban (történeti vázlat) Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések