Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A táplálékok és az immunrendszer A demonstrációs anyagot dr. Vucskits András Valentin készítette SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A táplálékok és az immunrendszer A demonstrációs anyagot dr. Vucskits András Valentin készítette SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi."— Előadás másolata:

1 A táplálékok és az immunrendszer A demonstrációs anyagot dr. Vucskits András Valentin készítette SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi Intézet

2 Mi a jelentősége az immunrendszernek? Könnyen érthető az immunrendszer jelentősége, ha arra gondolunk, hogy mi történik egy állattal a halála után Saját és idegen felismerése Szabályozó T sejtek (sárga)

3 A szervezet immunrendszere A szervezet immunrendszere – – elsődleges és – – másodlagos limfoid szervek A bélflóra A tápanyagok Kik a résztvevői a mérkőzésnek? Garat és orr mandula Nyirok- csomók Vakbél Csontvelő Nyirok- csomók, nyirok- erek Tímusz Lép Peyer plakkok Nyirok- csomók Helicobacter pylori

4 Melyek az immunrendszer fő alkotórészei? Védelmi rendszerek 1. Fizikai védelem (Bőr és nyálkahártyák) 2. Veleszületett immunitás (Nem specifikus) 3. Adaptív immunitás (Specifikus) Sejtes komponensek Humorális komponensek Sejtes komponensek

5 Mit nevezünk sejtes immunitásnak? A sejtes immunválaszban nem játszanak szerepet az ellenanyagok és a ellenanyagok és a komplement komplement Aktív szerepe van a makrofágoknak, az makrofágoknak, az ölő sejteknek (NK cells), a ölő sejteknek (NK cells), a citotoxikus T limfocitáknak ( antigén specifikus), és a citotoxikus T limfocitáknak ( antigén specifikus), és a különböző citokineknek különböző citokineknek A citokinek polipeptid szabályozó anyagok. Szerepük az immunsejtek közötti kommunikáció. A fenti képen makrofágok, T limfociták és citokinek láthatók (zöld pálcikák)

6 Mit nevezünk humorális immunitásnak? A humorális immunválasz (HIR) az a folyamat, amelyben a védelem ellenanyagok segítségével történik. – – Az ellenanyagokat a B limfociták termelik. A T sejtek a tímuszban érési folyamaton esnek át – – Citotoxikus T sejtek közvetlenül támadják az idegen sejteket – – Segítő (Helper) T sejtek stimulálják a B sejteket – – A B sejtek plazma sejtté válnak, amelyek ellenanyagokat küldenek a véráramba. – – Néhány B sejtből emlékező (memory) sejt lesz ezeknek a későbbi immunválszban van szerepük Tímuszban Plasma cell

7 Melyek az elsődleges limfoid szervek? Anatómiai háttér – – A legtöbb emlősben a csontvelő és a tímusz – – Nyúlban Peyer plakkok és az appendix – – Juhban és borjúban Peyer plakkok – (Szórtan elhelyezkedő limfoid szövetcsoportok a vékonybélben. Emberben a vékonybél alsó szakasza felé egyre több található belőlük, a legtöbb az ileumban van) vékonybélileumbanvékonybélileumban GALT – – (a béllel összefüggő más elsődleges limfoid szövetek ) – – Madarakban - Fabricius féle burza Mi a funkciója? – – A limfociták érésének a helye Peyer's Patches

8 Melyek a másodlagos limfoid szervek? Nyirokcsomók Lép Bőrrel összefüggő limfoid szövetek – – (CALT = Cutaneous Associated Lymphoid Tissues) Nyálkahártyákkal összefüggő limfoid szövetek – – (MALT = Mucosal Associated Lymphoid Tissue) Bronchusokkal összefüggő limfoid szövetek – – (BALT = Bronchus associated lymphoid tissue) Bélcsatornával összefüggő limfoid szövetek – – (GALT = Gut associated lymphoid tissue) Mi a funkciója? – – Itt találkoznak a limfociták az antigénekkel és – – itt történik az egymásra hatás az immunrendszer más sejtjeivel

9 Mi a GALT és mi a feladata? GALT = Gut Associated Lymphoid Tissue Emésztőcsőhöz kapcsolódó limfoid szövet Több önálló nyiroktüszőből álló, különböző nagyságú képződmények összessége: – – Mandulák – – Peyer plakkok – – Emésztőcső nyálkahártyájában elszórt nyirok (lymphoid) képletek – – Nyiroktüszők Mi a GALT feladata? – – Fontos szerepet játszik a „bemeneti kapuban” a kórokozók elleni védekezésben és a helyi immunitás kialakulásában Az M sejtek szállítják az antigéneket az immunsejtekhez

10 Milyen képességek jellemzik a veleszületett és az adaptív immunitást? Scanning electronmikroszkópos kép. Egy neutrofil granulocita bekebelez egy anthrax baktériumot Veleszületett immunitás Adaptiv (szerzett) immunitás Nem antigén specifikusPatogén és antigén specifikus válasz Azonnali reakcióKéséssel reagál az antigén ingerre Sejtes és humorális Nem vihető át más egyedbe Átvihető más egyedbe Nincs immunológiai emlékezet Van immunológiai emlékezet Minden életformában megtalálható Csak az állkapoccsal bíró gerincesekben

11 Mi ellen kell védeni a szervezetet? vírusok Toxinok InfluenzaKolera

12 Milyen sejtes elemek „harcolnak” a betolakodókkal? (Az immunsejtek fejlődése) Masztocita, vagy hízósejt Mieloid előszülő Tc sejt

13 B limfocita T limfocita Makrofág Vörösvérsejt Vérlemezke T limfocita Dendritikus sejt és limfocita

14 Melyek az immun-reakció lépcsőfokai? 1. Gyulladás Bazofil granulocita Hízósejtek 2. Fagocitózis Makrofág monocitaNeutrofil granulocita 4. Humorális immunitás (B limfocita) 3. Sejtes immunitás (T limfocita)

15 Mi a bélflóra szerepe az immunitás és az egészség fenntartásában?

16 Mi a bélflóra szerepe? Serkenti az immunrendszert Serkenti az immunrendszert Védi a gazdaszervezetet az idegen baktériumok és vírusok behatolásától Védi a gazdaszervezetet az idegen baktériumok és vírusok behatolásától

17 Eubiózis – diszbiózis (Az emberi test kb sejtet tartalmaz és mikroba él a bélcsatornában) A bélflóra folyamatosan és dinamikusan befolyásolja a bélcsatorna és az immunrendszer működését Az első baktériumok amik a bélbe kerülnek képesek úgy befolyásolni az immunrendszert, hogy az ne kezelje ellenségként őket. Ezzel egész életre befolyásolják a bélflóra összetételét

18 Hogyan hat a bélflóra az immunrendszerre? Fő és kísérőflórát alkotó baktériumok sejtfalában – – két fontosabb komponens található, a peptidoglikán és a lipopoliszacharid (LPS) A Peptidoglikán a Gr + és Gr - baktériumok sejtfalában egyaránt megtalálható Az LPS csak a Gr - baktériumokra jellemző – – Az LPS bilógiai aktivitása kb. 1000–szerese a Peptidoglikánnak, ezért az immunrendszer éberségét is jobban befolyásolja.

19 Hogyan segíti a bélflóra az immunrendszer éberségét? éberségi szint magas szint LBP=LPS kötő fehérje Az ábrát Dr. Szigeti Gábor készítette

20 Mi az a CD 14? Mintafelismerő receptor Mintafelismerő receptor – Emberben előforduló gén Az általa kódolt fehérje a veleszületett immunrendszer érzékelő receptor része Az általa kódolt fehérje a veleszületett immunrendszer érzékelő receptor része A nevét a sejtfelületen lévő jelzőfehérjék közzé való tartozásáról kapta A nevét a sejtfelületen lévő jelzőfehérjék közzé való tartozásáról kapta (CD = cluster of differentiation ) (CD = cluster of differentiation ) Két formája van Két formája van – A sejt membránjához horgonyozott (mCD 14) – Oldott formájú (sCD 14)

21 Mi a tápanyagok szerepe az immunrendszer működésében?

22 Mit nevezünk Immuntáplálkozásnak? Az a lehetőség, hogy speciális tápanyagokkal módosítsuk az immunrendszer aktivitását.

23 Melyek az immunválaszt serkentő táplálkozás/takarmányozás célkitűzései? A táplálkozás (takarmányozás) tegye lehetővé a vakcinázási programokra adott optimális immunválaszt Optimalizálják az – – immunválasz-készséget Csökkentsék minimálisra az – – egyes fertőző és nem fertőző betegségek kialakulásának lehetőségét

24 Hogyan befolyásolhatja a táplálék a (takarmányozás) a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságot? Hatással lehet – – a bélflórára negatív és pozitív hatás – – (pre- és probiotikumok) – – az emésztőcsatorna sejtjeinek egészségére (bélbolyhok mérete, stb.) – – a védekező mechanizmusokra mint táplálék (energia, aminosav) mint antigén (allergiás reakciók) mint szabályozó molekulák forrása Malac jejunum Bendőflóra Goblet sejtek Mucint szekretál Újszülött 3 napos

25 A táplálék/takarmány - alkotórészei Funkcionális tápanyagok (Szükségleti értékek nincsenek) Táplálóanyagok (Szükségleti értékkel jellemezhetők) Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Makro- és mikroelemek Vitaminok Antioxidánsok Anti-mikróbiális anyagok Oligoszacharidok Enzimek, Emulgeátorok Íz- és aromaanyagok Színezőanyagok Milyen tápanyagok hatnak az immunrendszerre? Energia források

26 Energia Szénhidrátok (cukrok) – – Magas vércukorszint gátolja a makrofágok fagocitózisát, negatívan hat az immunrendszerre Zsírok – – Nincs klinikai adat arra, hogy a zsírok a javasolt mennyiségben gátolnák az immunrendszert – – Az immunválasz javulását tapasztalták a koplalás, vagy éhezés utáni táplálás esetén – – A táplálékban egy bizonyos mennyiségű zsír esszenciális Avas zsírok és olajok – – Szabadgyök képződés Sérülhet a sejtek membránja, enzimrendszere és a DNA

27 Energia Energia Rövid idejű koplalás – – javíthatja a vakcinázásra adott immunválaszt madarakban Hosszú éhezés – – rontja az immunválaszt (magas glukokortikoid szint) Energia bevitel korlátozása – – Energia és aminosav hiány nem rontotta az immunválaszt – – Energiahiány aminosav túletetéssel rontotta az immunválaszt Túlsúly, elhízás – – Elhízáshoz vezető magas zsírtartalmú diéta rontja az ellenálló képességet

28 Aminosavak Antitest szintézis Vírusszaporodást gátló Akut stresszben energiaforrás AlaninGlicinValin AszparaginsavLizinLeucin TreoninIzoleucin Szerin

29 Aminosavak Arginin – – Szükséges a normál immunműködéshez – – Elengedhetetlen a sebgyógyuláshoz – – Csökkenti a tumor méretét – – Arginin hiány kimutatható AIDS, immunhiányos szindrómák és kandidiázis esetén

30 Aminosavak Glutamin – – A GALT legfontosabb tápláléka – – A szekretoros IgA szintézis első számú szabályozója – – Megakadályozza a baktériumok tovaterjedését a bélből stressz, sebészeti beavatkozás, vagy sérülés esetén

31 Aminosavak Treonin – – Serkenti az antitest szintézist – – Detoxikáló – – Növeli a thymus súlyát – – Szintje lecsökken a szervezetben AIDS és depresszió esetén

32 Zsírok ω-6 zsírsavak – – Sejtmembrán alkotó, stabilizáló – – Szérum-lipoproteinek alkotója – – Gyulladáscsökkentő hatás – – Hiánya esetén a limfoid szövetek atrofizálnak, csökken az antitestek mennyisége zavart szenved a sejtes immunválasz

33 Zsírok ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak – – Bizonyos immun- folyamatokat csökkent Gyulladáscsökkentő Csökkenti a neutrofil granulociták kemotaxisát – – Immun stimuláns

34 Nukleinsavak Purin és pirimidin nukleotidok – – Szükséges a sejt közvetítette immunválasz normális fejlődéséhez – – Serkenti a makrofágok aktivitását – – Hiánya esetén zavart szenved a sejtes immunválasz, csökken a szervezet ellenálló képessége, nő az átültetett szövetek túlélési esélye

35 Vitaminok B vitamin komplex – – Fontos a megfelelő immun- működéshez Legfontosabb a B6 vitamin – – Hatással van a humorális és a celluláris immunválaszra is – – Hiánya esetén limfocitopénia, antitest és IL-2 termelés csökkenés

36 Vitaminok C-vitamin – – Citokin előállítás serkentése – – Semlegesíti a fagocitákból feleslegben kiszabadult autoreaktív és immunszupreszszív oxidánsokat Hiányában – – csökken a neutrofilek és a makrofágok baktériumölő és mozgásképessége – – gyengül a sejtes immunitás hatékonysága – – C-vitamin igény megnő sebgyógyulás, fertőző betegségek, rák esetén A fagocitáló fehérvérsejtekben 50-szer nagyobb koncentrációban kell legyen, mint a környezetben

37 Glukóz és C vitaminCvitamin Hasonló a kémiai szerkezetük Versenyeznek a sejtekbe való belépéskor – – Ugyan azok a mechanizmusok szabályozzák mindkét anyagnak a sejtekbe való bejutását – – 120-as vércukorszint 75%-kal csökkenti a fagocitózist Glukóz C vitamin

38 Vitaminok β-karotin, A-vitamin – – Antioxidáns hatás – – Növeli a makrofágok, citotoxikus T-sejtek és NK sejtek tumor ellenes hatását – – Növeli a T és B sejtek proliferációs készségét – – Hiány esetén növekszik a hajlam a szisztémás betegségekre és nő a halálozás

39 Vitaminok D vitamin – – Direkt szabályozza az MPS sejtek érését (MPS = mononuclear phagocyte system ) – – Az aktivált makrofágok képesek D vitamint szintetizálni – – Befolyásolja a limfocita proliferációt és a citokin termelést – – Csökkenti az Ig termelést – – Valószínűleg szerepe van az autoimmun betegségek megfékezésében

40 Vitaminok E vitamin – – Fokozza a humorális és sejtes immunválaszt – – növeli a sejtek fagocitáló képességét – – Csökkenti a szabadgyök-képződést Immunstimulációhoz – – szoros dózisban kell alkalmazni.

41 Mikroelemek Se – – Antioxidáns, – – membránstabilizáló hatású – – Glutationperoxidáz alkotó része Cu, Zn, Fe – – Immunválaszképességet befolyásolják – – Antioxidáns hatás Hiányuk esetén – – Csökken az immunválasz-készség Túlzott bevitel – – toxikus tünetek és – – csökkent védekezőképesség figyelhető meg Zn hiány (kiterjedt alopecia) Se hiány: Szív és vázizom elfajulás

42 Immun stimulálók Némelyeknek lehet hozamnövelő szerepe. Némelyeknek lehet hozamnövelő szerepe. A gazdaságossága kérdéses A gazdaságossága kérdéses – Kolosztrum – Antitestek (pl. liofilizált, vagy porlasztva szárított tojássárgája, sertés plazma) (pl. liofilizált, vagy porlasztva szárított tojássárgája, sertés plazma) – Vakcinák – Citokinek (az immunrendszer szabályozói) (az immunrendszer szabályozói) – Konjugált linolsav (CLA) (A T sejtek és az interleukin-2 termelést növeli) (A T sejtek és az interleukin-2 termelést növeli)

43 Gyógynövények, íz és aromaanyagok (Csalán, fokhagyma, oregáno, borsmenta, torma) (Csokoládé, eper, cseresznye, édesgyökér, vanília) Gyógynövényeket – – alternatív terápiás szerként gyakran használják mind az ember- mind az állatgyógyászatban Az íz és aromaanyagok – – javíthatják a szervezet antimikrobiális aktivitását – – Vírusellenes és antioxidáns lehet – – Serkentik az endokrin és az immun rendszert – – Javíthatják a takarmány ízét és az étvágyat

44 Olyan egy vagy több baktériumból álló élő mikroorganizmus kultúra, amely javítja a bélflóra egyensúlyát, segíti az emésztőcsatorna hatékony működését Probiotikumok

45 Elhízás és alkohol hatása az immunrendszerre Zsírfelesleg (elsősorban az abdominális) – – Serkenti a gyulladáskeltő immunsejtek termelését, ami rombolhatja a szervezetünket a zsírszövetben lévő makrofágokat aktiválja Alkohol – – Mérték felett fogyasztva A szervezet egészére nézve méreg – – Károsítja az   idegrendszert   a csontvelő vérsejt regeneráló képességét,   a májat,   csökkenti a B vitaminok mennyiségét   dehidrál

46 A mikotoxinok hatása (Ellentmondásos) Aflatoxin B1 – – Pulyka,csirke, malac Trichotecének – – Erős immungátlók – – T2 (leukopenia) – – DAS (Diacetoxyscirpenol) – – Zearalenon (F 2 ) Ochratoxin A (bél nyirokcsomók elhalása) Rubratoxin B (gátolja az immunválaszt. Leukopenia) Patulin (csökkenti a keringő ellenanyagok szintjét) sheep red blood cells) Citrinin (csökkenti az SRBC (sheep red blood cells) elleni ellenanyag szintet),

47 Zearalenon (F2)

48 Élelmiszer allergia A leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek – – Tejtermékek – – Tojás – – Gluten – – Szója – – Kukorica – – Élelmiszer adalékok

49 Mit tehetünk az immunrendszer érdekében??? A szükségletnek megfelelő összetételű táplálék Alacsony fehérjetartalmú diéta Gabonafélék megfelelő speciális szerepe (pl. NSP tartalom) Korlátozott etetés (az elhízás megelőzése) Funkcionális fehérjék – – (pl. tejsavó, plazmapor, tojáspor, immunglobulinok) Folyékony takarmány, fermentált takarmány Takarmány-kiegészítők

50 Fontos, hogy a betegeket szájon át tápláljuk ha lehet, mivel a táplálék – – növeli a GALT aktivitását – – javítja a nyálkahártya ellenálló képességét Parenterális táplálás esetén – – a GALT aktivitása csökken – – az IgA szint a bélben, lecsökken – – az immunválasz képesség csökken Érdemes megjegyezni!!!

51 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A táplálékok és az immunrendszer A demonstrációs anyagot dr. Vucskits András Valentin készítette SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések