Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális Gazdaságtan Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése."— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése

2 Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése A termelés és a hatalom tere A verseny koordinációs mechanizmusai Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív előnyök, Az üzleti környezet elemei A területi verseny szereplői, kapcsolataik, regionális hálózatok A területi verseny eredményei, versenyző régiók alaptípusai Példák

3 A területi verseny fogalmának kialakulása Elmélete: a 1990-es évek közepétől – globális folyamatok lokális hatásai révén Két irányzat: –Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektől függ – Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétől függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései

4 A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezők szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)

5 A termelés és a hatalom térszerkezete A termelés tere: agglomeráció és diszperzió (szétterjedés) A hatalom tere: tőke feletti rendelkezés, koncentrálódás, urbanizálódás A verseny: nagyvárosok versenye

6 A verseny koordinációs mechanizmusai Verseny: két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Koordináció: A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai Bürokratikus (alá-fölérendeltség) Piaci (mellérendeltség) Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal) Etikai (donor és recipiens) Családi (közös háztartási fogyasztás)

7 Az országok közti verseny Két nézet: 1.Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van –Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni –Az országok közti kereskedelem nem zérus összegű (mindenki nyerhet egyszerre) –Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért 2.Elismeri (IMD): abszolút előnyök fontossága, az erőforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt –Az országok kedvező környezet nyújtásával versenyeznek –Korábban: export és működő tőke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos –A munkaerő és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos – „agyakkal” versenyeznek –A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezők fejlesztésével –Az országok versenyképessége: az ott működő vállalatok versenyelőnyeinek felismerése és tudatos erősítése

8 A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: Élőlények: élőhelyért, élelemért, fennmaradásért ( nem gazd. szabályok szerint!) Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért ( nem gazd. szabályok szerint!) Gazdasági egységek: gazdasági előnyökért Szintjei: 1.Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért 2.Vállalatok versenye: erőforrásért, piaci részesedésért, profitért 3.Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétől Eszköze: kedvező üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek

9 A területi verseny a gyakorlatban Elsősorban városok között Városon belül is érdekcsoportok Két specifikum: –A versenyzők köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs) –Győztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes! Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elő

10 A területi verseny fogalma Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élők jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Célja: jólét Szereplői: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Időbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplők közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegű Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemléletű – nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlődés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik

11 Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) Technológia (reálszféra) Üzleti támogatások (humán szféra) Pénzügyi források (pénzügyi szféra)

12 12 Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idő alatt változik csak, külső adottság Műszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra…) Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) Helyi infrastruktúra (műszaki – közlekedés, energetika, informatika, elérhetőségi hálózatok) Életminőség: regenerálódás, feltöltődés, rekreáció és kultúra

13 13 Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai Kormányzati K+F alapok (pályázati források) Vállalati K+F részlegek Helyi cégek innovatív hálózatai, együttműködései Technológia transzfer ügynökségek

14 14 Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erőforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése Munkaerőképző szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból Műszaki felsőoktatási intézmények Vállalati hálózatok: informális együttűködés

15 15 Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat Üzleti angyalok: magánszemélyek Magán kockázati tőkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak Kormányzati kockázati tőkealapok: a régió fejlődése számára fontos kockázatos tevékenységekre

16 16 A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusai A területi verseny színtere: régiók, városok Döntéshozó aktív szereplők: helyi szervezetek, intézmények Koordináció: régión belül, ill. régiók között Koordinációs mechanizmusok: Közintézmények: bürokratikus Vállalatok és szövetségeik: piaci Egyének és csoportjaik: testületi, etikai A régióban a verseny szereplői eltérő koordinációs mechanizmusok szerint működnek Sokszereplős területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg racionális döntés mindenki számára kedvezőtlenebb, mint az összehangolt döntés

17 17 A területi verseny potenciális szereplői és csoportjai

18 18 A szereplők kapcsolatainak jellemzői Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket) A résztvevők együttműködéseinek keretei: regionális hálózatok – lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történő párbeszéd, együttműködés

19 19 A regionális hálózatok általános szerkezete

20 20 A területi verseny eredményei Általános cél: a jólét növelése Gyakorlatban konkrét cél: –Vállalati befektetések –Népesség odavonzása –Költségvetési források megszerzése –Figyelemfelkeltő események A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül

21 21 Versenyző régiók típusai 1.Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn pl. Egyazon területi szinten lévő városrégiók Gazdaságfejlesztés-orientáltak 2.Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik pl. NUTS 2 régiók Területfejlesztés-orientáltak

22 22 Gyakorlat Számpéldák üzleti környezet elemeire Értékeljük az üzleti környezet elemeinek regionális különbségeit az alábbi példák alapján

23 23 Példák Forrás: Dőry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugat- dunántúli régió innovációs stratégiai programjához

24 24

25 25

26 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31


Letölteni ppt "Regionális Gazdaságtan Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések