Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. "Természetesen" fejlődünk!

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Rinya-Dráva Szövetség – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 37%-a, 10 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Rinya-Dráva Szövetség területe 41 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 41,313 fő, a városokban élő lakosok száma 12,007 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 41, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Barcs 12,007 fő 2,751 fő 2,146 fő 1,773 fő Segesd Lábod Babócsa Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 22 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 24 Rinya-Dráva Szövetség – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,376,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Rinya-Dráva Szövetség – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪5▪5 ▪6▪6 ▪5▪5 ▪2▪2 ▪3▪3 ▪1▪1 ▪4▪4 ▪3▪3 ▪1▪1 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪1,344,000 ▪1,295,576 ▪1,376,000 ▪420,000 ▪560,000 ▪120,000 ▪224,000 ▪560,951 ▪60,000

6 5 Rinya-Dráva Szövetség - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A vállalkozások működését jelentős mértékben nehezíti a rossz közlekedési infrastruktúra, az általános tőke és az innováció hiánya, ezek együttes következménye a térség gazdaságának stagnálása valamint a társadalmi és szociális problémák folyamatos erősödése. ▪A rendelkezésre álló erőforrások (természeti-, humán-, infrastrukturális-, tőke) összehangolt, racionális és vállalkozás központú felhasználásával, fenntartható növekedési pályára állítani a térség gazdaságát.

7 6 Célunk: A térségben élők életminőségének javítása, új munkahelyek, új jövedelemszerzési formák meghonosítása, növelve ezáltal a vidéken élők szociális és mentális jólétét. A népesség elvándorlásának megállítása, helybentartása és ide csábítása a lakosság helyben történő foglalkoztatásával és az életkörülmények javításával. A helyi vállalkozásoknak lehetőséget adni a bővítésre, fejlődésre. Új vállalkozások létrejöttének elősegítése. Térségi öntudat és összefogás megteremtése mind a gazdasági mind a civil életben. Célunk: A térségben élők életminőségének javítása, új munkahelyek, új jövedelemszerzési formák meghonosítása, növelve ezáltal a vidéken élők szociális és mentális jólétét. A népesség elvándorlásának megállítása, helybentartása és ide csábítása a lakosság helyben történő foglalkoztatásával és az életkörülmények javításával. A helyi vállalkozásoknak lehetőséget adni a bővítésre, fejlődésre. Új vállalkozások létrejöttének elősegítése. Térségi öntudat és összefogás megteremtése mind a gazdasági mind a civil életben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Rinya-Dráva Szövetség – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Rinya-Dráva Szövetség 41 települése Somogy megye déli részén, a horvát határ mentén terül el, amely meghatározza perifériális helyzetét. Területe 1229 km2,aprófalvas telpülésszerkezetű. A szövetség egyetlen városa Barcs, 1969 óta határátkelőhely. A 12007lakosú kisváros gazdaságföldrajzi, természeti és humán erőforrásaiból adódóan, a szövetségben központi funkciót tölt be. A határmentiség üzleti szempontból előnyökkel kecsegtet, lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A szövetség településeire jelentős hatást gyakorol még Nagyatád város is, amely földrajzi értelemben része a két kistérség területének, de népsűrűsége miatt nem lehet tagja a szövetségnek. A szövetség hagyományosan kétarcú: Barcs fejlődése dinamikusabb és garantáltabb, míg a szövetséghez csatlakozó kistelepülések fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. Bár a térség tipikusan vidéki, alapvetően mezőgazdasági jellegű, a foglalkoztatottak jelentős része ma már a szolgáltató szférában dolgozik. Az agrárszektorhoz kapcsolódó iparágak közül a tejfeldolgozás, a magas erdősültségből eredően pedig a fafeldolgozás jelentős. Az ipari termelőkapacitások (fém-, vegyipar, élelmiszeripar) döntően Barcson működnek. A horvát bevásárló turizmus következtében olyan kereskedelmi bázis alakult ki, amely a mai napig meghatározza a város gazdasági helyzetét. Általános gondként jelenik meg a tőke-, az információ- és a szakértelem hiánya. A helyzetet súlyosbítja a nagyfoglalkoztatók megszűnése, a létrejövő új vállalkozások egy részének versenyképtelensége. Ennek következtében alacsony a foglalkoztatási szint és rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. A népességi adatokat vizsgálva is riasztó jeleket tapasztalunk. Drasztikusan csökken egyes falvak lakosságszáma, mely az elöregedésnek, valamint a nagymértékű elvándorlásnak a következménye. Általánosságban jellemző az elszegényedés, az átlagosnál magasabban kvalifikált emberek térségből való elköltözése. A Rinya-Dráva Szövetség 41 települése Somogy megye déli részén, a horvát határ mentén terül el, amely meghatározza perifériális helyzetét. Területe 1229 km2,aprófalvas telpülésszerkezetű. A szövetség egyetlen városa Barcs, 1969 óta határátkelőhely. A 12007lakosú kisváros gazdaságföldrajzi, természeti és humán erőforrásaiból adódóan, a szövetségben központi funkciót tölt be. A határmentiség üzleti szempontból előnyökkel kecsegtet, lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A szövetség településeire jelentős hatást gyakorol még Nagyatád város is, amely földrajzi értelemben része a két kistérség területének, de népsűrűsége miatt nem lehet tagja a szövetségnek. A szövetség hagyományosan kétarcú: Barcs fejlődése dinamikusabb és garantáltabb, míg a szövetséghez csatlakozó kistelepülések fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. Bár a térség tipikusan vidéki, alapvetően mezőgazdasági jellegű, a foglalkoztatottak jelentős része ma már a szolgáltató szférában dolgozik. Az agrárszektorhoz kapcsolódó iparágak közül a tejfeldolgozás, a magas erdősültségből eredően pedig a fafeldolgozás jelentős. Az ipari termelőkapacitások (fém-, vegyipar, élelmiszeripar) döntően Barcson működnek. A horvát bevásárló turizmus következtében olyan kereskedelmi bázis alakult ki, amely a mai napig meghatározza a város gazdasági helyzetét. Általános gondként jelenik meg a tőke-, az információ- és a szakértelem hiánya. A helyzetet súlyosbítja a nagyfoglalkoztatók megszűnése, a létrejövő új vállalkozások egy részének versenyképtelensége. Ennek következtében alacsony a foglalkoztatási szint és rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. A népességi adatokat vizsgálva is riasztó jeleket tapasztalunk. Drasztikusan csökken egyes falvak lakosságszáma, mely az elöregedésnek, valamint a nagymértékű elvándorlásnak a következménye. Általánosságban jellemző az elszegényedés, az átlagosnál magasabban kvalifikált emberek térségből való elköltözése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Ez magával vonja azt a tényt, hogy a települések képzettségének, iskolázottságának szintje is mind lejjebb süllyed. A térség országos ill. nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedően értékes természeti adottságokkal rendelkezik. A mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati, vízrajzi és talajtani viszonyok következtében sajátos flóra és fauna alakult ki. Ezért az öko-, és rekreációs-turizmus fogadására, élénkítésére alkalmas erdőkkel borított vidéket, a Dráva folyót és környékét, a meglévő építészeti értékeket óvni, a kulturális hagyományokat ápolni, a meglévő termálvízkincset pedig még inkább hasznosítani szükséges. A lakosság megtartásához, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, erős mikro és kisvállalkozásokra van szükség, melyek innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal a helyi gazdaság motorjává válhatnak. Reményeink szerint a szövetségbe tömörült önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek partneri együttműködési hajlandósága, lehetővé teszi egy sokszínű, népességét megtartani képes, élhető vidéki térség kialakulását. Ez magával vonja azt a tényt, hogy a települések képzettségének, iskolázottságának szintje is mind lejjebb süllyed. A térség országos ill. nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedően értékes természeti adottságokkal rendelkezik. A mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati, vízrajzi és talajtani viszonyok következtében sajátos flóra és fauna alakult ki. Ezért az öko-, és rekreációs-turizmus fogadására, élénkítésére alkalmas erdőkkel borított vidéket, a Dráva folyót és környékét, a meglévő építészeti értékeket óvni, a kulturális hagyományokat ápolni, a meglévő termálvízkincset pedig még inkább hasznosítani szükséges. A lakosság megtartásához, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, erős mikro és kisvállalkozásokra van szükség, melyek innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal a helyi gazdaság motorjává válhatnak. Reményeink szerint a szövetségbe tömörült önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek partneri együttműködési hajlandósága, lehetővé teszi egy sokszínű, népességét megtartani képes, élhető vidéki térség kialakulását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A szövetséghez tartozó terület síkvidék jellegű, amelyet észak-déli irányú homokhátak tesznek kelet-nyugati irányban hullámossá. Legjelentősebb vízfolyás a Dráva folyó, a belső részeken pedig a Rinya patak és ágai. A gyors folyású, tiszta vizű Dráva folyó, illetve a régi Dráva meder területén hosszú ideje háborítatlan, természetes állapot uralkodik, melynek következtében páratlanul gazdag növény és állatvilág maradt fenn. A térségben található Barcsi Ősborókás, az őslápos Baláta tó, a babócsai Nárciszos, a Csokonyavisontai Fáslegelő, a rinyaszentkirályi védett erdő, a Petesmalmi Vidrapark Natura 2000-es területek, többségük a Duna –Dráva Nemzeti Park részét képezi. A kiemelkedő táji, természeti adottságok, a kellemes klíma, az itt honoló csend és nyugalom alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódósára. Ezek következtében a turizmus alternatív formái (öko-, természeti,- falusi-, turizmus) felértékelődtek. A föld mélye kincsekben gazdag. A terület alatt jelentős kőolaj, földgáz és termálvízkincs húzódik. Földgázkitermelés jelenleg egy településen, termálvizes fürdő pedig négy településen működik. A térségben jó minőségű erdőállományok váltakoznak, az erdősültség mértéke mintegy 29%. A Dráva menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magán tulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak régen is és ma is nagy a szerepe. A szántóterületek kémhatása gyengén savanyú, minőségi osztályuk az országos átlag alatti AK közötti. Jellemző a rozsdabarna erdőtalaj, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és réti erdőtalaj. Meghatározó a hagyományos szántóföldi növénytermesztés, de kis mértékben foglalkoznak bio mezőgazdasági alapanyagok előállításával is. Az erdészeti ágazat a terület gazdaságában jelentős, melyre több helyi kis fűrészüzem épült. A szövetség területén nagy ipari üzemek nincsenek. A szövetséghez tartozó terület síkvidék jellegű, amelyet észak-déli irányú homokhátak tesznek kelet-nyugati irányban hullámossá. Legjelentősebb vízfolyás a Dráva folyó, a belső részeken pedig a Rinya patak és ágai. A gyors folyású, tiszta vizű Dráva folyó, illetve a régi Dráva meder területén hosszú ideje háborítatlan, természetes állapot uralkodik, melynek következtében páratlanul gazdag növény és állatvilág maradt fenn. A térségben található Barcsi Ősborókás, az őslápos Baláta tó, a babócsai Nárciszos, a Csokonyavisontai Fáslegelő, a rinyaszentkirályi védett erdő, a Petesmalmi Vidrapark Natura 2000-es területek, többségük a Duna –Dráva Nemzeti Park részét képezi. A kiemelkedő táji, természeti adottságok, a kellemes klíma, az itt honoló csend és nyugalom alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódósára. Ezek következtében a turizmus alternatív formái (öko-, természeti,- falusi-, turizmus) felértékelődtek. A föld mélye kincsekben gazdag. A terület alatt jelentős kőolaj, földgáz és termálvízkincs húzódik. Földgázkitermelés jelenleg egy településen, termálvizes fürdő pedig négy településen működik. A térségben jó minőségű erdőállományok váltakoznak, az erdősültség mértéke mintegy 29%. A Dráva menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magán tulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak régen is és ma is nagy a szerepe. A szántóterületek kémhatása gyengén savanyú, minőségi osztályuk az országos átlag alatti AK közötti. Jellemző a rozsdabarna erdőtalaj, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és réti erdőtalaj. Meghatározó a hagyományos szántóföldi növénytermesztés, de kis mértékben foglalkoznak bio mezőgazdasági alapanyagok előállításával is. Az erdészeti ágazat a terület gazdaságában jelentős, melyre több helyi kis fűrészüzem épült. A szövetség területén nagy ipari üzemek nincsenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Ebből adódóan jelentéktelen a klímaváltozást előidéző káros-anyag kibocsátás mértéke. A közúti forgalomból eredő légszennyezés sem jelentős. A vizek melletti mezőgazdasági területeken a műtrágya és vegyszerhasználat csökkent, így jelentős mértékű környezetterhelést nem okoz. A nagyüzemi állattartás drasztikus visszaesése a pontszerű szennyező források csökkenését eredményezte. Gondot a szippantott kommunális szennyvizek elhelyezéséből származó -közvetlenül a talajba történő - elszivárgás okoz, mely a vezetékes szennyvízhálózat részbeni kiépítettségének következménye. A kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek csaknem valamennyi településen létesültek, a veszélyes hulladék gyűjtése azonban csak részleges. A problémák végleges megoldását a tervezett Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program jelentheti, melynek megvalósításában a települések többsége érintett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A szövetséghez tartozó települések mindegyike a kormányrendelet értelmében hátrányos besorolású. A komplex programmal is segítendő leghátrányosabb helyzetű települések száma 24, melyek a Barcsi statisztikai kistérséghez tartoznak. (Megjegyezzük, hogy a szövetség többi tagjának idesorolása is csak egy hajszálon múlott: a Nagyatádi Kistérség komplex mutatója csupán 0,01 ponttal haladja meg a besorolási határt, melyet a LEADER programban nem szereplő Nagyatád város fejlettsége okoz.) A szövetséghez tartozó települések alacsony népsűrűségűek, sok az aprófalvas 500 fő alatti lakosságú település.Évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás és az elvándorlás következtében. Kimondottan alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív- elöregedő- lakosságot. Az alulképzettség általános probléma minden településen. A munkanélküliségi ráta évek óta emelkedő tendenciájú. A decemberi felmérések alapján a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya majdnem háromszorosa az országos (10,1%) átlagnak. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. Az álláskeresők közel 40%-a részesül szociális segélyben. A roma lakosság becsült aránya 20%, számarányuk az összlakosságszámon belül folyamatosan nő. Helyzetüket az alacsony jövedelem, a képzettség hiánya, a nagy arányú és hosszú távú munkanélküliség, függés a jóléti intézményektől és a társadalmi stigmatizáció együttesen jellemzi. Ezek a problémák azonban a helyi társadalom egyre szélesebb rétegeit sújtják. Az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, illetve az elavult szaktudással rendelkezők tartósan kiszorulnak az amúgy is szűkös munkaerő-piacról és a társadalom perifériájára szorulnak. Alacsony a vállalkozói aktivitás (69 vállalkozás/1000 lakos). Általában alacsony a vállalkozás-sűrűség. A szükséges erőforrások hiánya, illetve korlátozott mértékű rendelkezésre állása miatt, a meglévő vállalkozások egy jelentős része nem versenyképes. A településeket kívülről látják el iparcikkel, ruházati termékekkel, feldolgozott élelmiszerekkel. A térség mezőgazdasági adottságait a korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása miatt, csak korlátozottan hasznosítja. A szövetséghez tartozó települések mindegyike a kormányrendelet értelmében hátrányos besorolású. A komplex programmal is segítendő leghátrányosabb helyzetű települések száma 24, melyek a Barcsi statisztikai kistérséghez tartoznak. (Megjegyezzük, hogy a szövetség többi tagjának idesorolása is csak egy hajszálon múlott: a Nagyatádi Kistérség komplex mutatója csupán 0,01 ponttal haladja meg a besorolási határt, melyet a LEADER programban nem szereplő Nagyatád város fejlettsége okoz.) A szövetséghez tartozó települések alacsony népsűrűségűek, sok az aprófalvas 500 fő alatti lakosságú település.Évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás és az elvándorlás következtében. Kimondottan alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív- elöregedő- lakosságot. Az alulképzettség általános probléma minden településen. A munkanélküliségi ráta évek óta emelkedő tendenciájú. A decemberi felmérések alapján a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya majdnem háromszorosa az országos (10,1%) átlagnak. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. Az álláskeresők közel 40%-a részesül szociális segélyben. A roma lakosság becsült aránya 20%, számarányuk az összlakosságszámon belül folyamatosan nő. Helyzetüket az alacsony jövedelem, a képzettség hiánya, a nagy arányú és hosszú távú munkanélküliség, függés a jóléti intézményektől és a társadalmi stigmatizáció együttesen jellemzi. Ezek a problémák azonban a helyi társadalom egyre szélesebb rétegeit sújtják. Az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, illetve az elavult szaktudással rendelkezők tartósan kiszorulnak az amúgy is szűkös munkaerő-piacról és a társadalom perifériájára szorulnak. Alacsony a vállalkozói aktivitás (69 vállalkozás/1000 lakos). Általában alacsony a vállalkozás-sűrűség. A szükséges erőforrások hiánya, illetve korlátozott mértékű rendelkezésre állása miatt, a meglévő vállalkozások egy jelentős része nem versenyképes. A településeket kívülről látják el iparcikkel, ruházati termékekkel, feldolgozott élelmiszerekkel. A térség mezőgazdasági adottságait a korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása miatt, csak korlátozottan hasznosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Barcson a határátkelő közelében található területen ipari park működik, de csupán egy vállalkozás települt ide, az is csupán 43 főt foglalkoztat. A városban a kereskedelem a 90-es évek elején fontos megélhetési lehetőséget jelentett, a horvát bevásárló-turizmus csökkenését követően azonban jelentős túlkínálat alakult ki ebben az ágazatban. Jelenleg a térség kiemelkedő táji-, természeti adottságait csak részben hasznosítja. A turisztikai potenciál erősítésére irányuló különféle folyamatban lévő és tervezett beruházások gazdaságélénkítő hatásúak, a térség elmaradottságból való kilábalását célozzák. Barcson a határátkelő közelében található területen ipari park működik, de csupán egy vállalkozás települt ide, az is csupán 43 főt foglalkoztat. A városban a kereskedelem a 90-es évek elején fontos megélhetési lehetőséget jelentett, a horvát bevásárló-turizmus csökkenését követően azonban jelentős túlkínálat alakult ki ebben az ágazatban. Jelenleg a térség kiemelkedő táji-, természeti adottságait csak részben hasznosítja. A turisztikai potenciál erősítésére irányuló különféle folyamatban lévő és tervezett beruházások gazdaságélénkítő hatásúak, a térség elmaradottságból való kilábalását célozzák. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 13% 9% 29% 7% 6% 13% 8% 0% 9% 5%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 16% 25% 13% 3% 7% 2% 26% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 22.2%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 22.2% ▪Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

20 19 A Rinya-Dráva Szövetség foglalkoztatási szempontból a régió hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A januári adatok szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 4619 fő. A munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag (7,04%) feletti 17,23%. A legalacsonyabb 11,01% Segesden, a legmagasabb 48,48% pedig Rinyaújnép községben. A kistérség gazdaságilag lemaradó képet mutat, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 69, ami jóval az országos és a megyei átlag alatti. A vállalkozások többsége alacsony létszámot foglalkoztató kis- és egyéni vállalkozás. Meghatározó a térségi központ kisvárosaiban Barcson, Nagyatádon dolgozók száma, de jelentős a térségen kívülre ingázó munkaképes korú népesség aránya is. A térség legnagyobb foglalkoztatói (Barcs Coop ZRt., Ferrokov Kft., Dráva Coop ZRt. ALM Kft., Dráva Tej Kft) mellett az önkormányzatok szívják fel a legnagyobb munkaerőt. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás regionalizációja elindult, ez az önkormányzatok és intézmények összevonását vonta magával, amelynek eredményeként jelentős számú szakképzett munkaerő került a munkaerőpiacra. A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de azt jelentősen befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is. A szakképzetlen álláskeresők aránya 52,5%, a szakképzetteké 32%, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 13,5% és megközelítőleg 2 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Az álláskeresők között legnagyobb számban az általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Ezt tükrözi, hogy a munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között megközelítőleg 90 % fizikai munkát keres. A pályakezdők között magas az általános iskolát vagy azt sem végzettek aránya, 49,2%. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19.8%. A középfokú végzettségű pályakezdők aránya 25,4%, míg a felsőfokúaké 5,6%. Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a regisztrált munkanélküliek képzési, átképzési hajlandósága. A szakmaválasztásukat azonban elsősorban nem a piaci kereslet, hanem a képzések idején folyósított szociális jellegű képzési támogatás ösztönzi. A Rinya-Dráva Szövetség foglalkoztatási szempontból a régió hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A januári adatok szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 4619 fő. A munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag (7,04%) feletti 17,23%. A legalacsonyabb 11,01% Segesden, a legmagasabb 48,48% pedig Rinyaújnép községben. A kistérség gazdaságilag lemaradó képet mutat, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 69, ami jóval az országos és a megyei átlag alatti. A vállalkozások többsége alacsony létszámot foglalkoztató kis- és egyéni vállalkozás. Meghatározó a térségi központ kisvárosaiban Barcson, Nagyatádon dolgozók száma, de jelentős a térségen kívülre ingázó munkaképes korú népesség aránya is. A térség legnagyobb foglalkoztatói (Barcs Coop ZRt., Ferrokov Kft., Dráva Coop ZRt. ALM Kft., Dráva Tej Kft) mellett az önkormányzatok szívják fel a legnagyobb munkaerőt. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás regionalizációja elindult, ez az önkormányzatok és intézmények összevonását vonta magával, amelynek eredményeként jelentős számú szakképzett munkaerő került a munkaerőpiacra. A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de azt jelentősen befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is. A szakképzetlen álláskeresők aránya 52,5%, a szakképzetteké 32%, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 13,5% és megközelítőleg 2 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Az álláskeresők között legnagyobb számban az általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Ezt tükrözi, hogy a munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között megközelítőleg 90 % fizikai munkát keres. A pályakezdők között magas az általános iskolát vagy azt sem végzettek aránya, 49,2%. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19.8%. A középfokú végzettségű pályakezdők aránya 25,4%, míg a felsőfokúaké 5,6%. Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a regisztrált munkanélküliek képzési, átképzési hajlandósága. A szakmaválasztásukat azonban elsősorban nem a piaci kereslet, hanem a képzések idején folyósított szociális jellegű képzési támogatás ösztönzi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Ezért a munkaerő-piaci képzések hatékonysága rendkívül alacsony. A legsúlyosabb gond a munkaerő mobilitásának hiányából adódik. A legtöbben csak helyben, vagy lakóhelyükhöz közel kívánnak munkát vállalni. Jelentős a csak jövedelempótló támogatásból, szociális segélyből élők száma. A hátrányos helyzetben élő munkanélküliek számára kevés az esély arra, hogy visszatérhessenek a munka, az aktív tevékeny élet világába. A munkanélkülieken belül jelentős a roma népességhez tartozók száma. A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek több mint 90%-a roma származású (Rinyabesenyőben 98% és Istvándiban 90%). Mivel a térségben a lévő kis és középvállalkozások elsősorban képzett szakembereket kívánnak foglalkoztatni, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára csak az önkormányzatok, illetve a társulások által bonyolított közcélú foglalkoztatási programok jelentenek átmeneti foglalkoztatási lehetőséget. Ezért a munkaerő-piaci képzések hatékonysága rendkívül alacsony. A legsúlyosabb gond a munkaerő mobilitásának hiányából adódik. A legtöbben csak helyben, vagy lakóhelyükhöz közel kívánnak munkát vállalni. Jelentős a csak jövedelempótló támogatásból, szociális segélyből élők száma. A hátrányos helyzetben élő munkanélküliek számára kevés az esély arra, hogy visszatérhessenek a munka, az aktív tevékeny élet világába. A munkanélkülieken belül jelentős a roma népességhez tartozók száma. A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek több mint 90%-a roma származású (Rinyabesenyőben 98% és Istvándiban 90%). Mivel a térségben a lévő kis és középvállalkozások elsősorban képzett szakembereket kívánnak foglalkoztatni, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára csak az önkormányzatok, illetve a társulások által bonyolított közcélú foglalkoztatási programok jelentenek átmeneti foglalkoztatási lehetőséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Barcs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 6 db 1,104 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik Szektor ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪187 ▪185 ▪145 ▪135 ▪111 Árbevétel (ezer Ft) ▪2,194,00 0 ▪3,628,16 2 ▪2,382,00 0 ▪2,300,00 0 ▪2,400,00 0 Működés helye a térségben ▪Barcs ▪Segesd ▪Barcs Főtevékenység ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪2852 Fémmegmunkálás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪0123 Sertéstenyésztés ▪1551 Tejtermék gyártása Név ▪Barcs-COOP ZRT. ▪Ferrokov Kft. ▪Dráva -Coop Zrt. ▪ALM Kft. ▪Dráva Tej Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪103 ▪71 ▪61 ▪58 ▪48 ▪23,000,0 00 ▪612,000 ▪1,830,62 0 ▪500,000 ▪390,000 ▪Barcs ▪Kutas ▪Barcs ▪Babócsa ▪Kutas ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés ▪5010 Gépjármű- kereskedelem ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪5510 Szállodai szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik ▪Avermann-Horváth Kft. Név ▪Unitrade -Auto Kft. ▪Határőr Zrt. ▪Hertelendy Kastélyszálló Kft. ▪Kutasi Mezőker Zrt

25 24 A térségben az utóbbi 10 évben jelentősen nőtt a településeken a vállalkozók száma. Többségük azonban egyéni vagy családi mikro-vállalkozás, melyek az általános tőke és innováció hiány miatt kevésbé versenyképesek. A térség gazdaságában meghatározó szerepe a Barcs és Nagyatád városokban működő nagyobb vállalkozásoknak van. A községek többségében nem jöttek létre nagyobb létszámú foglalkoztatók. Néhány kivételtől eltekintve azonban, a térség jelentősebb vállalkozásai sem foglalkoztatnak főnél magasabb létszámot. A térségben jelenleg nincs olyan vállalkozás mely hivatalosan nagyvállalkozás kategóriába esne, a mikro-vállalkozások aránya pedig 70-80% között mozog. Térségünkben a vállalkozói kedv jelenleg stagnál. A meglévő vállalkozók megerősödését, illetve új befektetők térségbe települését gátolja a gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévő úthálózat rossz állapota, valamint a teherszállításhoz szükséges vasúti pályák elégtelen minősége. A vállalkozások egy jelentős részének piaci, piacszerzési, piacra jutási problémáik vannak. Ennek egyik oka, hogy a térségben nincs meghatározó jelentőségű „nagyfoglalkoztató” vállalkozás, amelyre a kisvállalkozások beszállítóként ráépülhetnének. A kezdő vállalkozások között nagyon magas a kényszervállalkozók és az elsőgenerációs vállalkozók aránya, így a vállalkozói kultúra hiánya gátja lehet a vállalkozások fejlődésének. A helyzetet továbbsúlyosbítja, hogy a piacképes termékeket előállítani tudó vállalkozások ne találnak megfelelő számú, munkavállalásban motivált, szakképzett munkaerőt. A telekommunikációs infrastruktúra is csak részben kiépített. Többségében a városok és a nagyobb települések rendelkeznek csak szélessávú Internet kapcsolattal. Az önkormányzatok egy része helyi adómentesség biztosításától reméli a vállalkozások letelepedését, megerősödését. Barcs ipari parkkal, a községek egy része szabad iparterületekkel rendelkezik. Bár a középfokú oktatási intézményekben hagyománya van a szakmunkás képzésnek, de az intézményi képzés szakmastruktúrája jelenleg nem igazodik a gyorsan változó kereslet igényeihez. A vállalkozások számára fejlődési lehetőséget jelenthet a határ-menti elhelyezkedés, mely kedvez a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, erősödésének. A térségben az utóbbi 10 évben jelentősen nőtt a településeken a vállalkozók száma. Többségük azonban egyéni vagy családi mikro-vállalkozás, melyek az általános tőke és innováció hiány miatt kevésbé versenyképesek. A térség gazdaságában meghatározó szerepe a Barcs és Nagyatád városokban működő nagyobb vállalkozásoknak van. A községek többségében nem jöttek létre nagyobb létszámú foglalkoztatók. Néhány kivételtől eltekintve azonban, a térség jelentősebb vállalkozásai sem foglalkoztatnak főnél magasabb létszámot. A térségben jelenleg nincs olyan vállalkozás mely hivatalosan nagyvállalkozás kategóriába esne, a mikro-vállalkozások aránya pedig 70-80% között mozog. Térségünkben a vállalkozói kedv jelenleg stagnál. A meglévő vállalkozók megerősödését, illetve új befektetők térségbe települését gátolja a gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévő úthálózat rossz állapota, valamint a teherszállításhoz szükséges vasúti pályák elégtelen minősége. A vállalkozások egy jelentős részének piaci, piacszerzési, piacra jutási problémáik vannak. Ennek egyik oka, hogy a térségben nincs meghatározó jelentőségű „nagyfoglalkoztató” vállalkozás, amelyre a kisvállalkozások beszállítóként ráépülhetnének. A kezdő vállalkozások között nagyon magas a kényszervállalkozók és az elsőgenerációs vállalkozók aránya, így a vállalkozói kultúra hiánya gátja lehet a vállalkozások fejlődésének. A helyzetet továbbsúlyosbítja, hogy a piacképes termékeket előállítani tudó vállalkozások ne találnak megfelelő számú, munkavállalásban motivált, szakképzett munkaerőt. A telekommunikációs infrastruktúra is csak részben kiépített. Többségében a városok és a nagyobb települések rendelkeznek csak szélessávú Internet kapcsolattal. Az önkormányzatok egy része helyi adómentesség biztosításától reméli a vállalkozások letelepedését, megerősödését. Barcs ipari parkkal, a községek egy része szabad iparterületekkel rendelkezik. Bár a középfokú oktatási intézményekben hagyománya van a szakmunkás képzésnek, de az intézményi képzés szakmastruktúrája jelenleg nem igazodik a gyorsan változó kereslet igényeihez. A vállalkozások számára fejlődési lehetőséget jelenthet a határ-menti elhelyezkedés, mely kedvez a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, erősödésének. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A nemzetközi együttműködések kialakulását segíti az, hogy Barcson az ipari vásárnak már hagyománya van. A rendezvényen viszonylag nagy számban vesznek részt külföldi, elsősorban horvát kiállítók. A térség gazdaságfejlődésének alapja biztosított: mindkét statisztikai kistérség rendelkezik különféle gazdaságfejlesztési stratégiával, vállalkozásokat támogató programtervekkel. A gazdaság szereplői között kialakult összefogási hajlandóság, valamint az innovatív megoldások várhatóan elősegítik gazdaságfejlesztési stratégiai programok sikeres megvalósítását. A nemzetközi együttműködések kialakulását segíti az, hogy Barcson az ipari vásárnak már hagyománya van. A rendezvényen viszonylag nagy számban vesznek részt külföldi, elsősorban horvát kiállítók. A térség gazdaságfejlődésének alapja biztosított: mindkét statisztikai kistérség rendelkezik különféle gazdaságfejlesztési stratégiával, vállalkozásokat támogató programtervekkel. A gazdaság szereplői között kialakult összefogási hajlandóság, valamint az innovatív megoldások várhatóan elősegítik gazdaságfejlesztési stratégiai programok sikeres megvalósítását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység10 Vallással kapcsolatos tevékenység2 Sporttal kapcsolatos tevékenység23 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység43 Oktatással kapcsolatos tevékenység21 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 27 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A civil szervezetek nagyobb részt közös érdeklődésen alapuló tevékenységek szervezésére jöttek létre, többségük egyesületként működik. Létük több településen nem, vagy csak csekély mértékben érzékelhető. A szervezetek egy része érdeklődik a településfejlesztési célok megvalósítása iránt. Önkormányzati, jóléti, szociális feladat átvállalásában kevesen gondolkodnak. A térségben kis számban találhatók meg az olyan szolgáltató típusú egyesületek, alapítványok amelyek térségi, sőt megyei szinten is részt vesznek a gazdaságfejlesztésben, az esélyegyenlőség megteremtésében és a környezettudatos gondolkodás erősítésében. Ezek a szervezetek a különféle pályázati lehetőségek kihasználásával elérték, hogy a feladatellátásukhoz, működésükhöz infrastruktúrával, tárgyi-, technikai eszközparkkal rendelkeznek és főfoglalkozású munkavállalókat képesek foglalkoztatni. A teljesség igénye nélkül: Barcsi Vállalkozók Egyesülete: Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik. Irodát tart fenn Barcson, ahol aktuális hírekkel, pályázati információkkal, Internet hozzáféréssel, tárgyalóhelyiséggel, reklám és marketing tevékenységgel segíti tagjait. BARKA Alapítvány: Az ban megalapított magánalapítvány tevékenységét közhasznú formában jelenleg 12 fő alkalmazott segítségével látja el, melyek a következők: hátrányos helyzetű munkanélküliek számára komplex munkaerő- piaci szolgáltatások nyújtása, képzési, átképzési programok szervezése, tranzitfoglalkoztatás, házi segítségnyújtás szolgáltatás működtetése, pályázatkészítési tanácsadás, civil inkubáció. A civil szervezetek nagyobb részt közös érdeklődésen alapuló tevékenységek szervezésére jöttek létre, többségük egyesületként működik. Létük több településen nem, vagy csak csekély mértékben érzékelhető. A szervezetek egy része érdeklődik a településfejlesztési célok megvalósítása iránt. Önkormányzati, jóléti, szociális feladat átvállalásában kevesen gondolkodnak. A térségben kis számban találhatók meg az olyan szolgáltató típusú egyesületek, alapítványok amelyek térségi, sőt megyei szinten is részt vesznek a gazdaságfejlesztésben, az esélyegyenlőség megteremtésében és a környezettudatos gondolkodás erősítésében. Ezek a szervezetek a különféle pályázati lehetőségek kihasználásával elérték, hogy a feladatellátásukhoz, működésükhöz infrastruktúrával, tárgyi-, technikai eszközparkkal rendelkeznek és főfoglalkozású munkavállalókat képesek foglalkoztatni. A teljesség igénye nélkül: Barcsi Vállalkozók Egyesülete: Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik. Irodát tart fenn Barcson, ahol aktuális hírekkel, pályázati információkkal, Internet hozzáféréssel, tárgyalóhelyiséggel, reklám és marketing tevékenységgel segíti tagjait. BARKA Alapítvány: Az ban megalapított magánalapítvány tevékenységét közhasznú formában jelenleg 12 fő alkalmazott segítségével látja el, melyek a következők: hátrányos helyzetű munkanélküliek számára komplex munkaerő- piaci szolgáltatások nyújtása, képzési, átképzési programok szervezése, tranzitfoglalkoztatás, házi segítségnyújtás szolgáltatás működtetése, pályázatkészítési tanácsadás, civil inkubáció. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Sikeres hazai és EU-s (PHARE, HEFOP, ROP) pályázataik segítségével több munkahelyteremtő, gazdaság és közösségfejlesztő programot valósítottak meg. A rendelkezésükre álló erőforrások kihasználásával, széleskörű önkormányzati, vállalkozói és civil kapcsolatrendszerükkel a közös értékek és a kölcsönös érdekek mentén összefogva, képesek követhető modelleket kidolgozni és megvalósítani, ez által a térség munkaerő- piaci, gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában hatékonyan közreműködni. Dél Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete: A társadalmi szervezet 1991-ben alakult. Somogy megye egyik legnagyobb cigány kisebbségi gyűjtőszervezete. Sokrétű tevékenysége közül a legfontosabb az érdekképviselet-érdekvédelem, a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatás elősegítése, a szociális tevékenység, valamint kulturális és sportrendezvények szervezése. A szervezet óta folytat jogvédelmi tevékenységet alapítványi támogatással. A szervezet tagszervezeteinek száma több mint 50, tagsága meghaladja az 1000 főt. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület: Az egyesület önkéntes tagjai segítségével és pályázati források felhasználásával küzd a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás elterjedéséért. Sikeres hazai és EU-s (PHARE, HEFOP, ROP) pályázataik segítségével több munkahelyteremtő, gazdaság és közösségfejlesztő programot valósítottak meg. A rendelkezésükre álló erőforrások kihasználásával, széleskörű önkormányzati, vállalkozói és civil kapcsolatrendszerükkel a közös értékek és a kölcsönös érdekek mentén összefogva, képesek követhető modelleket kidolgozni és megvalósítani, ez által a térség munkaerő- piaci, gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában hatékonyan közreműködni. Dél Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete: A társadalmi szervezet 1991-ben alakult. Somogy megye egyik legnagyobb cigány kisebbségi gyűjtőszervezete. Sokrétű tevékenysége közül a legfontosabb az érdekképviselet-érdekvédelem, a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatás elősegítése, a szociális tevékenység, valamint kulturális és sportrendezvények szervezése. A szervezet óta folytat jogvédelmi tevékenységet alapítványi támogatással. A szervezet tagszervezeteinek száma több mint 50, tagsága meghaladja az 1000 főt. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület: Az egyesület önkéntes tagjai segítségével és pályázati források felhasználásával küzd a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás elterjedéséért. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,054 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,054 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 42,36742,04441,72541,60041,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 19% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 13% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 32% 6% 4% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A szövetség területén élő lakosság száma fő. A térség népsűrűsége napjainkban jelentősen elmarad az országos átlagtól (33,6 fő/km2, szemben az országos 108 fő/km2-tel). A népességi adatok vizsgálata során kiderül, hogy a térségben élők száma mind természetes, mind migrációs úton folyamatosan csökken. A lakosságszám fogyása természetes úton hasonló a régiós átlaghoz, a migrációs fogyás azonban magasabb. Az elmúlt évek alatt a falusi népesség aránya csökkenést, míg a városban élők száma stagnálást mutat. A falvakat a jómódúak és a magasabb képzettséggel rendelkezők hagyták el elsősorban. A népesség növekedése csak azon kivételes települések esetében tapasztalható, ahova a roma népesség tömegesen költözött, vagy költözik be. Súlyos probléma a térség legtöbb településén, hogy a fiatalok nagy része elhagyja otthonát, elsősorban a tanulás és a munkalehetőség miatt. A népesség átlagéletkora emelkedik, az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlik. A rendelkezésre álló adatok alapján, az időskorúak aránya a térség településein 19 % az összlakossághoz viszonyítva. Az idősek aránya több helyen kétszer-háromszor meghaladja a 15 évnél fiatalabb lakosságét (Barcsi Kistérségben ez a probléma 7 települést, a Nagyatádi Kistérségben ugyanez a probléma 4 települést érint különösen). Ahol fiatalosodás és népességnövekedés regisztrálható, ott azt nem a fejlődésből adódó bevándorlás, hanem a szociális problémákat tovább feszítő, többszörösen hátrányos helyzetű (képzetlen, elszegényedett) társadalmi csoportoknál bekövetkezett születésszám növekedés eredményezi. E csoportok jellemzője, hogy munkájukat elvesztették és megélhetésük gyakran egyetlen forrása a gyermekek számával összefüggő családi pótlék és szociális segély. A demográfiai folyamatok ilyen irányú folytatódása a szociális ellátó rendszerekre rendkívül nagy terhet ró. A szociális feszültségek enyhítése érdekében, a deviáns, lumpenesedő magatartásformák terjedésének megfékezése, az alacsony szintű iskolázottság, a nyomor és kilátástalanság állandósulásának elkerülése rendkívül fontos.Bár a közvélemény azt tartja, hogy a cigányság életmódja lényegesen eltér a társadalom többségétől, a szociológiai vizsgálatok ezt egyértelműen nem bizonyítják. A szövetség területén élő lakosság száma fő. A térség népsűrűsége napjainkban jelentősen elmarad az országos átlagtól (33,6 fő/km2, szemben az országos 108 fő/km2-tel). A népességi adatok vizsgálata során kiderül, hogy a térségben élők száma mind természetes, mind migrációs úton folyamatosan csökken. A lakosságszám fogyása természetes úton hasonló a régiós átlaghoz, a migrációs fogyás azonban magasabb. Az elmúlt évek alatt a falusi népesség aránya csökkenést, míg a városban élők száma stagnálást mutat. A falvakat a jómódúak és a magasabb képzettséggel rendelkezők hagyták el elsősorban. A népesség növekedése csak azon kivételes települések esetében tapasztalható, ahova a roma népesség tömegesen költözött, vagy költözik be. Súlyos probléma a térség legtöbb településén, hogy a fiatalok nagy része elhagyja otthonát, elsősorban a tanulás és a munkalehetőség miatt. A népesség átlagéletkora emelkedik, az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlik. A rendelkezésre álló adatok alapján, az időskorúak aránya a térség településein 19 % az összlakossághoz viszonyítva. Az idősek aránya több helyen kétszer-háromszor meghaladja a 15 évnél fiatalabb lakosságét (Barcsi Kistérségben ez a probléma 7 települést, a Nagyatádi Kistérségben ugyanez a probléma 4 települést érint különösen). Ahol fiatalosodás és népességnövekedés regisztrálható, ott azt nem a fejlődésből adódó bevándorlás, hanem a szociális problémákat tovább feszítő, többszörösen hátrányos helyzetű (képzetlen, elszegényedett) társadalmi csoportoknál bekövetkezett születésszám növekedés eredményezi. E csoportok jellemzője, hogy munkájukat elvesztették és megélhetésük gyakran egyetlen forrása a gyermekek számával összefüggő családi pótlék és szociális segély. A demográfiai folyamatok ilyen irányú folytatódása a szociális ellátó rendszerekre rendkívül nagy terhet ró. A szociális feszültségek enyhítése érdekében, a deviáns, lumpenesedő magatartásformák terjedésének megfékezése, az alacsony szintű iskolázottság, a nyomor és kilátástalanság állandósulásának elkerülése rendkívül fontos.Bár a közvélemény azt tartja, hogy a cigányság életmódja lényegesen eltér a társadalom többségétől, a szociológiai vizsgálatok ezt egyértelműen nem bizonyítják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Az alacsony jövedelemből élő nem roma családok életmódja, életkörülményei lényegében megegyeznek a hasonló jövedelemből élő roma családokéval. Tehát nem a cigány népesség, hanem a szegény népesség életmódja különült el a társadalom többi részétől. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 22% 17% 0% 95% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Turisztikai egyesület ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A Szövetség települései a 68-as számú főközlekedési útra – mint képzeletbeni tengelyre – szerveződtek. A főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton Nyugati végéig haladva, ott az M7-es autópályára csatlakozva jelenti a térség fő közlekedési kapcsolatát. A főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak,ez által a községek gazdasági fejlődésének komoly akadályát képezik. (A legszükségesebb felújítások ellenére, műszaki állapotuk folyamatosan romlik.) A térség keleti irányú kapcsolata a 6-os főút, mely Pécs-Budapest irányába jelent csatlakozási kapcsolatot. Aki a barcsi határátkelőhelynél a déli irányt választja, annak a horvátországi autópálya hálózatig 60 km-t, Zágrábig 160 km-t, az Adriai kikötőig pedig 350 km-t kell megtennie. Vasúti kapcsolattal a térségből összesen 11 település rendelkezik. A Gyékényes-Pécs és a Gyékényes- Budapest vasúti kapcsolatból, csak az utóbbi villamosított. Megemlítendő a Pécs-Bécs Intercity barcsi megállója, valamint a Somogyszob állomás Intercity, és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe.Helyi jelentőségű, inkább turisztikai célokat szolgál a Kaszó – Szenta közötti erdei kisvasút. A meglévő vasútvonalak állapotára jellemző, hogy alacsony teherbírásúak, a vasúti pályák, állomásépületek felújításra szorulnak. Leginkább használt tömegközlekedési eszköz az autóbusz, melynek üzemeltetését a Kapos Volán ZRt. biztosítja. Elsősorban a 11 zsáktelepülés problémája az autóbuszok járatsűrűsége, mivel e településekre naponta csak 2-3 autóbuszjárat közlekedik. A belterületi úthálózat csaknem teljes hossza szilárd burkolattal kiépített. Jelentős hiány mutatkozik a kerékpárutakból. Ezek fejlesztése elengedhetetlen, mert biztonságosabbá teszik a helyi közlekedést, javítják a környezetterhelési mutatókat, hozzájárulnak az idegenforgalmi adottságok jobb kihasználásához és alternatív program lehetőséget jelentenek a térségbe érkező vendégek számára. A felszíni kutakból nyert víz egy része erősen nitrátos, ezért emberi fogyasztásra nem mindenhol alkalmas. A Szövetség települései a 68-as számú főközlekedési útra – mint képzeletbeni tengelyre – szerveződtek. A főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton Nyugati végéig haladva, ott az M7-es autópályára csatlakozva jelenti a térség fő közlekedési kapcsolatát. A főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak,ez által a községek gazdasági fejlődésének komoly akadályát képezik. (A legszükségesebb felújítások ellenére, műszaki állapotuk folyamatosan romlik.) A térség keleti irányú kapcsolata a 6-os főút, mely Pécs-Budapest irányába jelent csatlakozási kapcsolatot. Aki a barcsi határátkelőhelynél a déli irányt választja, annak a horvátországi autópálya hálózatig 60 km-t, Zágrábig 160 km-t, az Adriai kikötőig pedig 350 km-t kell megtennie. Vasúti kapcsolattal a térségből összesen 11 település rendelkezik. A Gyékényes-Pécs és a Gyékényes- Budapest vasúti kapcsolatból, csak az utóbbi villamosított. Megemlítendő a Pécs-Bécs Intercity barcsi megállója, valamint a Somogyszob állomás Intercity, és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe.Helyi jelentőségű, inkább turisztikai célokat szolgál a Kaszó – Szenta közötti erdei kisvasút. A meglévő vasútvonalak állapotára jellemző, hogy alacsony teherbírásúak, a vasúti pályák, állomásépületek felújításra szorulnak. Leginkább használt tömegközlekedési eszköz az autóbusz, melynek üzemeltetését a Kapos Volán ZRt. biztosítja. Elsősorban a 11 zsáktelepülés problémája az autóbuszok járatsűrűsége, mivel e településekre naponta csak 2-3 autóbuszjárat közlekedik. A belterületi úthálózat csaknem teljes hossza szilárd burkolattal kiépített. Jelentős hiány mutatkozik a kerékpárutakból. Ezek fejlesztése elengedhetetlen, mert biztonságosabbá teszik a helyi közlekedést, javítják a környezetterhelési mutatókat, hozzájárulnak az idegenforgalmi adottságok jobb kihasználásához és alternatív program lehetőséget jelentenek a térségbe érkező vendégek számára. A felszíni kutakból nyert víz egy része erősen nitrátos, ezért emberi fogyasztásra nem mindenhol alkalmas. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítettségével megoldott. Probléma a hálózatok életkora miatt megjelenő vízminőség romlás és a hálózaton keresztül nyerhető ivóvíz magas vastartalma. A vezetékes szennyvízhálózat a 41 településből 19-ben kiépített. Teraszos-kazettás szennyvíz lerakó található Kutas, Lábod, Homokszentgyörgy, Segesd községekben, ahova azonban a falvak lakóházainál meglévő szikkasztók szennyvízének csak rendkívül kis hányada jut ki. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,8%. A vezetékes földgáz ellátás a 41 település 50%-ában biztosított. A telefonhálózat az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető, a szélessávú Internet használat azonban csak a települések mintegy 50 %-ában biztosított. A humáninfrastruktúra állapota jelenleg még kielégítő, de a kedvezőtlen demográfiai hatások veszélyeztetik jövőbeni teljeskörű elérhetőségét és minőségét. Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítettségével megoldott. Probléma a hálózatok életkora miatt megjelenő vízminőség romlás és a hálózaton keresztül nyerhető ivóvíz magas vastartalma. A vezetékes szennyvízhálózat a 41 településből 19-ben kiépített. Teraszos-kazettás szennyvíz lerakó található Kutas, Lábod, Homokszentgyörgy, Segesd községekben, ahova azonban a falvak lakóházainál meglévő szikkasztók szennyvízének csak rendkívül kis hányada jut ki. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,8%. A vezetékes földgáz ellátás a 41 település 50%-ában biztosított. A telefonhálózat az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető, a szélessávú Internet használat azonban csak a települések mintegy 50 %-ában biztosított. A humáninfrastruktúra állapota jelenleg még kielégítő, de a kedvezőtlen demográfiai hatások veszélyeztetik jövőbeni teljeskörű elérhetőségét és minőségét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %65% %71%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,773 ▪Község▪217 ▪Város▪12,007 ▪Község▪442 ▪Község▪677 ▪Község▪492 ▪Község▪824 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Babócsa Bakháza Barcs Bélavár Beleg Bolhás Bolhó Munkanél- küliség (%) ▪21.15% ▪19.86% ▪12.27% ▪14.29% ▪26.09% ▪20.63% ▪21.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪330,526 ▪278,251 ▪517,337 ▪230,037 ▪279,699 ▪227,187 ▪228,746 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.043 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.051 ▪0.000 ▪0.042 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,632 ▪Község▪1,032 ▪Község▪156 ▪Község▪407 ▪Község▪1,188 ▪Község▪837 ▪Község▪327 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Görgeteg Háromfa Heresznye Munkanél- küliség (%) ▪23.55% ▪18.59% ▪40.22% ▪10.92% ▪26.21% ▪17.47% ▪25.42% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪260,356 ▪336,267 ▪161,864 ▪269,180 ▪237,310 ▪351,885 ▪236,053 Magas** kat. (db/fő) ▪0.415 ▪0.000 ▪0.806 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪0.285 ▪0.000 ▪1.346 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,229 ▪Község▪675 ▪Község▪686 ▪Község▪292 ▪Község▪148 ▪Község▪436 ▪Község▪198 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Kaszó Kisbajom Komlósd Munkanél- küliség (%) ▪18.64% ▪29.87% ▪18.51% ▪21.27% ▪13.46% ▪30.99% ▪19.40% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪294,247 ▪119,769 ▪188,394 ▪258,317 ▪537,572 ▪183,583 ▪347,353 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.419 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,534 ▪Község▪2,146 ▪Község▪618 ▪Község▪613 ▪Község▪941 ▪Község▪172 ▪Község▪267 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kutas Lábod Lakócsa Nagykorpád Ötvöskónyi Péterhida Potony Munkanél- küliség (%) ▪12.87% ▪17.10% ▪24.37% ▪26.35% ▪17.97% ▪24.00% ▪19.88% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪305,944 ▪346,595 ▪260,173 ▪264,927 ▪306,243 ▪212,608 ▪270,484 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.560 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.011 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪211 ▪Község▪436 ▪Község▪296 ▪Község▪55 ▪Község▪2,751 ▪Község▪229 ▪Község▪1,754 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Rinyabesenyő Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Segesd Somogyaracs Somogyszob Munkanél- küliség (%) ▪35.86% ▪33.21% ▪15.31% ▪43.59% ▪11.35% ▪45.32% ▪13.17% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪86,672 ▪177,401 ▪342,031 ▪107,880 ▪331,977 ▪103,002 ▪429,272 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.037 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪613 ▪Község▪147 ▪Község▪702 ▪Község▪1,266 ▪Község▪239 ▪Község▪648 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szabás Szentborbás Szulok Tarany Tótújfalu Vízvár Munkanél- küliség (%) ▪23.60% ▪21.11% ▪18.27% ▪20.15% ▪20.31% ▪16.39% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪243,801 ▪239,350 ▪335,021 ▪303,916 ▪256,084 ▪381,482 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.025 ▪0.400

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 1/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Babócsa ▪„Alacsony jövedelmi szint és szociális feszültségek mely a nagy számú munkanélküliségből fakad” ▪Bakháza ▪„A lakosság számára nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra (szennyvíz, gáz, bekötőutak). Zsáktelepülés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település gyógyvízére(termálfürdő)és történelmi emlékeire alapozott turizmusfejlesztés” ▪„A környező erdőségek hasznosítása és a vadászturizmus fejlesztése”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 2/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Barcs ▪„A város az autópálya és a gyorsforgalmi útak hiánya miatt nem kedvez a vállalkozások letelepedésének” ▪Bélavár ▪„A munkahelyek hiánya miatt a településről folyamatos az elköltözés, ez által a lakosság átlagéletkora rohamosan nő (elöregedés)” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyógy és szelídturizmus fejlesztésére alapozott koncentrált munkahelyteremtés” ▪„A munkerő mobilitásának fokozása Nagyatád-Barcs-Nagykanizsa felé, ehhez a közlekedési lehetőségek adottak (vasút, közút egyaránt)”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 3/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Beleg ▪„Kedvezőtlen demográfiai helyzet: elöregedés, elvándorlás, szakképzetlen a munkaerő” ▪Bolhás ▪„Rosszak a közlekedési lehetőségek” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkanélküliek képzése, ezáltal a lakosság jövedelemtermelő képességének növelése és foglalkoztatottsági helyzet javítása” ▪„Mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatás növelése”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 4/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bolhó ▪„Folyamatosan emelkedő magas munkanélküliség, mely a helyi munkalehetőségek hiányából, illetve a munkaerő mobilizációs hajlandóságának hiányából ered” ▪Csokonyaviso nta ▪„A helyi munkalehetőségek hiánya miatt a településről elsősorban a képzett fiatalok vándorolnak el, melynek egyenes következménye az elöregedés, mely a szociáis ellátó rendszer számára nehéz terhet jelent” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelők és családi gazdaságok fejlesztése, innovációs hajlandóságuk növelése” ▪„A turisztikai adottságok jobb kihasználása: az országos hírnevű termálfürdő és a hozzá kapcsolódó üdülőtelep korszerűsítése,vendégmarasztaló programok, attrakciós porták létrehozása és fejlesztése”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 5/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Darány ▪„A meglévő aktív vállalkozások száma rendkívül alacsony, ez által a helyi munkalehetőségek száma is rendkívül kevés, melynek következtében a migráció folyamatosan emelkedik” ▪Drávagárdony ▪„Az aktiv vállalkozások hiányából eredően a fiatalok elköltöznek, ez által a település lakosságszáma folyamatosan csökken, a munkanélküliség pedig rohamosan növekszik” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A családi gazdaságokra és őstermelőkre alapozva a tradicionális mezőgazdálkodás fejlesztése: helyi termékek, illetve szolgáltatások piacra jutásának elősegítése korszerű humán és marketing eszközö felhasználásval” ▪„A közlekedési lehetőségek javításával, iletve a természeti adottságok turisztikai hasznosításával a zsáktelepülésből eredő hátrányok csökkenthetők”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 6/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávatamási ▪„A lakossági szolgáltatok-vállalkozások- hiánya (a foglalkoztatottak zöme a helyi időseket, illetve pszihiátriai betegeket ellátó közintézményben dolgozik)” ▪Görgeteg ▪„A lakosság számára nem érhető el a szennyvíz-, és vezetékes gáz hálózat” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Dráva folyóra és környzetére alapozott turizmusfejlesztés (vízi-,horgász-,természetjáró turizmusfejlesztés), illetve az ehhez kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, programok, attrakciók szervezése” ▪„Rinyatamási Kastély és hozzá tartozó park vonzerejének kihasználása”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 7/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Háromfa ▪„Helyi foglalkoztató vállalkozások hiánya” ▪Heresznye ▪„Elöregedő lakosság, helyi munkahelyek hiánya miatt a dolgozni akaró fiatal réteg elköltözik a településről” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kiváló horgász- és vadász turisztikai adottságokkal rendelkezik” ▪„Használaton kívüli ipartelep hasznosítása, vállalkozások betelepítése”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 8/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Homokszentg yörgy ▪„A munkanélküliségből adódó alacsony jövedelmi szint súlyos szociális problémákat eredményez a településen.” ▪Istvándi ▪„Halmozottan hátrányos helyzetű, rendkívül alacsony jövedelmi szinten élő, képzetlen, túlnyomó többségben roma népcsoporthoz tartozó lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő, jelenleg kihasználatlan, de jó adottságokkal rendelkező gazdasági épületek hasznosításával, alternatív jövedelemszerző programokkal a vállalkozási hajlandóság fokozása, illetve a meglévő vállalkozások megerősítése, tevékenységi körük kiszélesítése.” ▪„Alternatív munkaerőpiaci programok indításával a humánerőforrás fejlesztése, illetve a foglalkoztatási szint javítása (a komplex támogató,felzárkóztató,képzési, foglalkoztatási programok az önkormányzat és civil szféra szros együttműködését feltételezi).”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 9/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kálmáncsa ▪„A településen élők alacsony képzettségi szintje, mely részben az elöregedésnek és a képzettebb rétegek településről történő elvándorlásának következménye” ▪Kastélyosdom bó ▪„A munkahelyek hiányából eredően a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, a településről történő elvándorlás fokozódik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„a zsáktelepülési jelleg megszüntetése: útnyitás Szigetvár felé, mely a működő vállakozások mererősödését is segíti.” ▪„Alternatív jöveelemszerzést támogató programok beindításával a lakosság életszínvonalának növelése”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 10/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaszó ▪„Sok a burkolatlan földút, mely megnehezíti a közlekedést” ▪Kisbajom ▪„A helyi foglalkoztatók hiánya miatt magas a munkanélküliség, és alacsony a jövedelmi helyzet” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közösségi tér létrehozása a lakosság számára, ezáltal a népességmegtartó képesség javítása” ▪„A település esztétikus faluképére, és nyugodt környezetére alapozva falusi turizmus fejleszthető”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 11/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Komlósd ▪„Folyamatosan csökkenő lakosságszám mely a helyi munkalehetőségek hiányának és a migrációs fogyásnak következménye” ▪Kutas ▪„A cigányság foglalkoztatásának megoldása” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az agrárium fejlesztéséhez jó alapot teremtenek a vizonylag magas AK értékű földterületek,valamint a hozzáértő szakemberek” ▪„Meglévő helyi vállalkozásokra épülő munkahelyteremtés. Olyan mezőgazdasági növények termeszétse, melyeknek nagy a manuális munka igénye.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 12/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lábod ▪„Helyi foglalkoztatók alacsony száma” ▪Lakócsa ▪„Folyamatosan emelkedő munkanélküliség a vállalkozási aktivitás csökkenése következtében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Főútvonal melletti elhelyezkedés” ▪„Az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek jobb kihasznállása a kiforrott dinnyetermelési kultúrára és a nemzetiségi(horvát) hagyományokra alapozva”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 13/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykorpád ▪„A település magas munkanélküliséggel súlytott, melynek oka a helyi foglalkoztatók hiánya” ▪Ötvöskónyi ▪„Kedvezőtlen demográfiai adottságok: Alacsony iskolázottság, képzetlen munkaerő, nehéz szociális körülmények” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település alatt húzódó termálvíz-kincs felhasználása turisztikai és energetikai célokra” ▪„Meglévő hagyományokra alapozott helyi mezőgazdasági termékek (pl.: málna termesztés) előállítása és értékesítése”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 14/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Péterhida ▪„A vállalkozói aktivitás hiánya miatt a szolgáltatások nehezen elérhetők a lakosság számára, a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, a településről történő elvándorlás fokozódik.” ▪Potony ▪„A lakosságszám folyamatos csökkenése, melyet a munkahelyek hiányának következtében történő elvándorlás eredményez” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az érintetlen természeti környzetet, a temészeti szépségek, a csend és nyugalom kihasználására alapozva a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése” ▪„Alternatív jövedelemszerző és kulturális programok segítségel a lakosság életszínvoalának javítása, a nemzetiségi (horvát) indentitástudat fokozása.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 15/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rinyabesenyő ▪„A helyi foglalkoztatók hiánya következtében rendkívül magas a munkanélküliség” ▪Rinyaszentkir ály ▪„A lakosság számára nem érhető el a vezetékes gáz- és szennyvíz- hálózat” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Rinyabesenyő-Homokszentgyörgy út megépítésével a falu nem lenne tovább zsáktelepülés, a Pécs irányába átmenő forgalomra alapozva fejlődhet a község gazdasága.” ▪„A település jó horgász- és vadászturisztikai adottságokkal rendelkezik, melyek fejleszthetők”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 16/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rinyaújlak ▪„Csokonyavisontai Fürdőt a településsel összekötő 2,3 km hosszú aszfaltozott út hiánya” ▪Rinyaújnép ▪„A település elnéptelenedése, rendkívül alacsony jövedelmi szint” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Teljes kiépített infrastruktúra, káros hatásoktól mentes környezet, vállalkozóbarát faluvezetés” ▪„Összközművesített, olcsó telkek.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 17/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Segesd ▪„Az infrastruktúra nem teljeskörűen kiépített, a fő közlekesi csomópontoktól távolság esik a település. A vonalas település szerkezet következtében falun belül is nagyok a távolságok, és nincs mód egy központi tér kialakítására.” ▪Somogyaracs ▪„Munkanélküliség, Képzetlenek az emberek, Szociális problémák, Alacsony jövedelmi szint” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatási struktúra fejlesztése, különös tekintettel a biogazdálkodásra.” ▪„Olcsó ingatlanok, háborítatlan természeti környezet”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 18/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyszob ▪„A kis és középvállalkozások telephelyeinek infrastruktúra hiánya” ▪Szabás ▪„A helyi foglalkozatók hiánya miatt magas a munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó közlekedési feltételek (első sorban vasúti) és meglévő tertmelő infrastruktúra kihasználása” ▪„Tavakra és a Rinya patakra alapozva horgász turizmus fejleszthető”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 19/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentborbás ▪„A település perifériás helyzetéből adódóan nehezen megközelithető” ▪Szulok ▪„Helyi munkalehetőségek alacsony száma illetve szezonális jellege” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Dráva folyóra,valamint a nemzetiségi (horvát) hagyományokra alapozott turizmusfejlesztés” ▪„A vállalkozói aktivitás jobb kihasználása: a termálfürdő korszerűsítése magántőke bevonásával, turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, szolgáltatási struktúra szélesítése, valamint a meglévő német nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok turisztikai célra történő hasznosítása”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 20/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tarany ▪„A lakosság számára nem elérhető a szennyvízhálózat” ▪Tótújfalu ▪„Folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta, mely a település perifériás helyzetének és a munkaerő mobilitáshiányának együttes következménye” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vállalkozások letelepedésének az ösztönzése a foglalkoztatás növelése céljából” ▪„Utak korszerűsítése: a Dráva folyóhoz vezető út aszfaltozása megalaopzza a természeti és a falusi turizmus fejlődését”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 21/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vízvár ▪„Munkanélküliség, munkahelyek hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipar telepítése a vízbázisra. Drávai turizmus - ennek kiszolgálása”

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

69 68 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/” ▪„Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/” ▪„Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/” ▪„Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/” ▪„Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/” Fő fejlesztési prioritás ▪„Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/” 68 2 db 4 db 5 db 3 db 5 db 12,207,600 8,316,927 3,663,000 1,583,400 1,236,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db786,800

70 69 ▪A helyi humánerőforrás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Az infrastruktúra fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Allokált forrás (EUR) 184,000 12,023,600

71 70 ▪Programok, attrakciók ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szolgáltatások fejlesztése ▪Szálláshelyek fejlesztése ▪Turisztikai marketing fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Allokált forrás (EUR) 666,951 5,227,576 2,262, ,000

72 71 ▪Épített örökségek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése ▪Kulturális értékek megőrzése ▪Falufejlesztés ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Allokált forrás (EUR) 420, , ,000 1,737,000 1,080,000

73 72 ▪A helyi mezőgazdaság fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi erdőgazdálkodás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése ▪Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Allokált forrás (EUR) 964, , ,000

74 73 ▪Technológia fejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása ▪Telephelyfejlesztés ▪Piacrajutás segítése ▪Helyi vállalkozások humánerőforrás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Allokált forrás (EUR) 680,000 40, ,000 20, ,000

75 74 ▪Környezettudatosság erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 964,400 EUR – a(z) A helyi mezőgazdaság fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A természeti örökség megőrzése ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Fő fejlesztési prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Allokált forrás (EUR) 646,800 20, ,000

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

77 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 13% 9% 29% 7% 6% 13% 8% 0% 9% 5% 22% 34% 17% 3% 10% 3% 0% 6% 2% 40% 30% 20% 10% 0% 37% 0% 11% 15% 0% 22% 15% 0% 50% 0% 10% 0% 20% 0%

78 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzése, az infrastrukturális elemek fejlesztése. A pályázatok révén a vállalkozások modernizálódnak, az elmaradt és szükséges fejlesztések megvalósíthatók. A vállalkozások piacra jutásának segítése, a vásárokon való megjelenésének támogatásával és a marketing tevékenység ösztönzésével. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, szabványok átvétele.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzésével a vállalkozások fejlődnek. Nő a vállalkozások versenyképessége. Csökkenni fog az elvándorlás. Stabilabbá, fejlettebbé válnak a vállalkozások. Új vállalkozások alakulnak. 20 új munkahely jön létre. Élhetőbbé válnak a falvak és a város. Átlagot meghaladó mértékben növekednek a bérek. Növekedik a vásárló erő, ezáltal fejlődik a kereskedelem. Nőnek az önkormányzatoknál jelentkező adóbevételek, mely egyéb területek fejlesztését is lehetővé teszi.”

79 2 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A csak erdészeti szolgáltatással foglalkozók technológia fejlesztése. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, ideértve további gépek vásárlását. Az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. Az új technológiák alkalmazásával környzetbarát, és hatékonyabb módon művelni az erdőket.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásával az erdőtalaj, a megmaradt állomány és a növényzet védelme, optimális erdőtalaj és fejlődési folyamat biztosítása. Az erdészeti munkák szakszerű és időbeni elvégzése a biztonságtechnikai és ergonómiai szempontok figyelembevételével történik.”

80 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Szálláshely fejlesztés. ▪A meglévő, de felújításra, bővítésre szoruló, valamint az újonnan létrehozandó szálláshelyek többsége 4-10 férőhely kialakítására törekszik. Ezeket a helyben illetve a turisztikai attrakciók környezetében jelentkező igényeket kell kielégíteni. A tipikus falusi vendéglátás feltételeinek megteremtése a lakóterek és vizesblokkok kialakításával és korszerűsítésével, komfotr fokozatának emelésével érhető el. A fejlesztések során a helyi geotermikus adottságok kihasználását is ösztönözni kell.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szálláshelyfejlesztésekkel hazánk egyik legelmaradottabb, ugyanakkor természeti értékekkel bőségesen rendelkező térségében teremtünk meg a valós szükségleteket kielégítő turisztikai szálláshely fejlesztéseket. A fejlesztések révén színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, környezetbarát módon üzemeltetett szálláshelyek jönnek létre. Az egy főre jutó turisztikai bevétel és a foglalkoztatottság jelentősen növekszik.”

81 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„Telephely fejlesztés. ▪A vállalkozások telephelyeinek infrastrukturális bővítéseinek, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő technológiák modernizálásának ösztönzése, az optimális termelési színvonal elérése érdekében.” ▪„A vállalkozások működése gazdaságosabbá válik. Az így felszabaduló források segítségével további fejlesztések valósulnak meg. Ezáltal élénkül a települések gazdasági élete, új munkahelyek jönnek létre, ezáltal növekszik a térség népesség megtartó ereje.” 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

82 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Horgász-, lovas turizmus fejlesztése. A már meglévő és üzemelő szolgáltatások körének bővítése a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával pl. horgászkikötő, valamint komplex szolgáltatások (horgászat, szállás, ellátás) kialakításával. A lovasturisztikai szolgáltatás alapfeltételeinek biztosítása (állomány, telephely) mellett szükséges a nagyobb területek, útvonalak, megállóhelyek kialakítása is. Alternatív, fejlesztő (terápiás, gyógyászati) tevékenységek támogatása, mely kapcsolódik a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyturizmushoz /HPME 4681/. A fiatalok számára a lovas torna (voltige), mint (egyéni és csapat) sportolási lehetőség megteremtése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a bevétel és a foglalkoztatottsági szint emelkedése várható. A kínálati oldal folyamatos bővülése a megcélzott vendégkörök részéről egymást erősítő folyamatokat generál. Új gyógypedagógiai módszerek alkalmazhatók a rehabilitációs, a fejlesztő és nevelő munkában. Javulnak a résztvevők fizikai, pszichés és szociális készségei. A fejlesztésekkel, természeti értékeink megvédésével biztosítani tudjuk olyan életképes vállalkozások megerősödését, melyek valós igényeket elégítenek ki.”

83 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„Biogazdálkodás támogatása. Bio-organikus terméket előállító termelő beruházások támogatása- hagyományos mezőgazdasági termelésről átállás a biotermelésre (akár a hagyományos növényi kultúrák esetében is). Gyógy és fűszernövények termesztésének és piacra jutásának támogatása integrációs pontok kiépítésével (begyűjtés, átvétel, minőség-ellenőrzés, szaktanácsadás).” ▪„A bio-termelés mennyiségi, minőségi fejlődése, a kínálat bővülése. Új mezőgazdasági ág meghonosodása, a már folyamatban lévő termelés fejlődése, a rendelkezésre álló fizikai munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatása. A helyi feldolgozás megteremtésével tovább növekedik a hozzáadott érték és a jövedelem. A program hozzájárul a fenntartható környezeti fejlődéshez, a táj védelméhez.” 82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

84 83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Minta porta program. Mikro-térségenként egy vagy akár több olyan vendégudvart kell létrehozni, melyek a falusi emberek mindennapi életével, és a helyi hagyományokkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak és mutatnak be. Ilyenek lehetnek pl. állatsimogató-, gasztronómiai-, kézműves udvar, melyeket hálózatba kapcsolva térségbe látogatók számára mint alternatív program lehetőséget kell felkínálni /HPME 4694/. A vendégudvaroknak bevételt kell termelniük, ez által jövedelem kiegészítést biztosítanak a településeken gazdálkodó emberek számára.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A program önfoglalkoztató életmódra, kreativitásra és a vállalkozói szemlélet kialakítására ösztönöz, ez által megszünteti a kiszolgáltatottság érzését. Széles társadalmi bázist mozgat meg, célja a társadalmi együttműködés erősítése. A falvakban a mai korhoz igazodóan, olyan szolgáltatások jönnek létre, amelyek gazdasági erőforrást és léleképítő tevékenységet jelentenek. A vendégudvarok mintaként szolgálhatnak, mely által a falvakból történő elvándorlás és a hanyatlási folyamat megtörhető.” Szektor

85 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Erdei melléktermékek hasznosítása. Az erdei melléktermékek (gyógynövények, fűszernövények, gomba, makk, agancsok stb.) felvásárlására alkalmas gyűjtőhelyek létrehozása. Az ezen termékek átváteléhez, osztályozásához, csoportosításához, ideiglenes tárolásához szükséges gépek berendezések beszerzése. A termékek helyi feldolgozási lehetőségeinek megteremtése. A termékek kereskedelemi hálózatba juttatása, az értékesítéshez szükséges gönygyölegek, rakodó eszközök stb. beszerzésének támogatása.” ▪„A felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű melléktermékek fogyasztókhoz való eljutása. Foglalkoztatottság növekedése a romák körében. A hálózatosodás következtében a térségi üzleti, szakmai, emberi, kapcsolatok alakulnak ki.” 84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

86 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Pellet készítő üzemek létrehozása. A térségben fafeldolgozással és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásoktól felvásárolt és feldolgozott melléktermékből az energiatermelésben (fűtés) hasznosítható új alapanyag (pellet, apríték) gyártásának támogatása. Innovatív technológiák alkalmazása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat eredményeként az eddig nem hasznosított melléktermékekből létrejövő új, főként fűtési rendszerek által felhasználható alapanyag gyártásával és helyben történő felhasználásával nyert hőenergiával sikerül kielégíteni és fedezni több községben a közintézmények, iskolák, valamint a lakosság fűtéshez szükséges alapanyag (pellett) igényét. A helyben történő gyártási folyamatok munkahelyteremtő gazdaságélénkítő hatásúak.”

87 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„A településéken őstermelői vágóhidak kialakítása, ezekhez kapcsolódóan a meglévő elárusítóhelyek kihasználása /HPME 4876/, ahol nincs ott a vágóhídhoz kapcsolódóan annak kialakítása. A vágóhíddal nem rendelkező településeken a mozgó árusítás megszervezése. Az értékesítés megkezdésére, és kiterjesztésére egységes marketing terv kidolgozása.” ▪„A falun élő őstermelők számára a termelés biztonsága sokkal nagyobb lesz, a bevételekhez előbb, és biztonságosabban hozzájutnak, ezáltal ösztönzik az őstermelői réteg nagyobb számú megjelenését, ami a települések népesség megtartó képességét jó irányba mozdítja. Nő a jövedelem szerző lehetőségek száma a térség falusi lakossága számára, mérsékli a meglévő különbségeket a városokban lakókkal szemben.” 86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

88 87 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Közösségi, gazdasági célokat szolgáló nem védett épületek külső felújítása. A közösségi tevékenységnek teret adó művelődési házak, klubtermek, sportöltözők, könyvtárak és egyéb közösségi együttlétet biztosító, közösségi szolgáltatást nyújtó épületek felújításával élénkíteni a civil közösségek tevékenységét, megfelelő színteret nyújtva munkájukhoz. Javítani a közösségi szolgáltatások színvonalán az ellátás kulturált körülményeinek megteremtésével.” Megoldási javaslat ▪„Megélénkül a településeken a kulturuális, civil és közösségi élet. A mindennapokban fontossá válik az összetartozás érzése, erősödik az összetartó erő. Az épületek felújításával azok fenntartási költségei csökkennek. Nő a térségben élők komfortérzete, javul a települések népességmegtartó ereje.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Falukép javító program. ” Megoldási javaslat ▪„A települések külső megjelenésének javulása, a szolgáltatási körök bővítése hozzájárul a vonzerő növekedéséhez /HPME 4702/, az életszínvonal emelkedéséhez, a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordításához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A védelem alatt álló épületek (pl. templomok) külső-belső felújítása. Az épületekhez kapcsolódó zöldterületek fejlesztése, utak, sétányok kiépítése, helyreállítása /HPME 4885/. A kulturális örökség felújításával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos tervek készítése.” Megoldási javaslat ▪„A településkép javulása által /HPME 4768/ a turisztikai vonzerő növekedése, a természeti és kulturális örökség megőrzése által a helyi öntudat fejlődése várható /HPME 4702/.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Vállalkozói képzés indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók részére. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány a Rinya- Dráva Szövetség területén évente szervez és bonyolít le 3-3 vállalkozói alapismeretek tanfolyamot, órában vállalkozók és vállalkozni szándékozók részére. Egy tanfolyamon kb.: 10 hallgatóval számolunk (8- 12 között). A tanfolyam tematikája, az SMVK által akkreditált tematikához kötődik.” Megoldási javaslat ▪„A tanfolyamokat elvégzők megismerik a vállalkozáshoz leginkább szükséges vállalkozásalapítási, marketing, adózási, számviteli, üzleti terv készítési, kommunikációs ismereteket, így a vállalkozások stabilitása növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

93 92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A meglévő játszóterek felújításal, az új játszóterek létrehozása. A játszótérfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a településeken élők esélye mind a képességek kibontakoztatása, mind az egészség megtartása terén. Lehetőség biztosítása a gyermekeknek a szabadidő kulturált körülmények között való eltöltésére.” Megoldási javaslat ▪„A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája. A gyermekek fejlődési -mind mozgáskoordinációs, mind mentális képessége- lehetősége ugrásszerűen javul, így az alapszíntű oktatásban a lemaradások mérséklődnek, és meg is szűnnek azokhoz a gyermekekhez képest, akik mindezeket a lehetőségeket élvezhetik. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településeken élők komfortérzete, végső soron a települések lakosságmegtartó képessége.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

94 93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A meglévő nem iskolákhoz kapcsolódó sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló épületek külső felújításának támogatása, különös tekintettel a nem csak szezonális sport-tevékenységek ellátására kialakítandó és felújítandó létesítményeket. A felújított létesítményeket a lakosság minden korosztálya számára elérhetővé kell tenni.” Megoldási javaslat ▪„A felújított létesítmények kihasználtsága megnő. A helyi lakosság, különösen a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejük egy részét. Megerősödik a helyi közösség összetartozása. A lakosság többet sportol, az emberek egészségi állapota javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

95 94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Védett tájházak rekonstruálása, bemutató térré alakítása /HPME 5396/, közösségi célú hasznosítása. A hagyományos népi építészeti és kulturális értékek megőrzése. A népi kismesterségek fogásainak szervezett tanításához helyszín biztosítása /HPME 4734/, népi szokások bemutatása, kulturális rendezvények számára hagyományos környezet biztosítása (szüret, aratási ünnep, regölés, lucázás, lakodalmak, stb.) /HPME 4867/.” Megoldási javaslat ▪„A helyi hagyományok ápolása, az építészeti értékek fenntmaradása és megismerése. A térség turisztikai vonzerejének javulása, a helyi attrakciók számának növekedése /HPME 4694/, a közösségi öntudat erősödése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

96 95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Tanácsadó program indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók számára, Barcson és Nagyatádon az érintett településeken vállalkozásba kezdők, vállalkozást tervezők számára. A tanácsadó program keretében az érdeklődők megkapják a vállalkozás indításához szükséges információkat.” Megoldási javaslat ▪„Fontos, hogy felkészült vállalkozók legyenek a térségben. A tudás, az információ növeli a siker esélyét. Stabilabb, jól működő vállalkozások jönnek létre, melyek hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez, növelik a GDP-t, a foglalkoztatást. Az öt év alatt kb. 750 vállalkozni szándékozó kapja meg a szükséges információkat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

97 96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A térségi erdei iskolák kapacitásbővítésének és fűtéskorszerűsítésének támogatása. A lakó és kiszolgáló helyiségek felújítása. Új élményelemek, bemutatóterek kialakítása /HPME 4685/. Az infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó beszerzések támogatása. Minősített szakmai program készítésének támogatása /HPME 4694/.” Megoldási javaslat ▪„A támogatások eredményeképpen növekszik az erdei iskolák látogatottsága, ezáltal a fenntartó bevételei. Az erdei iskolát kiszolgálandó új munkahelyek jönnek létre. Közvetetten kedvező hatása van a kereskedelmi és vendéglátóiparban működő, esetleg létrejövő vállalkozások számára. A gyermekek környezettudatossága megerősödik /intézkedés 22/, a vidéki élet vonzóvá válik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

98 97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Olyan szabadidős rendezvények támogatása, melyek a település közösségi életében meghatározó szerepet töltenek be, elősegítik a térségi öntudat kialakulását. Javítják a települések életminőségét, és alternatívát nyújtanak a városi programokkal szemben. /HPME 4867/ A civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára támogatás nyújtása helyi rendezvények szervezésére, koordinációjára /4702/.” Megoldási javaslat ▪„A szabadidős program kínálat növekszik, a civil szervezetek tevékenysége kiteljesedik, a rendezvények színvonala jelentősen javul. Kialakul a helyi öntudat, erősödik a társadalmi összefogás, és nő a közösségi összetartás. A térségben élők elégedettsége nő, ezáltal javul a terület népesség megtartó képessége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

99 98 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/51 Kód: DD-92-SzF-B-04 Sorszám: 4763 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség közlekedés-földrajzi helyzete kedvezőtlen, az európai és magyar közlekedési folyósok elkerülik. A 68-as főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak, csak úgy, mint a települési belső utak. A zsáktelepülések helyzete a legrosszabb, a rossz közlekedés miatt a gazdaság perifériájára szorulnak. Az ilyen településeken élő emberek számára az alapszolgáltatások is nehezen érhetők el, és a munkaerőpiac kevés lehetőséget kínál. A térségben kevés a kerékpárút. Probléma/ lehetőség ▪A gyorsforgalmi úthálózatra való rácsatlakozás hiánya a logisztikai adottságok megszűnéséhez vezethet. Közvetlen autópálya kapcsolat hiányában a térség véglegesen perifériára kerülhet. Megoldási javaslat ▪Az M6-os autópálya megépítése és a 68-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá történő kiépítése. ▪A meglévő, de rossz burkolati állapottal rendelkező utak korszerűsítése, javítása, a térség belső és tranzitforgalmát javító útszakaszok építése (Homokszentgyörgy-Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy-Rinyabesenyő, Háromfa-Vízvár közötti összekötő útvonal kiépítése, Kálmáncsa bekapcsolása a 6-os főútba, stb.). ▪A települések belső úthálózatának felújítása. Kerékpárutak építése, azok hálózatba kapcsolása. ▪A peremhelyzet csökkentése lehetőséget ad a hazai és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásra. ▪A térség területén lévő utak rendezettebbé, az úthálózat sűrűbbé válik. Az új összekötő utak jelentősen rövidítik a szállítási és utazási távolságokat a végpontok között. Csökken a perifériás területek zártsága, ez által szélesedik kitörési lehetőségük. ▪A vonzóbb környezet hatására várhatóan emelkedik a térségbe látogató turisták száma, ezáltal a helyben termelt jövedelem növekszik, a népesség eltartó, megtartó erő is nagyobb lesz.

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret90000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/51 Kód: DD-92-SzF-B-04 Sorszám: 4763

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/51 Kód: DD-92-SzF-B-07 Sorszám: 4660 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az önkormányzatok alapvető feladata a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, és a szennyvízelvezetés és kezelés megoldása. Probléma/ lehetőség ▪A megépített rendszerek bővítése és korszerűsítése elengedhetetlen feladat. Egyrészt a fajlagos üzemeltetési költségek nagyon magasak, másrészt az amortizáció miatt a szennyvíztisztítás hatásfoka csökken, és megnövekedett környezetterhelést okoz. A vállalkozások számára megfelelő (minőségű) környezet megteremtésével, hozzájárul a település gazdasági versenyképességének javulásához. Megoldási javaslat ▪A Víztisztító rendszer komplex technológiai fejlesztésével, az ivóvízhálózat elavult elemeinek rekonstrukciójával, új kutak fúrásával a minőségi ivóvíz szolgáltatás biztosítása, a fajlagos működési és karbantartási költségek csökkentése. ▪A meglévő szennyvízrendszerek korszerűsítésével, és a fajlagos költségek csökkentésével elérhetővé tenni a szennyvízhálózatot a lakosság azon rétegeinek, amelyek a nagy anyagi megterhelés miatt nem tudták vállalni a többletköltséget. ▪A térség minden településén az elvárásoknak megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltató rendszer épül ki. ▪A szennyvízhálózatba csatlakozó háztartások száma növekszik, ezáltal az érintett területeken csökken a környezetterhelés. Javul az életminőség és a higiénés körülmények, mely csökkenti az elvándorlást. ▪A vállalkozások számára megfelelő minőségű környezet biztosításával, javul a települések gazdasági versenyképessége.

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 85% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/51 Kód: DD-92-SzF-B-07 Sorszám: 4660

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/51 Kód: DD-92-SzF-B-06 Sorszám: 4659 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A térség mezőgazdasági jellegéből adódóan a legtöbb településen működött valamilyen termelő szövetkezet. A szövetkezetek központi telephelyén található tárolóépületek, javítóműhelyek állapota erősen leromlott, viszont az alapinfrastruktúra mindenütt kiépült. Ma ezeknek a településeknek a legtöbbjén ezek a területek kihasználatlanul állnak, ahol mégis sikerült ezeket a telephelyeket működésben tartani, felújítani, ott a települési lakosság egy részének munka lehetőséget ad. Probléma/ lehetőség ▪A barnamezős infrastruktúra fejlesztésének egyik előnye, hogy nem von ki új területeket a gazdálkodásból, nem kell a közművesítést megoldani, habár ezek felújítása szükséges. Ezeknek a barnamezős területeknek a vissza- illetve bekapcsolása a térség gazdasági folyamataiba új munkahelyeket hozhat létre, valamint vonzó környezetet teremt a betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Megoldási javaslat ▪A településeken található barnamezős terület és környezetének megújítása. A területen található alapinfrastruktúra felújítása, az épületek felújítása gazdasági tevékenységre alkalmas állapotúra. A potenciális vállalkozói kör számára kedvezmények nyújtása a betelepedés első időszakában. ▪A beruházás eredményeként a településekre több mezőgazdasági, ipari vállalkozás települ be. Ennek eredményeként új munkahelyek teremtődnek, csökken a munkanélküliség, a településről való elvándorlás mértéke csökken. Élhetőbb településsé válik.

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 1. prioritás - A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megterem... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/51 Kód: DD-92-SzF-B-06 Sorszám: 4659

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/51 Kód: DD-92-SzF-B-08 Sorszám: 4661 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térséget sűrűn behálózza a Rinya-patak és ezernyi mellékága. A patak É-D irányból (Segesd-Böhönye) Barcs mellett folyik a Drávába, a patak hossza 60 km. A patak és mellékágának medrei számos településen keresztül folynak. Probléma/ lehetőség ▪A patak településeken található mellékágainak mederfalai megerősítésre és rekonstrukcióra szorulnak. A heves és hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű tavaszi-nyári esőzések következtében a patak kilép medréből és a települések utcáit, a megművelt földterületeket önti el. Megoldási javaslat ▪Bel és külterületi mederágak vízelvezető rendszereinek rendbetétele, ezáltal a víz okozta károk csökkentése. A csapadékvíz-elvezető hálózat kialakítása, rendbetétele. ▪A megerősített és felújított mederágak eredményeképpen csökken a települések belterületén csapadékos időszakokban a vízkiöntések száma. A patak menti megművelt földterületeket és ezáltal a temést nem veszélyezteti a kiáradó víz.

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/51 Kód: DD-92-SzF-B-08 Sorszám: 4661

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/51 Kód: DD-92-GF-A-09 Sorszám: 5390 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségre jellemző, hogy a mezőgazdasági területeket csak földutak kötik össze. Ezek állapota jelentősen leromlott, rossz időjárási körülmények esetén csak nehezen, vagy egyáltalán nem közelíthetők meg. Az út tükör része általában járhatatlan és az azt övező árkok funkciójukat már nem töltik be. Az erdőgazdálkodás infrastruktúrája sem követte a megváltozott tulajdoni és használati viszonyokat. A földutak mintegy 99 %-a önkormányzati tulajdonba került, a maradék pedig magántulajdonban van saját használatú út művelési ág megjelöléssel. Probléma/ lehetőség ▪A gazdálkodók az utak rossz állapota miatt nem mindig tudják időben elvégezni a szükséges mezőgazdasági és erdészeti munkákat (pl.: betakarítást), ami igen jelentős többletköltséget, bevétel kiesést okoz. Nem töltik be rendeltetésüket a mezőgazdasági és erdőgazdasági termékek szállítására, a termőföldek művelésére és a települések közötti személyforgalom bonyolítására alkalmatlanok. A földutak javítása nem megoldott. Megoldási javaslat ▪A külterületi földutak rendbetételére a termelés és lakossági közlekedés miatt szükség van. Az agrárlogisztikai szempontból kiemelkedően fontos, regisztrációs szám nélküli mezőgazdasági földutak pormentesítése, vagy szilárd burkolattal történő ellátása. Az erdészeti ágazathoz kapcsolódóan erdészeti feltáró utak építése, erdészeti rakodók létesítése, felújítása, szükség szerint az erdőtalajok védelmét szolgáló műtárgyak (pl.: vízmosáskötések) építése, felújítása. ▪Az infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javulását, a talajok védelmét és az eróziós károk csökkenését eredményezi. Kulturált és biztonságos földúthálózat kialakulása, amely alkalmas mind a termelő szféra és mind a közcél javára.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret48000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 75% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/51 Kód: DD-92-GF-A-09 Sorszám: 5390

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/51 Kód: DD-92-SzF-3-03 Sorszám: 5575 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: A helyi humánerőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben a termál- wellness és gyógyturizmus iránti kereslet folyamatosan nő. A turizmus alternatív formái (öko, falusi, természeti turizmus) felértékelődtek. Növekszik az aktív (kerékpáros, gyakogos, vízi) valamint a rendezvénytuizmus iránti igény. A szelíd turizmus (horgász, vadász, lovas) egyre népszerűbbé válik a szövetség területén. Ennek következtében a településeken egyéni kezdeményezések nyomán a vidéki vendégfogadás, vendéglátás csírái már kibontakoztak. Probléma/ lehetőség ▪A vendégfogadáshoz kapcsolódó feladatok minőségi ellátása nem megoldott, mert a vendégházak, panziók, különféle turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások munkaerő szükségletüket sok esetben csak képzetlen munkaerővel kénytelenek biztosítani. A felmerülő igények ellenére turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódóan sem iskolarendszerű sem munkaerő-piaci felnőttképzésekre eddig nem került sor. Megoldási javaslat ▪Vendéglátással, vendégfogadással foglalkozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése komplex szakmai előadássorozat keretében a BARKA Alapítvány szervezésében. A szakmai ismeretbővítés, kompetenciafejlesztés főbb területei:gazdasági, vállalkozásműködtetési, ügyviteli ismeretek, vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek, kommunikáció magyarul és idegen nyelven, helyi népművészet, népi kismesterségek, népszokások, falusi turizmus ismeretek, rendezvény-, programszervezés stb. A képzéseket évente szervezzük az egyes képzéseken résztvevők száma: 9-12 fő. A résztvevők az alapítvány által kiállított tanusítványt kapnak. ▪A szövetség területén a meglévő humánerőforrás fejlődése által a helyi vállalkozások szolgáltatásainak minőségi fejlesztése, versenyképességük növekedése,a turisztikai potenciál növekedése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztathatóság és az életminőség javulása.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret76000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága76000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Babócsa, Barcs, Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Darány, Homokszentgyörgy, Kutas, Lábod, Lakócsa, Rinyabesenyő, Segesd, Somogyszob, Szulok ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/51 Kód: DD-92-SzF-3-03 Sorszám: 5575

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/51 Kód: DD-92-SzF-3-02 Sorszám: 4662 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: A helyi humánerőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (SMVK) 1991 óta foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel. Barcson kívül Nagyatádon is rendelkezik képviselettel. A Rinya-Dráva Szövetség által érintett településeken kb.: 800 vállalkozással áll vagy állt a jelenlegi és az elmúlt időszakban kapcsolatban. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozni szándékozók és a kezdő vállalkozók a vállalkozás tudományát általában nem ismerik. Képzetlenségük gyakran súlyos pénzbe kerül nekik. Az SMVK akkreditált felnőttoktatási intézmény, amely saját akkreditált vállalkozói ismereteket oktató programmal rendelkezik. Megoldási javaslat ▪Vállalkozói képzés indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók részére. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány a Rinya-Dráva Szövetség területén évente szervez és bonyolít le 3-3 vállalkozói alapismeretek tanfolyamot, órában vállalkozók és vállalkozni szándékozók részére. Egy tanfolyamon kb.: 10 hallgatóval számolunk (8-12 között). A tanfolyam tematikája, az SMVK által akkreditált tematikához kötődik. ▪A tanfolyamokat elvégzők megismerik a vállalkozáshoz leginkább szükséges vállalkozásalapítási, marketing, adózási, számviteli, üzleti terv készítési, kommunikációs ismereteket, így a vállalkozások stabilitása növekszik.

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret66000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága66000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Barcs ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/51 Kód: DD-92-SzF-3-02 Sorszám: 4662

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/51 Kód: DD-92-SzF-3-04 Sorszám: 5573 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/ Intézkedés: A helyi humánerőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (SMVK) 1991 óta foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel. Barcson kívül Nagyatádon is rendelkezik képviselettel. A Rinya-Dráva Szövetség által érintett településeken kb.: 800 vállalkozással áll vagy állt a jelenlegi és az elmúlt időszakban kapcsolatban. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozni szándékozók nem rendelkeznek a vállalkozás indításához szükséges információk jelentős részével. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány irodahálózatában képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanácsadók vannak. Megoldási javaslat ▪Tanácsadó program indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók számára, Barcson és Nagyatádon az érintett településeken vállalkozásba kezdők, vállalkozást tervezők számára. A tanácsadó program keretében az érdeklődők megkapják a vállalkozás indításához szükséges információkat. ▪Fontos, hogy felkészült vállalkozók legyenek a térségben. A tudás, az információ növeli a siker esélyét. Stabilabb, jól működő vállalkozások jönnek létre, melyek hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez, növelik a GDP-t, a foglalkoztatást. Az öt év alatt kb. 750 vállalkozni szándékozó kapja meg a szükséges információkat.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret42000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 80% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Barcs ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/51 Kód: DD-92-SzF-3-04 Sorszám: 5573

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/51 Kód: DD-92-GF-B-02 Sorszám: 4681 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Térségünk a dél-dunántúli régió kiváló minőségű gyógyvizekben egyik leggazdagabb területe. A gyógyvizeket kedvező összetételük alapján számos betegségben gyógyászati céllal alkalmazzák. Kiváló mozgásszervi bántalmak, gerincbántalmak, valamint nőgyógyászati és gyulladásos betegségek gyógyítására. A fürdők többségében kisebb fejlesztésekkel, felújításokkal igyekeztek a szolgáltatás minőségén javítani. Probléma/ lehetőség ▪A térségi gyógyfürdők szolgáltatásai és látványvilága elmarad az országban újonnan létrejött fürdők vendégcsalogató szolgáltatásai mellett. A gyógyfürdők meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, új szolgáltatások (pl.: wellness) kialakításával a vendégkör bővíthető. Megoldási javaslat ▪A térségi termál- és gyógyfürdők medencéinek és vízfertőtlenítési rendszerének korszerűsítése. A meglévő kiszolgáló helyiségek épületeinek felújítása, szükség szerint újak építése, akadálymentesítés. Új élményelemek létrehozása és új szolgáltatások kialakításának támogatása. A fürdő marketing-arculatának kialakítása (logó, szlogen) és marketing tevékenységek támogatása. ▪A fejlesztések eredményeként növekszik a vendégek száma, mely a szálláshelyek minél jobb kihasználtságát, a vendéglátóhelyek forgalmának növekedésével jár. Ezen hatások eredményeképpen új munkahelyek teremtődnek a megnövekedett igények kiszolgálására.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/51 Kód: DD-92-GF-B-02 Sorszám: 4681

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/51 Kód: DD-92-GF-A-15 Sorszám: 4676 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turisztikai vonzerőt elsősorban a termálfürdők és a Dráva nyújtotta lehetőségek jelentik. A kínálat bővítéséhez szükséges és egyben lehetséges a szinte valamennyi településen meglévő természetes és mesterségesen kialakított horgásztavak hasznosítása. Jelenleg nagyon esetleges a megjelenő vendégek igényeinek kielégítése a hiányzó infrastrukturális feltételek miatt. A lovasturizmus alapfeltételei néhány településen (Barcs, Drávagárdony, Kaszó, Segesd) már megtalálhatóak. Probléma/ lehetőség ▪A Dráva part települései alkalmasak az egyedi vonzerővel rendelkező horgászturisztikai ajánlatok biztosítására. Az árterek és egyéb mesterséges tavak partjain megjelentek a vendégfogadás első létesítményei, ezek azonban nem jelentenek önállóan megfelelő vonzerőt. A horgász és lovasturizmus fejlődése a sokszínűbb kínálatot erősíti. Megoldási javaslat ▪Horgász-, lovas turizmus fejlesztése. A már meglévő és üzemelő szolgáltatások körének bővítése a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával pl. horgászkikötő, valamint komplex szolgáltatások (horgászat, szállás, ellátás) kialakításával. A lovasturisztikai szolgáltatás alapfeltételeinek biztosítása (állomány, telephely) mellett szükséges a nagyobb területek, útvonalak, megállóhelyek kialakítása is. Alternatív, fejlesztő (terápiás, gyógyászati) tevékenységek támogatása, mely kapcsolódik a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyturizmushoz /HPME 4681/. A fiatalok számára a lovas torna (voltige), mint (egyéni és csapat) sportolási lehetőség megteremtése. ▪A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a bevétel és a foglalkoztatottsági szint emelkedése várható. A kínálati oldal folyamatos bővülése a megcélzott vendégkörök részéről egymást erősítő folyamatokat generál. Új gyógypedagógiai módszerek alkalmazhatók a rehabilitációs, a fejlesztő és nevelő munkában. Javulnak a résztvevők fizikai, pszichés és szociális készségei. A fejlesztésekkel, természeti értékeink megvédésével biztosítani tudjuk olyan életképes vállalkozások megerősödését, melyek valós igényeket elégítenek ki.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/51 Kód: DD-92-GF-A-15 Sorszám: 4676

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/51 Kód: DD-92-GF-B-01 Sorszám: 4669 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Térségünk a Dél-Dunántúli régió kiváló minőségű gyógyvizekben egyik leggazdagabb területe. A gyógyvizekre kiépült a teljes körű és minőségi szolgáltatást nyújtó infrastruktúra. A térség gazdag erdőségekben, kisebb és nagyobb természetes vízfolyásokban (Dráva, Rinya ágak) és horgásztavakban, mely ökoturisztikai adottságok szintén megfelelő minőségű szolgáltatás-csomagokat kínálnak. Probléma/ lehetőség ▪A gyógyfürdői szolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan nem épültek ki megfelelő minőségű és vonzó program- csomagokat kínáló szálláshelyek. A térségbe pihenni és feltöltődni érkező vendégek számára európai színvonalú, közép- és magasabb kategóriájú szálláshelyek létrehozása, valamint a meglévők felújítása és kapacitásuk bővítése szükséges. Megoldási javaslat ▪A Barcson és Csokonyavisontán lévő, nem megfelelő minőségben szolgáltató szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése és férőhelyeinek bővítése vonzó program-csomagok kialakításával és azok magas színvonalú menedzselésével. A meglévő szálláshelyek felújítása mellett, új, magas komfort-fokozatú kisebb szállók, vendégmarasztaló panziók építése. ▪A meglévő szálláshelyek infrastruktúrája megújul, szolgáltatásainak köre bővül. A vonzó vendégváró környezet hatására egyre több turista érkezik a térségbe (vendégéjszakák száma növekszik). A szálláshelyek új szolgáltatásai munkahelyeket teremtenek, valamint a vendéglátói és kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások megerősödnek, újak jönnek létre.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/51 Kód: DD-92-GF-B-01 Sorszám: 4669

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/51 Kód: DD-92-GF-A-12 Sorszám: 4663 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A tervezési terület egészén, és a Duna-Dráva Nemzeti Park ide eső területein, a szálláshelyek választéka meglehetősen szűkös. A jelentkező szálláshely kereslettel szemben a kereskedelmi szálláshelyek kínálata erősen korlátozott. Csupán néhány település (Barcs, Csokonyavisonta) rendelkezik működő, megfelelő színvonalú szálláshellyel. A működő termál és gyógyfürdők üdülőterületein találhatóak ezek a max férőhelyes vendégházak, illetve a nagyobb befogadóképességű, lakókocsikat is fogadni tudó kempingek. Probléma/ lehetőség ▪A térségbe érkezők a meglévő programlehetőségeket esetleg 1 napig tudják igénybe venni, mivel a szálláslehetőség hiánya miatt elhagyják a térséget. A drávai viziturizmus dinamikus fejlődése a vízparti települések mindegyikén generálhatja a tervezett fejlesztések megvalósulását. A térségre jellemző, vadászturizmusra építő vállalkozások is biztosíthatják vendégeik helybeni ellátását. Megoldási javaslat ▪Szálláshely fejlesztés. ▪A meglévő, de felújításra, bővítésre szoruló, valamint az újonnan létrehozandó szálláshelyek többsége 4-10 férőhely kialakítására törekszik. Ezeket a helyben illetve a turisztikai attrakciók környezetében jelentkező igényeket kell kielégíteni. A tipikus falusi vendéglátás feltételeinek megteremtése a lakóterek és vizesblokkok kialakításával és korszerűsítésével, komfotr fokozatának emelésével érhető el. A fejlesztések során a helyi geotermikus adottságok kihasználását is ösztönözni kell. ▪A szálláshelyfejlesztésekkel hazánk egyik legelmaradottabb, ugyanakkor természeti értékekkel bőségesen rendelkező térségében teremtünk meg a valós szükségleteket kielégítő turisztikai szálláshely fejlesztéseket. A fejlesztések révén színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, környezetbarát módon üzemeltetett szálláshelyek jönnek létre. Az egy főre jutó turisztikai bevétel és a foglalkoztatottság jelentősen növekszik.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma28 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/51 Kód: DD-92-GF-A-12 Sorszám: 4663

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/51 Kód: DD-92-SzF-1-02 Sorszám: 5590 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A környezet adottságaira építő nevelés és oktatás területén egyre nagyobb szerepet kapnak az erdei iskolák. A térség nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A természeti sokszínűség, a fajok diverzitása különösen kedvező adottság, melyre eddig három erdei iskolát építettek (Sziágy-Nagysallér, Kisbajom, Somogyszob). Területileg ezek egymástól távol vannak és az alapszolgáltatások mellett, különféle programcsomagokat kínálnak. Probléma/ lehetőség ▪A gyermekek a mindennapi életük során alkalmazni tudják az elsajátított környezetvédelmi ismereteiket, megismerik az őket körülvevő természeti világot, annak működését és jelentőségét. Ezért az erdei iskoláknak olyan szakmai programot kell kínálniuk, melyek során új fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, valamint a téli hónapokban is kielégítő programot és szolgáltatásokat (fűtés, meleg víz) kell biztosítsanak. Megoldási javaslat ▪A térségi erdei iskolák kapacitásbővítésének és fűtéskorszerűsítésének támogatása. A lakó és kiszolgáló helyiségek felújítása. Új élményelemek, bemutatóterek kialakítása /HPME 4685/. Az infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó beszerzések támogatása. Minősített szakmai program készítésének támogatása /HPME 4694/. ▪A támogatások eredményeképpen növekszik az erdei iskolák látogatottsága, ezáltal a fenntartó bevételei. Az erdei iskolát kiszolgálandó új munkahelyek jönnek létre. Közvetetten kedvező hatása van a kereskedelmi és vendéglátóiparban működő, esetleg létrejövő vállalkozások számára. A gyermekek környezettudatossága megerősödik /intézkedés 22/, a vidéki élet vonzóvá válik.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Babócsa, Barcs, Darány, Kaszó, Kisbajom, Lábod, Somogyszob ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/51 Kód: DD-92-SzF-1-02 Sorszám: 5590

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/51 Kód: DD-92-GF-A-13 Sorszám: 4664 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A gyógyvizekre kiépült fürdők, szabadtéri strandok mellet és a Dráva mentén nincsenek megfelelő (alapvető) szolgáltatásokat nyújtó kempingek. Kempingek csupán Csokonyavisontán és Nagyatád városában találhatók. Kalandvágyó és természetszerető turisták körében nagyon népszerűek a nyári hónapokban a Drávai kenu túrák. Probléma/ lehetőség ▪A térségi gyógyvizek, strandok, a természeti környezet iránt érdeklődő azon turisták számára, akik szívesen sátoroznak a nyári hónapokban megfelelő minőségű és ellátórendszerrel működő kempingek kialakítása szükséges (hasonló színvonalon, mint a Nagyatádon található). A fiatalabb korosztály számára a közös pihenés, a közösségben eltöltött (tematikus) táborok megrendezésére ideális helyek a kempingek. Megoldási javaslat ▪A kempingezési lehetőségek szélesebb körű elterjesztése érdekében a kemping infrastruktúrájának minőségi fejlesztésének/kialakításának (vizesblokk, főző-helység, elektromos hálózat kiépítése, közösségi tevékenységekre alkalmas helység, kisebb kereskedelmi és vendéglátó egységek telepítésével) támogatása. ▪Európai színvonalú infrastruktúrával és szolgáltatásokkal ellátott kempingek kerülnek fejlesztésre. A Dráva mellett egy megfelelően kiépített kemping kialakítása. Új munkahelyek létrejötte, vendég-éjszakák számának növekedése.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/51 Kód: DD-92-GF-A-13 Sorszám: 4664

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/51 Kód: DD-92-GF-4-02 Sorszám: 4694 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Programok, attrakciók ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Rinya-Dráva Szövetség települései számos turisztikai szempontból figyelemre érdemes vonzerővel rendelkeznek. Ilyen a Dráva folyó, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a babócsai nárciszos, a barcsi ősborókás, a lábodi vidrapark, a kaszói Baláta- tó, az összefüggő erdőterületek, tórendszerek, helyi és műemlékvédelem alatt álló épületek, tájházak. A térség lakossága nyitott a vendégfogadásra. Az ágazat szereplőit kreativitás jellemzi. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai vonzerőt jelentő bemutatóhelyek program kínálata, a programok száma és színvonala a turistaforgalom növelése érdekében tovább bővíthető. A meglévőek nagy része átgondolásra, fejlesztésre szorul. A programgazdák nem rendelkeznek ehhez megfelelő szakértelemmel és pénzügyi forrással, de közreműködőek és összefogásra készek a fejlődés érdekében. Megoldási javaslat ▪A program kínálat gazdagítása a térségben meglévő kiemelt turisztikai vonzerők nevesítésével, igényes, színvonalas turisztikai rendezvények, programok szervezésével. A térség turisztikai vonzerejét erősíteni összehangolt programterv alapján, a bemutatóhelyekhez és a településekhez kapcsolódó rendezvények szervezésével. Elsősorban a minőségi, hagyományteremtő új rendezvények létrehozása, a meglévők minőségének javítása, előnyben részesítve a természetközeli, a helyi népi, építészeti és a gasztronómiai programokat. ▪A térségbe látogató turisták száma a megvalósítást követő két éven belül növekszik (+10%), az itt tartózkodás ideje megnő, a gazdagodó programkínálat növeli a vendégek elégedettségét, rajtuk keresztül a térség jó hírét. Többször is visszatérnek a kellemes élményeket, benyomásokat szerzett turisták. A térség gazdasága, vállalkozóinak bevétele növekszik, lakóinak önbecsülése nő.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/51 Kód: DD-92-GF-4-02 Sorszám: 4694

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/51 Kód: DD-92-GF-A-16 Sorszám: 4685 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Programok, attrakciók ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Rinya-Dráva Szövetség térsége számos feltárt, bemutatható turisztikai értékkel rendelkezik. Ezek egy része természeti, táji építészeti, népművészeti, hagyományőrző értéke ellenére nem jelenik meg bemutatható turisztikai látványosságként. Teszi mindezt annak ellenére, hogy turisztikai szempontból vonzónak minősül (Kisbajomi séták, Drávaparti esték, dél- somogyi malmok, Ötvöskónyi borút...). A látnivalók többsége minőségileg további fejlesztésre szorul (Barcsi ősborókás, Basakert, Vidrapark...). Probléma/ lehetőség ▪Csak részben átgondoltak az új attrakciók bemutatásához szükséges fejlesztési igények. Nem áll rendelkezésre elegendő forrás ezek turisztikai attrakciókká formálásához. A már meglévő programhelyek többsége rendelkezik fejlesztési elképzeléssel, amelyek megvalósításának finanszírozása megoldandó feladat. Megoldási javaslat ▪A térségbe érkező és az iránta érdeklődő turisták számára bemutatható, programsorba kapcsolható egyedi attrakciók, kiállító terek, múzeumok kialakítása, fejlesztése (Basakert, Vidrapark, vadászati kiállítás, Ötvöskónyi borút, falumúzeumok...). Olyan igényszintű új programhelyek, bemutatóhelyek létrehozása, a meglévők fejlesztése, melyek minőségi szolgáltatást biztosítva kínálnak programlehetőséget a turisták számára. Mindezek ösztönzéseként tervezési és fejlesztési források biztosítása. ▪Az új, bemutatható, igényes színvonalú turisztikai bemutatóhelyek, látványosságok száma (+3-5) ezzel együtt a térség turisztikai potenciálja növekszik. A meglévő, látogatható bemutatóhelyek minőségi színvonala javul. A térségbe érkező látogatók száma (+10%), a vendégek komfortérzete, és az itt- tartózkodási ideje növekszik. Elégedettségük javul, a turisztikai gazdasági ág bevétele és a térségben lakók önbecsülése nő.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/51 Kód: DD-92-GF-A-16 Sorszám: 4685

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/51 Kód: DD-92-GF-A-14 Sorszám: 5195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Programok, attrakciók ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Rinya-Dráva Szövetség területe turisztikai programok és ezekkel összekapcsolt tematikus táborok rendezésére, lebonyolítására minden tekintetben alkalmas környezetet biztosít. Vannak hagyományai a táborszerű, elsősorban ifjusági, de felnőtt programok szervezésének is ( barcsi zenei tábor, nyári gyermektáborok, Sziágyi Erdei Iskolai programok...). Az oktatási, kulturális intézményekben van hajlandóság ilyen programok szervezésére. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a megfelelő szervezeti, technikai hátteret, megfelelő komfortot biztosító táborhely, az igények a szervezett tábori programokat, lehetőségeket meghaladják. Pénzügyi forrás hiánya miatt így megvalósulatlan marad számos kezdeményezés. Megoldási javaslat ▪Táborok kialakításával, szervezésével tematikus programokon alapuló rendezvényszervezés, főként a térségben élő, vagy ideérkező ifjusági, de felnőtt korosztály számára is. E tevékenység támogatása, ösztönzése, összekapcsolása a térség kulturális értékeinek bemutatásával, igazodva a térség már meglévő kulturális, környezeti hagyományaihoz. ▪A táborszerű tematikus, szabadidős programok felkeltik egyes, a térség szempontjából fontos témák iránti érdeklődést, bemutatják értékeinket. Érdeklődéshez igazodó programot biztosítanak elsősorban az ifjusági korosztály számára, melyeken keresztül növekszik a szülőhelyhez való kötődésük, s a programok hasznos időtöltést, ismeretszerzést biztosítanak számukra.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/51 Kód: DD-92-GF-A-14 Sorszám: 5195

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/51 Kód: DD-92-GF-1-01 Sorszám: 4702 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/ Intézkedés: Turisztikai marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség számos, turisztikai szempontból bemutatható és érdeklődésre számottartó programhellyel, attrakcióval, hagyománnyal rendelkezik. Ilyen a Háromfai Bojli verseny, a Basakerti Nárciszünnep, a Kaszói Kisvasút napja, a Görgetegi Aratófesztivál, a Csokonyavisontai Kalács karnevál. Ezek látogatottsága, híre a térségbe érkező turisták számát tekintve csekély. Programkínálatuk összehangolt kiajánlása nem megoldott, időben nem koordinált. Az eseti híradások nem elégségesek a rendezvények népszerűsítéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A programgazdák nem tudják attrakcióikat megfelelően széles körben propagálni. Nincsenek utolérhető turisztikai információs helyek a térségben, ilyen helyként Tourinform iroda csak Nagyatád városában működik. A programok nem jutnak el a célközönséghez, időben nem kapcsolódnak egymáshoz. A marketing tevékenységben, a rendezvények összehangolásában nincsenek helyi kapcsolatok. Megoldási javaslat ▪A térség frekventált intézményeiben (művelődési házak, hivatalok), vendéglátóhelyein (éttermek, szálláshelyek), turisztikai programhelyein (Vidrapark, tájházak, múzeumok, strandok) információs pontok létrehozása, ahol a terület valamennyi turisztikai értékéről, programjáról, információ szerezhető. Összehangolt éves programnaptár készítése /HPME 4759, 4867/, mely időben és térben koordinálva mutatja be a térség turisztikai kínálatát. Turisztikai információs irodák kialakítása. Az eseti híradások nem elégségesek a rendezvények népszerűsítéséhez, ezért az akciócsoport arculatát tükröző, valamennyi település természeti, kultúrális értékeire épülő komplex marketing mix és promóciós eszközrendszer kialkításával kívánjuk ezt elérni. ▪A bemutatóhelyek, programhelyek kínálata ismertebbé válik, ezen keresztül látogatottságuk növekszik (+10%). Nő az ismert programkínálat választéka, mely növeli a turisták elégedettségét, segíti eligazodásukat. Összehangoltabbá és együttműködőbbé válik a térség programkínálata, mely az itt tartózkodási idő növekedésével is jár. A kapcsolt programkínálat javítja a programgazdák együttműködését.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/51 Kód: DD-92-GF-1-01 Sorszám: 4702

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/51 Kód: DD-92-SzF-A-27 Sorszám: 4812 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős nehézséget okoz a vidéki lakosságnak. Az alacsony jövedelmezőség, és a magas fenntartási költségek miatt a Rinya-Dráva Szövetség falvaiban nyújtott szolgáltatások sok esetben megszűntek, vagy rossz körülmények között, elavult eszközökkel, alacsony hatásfokkal működnek. Ennek következtében a falvakban élőknek más településekre kell menniük ezeknek a szolgáltatásoknak az elérésért, ez pedig csökkenti a falvak lakosságmegtartó erejét. Probléma/ lehetőség ▪Az integrált közösségi szolgáltató terek, és kulturális intézmények fejlesztésével megszüntethető az addigi szolgáltatásokat nyújtó intézmények széttagoltsága, ezáltal gazdaságosabbá tehető a szolgáltatások biztosítása. A szolgáltatások centralizációjával növelhető az azokhoz való hozzáférés lehetősége, a többszintű információ elérés hatékony biztosítása. Megoldási javaslat ▪Az integrált közösségi szolgáltató terek kialakításának támogatása. Ennek következtében emelhető a szolgáltatások színvonala, gyorsabbá, hatékonyabbá tehető azok eljuttatása a lakossághoz. ▪Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeként, csökken a vidéki településeken élők információkhoz jutásában fennálló hátránya, mert megvalósul az információ-szolgáltatók egy helyre való koncentrálódása. A térben elkülönülő szolgáltató helyek egy térbe hozásával, jelentősen csökkenthetőek a fenntartási költségek. Új szolgáltatások válnak elérhetővé.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma21 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/51 Kód: DD-92-SzF-A-27 Sorszám: 4812

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/51 Kód: DD-92-SzF-A-24 Sorszám: 4757 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Térségünket jellemzően alacsony lélekszámú fő alatti- kistelepülések alkotják. A többséget még sújtja, hogy zsáktelepülés, csak közúti kapcsolata van, bekötőúton közelíthető meg. Ezeket a falvakat, tanyás helyeket a szolgáltatások alacsony színvonala jellemzi, ezért jelentős hátrányba kerültek a nagyobb népességszámú településekhez képest. Probléma/ lehetőség ▪A kistelepülésen élők jelentős része kiszorult a munkaerő piacról, elöregedő népességgel, kevés gyermek születésével, jelentős szociális segélyezéssel küzdenek. Sok helyen nem megfelelő a közigazgatáshoz való hozzáférés, mert a székhelytelepülésen van a körjegyzőség. Az élelmiszer ellátás csak alap élelmiszerek tekintetében valósul meg. Hiányos az egészségügyi, és szociális ellátás, nincs közösségszervező erő. Megoldási javaslat ▪A falugondnoki szolgálatok korszerű gépjárművel való ellátása, valamint új szolgálatok létrehozása elősegíti a kistelepülésen élők életminőségének a javítását. A falugondnokok képzése elengedhetetlen feladat, hiszen sokrétű tevékenységük révén valósulhat csak meg a kistelepülésen élők esélyegyenlőtlenségének a mérséklése. Törekedni kell arra, hogy településenként két falugondnok foglalkoztatása valósuljon meg, ezzel nem csak az állandó ellátás biztosítható, hanem munkahelyeket is teremt. ▪A falugondnoki szolgálat fejlesztésével, és kiterjesztésével a hátrányos helyzetű szolgáltatás hiányos kistelepüléseken, és a tanyákon élők esélyegyenlősége nő, az ott élők életfeltételei javulnak, a közszolgáltatásokhoz hozzájutnak. A szociális, egészségügyi ellátást időben, és minőségben megkapják. A közösségfejlesztés szerves részét képezi, ezáltal a kistelepülések lakosságmegtartó ereje nő. Nem elhanyagolható, hogy a menetrend szerinti tömegközlekedéshez is bekapcsolódhatnak, ezáltal a munkához jutást is elő tudja segíteni.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/51 Kód: DD-92-SzF-A-24 Sorszám: 4757

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/51 Kód: DD-92-SzF-1-03 Sorszám: 4860 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kóbor állatokat befogadó és az azokat eltartó állatmenhelyek száma nem túl megfelelő, annak ellenére, hogy az elkóborolt, gazdátlan állatok száma évről évre növekedést mutat. Sajnos a társadalmunk egyre felelőtlenebb, sokan csak egy-két napra igényelné a kis kedvenceket, pár nap után a "megunt" állatok kikerülnek az utcákra, gazdátlanná válnak. Probléma/ lehetőség ▪Gondot okoz a kóbor állatok számának szaporodása, melyre az egyik lehetőség az állatok ivartalanítása lehetne. A probléma ezzel az, hogy egy műtéti beavatkozás kb. 18 e Ft-ba kerül. Az állattartók erre nem tudnak, vagy nem akarnak áldozni. Lehetőséget jelentenének azok az alapítványok, melyek ősszel, tavasszal az ivarzási időszakban ivartalanítási akciót szerveznek. Megoldási javaslat ▪Az állatmenhelyek számának növelése, vagy akár a meglévő menhelyek felújítása, kapacitás növelése mindenképp megoldást jelentene. A jelenleg működő állatmenhelyek alapítványként működnek, kevés forrással rendelkeznek, sokszor az állatok ellátása, etetése okoz problémát. Szükség van ezen alapítványok támogatására, hogy az általuk felvállalt és mindenki számára fontos feladatot el tudják látni. Megoldást jelenthetne az is, ha az ivartalanító műtéteket az állatmenhelyek tudnák ellátni, ehhez további forrást kellene számukra biztosítani. ▪Az állatmenhelyek támogatásával javulna azok helyzete, kapacitás növelésükkel több elkóborolt állatot tudnának befogadni, az esetlegesen szükséges ivartalanítási beavatkozásokkal a gazdátlan állatok száma nem növekedne.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/51 Kód: DD-92-SzF-1-03 Sorszám: 4860

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/51 Kód: DD-92-SzF-A-21 Sorszám: 4768 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Falufejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség falvaiban jelentős az egyesületek, közösségek száma. Nincsenek megfelelő közösségi terek, épületek programjaik, rendezvényeik, találkozásaik szervezésére.A közösségi szolgáltatást nyujtó épületek állapota is jelentősen leromlott. Probléma/ lehetőség ▪A civil közösségek tevékenység szervezésének gátja a megfelelő színvonalu, kulturáltságú közösségi terek, termek, épületek hiánya, mely gátolja tevékenységük kiteljesedését. A közösségi szolgáltatást nyújtó épületek, helyiségek állapota leromlott, így nem felel meg a kulturált ellátás, időtöltés elvárt követelményeinek. Megoldási javaslat ▪Közösségi, gazdasági célokat szolgáló nem védett épületek külső felújítása. A közösségi tevékenységnek teret adó művelődési házak, klubtermek, sportöltözők, könyvtárak és egyéb közösségi együttlétet biztosító, közösségi szolgáltatást nyújtó épületek felújításával élénkíteni a civil közösségek tevékenységét, megfelelő színteret nyújtva munkájukhoz. Javítani a közösségi szolgáltatások színvonalán az ellátás kulturált körülményeinek megteremtésével. ▪Megélénkül a településeken a kulturuális, civil és közösségi élet. A mindennapokban fontossá válik az összetartozás érzése, erősödik az összetartó erő. Az épületek felújításával azok fenntartási költségei csökkennek. Nő a térségben élők komfortérzete, javul a települések népességmegtartó ereje.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/51 Kód: DD-92-SzF-A-21 Sorszám: 4768

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/51 Kód: DD-92-SzF-A-28 Sorszám: 4885 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Falufejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településeinek általános fizikai megjelenése hanyatló képet mutat. A közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak, sok településen nincsenek olyan parkok, pihenőhelyek ahol a lakosság szívesen időzne. Helyi piacok hiányában a megtermelt termékek értékesítése magánházaknál történik. Probléma/ lehetőség ▪A falu arculatát meghatározó, központi épületek külső felújítása a települések vonzerejét növelik. A helyi piacok létesítése elősegíti a helyi lakosság, és a térségbe látogató turisták színvonalasabb ellátását. Megoldási javaslat ▪Falukép javító program. ▪A települések külső megjelenésének javulása, a szolgáltatási körök bővítése hozzájárul a vonzerő növekedéséhez /HPME 4702/, az életszínvonal emelkedéséhez, a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordításához.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma24 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/51 Kód: DD-92-SzF-A-28 Sorszám: 4885

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/51 Kód: DD-92-SzF-A-22 Sorszám: 4881 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Épített örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünk bővelkedik kulturális, épített értékekben. A települések önkormányzatainak, az egyházaknak értékeik (templomok, kastélyok, szobrok) megóvására és fejlesztésére nincs elegendő forrásuk. Sok helyen nincsenek határozott tervek a meglévő értékek hasznosítására, megújítására, összehangolt fejlesztésére sem. Probléma/ lehetőség ▪Az épített és kulturális örökség védelme, megújítása. Fontos lehetőség az építmények és a helyi örökség védelmének összehangolt fejlesztése és hasznosítása. Megoldási javaslat ▪A védelem alatt álló épületek (pl. templomok) külső-belső felújítása. Az épületekhez kapcsolódó zöldterületek fejlesztése, utak, sétányok kiépítése, helyreállítása /HPME 4885/. A kulturális örökség felújításával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos tervek készítése. ▪A településkép javulása által /HPME 4768/ a turisztikai vonzerő növekedése, a természeti és kulturális örökség megőrzése által a helyi öntudat fejlődése várható /HPME 4702/.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/51 Kód: DD-92-SzF-A-22 Sorszám: 4881

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/51 Kód: DD-92-SzF-A-23 Sorszám: 5396 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Épített örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség történelmi, néprajzi emlékekben, értékekben gazdag. Azonban mivel a népi építészet nagyon mulandó anyagokat, fát, rozsszalmát használt fel. A régi épületek mára már jó részt eltűntek, csak néhány épületet sikerült megmenteni, illetve újjáépíteni (Pl.: Vilma háza Somogyszob, Lábodi tájház, Lakócsa, Görgeteg stb.). Probléma/ lehetőség ▪Népi építészet fogalomkörébe tartozó épületek rossz műszaki állapotúak, állaguk leromlott, fennmaradásuk kétséges. Rossz állapotok miatt turisztikai értékük romlik, bemutathatóságuk, és egyéb közösségi célokra való használhatóságuk csökken. Megoldási javaslat ▪Védett tájházak rekonstruálása, bemutató térré alakítása /HPME 5396/, közösségi célú hasznosítása. A hagyományos népi építészeti és kulturális értékek megőrzése. A népi kismesterségek fogásainak szervezett tanításához helyszín biztosítása /HPME 4734/, népi szokások bemutatása, kulturális rendezvények számára hagyományos környezet biztosítása (szüret, aratási ünnep, regölés, lucázás, lakodalmak, stb.) /HPME 4867/. ▪A helyi hagyományok ápolása, az építészeti értékek fenntmaradása és megismerése. A térség turisztikai vonzerejének javulása, a helyi attrakciók számának növekedése /HPME 4694/, a közösségi öntudat erősödése.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/51 Kód: DD-92-SzF-A-23 Sorszám: 5396

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/51 Kód: DD-92-SzF-A-25 Sorszám: 4758 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben található településeken a 3-12 éves korosztály számára alkalmas játszóterek vagy nem léteznek jelenleg, vagy az EU előírásainak nem felelnek meg, elavultak, balesetveszélyesek. A meglévő játszótereket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, 2008 év végéig vagy fel kell újítani, vagy meg kell szűntetni. Probléma/ lehetőség ▪Jelen körülmények miatt a településen élő gyerekek, és szüleik számára nincs olyan közösségi tér, ahol gondtalanul lehetne játszani, e közben a szülőknek összejönni, beszélgetni, közösséggé formálódni. Az ilyen, és ehhez hasonló közösségi terek hiánya miatt széthullik a helyi társadalom, romlik a lakosság egészségi állapota, a településnek csökken a lakosságmegtartó képessége. Megoldási javaslat ▪A meglévő játszóterek felújításal, az új játszóterek létrehozása. A játszótérfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a településeken élők esélye mind a képességek kibontakoztatása, mind az egészség megtartása terén. Lehetőség biztosítása a gyermekeknek a szabadidő kulturált körülmények között való eltöltésére. ▪A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája. A gyermekek fejlődési -mind mozgáskoordinációs, mind mentális képessége- lehetősége ugrásszerűen javul, így az alapszíntű oktatásban a lemaradások mérséklődnek, és meg is szűnnek azokhoz a gyermekekhez képest, akik mindezeket a lehetőségeket élvezhetik. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településeken élők komfortérzete, végső soron a települések lakosságmegtartó képessége.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/51 Kód: DD-92-SzF-A-25 Sorszám: 4758

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/51 Kód: DD-92-SzF-A-26 Sorszám: 4809 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kisebb települések népessége az elmúlt évtizedekben jelentősen megfogyatkozott, főként a fiatal korosztály számára nem kínál vonzó életkörülményeket. A szabadidő hasznos és aktív eltöltésére nincsenek, vagy nem megfelelő állapotban vannak a községek sportlétesítményei. Probléma/ lehetőség ▪A fiatalabb népesség számára fontos, hogy lakóhelyén megfelelő kulturális, közösségi és sportlehetőségeket találjon. A sportnak az egészséges életmódra nevelés mellett, személyiségfejlesztő szerepe is van. A közösségben való sportolás élményéhez elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő minőségű kiszolgáló létesítmények, a meglévő létesítmények infrastrukturális felújítása, új sportolási lehetőségek megteremtése. Megoldási javaslat ▪A meglévő nem iskolákhoz kapcsolódó sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló épületek külső felújításának támogatása, különös tekintettel a nem csak szezonális sport-tevékenységek ellátására kialakítandó és felújítandó létesítményeket. A felújított létesítményeket a lakosság minden korosztálya számára elérhetővé kell tenni. ▪A felújított létesítmények kihasználtsága megnő. A helyi lakosság, különösen a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejük egy részét. Megerősödik a helyi közösség összetartozása. A lakosság többet sportol, az emberek egészségi állapota javul.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/51 Kód: DD-92-SzF-A-26 Sorszám: 4809

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/51 Kód: DD-92-SzF-4-03 Sorszám: 4759 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/ Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, melyek történelmi, néphagyományi, gasztronómiai emlékeket őriznek. Számos civil szervezet tevékenysége szerveződött a helyi hagyományok őrzésére ápolására. (Hölgykoszorú klub, nyugdíjas klubok, legény egylet…) Probléma/ lehetőség ▪A rohanó, stresszes mindennapok során sajnos egyre kevésebb hangsúlyt kap a közösségi élet, a szabadidő társaságban való eltöltése, egyre kevesebb idő jut a kikapcsolódásra, a kisebb jelentőségű rendezvények látogatására. Megoldási javaslat ▪Olyan szabadidős rendezvények támogatása, melyek a település közösségi életében meghatározó szerepet töltenek be, elősegítik a térségi öntudat kialakulását. Javítják a települések életminőségét, és alternatívát nyújtanak a városi programokkal szemben. /HPME 4867/ A civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára támogatás nyújtása helyi rendezvények szervezésére, koordinációjára /4702/. ▪A szabadidős program kínálat növekszik, a civil szervezetek tevékenysége kiteljesedik, a rendezvények színvonala jelentősen javul. Kialakul a helyi öntudat, erősödik a társadalmi összefogás, és nő a közösségi összetartás. A térségben élők elégedettsége nő, ezáltal javul a terület népesség megtartó képessége.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/51 Kód: DD-92-SzF-4-03 Sorszám: 4759

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/51 Kód: DD-92-GF-A-02 Sorszám: 4640 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség mezőgazdasági termelésében meghatározó a szántóföldi gazdálkodás aránya. Legnagyobb a búza és a kukorica, illetve a takarmánynövények vetésterülete. Második helyen az olajos növények állnak. A gazdaságok többsége az intenzív gazdálkodás irányába fordult. A térségben az állattartás mérete napjainkra összezsugorodott. Az egyéni és családi gazdaságok többsége vegyes gazdálkodást folytat, többen foglalkoznak szarvasmarha, sertés és baromfi tenyésztésével. Jellemző, hogy az állattartó telepeken a tartástechnológia fejlesztésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪A termelésben használt gépek és berendezések elavultak, különösen a betakarítás utáni fázis (tárolás, szárítás) szorul további beruházásokra. A géppark állagmegóvását segítő, az agrokemikáliák előírások szerinti tárolását biztosító, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javításához kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása szükséges. Megoldási javaslat ▪Környezetvédelmi szempontból ésszerű, költséghatékony és energiatakarékos új gépek beszerzése, tárolási (termény, gép, műtrágya) és szárítási technológiák kiépítése és fejlesztése, a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeit javító épületek, közösségi létesítmények (öltözők, vizesblokk, melegedő, stb.) építése, a meglévők korszerűsítése. ▪A versenyképesség és a környezetterhelési mutatók javulása, a talajterhelés csökkenése, a mezőgazdaságban dolgozók munkakörülményeinek javulása. A vonzóbb munkafeltételek hatására várhatóan mind többen szívesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mely hozzájárul a vidéki népesség megtartásához.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/51 Kód: DD-92-GF-A-02 Sorszám: 4640

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/51 Kód: DD-92-GF-A-01 Sorszám: 4634 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az egészséges táplálkozás, a kemikáliktól mentes organikus élelmiszerek, biotermékek, gyógy és fűszernövények iránti érdeklődés világszerte fokozódik. Ezt felismerve egy több gazdaság foglalkozik biotermék előállításával (pl. Babócsa településen). E termékek nemzetközi kereskedelme piaci korlátozástól mentes, ezért jó hordozói lehetnek a fejlett piacok mezőgazdasági árucikkekkel való meghódításának. Probléma/ lehetőség ▪A térség magas munkanélküliségi rátája lehetővé teszi a nagyobb kézimunkát igénylő termékek előállítását is. A bio- organikus termékek előállításánál figyelembe kell venni az azonos érdekkörbe tartozó rétegek önszerveződésen alapuló szövetkezési formáit, ki kell alakítani a térségi arculatot tükröző termékskálát és az ehhez kapcsolódó minőségi mutatókat. Megoldási javaslat ▪Biogazdálkodás támogatása. Bio-organikus terméket előállító termelő beruházások támogatása- hagyományos mezőgazdasági termelésről átállás a biotermelésre (akár a hagyományos növényi kultúrák esetében is). Gyógy és fűszernövények termesztésének és piacra jutásának támogatása integrációs pontok kiépítésével (begyűjtés, átvétel, minőség-ellenőrzés, szaktanácsadás). ▪A bio-termelés mennyiségi, minőségi fejlődése, a kínálat bővülése. Új mezőgazdasági ág meghonosodása, a már folyamatban lévő termelés fejlődése, a rendelkezésre álló fizikai munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatása. A helyi feldolgozás megteremtésével tovább növekedik a hozzáadott érték és a jövedelem. A program hozzájárul a fenntartható környezeti fejlődéshez, a táj védelméhez.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Babócsa, Darány, Kutas, Lábod, Segesd ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/51 Kód: DD-92-GF-A-01 Sorszám: 4634

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/51 Kód: DD-92-GF-A-03 Sorszám: 4644 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a növénytermesztéssel (beleértve a kertészeti tevékenységet is), állattenyésztéssel, illetve vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozások általában családi összefogással működnek. A gazdálkodás során termelési költségeik gyakran elérik, vagy akár meg is haladják az értékesítésből származó bevételeiket ezért pénzügyi helyzetük kedvezőtlen. A termelés bővítéséhez szükséges tőke megszerzésére kevés lehetőségük van. Probléma/ lehetőség ▪Az agrárvállalkozások jelentős része likviditási problémákkal küzd. A helyzetet tovább rontja az is, hogy az egyéni és családi gazdaságok munkaerejének életkor szerinti összetétele kedvezőtlen. A gazdaságok vezetői között sok a 45 év feletti. A fiatal, dinamikus, innovációra képes, kezdő vállalkozások elindításához, illetve a már működő gazdaságok átvétele esetén a termelés bővítéséhez tőke, vagy hitel szükséges. Megoldási javaslat ▪A fiatal,18-40 év közötti középiskolai szintű mezőgazdasági végzettséggel rendelkező, gazdálkodni akaró természetes személyek gazdaságának elindításához, gazdaság átvételéhez, a fejlesztésekhez szükséges vissza nem térítendő jövedelemtámogatás, vagy kamattámogatás illetve a kettő kombinációjának biztosítása. ▪A mezőgazdasági munkaerő életkor szerinti megoszlásának javulása és az új vállalkozások (10 db) létrejötte által a mezőgazdasági tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, a térség jövedelemtermelő, ez által népességmegtartó képességének javulása.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/51 Kód: DD-92-GF-A-03 Sorszám: 4644

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/51 Kód: DD-92-GF-2-01 Sorszám: 2028 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl. Kutas, Ötvöskónyi, Segesd) nagy hagyománya van a bogyósgyümölcs (pl. málna, eper, ribiszke, áfonya) termesztésének. A kézimunkaerő igényes növénytermesztés számos családnak adott megélhetést, illetve jövedelem kiegészítést. Korábban a Nagyatádon működő konzervgyár vásárolta fel az előállított nyersanyagot. A piaci igények ellenére az alacsony felvásárlási árak miatt azonban egyre kevesebb magántermelő és őstermelő foglalkozik bogyósgyümölcs, termesztett gyógy és fűszernövény termesztésével. Probléma/ lehetőség ▪A bogyósgyümölcs termesztés hagyományainak helyreállítása. Új felvásárlói piacok keresésével, a felvásárlási árak növelhetők, amely számos családnak ad munkaalkalmat és megélhetést. Megoldási javaslat ▪Felvásárló hálózat létrehozásának támogatása a magántermelők között. A felvásárló központok létrehozása és technológia fejlesztése. A kézimunka igényes kertészeti kultúrák termesztésének és értékesítésének összehangolása. Felvásárló rendszerek kialakítása. ▪Korszerű, termelékeny, minőségi árut biztosító ültetvények, piachoz igazodó áruszerkezet, kiszámíthatóbb jövedelem. A kiszolgáltatott felvásárló rendszer megszűnése. A nagy kézimunka igényű mezőgazdasági termékek előállítása csökkenti a magas munkanélküliségi rátát. Lehetőség a népesség helyben tartására.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Babócsa, Barcs, Beleg, Csokonyavisonta, Darány, Kutas, Lakócsa, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/51 Kód: DD-92-GF-2-01 Sorszám: 2028

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/51 Kód: DD-92-GF-A-04 Sorszám: 4647 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi erdőgazdálkodás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A termőföldek tulajdonváltását követően az erdészeti ágazatot különösen súlyosan érinti a tőkeellátottság, és a megfelelő eszközök hiánya, aminek következtében romlott a meglévő gépállomány és egyéb eszközök, valamint az alkalmazott technológia, ezért korszerűsítésre, bővítésre szorul. Szükséges az erdőgazdálkodási terveken alapuló fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák támogatása (pl. nyesés, ápolás, gyérítés és tisztítás), melyek hozzájárulnak az erdők gazdasági értékének növeléséhez, javítják a faanyag minőségét és mennyiségét. Probléma/ lehetőség ▪Speciális erdészeti gépek támogatására eddig nem nyílt lehetőség, sem az erdőgazdálkodói termelők, sem az erdőgazdálkodói szolgáltatók (fakitermelők, erdőművelők) körében. Megoldási javaslat ▪A csak erdészeti szolgáltatással foglalkozók technológia fejlesztése. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, ideértve további gépek vásárlását. Az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. Az új technológiák alkalmazásával környzetbarát, és hatékonyabb módon művelni az erdőket. ▪Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásával az erdőtalaj, a megmaradt állomány és a növényzet védelme, optimális erdőtalaj és fejlődési folyamat biztosítása. Az erdészeti munkák szakszerű és időbeni elvégzése a biztonságtechnikai és ergonómiai szempontok figyelembevételével történik.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Babócsa, Barcs, Bolhás, Csokonyavisonta, Darány, Görgeteg, Háromfa, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kaszó, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaújlak, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Tarany, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/51 Kód: DD-92-GF-A-04 Sorszám: 4647

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/51 Kód: DD-92-GF-A-08 Sorszám: 5198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: A helyi erdőgazdálkodás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Dráva folyó menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger, stb.), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác, stb.), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magántulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak a térségben régen is és ma is nagy a szerepe. Probléma/ lehetőség ▪A Belső-somogyi homokvidék vonulatában jelentős szántó és legelő található, melyek a mezőgazdaság számára küszöb alatti értékűek. Ugyanakkor a gyepek jelentős része elcserjésedett a legeltetés hiánya miatt. Ezen területek mezőgazdasági hasznosítása csak jelentős ráfordítással és gazdaságtalanul végezhető. Megoldási javaslat ▪Az erdőterületek bővítése a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek beerdősítésével lehetséges, melyekhez szakvéleményt és pályázatot kell készíteni. A szükséges dokumentációk elkészítése és tulajdonosokhoz történő eljuttatása jelenti a megoldást a hármas funkciójú (gazdasági, védelmi, közjóléti) erdőterületek bővítésére. Tovább lehet ösztönözni az erdőtelepítést a birtokhatárok azonosításához, és az erdősítendő területek kitisztításához rendelt forrásokkal. Az erdőtelepítések kivitelezése és ápolása EMVA forrásból történik. Az erdőterületek megtartása és bővítése jelentős szerepet kell, hogy kapjon a térség népesség megtartásában, a foglalkoztatási szint növelésében, valamint a földterületek gazdaságos, racionális hasznosításában. ▪Az erdővagyon gyarapítása (a meglévő erdőterületekhez újak csatolása), optimális fafaj összetétel kialakulása. Az erdőművelés alá bevont területek hasznosításának optimalizálása, állandóan megújuló erőforrások biztosítása. Igényeknek megfelelő telepítési struktúra kialakulása. Az erdőterületek növekedése felváltja a monokultúrás, intenzív mezőgazdasági területeket, és a biodiverzivitás szempontjából fontos élőhelyek alakulnak ki. Az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos uniós kötelezettségek betartásának elősegítése.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Az erdők gazdasági értékének javítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/51 Kód: DD-92-GF-A-08 Sorszám: 5198

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/51 Kód: DD-92-GF-A-06 Sorszám: 4651 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A települések gazdasági életében a falusi turizmus érezteti kedvező hatását, a turisztikai célú szolgáltatások mennyisége az igényekhez képest nagyon kevés. A falvak környezete rendezett, sok olyan épület van, amelyeknek új funkciót lehetne adni. Vannak helyi élelmiszertermékek (pl. méz, lekvár, savanyúság), vannak létező életben tartott népi hagyományok (pl. fafaragás, fazekasság, kosárfonás, szövés), léteznek olyan egyesületek (pl. vízitúra egyesület), amelyek a turisztikai programokat is nyújtanak. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő turisztikai szolgáltatások körét ki kell bővíteni, színesebbé kell tenni, hálózatba kell kapcsolni, hogy a térségbe látogató turisták számára tartalmas kikapcsolást, maradandó élményt nyújtsanak, a helyi lakosság számára pedig egy fajta jövedelemkiegészítő tevékenységet és mintát is nyújtsanak. Megoldási javaslat ▪Minta porta program. Mikro-térségenként egy vagy akár több olyan vendégudvart kell létrehozni, melyek a falusi emberek mindennapi életével, és a helyi hagyományokkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak és mutatnak be. Ilyenek lehetnek pl. állatsimogató-, gasztronómiai-, kézműves udvar, melyeket hálózatba kapcsolva térségbe látogatók számára mint alternatív program lehetőséget kell felkínálni /HPME 4694/. A vendégudvaroknak bevételt kell termelniük, ez által jövedelem kiegészítést biztosítanak a településeken gazdálkodó emberek számára. ▪A program önfoglalkoztató életmódra, kreativitásra és a vállalkozói szemlélet kialakítására ösztönöz, ez által megszünteti a kiszolgáltatottság érzését. Széles társadalmi bázist mozgat meg, célja a társadalmi együttműködés erősítése. A falvakban a mai korhoz igazodóan, olyan szolgáltatások jönnek létre, amelyek gazdasági erőforrást és léleképítő tevékenységet jelentenek. A vendégudvarok mintaként szolgálhatnak, mely által a falvakból történő elvándorlás és a hanyatlási folyamat megtörhető.

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/51 Kód: DD-92-GF-A-06 Sorszám: 4651

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/51 Kód: DD-92-GF-A-05 Sorszám: 4650 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség erdőben, vízben, vadban, halban gazdag terület, így az erdei melléktermékek számára kiváló élőhelyet jelent. Legfontosabb erdei melléktermékeink a gyógynövények, az ehető gombák, a gyanta, a díszítő gally és toboz, az éti csiga, a hullott agancs, a vadgyümölcsök, a fás és lágyszárú növények magvai. A gyűjtéshez megfelelő munkaerő áll rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Jelenleg a felsorolt termékek jelentéktelen hányadát gyűjtik fel. A tároláshoz nem elégséges a rendelkezésre álló szárító és hűtő kapacitás, ily módón a helyi tárolás és feldolgozás nem megoldott. Megoldási javaslat ▪Erdei melléktermékek hasznosítása. Az erdei melléktermékek (gyógynövények, fűszernövények, gomba, makk, agancsok stb.) felvásárlására alkalmas gyűjtőhelyek létrehozása. Az ezen termékek átváteléhez, osztályozásához, csoportosításához, ideiglenes tárolásához szükséges gépek berendezések beszerzése. A termékek helyi feldolgozási lehetőségeinek megteremtése. A termékek kereskedelemi hálózatba juttatása, az értékesítéshez szükséges gönygyölegek, rakodó eszközök stb. beszerzésének támogatása. ▪A felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű melléktermékek fogyasztókhoz való eljutása. Foglalkoztatottság növekedése a romák körében. A hálózatosodás következtében a térségi üzleti, szakmai, emberi, kapcsolatok alakulnak ki.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/51 Kód: DD-92-GF-A-05 Sorszám: 4650

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/51 Kód: DD-92-GF-A-07 Sorszám: 4652 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/ Intézkedés: Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség területének nagy részét erdők borítják. Az erdőgazdálkodás és kitermelés, valamint a feldolgozás során különböző melléktermékek keletkeznek (aprófa, fűrészpor), melyek további felhasználása nem megoldott. Ezen melléktermékek további hasznosítására igény jelentkezik mind a feldolgozók, mind a potenciális felhasználók körében. Probléma/ lehetőség ▪A térségben keletkezett erdei és mezei melléktermékek feldolgozásával lehetőség nyílik azok energetikai célú hasznosítására pellet, illetve apríték formájában. A pellettel főként a községek közintézményeinek és iskoláinak - nem földgázzal történő - fűtése válik gazdaságosan megoldhatóvá, valamint egy eddig fel nem használt energiahordozóval egészül ki az energiaellátás a térségben. Megoldási javaslat ▪Pellet készítő üzemek létrehozása. A térségben fafeldolgozással és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásoktól felvásárolt és feldolgozott melléktermékből az energiatermelésben (fűtés) hasznosítható új alapanyag (pellet, apríték) gyártásának támogatása. Innovatív technológiák alkalmazása. ▪A megoldási javaslat eredményeként az eddig nem hasznosított melléktermékekből létrejövő új, főként fűtési rendszerek által felhasználható alapanyag gyártásával és helyben történő felhasználásával nyert hőenergiával sikerül kielégíteni és fedezni több községben a közintézmények, iskolák, valamint a lakosság fűtéshez szükséges alapanyag (pellett) igényét. A helyben történő gyártási folyamatok munkahelyteremtő gazdaságélénkítő hatásúak.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/51 Kód: DD-92-GF-A-07 Sorszám: 4652

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/51 Kód: DD-92-GF-A-18 Sorszám: 4752 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Technológia fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a célterületen 65, mely az országos és a regionális átlag alatt van. A vállalkozások döntően a KKV szektorba tartoznak. Statisztikai besorolás szerint nagyvállalat az érintett településeken székhellyel nem rendelkezik. A vállalkozások nagy része hagyományos tevékenységet folytat (mezőgazdasági termékfeldolgozás, gépipar, építőanyag ipar). Probléma/ lehetőség ▪A fő probléma a vállalkozások tőkeszegénysége. Jelentős probléma, hogy a vállalkozások nagy része első generációs vállalkozás. Kevésbé stabilak, nincs mögöttük megfelelő szakmai és anyagi biztonság. A vállalkozások közötti hálózati együttműködés alacsony szintű. A magas munkanélküliség ellenére a szakképzett szabad munkaerő száma kicsi, ez gátja a jelentősebb cégek betelepülésének. Megoldási javaslat ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzése, az infrastrukturális elemek fejlesztése. A pályázatok révén a vállalkozások modernizálódnak, az elmaradt és szükséges fejlesztések megvalósíthatók. A vállalkozások piacra jutásának segítése, a vásárokon való megjelenésének támogatásával és a marketing tevékenység ösztönzésével. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, szabványok átvétele. ▪A fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzésével a vállalkozások fejlődnek. Nő a vállalkozások versenyképessége. Csökkenni fog az elvándorlás. Stabilabbá, fejlettebbé válnak a vállalkozások. Új vállalkozások alakulnak. 20 új munkahely jön létre. Élhetőbbé válnak a falvak és a város. Átlagot meghaladó mértékben növekednek a bérek. Növekedik a vásárló erő, ezáltal fejlődik a kereskedelem. Nőnek az önkormányzatoknál jelentkező adóbevételek, mely egyéb területek fejlesztését is lehetővé teszi.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/51 Kód: DD-92-GF-A-18 Sorszám: 4752

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/51 Kód: DD-92-GF-A-10 Sorszám: 4876 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Technológia fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A kisebb településeken, falvakban működő kis boltok gyenge versenyképességűek a közeli településeken lévő szupermarketek, nagy élelmiszer láncok üzleteihez képest. A szigorú élelmiszeripari követelmények nagy terheket rónak a falusi boltok tulajdonosaira. A vásárlóerő kicsi és hullámzó. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő bolthelységek kis alapterületűek, ezért a választék is kisebb, mint amennyi a kereslet. A helyi lakosság a vásárlásait a közeli települések nagyboltjaiban intézi. Az is igaz, hogy a jó kapcsolatok miatt szívesen teszik ezt a helyi kis boltban. Amennyiben a bolt lehetőséget kap a fejlesztésre, fejlődésre, az pozitívan hat a vásárlási szokások megváltozásnak visszafordítására. Megoldási javaslat ▪Helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében végzett fejlesztések. A falusi boltok bővítésének, infrastrukturális fejlesztésének, zöldséges stand kialakításának, mélyhűtő beállításának, a választék bővítésének az ösztönzése, így a vásárló erő a településen marad. A helyi lakosság a szükségleteit a helyi boltban szerzheti be helyi termékekből. A falusi bolt életképesebb lesz. ▪A projekt növeli a falusi boltok esélyét az esélyegyenlőség jegyében a nagyvárosi élelmiszer boltok, szuper- és hipermarketekkel szemben. A vidéki lakosok esélyegyenlőségét is javítja, hiszen nem kell utazniuk ahhoz, hogy hozzájussanak egyes termékekhez, a megfelelő választékhoz. A falusi boltok megmaradása, amely munkahely megtartást is jelent, illetve dezurbanizációs folyamatok ellen hat, a település lakosság megtartó képességét is növeli.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kisbajom, Komlósd, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/51 Kód: DD-92-GF-A-10 Sorszám: 4876

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/51 Kód: DD-92-GF-A-19 Sorszám: 4756 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Telephelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben az országos átlagnál alacsonyabb arányban (65/1000 lakos) működnek vállalkozások. A Rinya-Dráva Szövetség területe az ország leghátrányosabb térségei közé tartozik, ezért az itt működő vállalkozásoknak plusz nehézségekkel kell szembenézniük. Probléma/ lehetőség ▪Hiányzik a fizetőképes kereslet. Alacsony színvonalú infrastrukturális helyzet megnehezíti a vállalkozások mindennapi munkáját. ▪A vállalkozások infrastrukturális fejlesztésével, különösen a vállalkozások működésének helyszínéül szolgáló telephelyek vonatkozásában, leküzdhetőek az ebből a helyzetből következő hátrányok. Megoldási javaslat ▪Telephely fejlesztés. ▪A vállalkozások telephelyeinek infrastrukturális bővítéseinek, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő technológiák modernizálásának ösztönzése, az optimális termelési színvonal elérése érdekében. ▪A vállalkozások működése gazdaságosabbá válik. Az így felszabaduló források segítségével további fejlesztések valósulnak meg. Ezáltal élénkül a települések gazdasági élete, új munkahelyek jönnek létre, ezáltal növekszik a térség népesség megtartó ereje.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/51 Kód: DD-92-GF-A-19 Sorszám: 4756

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/51 Kód: DD-92-GF-A-17 Sorszám: 4754 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Telephelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség legtöbb településén jelentős mértékben csökkent - a gazdaság átalakulása következtében - az őstermelők által termelt állati eredetű élelmiszer előállítása. Ezáltal elsősorban a friss hús forgalmazása szűnt meg a településeken, azért a nagyobb bevásárló központokba kell bejutni, ami a legtöbb falun élő ember számára jelentős többletköltséget okoz. Ez a városban élőkkel szemben a hozzájutás lehetőségét tekintve hátrányt jelent. Probléma/ lehetőség ▪Az őstermelői vágóhidak létrehozásával lehetőség nyílik a friss hús és húskészítmények termelői értékesítéséhez, ezáltal csökken a hús ára, a falun élők jobb minőségben, és előbb hozzájutnak a termékekhez. Az őstermelői vágóhidak kialakítása ösztönzőleg hathat a térségben a többi település számára is az ellátás tekintetében, emellett új munkahelyek megjelenésével is lehet számolni. Megoldási javaslat ▪A településéken őstermelői vágóhidak kialakítása, ezekhez kapcsolódóan a meglévő elárusítóhelyek kihasználása /HPME 4876/, ahol nincs ott a vágóhídhoz kapcsolódóan annak kialakítása. A vágóhíddal nem rendelkező településeken a mozgó árusítás megszervezése. Az értékesítés megkezdésére, és kiterjesztésére egységes marketing terv kidolgozása. ▪A falun élő őstermelők számára a termelés biztonsága sokkal nagyobb lesz, a bevételekhez előbb, és biztonságosabban hozzájutnak, ezáltal ösztönzik az őstermelői réteg nagyobb számú megjelenését, ami a települések népesség megtartó képességét jó irányba mozdítja. Nő a jövedelem szerző lehetőségek száma a térség falusi lakossága számára, mérsékli a meglévő különbségeket a városokban lakókkal szemben.

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 41/51 Kód: DD-92-GF-A-17 Sorszám: 4754

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/51 Kód: DD-92-GF-4-01 Sorszám: 5579 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Piacrajutás segítése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (SMVK) 1991 óta foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel. Barcson kívül Nagyatádon is rendelkezik képviselettel. A Rinya-Dráva Szövetség által érintett településeken kb.: 800 vállalkozással áll vagy állt a jelenlegi és az elmúlt időszakban kapcsolatban. Probléma/ lehetőség ▪A kkv szektor egyik problémája a termékek piacra juttatása. Kevés pénz áll rendelkezésre az innovatív termékek piacra való bevezetésére. Lényegesen megkönnyítené a vállalkozások helyzetét, ha a térségi jelentősebb vásárokon való megjelenésükhöz támogatást kaphatnának. A vásár, mint koncentrált piac kiválóan segíti az új termékek piaci bevezetését. Megoldási javaslat ▪Térségi vásárok szervezése. A kkv szektor számára támogatott lehetőséget biztosít a termékeik bemutatására, üzleti kapcsolatok létesítésére, vásárokon való megjelenésre. ▪Jelenleg lassú az új termékek piacra vaó bekerülése. A projekt segítségével új piaci kapcsolatok alakulhatnak ki, ezáltal fejlődhet a gazdaság. Az érintett vállalkozások száma öt év alatt között lesz.

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret96000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 75% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Barcs ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 42/51 Kód: DD-92-GF-4-01 Sorszám: 5579

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/51 Kód: DD-92-GF-A-11 Sorszám: 5330 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Piacrajutás segítése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A Rinya-Dráva Szövetség területén élő őstermelőknek nehézséget okoz a helyben megtermelt zöldség és gyümölcsfélék értékesítése. A térségben komoly hagyományai vannak a zöldség és gyümölcs termesztésnek. Korábban a nagyatádi konzervgyár fogta össze termeltetési hálózatba a zöldség termesztőket, kiemelt figyelmet fordítva az uborka termesztőkre. A gyár termeltetési struktúrájának megváltozásával, a kistermelők elvesztették biztos felvevő piacukat. Probléma/ lehetőség ▪A háztól történő értékesítés jelen van a településeken, viszont kiszámíthatatlan. A nagybani piacokra való termelés, egész napos lekötöttséget, főtevékenységként való foglalkozást igényel. Ezt kevesen tudják vállalni munkahelyi elfoglaltságaik miatt, ezért a zöldség, gyümölcstermesztésre, mint jövedelem kiegészítő tevékenységre tekintenek. Megoldási javaslat ▪Szükséges lenne a helyi piacok rendszerének megteremtése. Új piacterek létesítése, első sorban a jelentős idegenforgalommal bíró telepüéseken. Olyan helyi mini piacok létrehozása, amelyek lehetőséget biztosítanának a helyben megtermelt árú, rendszeres, kiszámítható helyben történő értékesítésére, kizárva ezzel a nagykereskedelem értékesítési mechanizmusban betöltött szerepét. ▪A térségben megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb árú, helyben történő értékesítésével, élénkülne a térség gazdasága. Az őstermelők rendszeres, kiszámítható piac lehetőségéhez jutnának. A helyi lakosok pedig egészséges, jó minőségű, és - a nagykereskedelem kizárása miatt- olcsó élelmiszer alapanyagokhoz jutnának. A falukép szempontjából előnyös egy szépen karbantartott piac kialakítása, nem beszélve annak a falu közösségéletében betöltendő pozitív hatásáról. (információk cseréje, emberi kapcsolatok építése stb.)

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 43/51 Kód: DD-92-GF-A-11 Sorszám: 5330

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/51 Kód: DD-92-GF-3-01 Sorszám: 4734 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Rinya-Dráva Szövetség területén komoly kultúrája van a hagyományos népi kézműves szakmák (kosárfonás, cserépedény készítés, szövés, hímzés, festés, fafaragás…) űzésének. Különösen igaz ez a kisebbségi hagyományőrzés területén. A térség felhasználható alapanyagokban gazdag. Napjainkban egyre erősödő hagyománya van a természetes alapanyagok, ősi eljárások, technológiák modern színvonalú alkalmazásának. Probléma/ lehetőség ▪Az ezekhez a szakmákhoz kötődő hagyomány ápolás sajnos veszélyben van, mert elöregedtek, azok, akik a fortélyokat ismerik. Szükséges lenne ennek a tudásnak a továbbadása, átörökítése az utókorra. Az ismeretanyag átadása helyben megoldható, ezáltal a helyi lakosok kiegészítő foglalkozáshoz és plusz jövedelemhez juthatnak. Megoldási javaslat ▪A hagyományos népi kézműves szakmák képzésének ösztönzése. Az ilyen szakmákkal foglalkozók és foglalkozni akarók technológia fejlesztése és piacra jutásának támogatása. A szakma fortélyainak megismerhetővé, bemutathatóvá tételének ösztönzése. ▪A helyi sajátos népi kézműves szakmák hagyományainak fennmaradása. A kézműves tevékenység által kiegészítő és állandó jövedelemforrás biztosítása a vidéki lakosságnak. A hagyományos népi kézműves eljárás módok bemutatásával a turisztikai attrakciók számának növekedése. Az egyedi kézzel készített termékek további népszerűsödése, mely hatással van a térségi öntudat kialakulására.

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Barcs, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Görgeteg, Háromfa, Istvándi, Kálmáncsa, Kisbajom, Lábod, Lakócsa, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Segesd, Somogyszob, Szabás, Szulok, Tarany, Vízvár ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 44/51 Kód: DD-92-GF-3-01 Sorszám: 4734

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/51 Kód: DD-92-SzF-A-20 Sorszám: 5055 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/ Intézkedés: Helyi vállalkozások humánerőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A mező és erdőgazdálkodás területén tevékenykedő gazdálkodók egy része nem rendelkezik mezőgazdasági szakképesítéssel. A térség kedvező adottságainak következtében a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, illetve a közeljövőben azzal foglalkozni kívánó vállalkozások száma intenzíven növekszik. Probléma/ lehetőség ▪Az agrárgazdasághoz és a turizmushoz kapcsolódó terülten tevékenykedő vállalkozások sikeres működéséhez szükséges ismeretek megszerzése. Részvétel képzéseken, tájékoztató-bemutató programokon, szakmai rendezvényeken, ahol ismereteiket, készségeiket fejleszthetik, kapcsolatrendszerüket kibővíthetik. Megoldási javaslat ▪Mikro és kisvállalkozások, illetve vállalkozás indítását tervező természetes személyek vidéki gazdaság diverzifikációjához és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó képzéseken, tanfolyamokon, ismeretbővítő, tájékoztató programokon való részvételének támogatása. ▪A sikeres vállalkozás működtetéséhez szükséges ismertek, kompetenciák megszerzése elősegíti a jövedelmi is a foglalkoztatási helyzet javulását. (30 fő részvétele).

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 45/51 Kód: DD-92-SzF-A-20 Sorszám: 5055

190 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/51 Kód: DD-92-GF-B-03 Sorszám: 4761 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség geotermikus adottságai nagyon kedvezőek, termálvízben gazdag, melyet csupán az arra épült gyógyturizmus kamatozat (Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Szulok, Tarany). A termálvíz hulladék hőjét nem hasznosítják. ▪Elszórtan találkozunk mind a lakóházak, mind a közintézmények tetején napelemekkel, napkollektorokkal. A Segesd községben működő Béta Therm Kft. a megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges, modern technológiájú berendezések tervezésével, gyártásával és működtetésével foglalkozik. Probléma/ lehetőség ▪A termálvíz turisztikai felhasználása mellett, lehetséges hasznosítási terület annak mezőgazdasági célú alkalmazása (pl.: üvegházak fűtése). ▪A Dráva folyó energetikai célú hasznosítása elmaradt, annak természetvédelmi és ökoturisztikai (Duna-Dráva Nemzeti Park) hasznosítása miatt. ▪Lehetőség rejlik a nap energiájára alapozott fejlesztések megvalósításában. Megoldási javaslat ▪A megújuló energia hasznosításának széles körű elterjesztésével a térségben jelentősen csökkenthetőek a felmerülő energia költségek. ▪A termálvíz és a napenergia komplex hasznosításával az épületek fűtése, áramellátása és a melegvíz szolgáltatása környezetkímélően és energiatakarékosan megoldható. ▪Az alternatív energiaforrások felhasználásával csökken a környezetterhelés, tovább erősödik a környezettudatos gondolkodás Az intézmények, a vállalkozások és a háztartások megtakarítása növekszik. ▪A térségben található rendszerek tervezésére, beszerelésére és karbantartására is alkalmas vállalkozás biztosítja a garanciát a rendszerek hosszú távú működtetésére, ezáltal az ilyen irányú fejlesztés újabb munkahelyek teremtését, a helyi gazdaság élénkülését vonja maga után.

191 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 46/51 Kód: DD-92-GF-B-03 Sorszám: 4761

192 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/51 Kód: DD-92-SzF-B-05 Sorszám: 4764 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség településein működő közszolgáltatást ellátó épületek energiafelhasználása kedvezőtlen. Elavult a fűtési, világítási rendszerük, nem megfelelő az épületek falának és nyílászáróinak hőszigetelése. Az intézmények fenntartási költségei közül az egyik legnagyobb tételt az energiafelhasználás adja. Minden településen megjelent igényként az energia optimálisabb igénybevételének segítése. Probléma/ lehetőség ▪A községekben működő közoktatási és közintézmények fennmaradása és fenntartása érdekében a fenntartó működtetésre kifizetett költségtételei között csökkenteni kell az energiafelhasználásból adódó tételeket. Korszerű, környezetbarát és energiatakarékos technológiák alkalmazásával és energiatakarékos rendszerek kiépítésével jelentős anyagi megtakarítás jelentkezik a fenntartónál. Megoldási javaslat ▪Az intézmények fenntartói, tulajdonosai számára energetikai korszerűsítési beruházások megvalósításának támogatása, különösen környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatakarékos rendszerek építésével, üzembe helyezésével (nyílászárók cseréje, hőszigetelés stb.) ▪Jelentősen csökken az intézmények fenntartási költsége, emellett esztétikus és komfortos munkahelyi és tanulói környezet alakul ki, javul az érintettek teljesítménye, és jelentősen emelkedik a szolgáltatás színvonala, növekedik a település népességmegtartó ereje. A települések ilyen fejlesztéseken áteső intézményei magas színvonalú, az országos átlag szintjét meghaladó minőségű szolgáltatást képesek nyújtani, ezáltal egyenlő esélyeket biztosítanak a település gyermekeinek, lakosainak.

193 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 47/51 Kód: DD-92-SzF-B-05 Sorszám: 4764

194 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/51 Kód: DD-92-SzF-B-09 Sorszám: 4760 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A leghátrányosabb helyzetű település egyik fontos jellemzője a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság. A hulladék szállítás költségei bár viszonylag nem magasak, mégis elfordul az illegális hulladék elhelyezése. A településeken nem mindenhol megoldott a szelektív hulladékgyűjtés sem. Van olyan település, ahol van ugyan szelektív hulladékgyűjtés, de a gyűjtőpontok száma nem elégséges. Azokon a településeken, ahol nincs, ott meg kell honosítani ezt a kultúrát. Probléma/ lehetőség ▪A hulladék illegális elhelyezése rontja a környezetminőséget. A szemetes települések negatívan hatnak mind a helyi lakosságra, mind a településre látogatókra. A gyermekek környezettudatosságra való nevelése nehezebb, ha környezetükben lévő példa nem pozitív. Megoldási javaslat ▪Az illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetésével, a szemét összegyűjtésével, elszállíttatásával a környezet rekultiválása. A frekventáltabb helyeken szelektív hulladék gyűjtőszigetek kialakítása. Azokon a településeken, ahol már van, felül kell vizsgálni, hogy elégséges-e. A felülvizsgálatnak megfelelően bővíteni kell ezeket a kapacitásokat. A környezet tudatosság fejlesztésével és a feltételek megteremtésével a környezet minősége fenntartható, megőrizhető és fejleszthető. ▪Az érintett területeken a környezetminőség megőrzése, javítása a környezetterhelés csökkentésével. A tiszta települések vonzereje nagyobb a turizmus számára és pozitívan hat a dezurbanizációra is.

195 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18200 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18200 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 48/51 Kód: DD-92-SzF-B-09 Sorszám: 4760

196 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/51 Kód: DD-92-SzF-5-01 Sorszám: 5580 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A vannak olyan fejlesztési elképzelések melyek nem igazodnak az akciócsoport határaihoz (pl. az erdőgazdálkodás, ökoturizums). Van szándék a más térségekben alkalmazott helyes gyakorlatok megismerésére és alklamazására. Probléma/ lehetőség ▪Az erdőgazdálkodók esetében problémát okoz, hogy a szomszédos térségben mások az adottságok, ezért a vidékfejlesztési stratégiájukban ez a terület másként vagy nem szerepel, hasonló a helyzet az ökoturizmussal is. Ahhoz, hogy a térségek határain átnyúló fejlesztések megvalósulhassanak, konszenzusra kell jutni. Megoldási javaslat ▪A térségek közötti együttműködések fejlesztése érdekében tanulmány utak szervezése, együttműködési megállapodások, közös projektek mevalósítási lehetőségének a keresése. Más térségek fejlesztési elképzeléseinek és alkalmazott helyes gyakorlatainak a amegismerése, alkalmazásának elősegítése. A térségünk fejlesztési stratégiájának térségen kívüli megismertetése. ▪Az akciócsoport szakmai kapcsolatokra tesz szert más térségek LEADER akciócsoportjaival. Ennek eredménye képpen megállapodások, közös projektek jönnek létre, az akciócsoport szakmai működése fejlődik, nyitott marad az innovációra. A vidékfejlesztési stratégiánk a térségen kívül is széles körben ismertté válik.

197 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 90% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 49/51 Kód: DD-92-SzF-5-01 Sorszám: 5580

198 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/51 Kód: DD-92-SzF-6-01 Sorszám: 5062 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A mezőgazdasági termelők a felvásárlóknak jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva. A termeléshez szükséges alapanyagokat, vegyszereket az egyéni, kistételű beszerzése miatt csak magas áron tudják beszerezni. Probléma/ lehetőség ▪Az egyéni gazdaságok szervezetlenek. Összehangolt cselekvéssel (elsősorban a beszerzés, raktározás, feldolgozás, értékesítés területén) a kistermelők piaci pozíciói jelentősen javíthatók. Megoldási javaslat ▪Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Az egységes piaci fellépés hatékonyságát javító marketingeszközök (reklámanyagok, kiadványok, imázs hordozók) előállításnak, alkalmazásának támogatása. ▪A mezőgazdasági termelők versenyképességének javulása, piaci helyzetük stabilizálódása, sajátos térségi gazdasági arculat megteremtése.

199 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 50/51 Kód: DD-92-SzF-6-01 Sorszám: 5062

200 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/51 Kód: DD-92-SzF-A-29 Sorszám: 5066 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/ Intézkedés: A természeti örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben több helyen találhatóak Natura 2000 besorolás alá tartozó területek, ilyen a Kisbajomi erdő, a Rinyaszentkirályi erdő, a Darányi borókás, a Csokonyavisontai fáslegelő stb. Probléma/ lehetőség ▪A térségben található Natura 2000-es területek jelenleg kihasználatlanok. A területek értékeinek megóvása mellett mező és erdőgazdáslkodási célokra hasznosíthatóak lennének, de nem készültek fejlesztési/fenntartási tervek. Megoldási javaslat ▪Fejlesztési/fenntartási tervek készítése a Natura 2000 besorolás alá tartozó területekre. ▪A Natura 2000-es területeink fenntartható módon gazdálkodásba vonsára, és megismertetésre kerülnek. A természeti értékeink bemutathatóvá válnak.

201 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 51/51 Kód: DD-92-SzF-A-29 Sorszám: 5066

202 201 A „HVS”-ben megfogalmazott elvek -„az élhető vidék létrehozása”- mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket. Az akciócsoport legnagyobb kiugrási lehetőségét a természeti értékeinek kihasználása jelenti. E köré a fő gondolat köré csoportosulnak a fő fejlesztési prioritások és intézkedések. A gazdasági környezet /4. prioritás/ valamint a mező- és erdőgazdálkodás /1. prioritás/ fejlesztési intézkedéseinek első ütembe helyezésével támogatjuk azon helyi mikro- kis- és középvállalkozások megerősödését, melyek innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik működésük, növelik a kapacitásuk, új helyi termékek piacra juttatásával javítják versenyképességük. Ezen fejlesztési irányokkal érhető el, hogy növekedjen a térség településein azon munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, amelyek képesek a helyi gazdasági folyamatokat befolyásolni, és azokhoz alkalmazkodva meghatározni és kiaknázni a térség kiugrási lehetőségeit. Az infrastruktúra fejlesztésével /2. prioritás/ megteremtjük az alapot a térségbe kívülről érkező vállalkozások betelepülése számára, és egyben javítjuk a térség megítélését is, mely a turisztikai vonzerők /3. prioritás/ és térségmarketing együttes fejlesztésével válik teljessé. A szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését a turisztikai programok, attrakciók fejlesztésének kell megelőznie. A helyi kulturális és épített örökségek megőrzésével /5. prioritás/, a faluképek javításával nem csak az akciócsoportunkhoz látogató turisták számára válik vonzóbbá térségünk, hanem a helyi lakosság számára is komfortosabbá, igényesebbé tehető vidékünk. A falvaink élhetőbbé tételéhez hozzá tartozik a lakosság számára elérhető szolgáltatások körének bővítése, minőségének javítása. A szolgáltatások városi szintre emelésével valós alternatívát nyújthatunk a vidéki lakosság számára. Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el, hogy a térség gazdasági- társadalmi életének meghatározó szereplői összefogjanak és közösen egy új LEADER szerű gondolkodásmódot honosítsanak meg a térségben a társadalmi tőke fejlesztésével /prioritás 6./. A térségek közötti együttműködések és tapasztalatcserék elengedhetetlen feltételei működésünknek, hiszen az új innovatív technológiák megismerése, és a helyes gyakorlatok átvételének alapfeltétele. A „HVS”-ben megfogalmazott elvek -„az élhető vidék létrehozása”- mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket. Az akciócsoport legnagyobb kiugrási lehetőségét a természeti értékeinek kihasználása jelenti. E köré a fő gondolat köré csoportosulnak a fő fejlesztési prioritások és intézkedések. A gazdasági környezet /4. prioritás/ valamint a mező- és erdőgazdálkodás /1. prioritás/ fejlesztési intézkedéseinek első ütembe helyezésével támogatjuk azon helyi mikro- kis- és középvállalkozások megerősödését, melyek innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik működésük, növelik a kapacitásuk, új helyi termékek piacra juttatásával javítják versenyképességük. Ezen fejlesztési irányokkal érhető el, hogy növekedjen a térség településein azon munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, amelyek képesek a helyi gazdasági folyamatokat befolyásolni, és azokhoz alkalmazkodva meghatározni és kiaknázni a térség kiugrási lehetőségeit. Az infrastruktúra fejlesztésével /2. prioritás/ megteremtjük az alapot a térségbe kívülről érkező vállalkozások betelepülése számára, és egyben javítjuk a térség megítélését is, mely a turisztikai vonzerők /3. prioritás/ és térségmarketing együttes fejlesztésével válik teljessé. A szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését a turisztikai programok, attrakciók fejlesztésének kell megelőznie. A helyi kulturális és épített örökségek megőrzésével /5. prioritás/, a faluképek javításával nem csak az akciócsoportunkhoz látogató turisták számára válik vonzóbbá térségünk, hanem a helyi lakosság számára is komfortosabbá, igényesebbé tehető vidékünk. A falvaink élhetőbbé tételéhez hozzá tartozik a lakosság számára elérhető szolgáltatások körének bővítése, minőségének javítása. A szolgáltatások városi szintre emelésével valós alternatívát nyújthatunk a vidéki lakosság számára. Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el, hogy a térség gazdasági- társadalmi életének meghatározó szereplői összefogjanak és közösen egy új LEADER szerű gondolkodásmódot honosítsanak meg a térségben a társadalmi tőke fejlesztésével /prioritás 6./. A térségek közötti együttműködések és tapasztalatcserék elengedhetetlen feltételei működésünknek, hiszen az új innovatív technológiák megismerése, és a helyes gyakorlatok átvételének alapfeltétele. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

203 202 Környezetünk megóvása csak közös összefogással lehetséges. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével, az intézmények energetikai racionalizálásával, az illegális hulladéklerakók felszámolásával, valamint a Natura 2000 területek védelmével és fenntartható hasznosításával gondoskodunk térségünk egészséges jövőjéről. A stratégia várható hatása: A stratégia megvalósulása folyamán és azt követően a vidéki élet vonzóvá és valós alternatíva kialakulását várjuk a városi élettel szemben. A szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javulásával, a meglévő és létrejövő vállalkozások fejlesztésével élhetővé válik vidékünk, a munkanélküliség csökken. Az önkormányzati és civil fejlesztéseknek köszönhetően az élet komfortosabbá, vonzóbbá válik. A kulturális örökségek megóvásával és bemutatásával, a közösségi programokkal, a térség marketinggel kialakul egy egészséges térségi összetartás és öntudat, mely kifelé kedvezőleg hat a turisztikai arculatra. Féltve óvjuk természeti kincseinket, erdeinket, folyóinkat, melynek következtében a biodiverzitás csökkenésének üteme lassul, az erdőterületek és a Natura 2000 területek nagysága növekszik, a káros anyag kibocsájtás csökken, az energia felhasználás racionalizálódik és környezet barátabbá válik. Mindennek következtében a negatív demográfiai mutatók stagnálóvá válnak. Környezetünk megóvása csak közös összefogással lehetséges. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével, az intézmények energetikai racionalizálásával, az illegális hulladéklerakók felszámolásával, valamint a Natura 2000 területek védelmével és fenntartható hasznosításával gondoskodunk térségünk egészséges jövőjéről. A stratégia várható hatása: A stratégia megvalósulása folyamán és azt követően a vidéki élet vonzóvá és valós alternatíva kialakulását várjuk a városi élettel szemben. A szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javulásával, a meglévő és létrejövő vállalkozások fejlesztésével élhetővé válik vidékünk, a munkanélküliség csökken. Az önkormányzati és civil fejlesztéseknek köszönhetően az élet komfortosabbá, vonzóbbá válik. A kulturális örökségek megóvásával és bemutatásával, a közösségi programokkal, a térség marketinggel kialakul egy egészséges térségi összetartás és öntudat, mely kifelé kedvezőleg hat a turisztikai arculatra. Féltve óvjuk természeti kincseinket, erdeinket, folyóinkat, melynek következtében a biodiverzitás csökkenésének üteme lassul, az erdőterületek és a Natura 2000 területek nagysága növekszik, a káros anyag kibocsájtás csökken, az energia felhasználás racionalizálódik és környezet barátabbá válik. Mindennek következtében a negatív demográfiai mutatók stagnálóvá válnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

204 203 A „HVS” tervezés során a tervezést koordináló csoport folyamatosan biztosította a programinformációkhoz jutást, a tervezés folyamatára való rálátást. Nem csak a Helyi Közösség tagjait, hanem a térség teljes lakosságát folyamatosan tájékoztatta a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről a hirdetőújságon, helyi tv- adásokon, a Somogyi Hírlapon, és az interneten keresztül. A tervezést koordináló csoportülések nyilvánosak voltak, a havi közgyűlések nagy létszámú részvétellel zajlottak. A megoldási javaslatok elkészítésének alapját képező projektötletek jelentős része a Helyi Közösség tagságán kivüli együttműködőktől érkezett, melyet fontosnak tartunk, hiszen a tervezési területen mindenki egyenlő eséllyel pályázhat majd a forrásokra. A stratégiában külön figyelmet fordítottunk a falusi szolgáltatások színvonalának városi szintre való emelésére, az információkhoz, tudáshoz jutás lehetőségének biztosítására, például vállalkozói tanácsadással, képzéssel, a falugondnoki szolgálat és integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztésével, a falusi boltokban a helyi termékek piacra jutásának segítésével, őstermelői vágóhidak létrehozásával, de ezt a célt szolgálják a játszóterek és a sportlétesítmények fejlesztései, valamint az állatmenhelyek létrehozása is. Térségünkben magas annak az elsősorban roma néprétegnek az aránya (kb. 20%), akik megfelelő képzettség hiányában 8 osztály gyakorlatilag esélytelenek elhelyezkedni. Ennek a problémának a megoldására felzárkóztató-, kiegészítő képzéseket indítunk melytől az általános képzettségi és foglalkoztatottsági szint növekedését várjuk. Kiemelkedően kezeljük a nők, a romák, a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetét. Az akadálymentesítésen belül az infokommunikációs akadálymentesítésre is hangsúlyt fektetünk. A nők munkahelyi integrációja, különösen a roma származású nők családon belüli szerepének megváltoztatása egy hosszú szocio-kulturális folyamat, melyet közösségünk tagjai felismertek. Társadalmi és gazdasági érdek, hogy a más kulturális identitással rendelkező roma lakosság felzárkóztatását hangsúlyosan kezelje programunk, melyben első sorban a roma származású fiatal nők és gyermekek humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk. A stratégiánkban azokat az eljárásokat és technológiai fejlesztéseket ösztönözzük, melyek óvják a környezetünket, lehetővé teszik annak fenntartható használatát. A „HVS” tervezés során a tervezést koordináló csoport folyamatosan biztosította a programinformációkhoz jutást, a tervezés folyamatára való rálátást. Nem csak a Helyi Közösség tagjait, hanem a térség teljes lakosságát folyamatosan tájékoztatta a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről a hirdetőújságon, helyi tv- adásokon, a Somogyi Hírlapon, és az interneten keresztül. A tervezést koordináló csoportülések nyilvánosak voltak, a havi közgyűlések nagy létszámú részvétellel zajlottak. A megoldási javaslatok elkészítésének alapját képező projektötletek jelentős része a Helyi Közösség tagságán kivüli együttműködőktől érkezett, melyet fontosnak tartunk, hiszen a tervezési területen mindenki egyenlő eséllyel pályázhat majd a forrásokra. A stratégiában külön figyelmet fordítottunk a falusi szolgáltatások színvonalának városi szintre való emelésére, az információkhoz, tudáshoz jutás lehetőségének biztosítására, például vállalkozói tanácsadással, képzéssel, a falugondnoki szolgálat és integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztésével, a falusi boltokban a helyi termékek piacra jutásának segítésével, őstermelői vágóhidak létrehozásával, de ezt a célt szolgálják a játszóterek és a sportlétesítmények fejlesztései, valamint az állatmenhelyek létrehozása is. Térségünkben magas annak az elsősorban roma néprétegnek az aránya (kb. 20%), akik megfelelő képzettség hiányában 8 osztály gyakorlatilag esélytelenek elhelyezkedni. Ennek a problémának a megoldására felzárkóztató-, kiegészítő képzéseket indítunk melytől az általános képzettségi és foglalkoztatottsági szint növekedését várjuk. Kiemelkedően kezeljük a nők, a romák, a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetét. Az akadálymentesítésen belül az infokommunikációs akadálymentesítésre is hangsúlyt fektetünk. A nők munkahelyi integrációja, különösen a roma származású nők családon belüli szerepének megváltoztatása egy hosszú szocio-kulturális folyamat, melyet közösségünk tagjai felismertek. Társadalmi és gazdasági érdek, hogy a más kulturális identitással rendelkező roma lakosság felzárkóztatását hangsúlyosan kezelje programunk, melyben első sorban a roma származású fiatal nők és gyermekek humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk. A stratégiánkban azokat az eljárásokat és technológiai fejlesztéseket ösztönözzük, melyek óvják a környezetünket, lehetővé teszik annak fenntartható használatát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

205 204 Ilyenek az erdőgazdálkodás eszközparkjának fejlesztése, az erdei melléktermékek hasznosítása, a bio- termesztés ösztönzése, a megújuló energiaforrások felhasználása, az erdőterületek bővítése, a földutak rendbetétele, a natura 2000 fenntartási fejlesztési tervek készítése. A turizmusnak is a természet közeli ágait támogatjuk, ilyenek a horgász-, lovas-, vadász-, gyógy-turizmus. A környezettudatos gondolkodás erősítését már gyermekkorban megkezdjük az erdei iskolák fejlesztése által. Stratégiánkban olyan fejlesztéseket ösztönzünk, melyek nem csak környezetileg, de gazdaságilag is fenntarthatók, a támogatás lejárta után életképesek maradnak. Ilyenek az erdőgazdálkodás eszközparkjának fejlesztése, az erdei melléktermékek hasznosítása, a bio- termesztés ösztönzése, a megújuló energiaforrások felhasználása, az erdőterületek bővítése, a földutak rendbetétele, a natura 2000 fenntartási fejlesztési tervek készítése. A turizmusnak is a természet közeli ágait támogatjuk, ilyenek a horgász-, lovas-, vadász-, gyógy-turizmus. A környezettudatos gondolkodás erősítését már gyermekkorban megkezdjük az erdei iskolák fejlesztése által. Stratégiánkban olyan fejlesztéseket ösztönzünk, melyek nem csak környezetileg, de gazdaságilag is fenntarthatók, a támogatás lejárta után életképesek maradnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

206 205 A Nagyatádi és Barcsi kistérségben Szociális Felzárkoztató Program valósult meg között, mely két stratégiai programból állt: 1, Életminőség javítása – szociális biztonság megteremtése a helyi ellátórendszer kiépítésével és korszerűsítésével: Falugondnoki Szolgáltatások jöttek létre a kis lélekszámú településeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiépítése és javítása érdekében (Bakháza, Kaszó, Kisbajom, Rinyabesenyő és Rinyaszentkirály). Meglévő alapellátás minősége javult, új szolgáltatások jöttek létre. Ilyen a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás minőségi fejlesztése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése (Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Tarany, Szabás és Nagyatád). Mikrotérségi (gondozási) központok kialakításával a szociális alapellátás minőségi fejlesztése valósult meg, Csokonyavisonta, Lábod, Segesd, Tarany községekben. Folyamatos szakmai műhely működtetése kezdődött (képzések, esetmegbeszélések, szupervízió) a (kis)települések szociális dolgozói részére. 2, Többszörös hátránnyal küzdők kirekesztődésének megelőzésére, a hátrányok enyhítésére, az esélyegyenlőség megalapozása érdekében két alprogram valósult meg: a, Speciális igényű csoportok szükségletét szolgáló ellátások jöttek létre. Az Idősek Otthona és Gondozóháza feltételei javultak a kistérségben a nagyatádi, lábodi intézményekben. b, Preventív családsegítő alapszolgáltatások bővűltek, elérhetőbbé váltak és minőségük javult (családsegítő szolgáltatás, nappali ellátás, szupervízió). Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételei javultak, a hátrányos helyzetű fiatalok programjainak fejlesztése valósult meg. A Rinyamenti Kistérség Stratégiai Fejlesztési Programjában (2005) meghatározott fejlesztési prioritások keretében az alábbi projektek valósultak meg/folyamatban a megvalósulásuk. A Nagyatádi és Barcsi kistérségben Szociális Felzárkoztató Program valósult meg között, mely két stratégiai programból állt: 1, Életminőség javítása – szociális biztonság megteremtése a helyi ellátórendszer kiépítésével és korszerűsítésével: Falugondnoki Szolgáltatások jöttek létre a kis lélekszámú településeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiépítése és javítása érdekében (Bakháza, Kaszó, Kisbajom, Rinyabesenyő és Rinyaszentkirály). Meglévő alapellátás minősége javult, új szolgáltatások jöttek létre. Ilyen a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás minőségi fejlesztése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése (Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Tarany, Szabás és Nagyatád). Mikrotérségi (gondozási) központok kialakításával a szociális alapellátás minőségi fejlesztése valósult meg, Csokonyavisonta, Lábod, Segesd, Tarany községekben. Folyamatos szakmai műhely működtetése kezdődött (képzések, esetmegbeszélések, szupervízió) a (kis)települések szociális dolgozói részére. 2, Többszörös hátránnyal küzdők kirekesztődésének megelőzésére, a hátrányok enyhítésére, az esélyegyenlőség megalapozása érdekében két alprogram valósult meg: a, Speciális igényű csoportok szükségletét szolgáló ellátások jöttek létre. Az Idősek Otthona és Gondozóháza feltételei javultak a kistérségben a nagyatádi, lábodi intézményekben. b, Preventív családsegítő alapszolgáltatások bővűltek, elérhetőbbé váltak és minőségük javult (családsegítő szolgáltatás, nappali ellátás, szupervízió). Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételei javultak, a hátrányos helyzetű fiatalok programjainak fejlesztése valósult meg. A Rinyamenti Kistérség Stratégiai Fejlesztési Programjában (2005) meghatározott fejlesztési prioritások keretében az alábbi projektek valósultak meg/folyamatban a megvalósulásuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

207 206 Az Ökoturisztikai attrakciók keretében a A Dráva medence Ökoturisztikai Projektjén belül a nagyatádi művésztelep épületének átalakításával, illetve bővítésével egy - a térség természeti értékeit bemutató - látogatóközpont került kialakítására Somogyszob községközpontjának felújítása az AVOP forrásból nyert támogatással valósult meg. A programokban megvalósított projektek eredményeként a térségben (főként a kistelepüléseken) élők minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutása javult. A szociális alapszolgáltatások kiépülésével és fejlesztésével a térség rászoruló lakói (idősek, betegek) magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. A családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások fejlesztésével a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkoztatása kezdődött el. A mentális problémákkal küzdő, marginalizálódott társadalmi csoport számára speciális alapellátási formák biztosítása vált lehetővé. Az Ökoturisztikai attrakciók keretében a A Dráva medence Ökoturisztikai Projektjén belül a nagyatádi művésztelep épületének átalakításával, illetve bővítésével egy - a térség természeti értékeit bemutató - látogatóközpont került kialakítására Somogyszob községközpontjának felújítása az AVOP forrásból nyert támogatással valósult meg. A programokban megvalósított projektek eredményeként a térségben (főként a kistelepüléseken) élők minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutása javult. A szociális alapszolgáltatások kiépülésével és fejlesztésével a térség rászoruló lakói (idősek, betegek) magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. A családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások fejlesztésével a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkoztatása kezdődött el. A mentális problémákkal küzdő, marginalizálódott társadalmi csoport számára speciális alapellátási formák biztosítása vált lehetővé. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2