Az ökoturisztika fogalma

Az előadások a következő témára: "Az ökoturisztika fogalma"— Előadás másolata:

0 Ökoturisztika és Vidékfejlesztés
Rakaczky István NAKVI Ökoturisztika és Vidékfejlesztés

1 Az ökoturisztika fogalma
Számos meghatározás, értelmezés Fenntartható turizmus Zöld turizmus Lágy turizmus Falusi turizmus Gasztroturizmus Sportturizmus Erdei turizmus

2 IUCN meghatározás "Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával." IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete

3 Budapesti Nyilatkozat
„Egy egészséges egyensúly megteremtése szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén.” NATUREXPO (Budapest, 1996.)

4 Fenntartható turizmus (WTO)
„A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan szintű menedzselését, hogy az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot, valamint a különböző népek és csoportok kulturális identitását is. A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”

5 2011. évi főbb mutatók Világszerte a nemzetközi turisztikai érkezesek száma 5,0%-kal, a bevételek 11,5%-kal növekedtek 2011-ben 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérte a 990 milliót, a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt (2012. december közepén átlépték a „bűvös” egymilliárd turistaérkezést)

6 Turizmus trendek Turizmus történet A turizmus tömegesedése
A töretlenül fejlődő iparág Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar” A „kemény” turizmus A növekedés határai; új területek „elfoglalása” Alternatíva: a „lágy” turizmus

7 A vidéki, természetközeli turizmus
Szervezett természetjárás: 19. sz. Falusi turizmus a két világháború között Az közötti időszak 1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége 1994. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Igények, elvárások a 20. század végéig

8

9 Vidéki turisztikai fejlesztések
A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek meghatározó szerepe van. A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek, települések – helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak tekintik a turizmust (várakozásiak nem realitásokon alapulnak).

10

11

12

13

14

15 Fejlesztési feltételek
Nem minden település és mikrotérség alkalmas az öko- vagy falusi turizmus kialakítására, fejlesztésére. Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás. Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett szereplők összefogása és közös tevékenysége, nem jön létre az a ma már elvárt komplex szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú gazdasági haszna. (példa: Domoszló; Demjén)

16

17

18 Az ökoturizmus A 20. századi tömegturizmus negatív hatásainak csökkentése Fő motiváció: a természet, a természetközeli kultúrák megfigyelése Általában kisebb csoportok veszik igénybe A helyi közösségek számára alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt Heterogén kínálati oldal Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok stb.)

19 Ökoturisztika Magyarországon
Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok (hatósági jogok, bemutatás, megismertetés) Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”) Önkormányzatok Civil szervezetek Gazdálkodó szervezetek Érintett lakosság Vendégek, látogatók

20 A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere
szakember-háttér (hiányos; NAKVI akkreditált képzések) minőségi termék (különleges, egyedi) megalapozott együttműködések alapvető ökoturisztikai infrastruktúra „ökokódexek” (amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat)

21 BFNPI szabin a szemetes

22 Egy fontos turistaközpont vasútállomása

23 Az Országos Kéktúra mentén; Cserhát

24 Infrastruktúra Területek megközelíthetősége, közlekedés Szállás
Ellátás (étterem, falusi vendégasztal) Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények Fogadó kapuk Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás, helyi termékek eladása) Információ, humán háttér Élő programkínálat

25

26

27 Aktív turizmus Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb.
„Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs szabályozva > lásd Lengyelország; nem logikus; túl sok) Kevés kerékpárút Nincsenek önálló „lovasutak” (akár többnapos programhoz) Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)

28

29

30 Aktív turizmus II. Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább egyszer
Nem életforma a rendszeres aktív szabadidős tevékenység A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják a nagyobb civil rendezvényeket (engedélyeztetés, díj stb.) Értelmetlen tiltások Nincsenek frissülő adatbázisok

31

32

33

34 Hiányosságok Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről) Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰) Rendszerszerű fejlesztések Humán együttműködések (NP, helyi lakosság, TDM stb.) Közös szakmai projektek, programok esetlegesek Információs rendszerek naprakész állapota Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)

35 Jövőkép Fenntartható fejlődési pálya kijelölése
Megfelelő törvényi háttér megteremtése Megfelelés az EU tervezési ciklus Rural Tourism feltételeinek Reális, komplex fejlesztéseket támogató pályázatok Megalapozott együttműködések (klaszterek szervezése) Az érintett falvak aktivizálódása

36

37

38 idegenvezető; túravezető
Köszönöm a figyelmet! Rakaczky István NAKVI szakreferens; idegenvezető; túravezető