Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Demokráciadeficit az Európai Unióban (2. rész) Az Európai Unióról másképpen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Demokráciadeficit az Európai Unióban (2. rész) Az Európai Unióról másképpen."— Előadás másolata:

1 Demokráciadeficit az Európai Unióban (2. rész) Az Európai Unióról másképpen

2 Mottó: „Soha ne akarj egy disznót táncra tanítani! Nem csak az idődet vesztegeted, de a disznót is zavarod!”

3 Témakörök:  Majmolni Amerikát  Sokszínűség, vagy a többség diktátuma?  Az EU megreformálása  Közös problémák  A hatáskörök átruházása  Kibúvó az EU-parlament ellenőrzése alól?  Nemzeti ellenőrzés vagy parancsvégrehajtás?  Mennyit ér a polgárok véleménye az unióban?  Az európai intézmények  Az eurokrácia dinamikája  Fordított törvényhozás

4 Gyors helyzetértékelés A két legfőbb probléma:  Hazánk megalázó feltételekkel csatlakozott az Európai Unióhoz (újratárgyalásuk mindenképpen szükséges)  Az Európai Unió rossz irányba „fejlődik” (talán inkább visszafejlődik?) centralizáció, központosítás

5 Majmolni Amerikát

6 Az amerikai „olvasztótégely” nem hasonlítható össze Európa kulturális sokféleségével. Az USA-ban a bevándorlóknak kellett alkalmazkodni az „American way of life” (amerikai életforma)-hoz, meg kellett tanulniuk a közös nyelvet. Az USA-ban nagy fontossággal bír:  az elkoptatott gondolkodás- és beszédmódok  a szabványosítások és márkanevek. Ezek az egész országban érvényesek és nem korlátozódnak az egyes szövetségi államokra

7 Majmolni Amerikát Európában az egyes államok büszkék sajátosságaikra és kölcsönösen igyekeznek felülmúlni egymást kulturális sokszínűségben, gazdaságban

8 Majmolni Amerikát Az átlag amerikai:  rendkívül elégedetlen az államrendszer központosításával  politikai tájékozottsági szintje csapnivalóan alacsony,  a kongresszusi- és elnökválasztásokon a részvételi arány rendkívül alacsony (50% körüli)

9 Majmolni Amerikát Mivel az amerikai unió létrehozásakor elmulasztották kifejezetten biztosítani az államok számára a kilépés jogát, között polgárháború dúlt. Ebben a háborúban több amerikai halt meg, mint azóta az összes háborúban. Európának tanulnia kellene Amerika hibáiból.

10 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma?

11 Minél nagyobbak a különbségek az egyes tagállamok között, annál kevésbé elfogad- ható a többségi döntés elve, mert az annál jobban zavarja a kisebbséget. Ennek következtében szükségtelen konflik- tusok alakulnak ki. Szélsőséges esetben polgárháborúra is sor kerülhet.

12 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? A lakosság és igényeinek változatossága az ország méretével jellegzetes módon növekszik. Az EU keleti bővítésével a tagállamok változatossága tovább bővült. Az uniós intézményrendszer számára ez alkalom arra, hogy a többségi elv megerősített alkalmazását követelék.

13 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? Ez szűklátókörű szemléletmód, mert csak arra szorítkozik, hogy az egyesülés költsége a tagok számával növekszik.

14 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? Amikor az unión belül nőnek a különbségek, nem több – többségi döntéssel kialakított – állásfoglalásra van szükség, hanem több rugalmasságra. Ez azt jelenti, hogy aki az uniós politikában nem kíván részt venni, azt a többség nem kényszerítheti.

15 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? Gyakori érv a többségi döntés mellett, hogy az egyhangúsági elv minden tagállam részére vétójogot biztosít. Ez azonban nem állja meg a helyét, ha a többség a kisebbség nélkül is együttműködhet. Az amszterdami szerződés (1997) óta ez a megoldás lehetségessé vált.

16 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? A nizzai szerződés (2000) meghatározta, hogy legalább nyolc tagállam csoport- jának minősített együttműködéséhez nem szükséges az EU valamennyi tag- államának jóváhagyása, elegendő csak a minősített többség. (EKSZ 11. cikkely és EUSZ 43. cikkely)

17 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? Egy döntés megbukhat azon, hogy  az egyik szavazati joggal bíró tagállam sajnál valamit a másiktól,  a saját javára szeretné az újraelosztást  a különböző tagállamokban élő emberek vágyai, értékelképzelései, igényei eltérők, ezekre a különbségekre pedig tekintettel kell lenni.

18 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? A többségi elvnek ott és/vagy akkor van értelme  ahol az emberek közötti különbségek kicsik,  ahol gyorsan kell dönteni, vagy (pl. kívülről jövő veszély fenyeget)  belül kell legyőzni valamilyen veszélyt Az EU-ban azonban nem ez a helyzet, nem is ezen okból kifolyólag alapították.

19 Sokszínűség, vagy a többség diktátuma? Nincs szükség európai beavatkozó államra, amely befelé és kifelé egyaránt ütőképes és „cselekvő- képes.” Sok gyors döntés helyett inkább kevés, de jól átgondolt döntésre van szükség közösségi szinten. (rendpolitikai döntések) Az alaposság fontossága itt messze megelőzi a gyorsaságot.

20 Az EU megreformálása

21 Az Európai Unió a fejekben és az egyes tagállamokban is reformra szorul.

22 Közös problémák

23 Az európai szintű kezdeményezéseket gyakran alapozzák meg azzal, hogy ez vagy az a kérdés közös európai probléma és ezért közösen – az EU révén – kell megoldani. Ez az érvelés azonban hamis. Lásd az egyszeri fogfájás esetét!

24 Közös problémák Valamennyi ember közös gondja, hogy időről-időre megfájdul a foga. Ebből azonban nem következik, hogy erre közös megoldás szükséges, vagy akárcsak lehetséges is. A problémát mindenki csak maga tudja megoldani – mégpedig fogorvosa segítségével.

25 Közös problémák Jó példa a közös érdek hamis érvelésére például a közös foglalkoztatáspolitika is. Az EU egyik rákfenéje a hatalmas munkanélküliség.

26 Közös problémák A mai tömeges munkanélküliség túlnyomó- részt nem az áruk piacán tapasztalható kiegyensúlyozatlanságra vezethető vissza, hanem a munkaerőpiac túl magas költségeire. Nagyobb foglalkoztatottsághoz csak decen- tralizált döntésfolyamatok vezetnek. A helyi problémakezelés hatékonyabb.

27 Közös problémák Ezzel szemben a foglalkoztatáspolitika centralizálása emeli a munkaerő költségeit, ezért az eredményesség ellen hat, tovább mélyíti a problémát.

28 A hatáskörök átruházása (Hogyan szabaduljunk meg a piszkos munkától?)

29 A hatáskörök átruházása Hatáskörök, melyeket a kormányok szívesen átadnak a felettük lévő állami szintre:  éles versenyhelyzettel járó hatáskörök,  a legkellemetlenebb tevékenységeket, „a piszkos munkát” (pl. az érdekcsoportokat támogató, a nyilvánosságot mellőző tevékenységek) Az érdekcsoportok támogatásának költségeit mindannyian viseljük, előnyeit azonban csak kevesen élvezik.

30 A hatáskörök átruházása  Igaz, a terhek nagy tömegeken oszlanak el, így a választók nem nagyon érzékelik a költségnövekedést.  Minél több ország vesz részt a finanszírozásban, annál több adófizetőt tudnak bevonni a finanszírozásba és annál kevésbé veszi észre az egyén, hogy mit fizet ki a különböző érdekcsoportoknak.

31 A hatáskörök átruházása A választók csak a fontos, általános jelentőségű politikai kérdésekről tájékozódnak. Ezért nem kapnak olyan könnyen általános, politikailag fontos hatásköröket a nemzetközi szervezetek. Az Európai Közösség és az Unió története megerősíti ezt a szabályt,

32 A hatáskörök átruházása Példák a lobbi-területekre:  európai agrárpolitika  protekcionista külkereskedelem Az érdekcsoportok befolyása torzítja a de- mokratikus politikai akaratképzést, mert az összes érdek nem szervezhető egyformán.

33 A hatáskörök átruházása  Ahogyan a politikai központosítás erősíti az érdekcsoportok befolyását, úgy gyengül a választók demokratikus ellenőrzése.  Ez ugyan a kormányzó politikusok számára jó, de a polgárok számára veszteség.

34 Kibúvó az EU-Parlament ellenőrzése alól?

35 Az Európai Parlament nincs feljogosítva a közösségi törvényhozás ellenőrzésére!!!

36 Kibúvó az EU-Parlament ellenőrzése alól? Az EU Parlamentjében:  az egyes frakcióknak nincs meg a többsége,  az egész parlamentnek sincs meg a joga, hogy megragadja a törvényhozási kezdeményezést bármely saját törvénytervezet előterjesztésével. (Ezt csak az Európai Bizottság teheti meg!!!)

37 Kibúvó az EU-Parlament ellenőrzése alól? A parlamenti többségnek – Maastricht óta – jogában áll a bizottságtól javaslatot kérni, d e a bizottság dönti el, hogy teljesíti-e a felkérést, vagy sem. Az EP-nek csak véleményezési joga van. Az amszterdami szerződés óta már 38 törvényhozási területen gyakorolhatja az együttdöntési eljárást. (Azelőtt 15 volt.) A legfontosabb területek kimaradnak a véleményezési kötelezettségből!!!

38 Kibúvó az EU-Parlament ellenőrzése alól? A tanács jóváhagyása kell, abban pedig a kormányoknak van helye és szavazata. Például a rendelkezésre álló pénzösszegek teljes összegét, és az ún. kötelező kiadásokat (ez a teljes költségvetésnek mintegy 50%-a) egyedül a tagállamok, illetve kormányaik állapíthatják meg, nem pedig az EP.

39 A 308. cikkely: általános felhatalmazás

40  A bizottság és a tanács részére általános felhatalmazást tesz lehetővé, így a parlament jóváhagyása nem is szükséges.  A tanács – vagyis a törvényhozás döntő szerve – rendszerint zárt ajtók mögött tanácskozik. A nyilvános vita helyébe a titkos diplomácia lép.  Ha a tanács egyetért a bizottsággal (egyre többször van így) elegendő a minősített többségi döntés.

41 A 308. cikkely: általános felhatalmazás  Az egyes kormányok a polgáraik akarata ellen is dönthetnek anélkül, hogy ezért vállalnák a felelősséget.  A kormányok elrejtőzhetnek a döntéshozó kollektíva mögé, a felelősség elolvad.

42 Nemzeti ellenőrzés vagy parancsvégrehajtás?

43  A nemzeti parlamentek nem ellenőrizhetik a kormányok Európa-politikáját.  A nemzeti parlament vagy annak európai ügyekért felelős bizottsága nem írhatja elő a kormánynak, hogyan szavazzon a közösségi tanácsban.  A tanács által elfogadott irányelveket a nemzeti parlamenteknek viszont kötelező átemelniük a nemzeti jogba.

44 Nemzeti ellenőrzés vagy parancsvégrehajtás?  Ez azt jelenti, hogy nem a parlamentek ellenőrzik kormányaik Európa-politikáját, hanem a tanácsban egybegyűlt kormányok ellenőrzik parlamentjeik törvényhozását.

45 EUSZ 48. cikkely

46  Minden szerződésmódosításról – még mielőtt a nemzeti parlamentek véleményt nyilvánítanának róluk – az egyes kormányok képviselőinek kell megegyezni egy „kormányközi konferencia” keretében.  Ez azt jelenti, hogy nem a tagállamok parlamentjei a „szerződések urai.”  Ez még a szövetségi államok esetében is szokatlan.

47 EUSZ 48. cikkely  A jelenlegi 23 szövetségi államból csak 3-ban van ilyen szabályozás. Ezek mindegyike (India, Pakisztán, Egyesült Arab Emirátusok) fejlődő ország.  Az Európai Unió „alkotmányos rendje” megfelel a kormányok érdekeinek, mivel az a kormányok alkujának eredménye.

48 Mennyit ér a polgárok véleménye az unióban?

49  Európa politikai integrációja a kormányok érdekeinek védelmét, illetve hatalmi pozícióik kiépítését szolgálja. A polgárok véleménye ebben keveset számít.  Ezt a legkülönfélébb országok népszavazásai és közvélemény-kutatásai is igazolják.

50 Mennyit ér a polgárok véleménye az unióban?  1992: A dánok elutasították a maastrichti szerződést, pedig a dán kormány aláírta azt.  2000 szeptember: A dánok a pénzügyi uniót is elutasították, pedig az összes párt támogatta azt.  Franciaország: A választók 49%-a szavazott a maastrichti szerződés ellen, jóllehet azt az elnök, a kormány és széles parlamenti többség támogatta.

51 Mennyit ér a polgárok véleménye az unióban?  Írország: 2001-ben elutasították a Nizzai Szerződést.  Norvégia: 1972-ben és 1993-ban is a csatlakozás ellen szavaztak.  Svájc: 2001-ben a csatlakozás ellen szavaztak.  A közvélemény-kutatások és a népszavazási eredmények azt mutatják, hogy a polgárok és a politikusok közötti Európa-politikai szakadék még sosem volt olyan nagy, mint az európai monetáris unió esetében.

52 Mennyit ér a polgárok véleménye az unióban?  Finnországban, Ausztriában, Dániában, Nagy- Britanniában, Svédországban túlsúlyban van az elutasítás.  A „polgárok Európájától” tehát igen távol vagyunk.

53 Az európai intézmények

54 Még a kormányoknál is érdekeltebbek Európa központosításában az európai intéz- mények:  az Európai Bizottság,  az Európai Parlament és  az Európai Bíróság

55 Az eurokrácia dinamikája

56  A hivatalnokok szervezetük növelésében érdekeltek, mert a bővülés növeli hatalmukat és presztízsüket.  Egy bővülő szervezet könnyebben talál kvalifikált munkatársakat, mert minél több munkatársat állíthatnak be, annál könnyebben tudnak a már ott lévők a hierarchiában feljebb emelkedni.

57 Az eurokrácia dinamikája  Új szervezetek alapításával megváltozik a politikai egyensúly, ezért sokkal könnyebb új szervezeteket alapítani, mint egy meglévőt megszüntetni.  Ez érvényes mindenekelőtt a nemzetközi szerve- zetekre, mert ott a legnagyobb az ellenőrzés hiánya.

58 Az eurokrácia dinamikája Amennyiben teljesítették alapítási céljukat, többnyire új tevékenységi területet kapnak és gyakran új nevet is, de nem szüntetik meg őket. Példák:  Nemzetközi Fizetések Bankja  Nemzetközi Valutaalap (IMF)  Világbank  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (ma OECD)

59 Az eurokrácia dinamikája  A bürokrácia hatalmi eszközeivel biztosítja a maga számára a túlélést és saját növekedését. Ez egyben az ellenőrzés hatékonyságának csökkenését is jelenti.  A gyengébb ellenőrzés állandósítja az eurobürokraták és a nemzeti hivatalnokok közt meglévő és egyre növekvő jövedelmi különb- ségeket is.

60 Az eurokrácia dinamikája A brüsszeli nyugdíjak szokatlanul nagyvonalúak. Példa:  Átlagos havi EU-nyugdíj (1994): 9000 DEM  1 DEM = 63,94 Ft = kb Ft. (1994. június 30-i MNB adat) Mai árfolyamon a 9000 DEM kb eurónak, vagyis mintegy Ft összegű EU-nyugdíj-nak felel meg. KSH adat: 1995-ben az átlag nyugdíj Mo-n Ft, 2002-ben Ft volt.

61 Az eurokrácia dinamikája  1994 – EU-nyugdíj: kb Ft.  1994 – Magyar nyugdíj: Ft  2002 – EU-nyugdíj: kb Ft.  2002 – Magyar nyugdíj: Ft

62 Az eurokrácia dinamikája  Az EU-alkalmazottak száma 1960-tól 1990-ig évente 7,6%-kal nőtt.  Ez azt jelenti, hogy a közösség apparátusának személyi állománya 1960 és 1990 között három- szor olyan gyorsan nőtt, mint a lakosságszám.  A személyi állomány növekedése évente 5%-kal haladta meg a lakosság számának emelkedését.

63 Fordított törvényhozás

64  Az európai törvényhozás javaslattételi monopóliuma az Európai Bizottságé.  Az Európai Parlament és a tanács is – a maastrichti szerződés óta – „felkérhetik” a bizottságot, hogy terjesszen elő törvénytervezetetket (152. és 208. cikkely).

65 Fordított törvényhozás  A bizottságot a felkérés nem kötelezi a javaslat- tételre.  A biztosok uralma töretlen.  A bizottság javaslattételi joga rendkívül szokatlan dolog.  Az igazi demokrácia törvényhozásában a bürokrácia nemhogy kizárólagos joggal, de egyáltalán semmi- lyen törvényhozást érintő javaslattételi joggal sem rendelkezhet.

66 Fordított törvényhozás  A javaslattétel joga a parlament tagjait és a választott kormányt illetik meg.  Az, hogy a bizottság ilyen joggal rendelkezik, nem demokratikus és ellentmond a hatalommegosztás elvének.

67 Fordított törvényhozás Problémák:  A javaslat tartalmát a bizottság határozza meg.  A bizottság ellenében nagyon nehéz változtatni a javaslaton, mivel a bizottság – ellentétben a tanáccsal – alapvetően csak egyhangúlag dönthet  A bizottság a tagállamok többsége ellenében is érvényesítheti akaratát (minősített többség a tagállamok részéről a bizottsággal szemben)

68 Fordított törvényhozás  Mivel a bizottság kizárólagos javaslattételi joggal rendelkezik, és az is tőle függ, hogy bármely jogi aktust hány tagállamnak kell a tanácsban és a bizottságban jóváhagynia, ezért blokkolhat minden olyan törvényt, amely sérthetné eddig elért státuszát.  A centralizáció visszafordíthatatlan, ez pedig ellentmond a szubszidiaritás elvének.  Szubszidiaritás: a polgárokhoz minél közelebbi szinten meghozott döntések.)

69 Fordított törvényhozás Egyetlen lehetőség a bizottsággal szemben a szerződésmódosítás, ez azonban szinte lehetetlen. A szerződések a bizottság akarata ellenére is megvalósíthatók, de  az összes kormánynak jóvá kell hagynia,  és valamennyi tagállam parlamentjének ratifikálnia is kell azt (EUSZ 48. cikkely)

70 Az EKSZ 308. cikkelye: Általános felhatalmazás

71  Lehetőséget ad a tanácsnak, hogy a bizottság javaslata alapján olyan „megfelelő rendelkezé-seket” hozzon a közös piac megvalósítása érdekében, melyekhez a szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört.  A ’90-es években a bizottság és a tanács évente 30-nál több alkalommal élt ezzel a felhatalmazó záradékkal.  Az EP jóváhagyása, sok más törvényhozási aktushoz hasonlóan itt sem szükséges.  A tagállamok parlamentjei ezzel kiiktatódnak.

72 Az önmagát képviselő parlament

73  Az Ep szintén érdekelt a központosításban.  A jogosultságok európai szintre emelésével nő az EU-képviselők döntési hatalma is.  Jó példa erre, hogy az EP a tanács által javasoltnál mindig nagyobb költségvetést szavaz meg, holott az egyes tagállamok parlamentjeiben mindig arra törekszenek, hogy csökkentsék az állami kiadásokat.

74 Az önmagát képviselő parlament  Az EP lelkesedik az egységes európai szabályozásért.  A közvéleménykutatási eredmények is azt mutatják, hogy az EU-képviselők sokkal inkább központosításpártiak, mint a polgárok vagy a nemzeti képviselők.

75 Egyik EU-holló nem vájja ki a másik szemét

76  Az EP rendszerint egyszerű többséggel dönt.  Az EP ezért inkább a bizottságot támogatja, nem pedig a tanácsot.  Az EP ezért áll inkább a kiadások pártján, mint a tanács.  Az EP inkább a bizottság szövetségese, mint ellenőre.

77 Egyik EU-holló nem vájja ki a másik szemét  A központosítás kérdésében az EP nem elfogulatlan, hanem maga is érdekelt fél.  A két nagy pártpolitikai csoportosulás – a Szocialista frakció és az Európai Néppárt – nagyon szorosan együttműködnek egymással.  A parlament nagy kezdeményezéseit eddig a frakciók vezetőságei mindig egyeztették.  Az EP-re nem a pártok közötti verseny a jellemző, hanem a nagykoalíció – a pártszövetség.

78 Egyik EU-holló nem vájja ki a másik szemét  Az egész parlament egyetlen nagy pártot alkot, melynek neve: Európa-párt.  Az EP nem egy „normális” parlament, hiszen nincs javaslattételi joga!  Az EP nem a hatalom központjában Brüsszelben székel, hanem Strassbourgban. (Jelzésértékű!)

79 Egyik EU-holló nem vájja ki a másik szemét  Az EP azért sem „normális parlament”, mert a képviselők száma és megoszlása megközelítőleg sem felel meg a tagországok lakossága, vagy azok választói joggal rendelkező polgárai számának  A kis államok felülreprezentáltak.  Az EP nem reprezentatív.

80 1 EU-képviselőre jutó választópolgárok száma  Német:  Ír:  Luxemburg:

81 Az egységesítés motorja: a bíróság

82  A központosítási folyamat szempontjából a bíróság fontosabb szerepet tölt be, mint a parlament.  Gíakran nevezik az „egységesítés motorjának” is.  Ez érvényes mind a politikai, mind a gazdasági unióra.  Megalapítása (1954) óta több mint 1600 ügyben döntött.  Kb embert foglalkoztat.

83 Az egységesítés motorja: a bíróság  A bíróság nem korlátozódik csak az európai szerződések értelmezésére, ún. egyéni jogfejlesztést is folytat.  Már 1964-ben döntött arról, hogy az európai jognak általánosságban elsőbbsége van a nemzeti joggal, valamint a tagállamok alkotmányaival szemben is.

84 Az egységesítés motorja: a bíróság  Ilyen alapvető jogteremtés az is, hogy az egyes polgár felelőssé teheti a saját államát, ha az adott tagállam az európai irányelveket nem az Európai Unió (végső soron a bíróság) elvárásainak megfelelően helyezi át a nemzeti jogba.  1973-ban a bíróság volt az, amely a Brüsszeli Bizottság versenypolitikai illetőségét kiterjesztette az egységesítést megelőző jellegű ellenőrzésre, jóllehet a szerződés csak a piaci helyzettel történő tényleges visszaélésre vonatkozott.

85 Az egységesítés motorja: a bíróság  E döntés törvénybeiktatására 16 évet kellett várni, ez is jól mutatja, hogy a bíróság döntése nem felelt meg a törvényhozók szándékainak.  A bíróság érdeke, hogy lehetőleg fontos és érdekes ügyekben dönthessenek, ettől függ hatalmuk, tekintélyük.

86 Pozitív visszacsatolás

87  Az Európai Bíróság felelős az európai jog alkalmazásáért.  Ezért az európai bírák abban érdekeltek, hogy az európai jog lehetőleg széles hatásköröket engedjenek meg az uniónak.  Minél több dolgot szabályozhatnak európai szinten, annál fontosabbak azok a vitás ügyek, amelyekben az Európai Bíróság dönthet.

88 Hallgatni arany!

89  Az Európai Bíróság – például az Alkotmánybíróságtól eltérően – nem hozza nyilvánosságra a véleménykülönbségeket.  A bírák közti szavazatmegoszlás sem ismert.

90 EU: a lobbizás eldorádója

91  Az EU szabályozásainak nagy részét az érdekszövetségek hajtják végre.  Az EU közlönyeinek amerikai vizsgálata alapján megállapítható, hogy az európai törvényhozás 78%-ban az érdekcsoportok igényeit elégíti ki.

92 EU: a lobbizás eldorádója Az érdekszövetségek három követelményt támasz- tanak a politikusokkal és a hivatalnokokkal szemben:  állítsanak kereskedelmi korlátokat a külföldi versennyel szemben  korlátozzák a belföldi versenyt  biztosítsanak költségvetési támogatásokat Ez érvényes az EU-ra is.

93 EU: a lobbizás eldorádója Ellenszolgáltatásként az érdekszövetségek  pénzügyi juttatásokat (pl. pártadományokat) nyújtanak  publicisztikai támogatást biztosítanak a választási kampány idejére,  és bizalmas ágazati tájékoztatást nyújtanak. Az érdekcsoportok az EU-tól a szabályozások mellett támogatásokat is követelnek.

94 EU: a lobbizás eldorádója  Az agrárágazat támogatása a legmagasabb.  Az agrártámogatás a közösség kiadások közel felét teszi ki, annak ellenére, hogy a kereső lakosságnak kevesebb mint 5%-a dolgozik a mezőgazdaságban.  A támogatott termékek skálája szinte végtelen (ananászkonzerv, tintahal, nyúl-, vagy selyemhernyótenyésztés)

95 EU: a lobbizás eldorádója  Szakértői számítások szerint a közösségi kiadások mintegy 72%-ának szervezett érdekcsoportok a kedvezményezettjei.  A közösségi költségvetés tulajdonképpen a támoga- tások költségvetése.  Az ún. szerkezeti alapokból származó támogatá- sok nagy része a regionális projektekhez kerül.  Ezért 1991-ben létrehozták a „régiók bizottságát” ( cikkely)

96 EU: a lobbizás eldorádója A regionális érdekképvise- leti szervezetek számának alakulása:  1985: 6  2004: 160 felett

97 EU: a lobbizás eldorádója  A bizottság számára lehetővé válik, hogy az egyes nemzeti kormányokat kijátssza az egyes régiók ellen.  Az EU regionális politikai támogatásokat osztogat, holott ez a tagállamok feladata lenne, hiszen helyben jobban ismerik az egyes régiók igényeit.  Az európai támogatások egyre inkább átveszik a nemzeti támogatások szerepét.  A nemzeti támogatásokat a bizottság ellenőrzi és nem ritkán meg is tiltja azokat. Az EU támogatásait senki sem felügyeli.

98 Összegzés

99 Összegzés  Az EU, különösen a bizottság az érdekszövetségek egyre fontosabb partnerévé válik.  Az Európai Közösség rendszere sokkal nagyobb teret enged a lobbizásnak, mint Európa bármely nemzeti rendszere.  Az agrárpolitikán kívül minden területen a szabályozások játszanak fontosabb szerepet, mint a támogatások.  A szabályozások azonban nagyobb károkat okoznak, mert – a támogatásoktól eltérően – a szerződési szabadságot is sértik.

100 Összegzés  Ez viszont nem kerül túl sokba azoknak, akik bevezetik. Az európai intézmények számára különösen fontos ez a szempont.  Az érdekszövetségek legveszélyesebb ellenfele a választó.  Akkor a legnehezebb az érdekszövetségek helyzete, amikor a politikai döntéseket közvetlenül népszavazással hozzák meg. (Mindenkit nem lehet megvenni!) (Mindenkit nem lehet megvenni!)

101 Összegzés  A választók többségének megnyerése nehéz és költséges feladat.  Sokkal könnyebb a döntéshozó politikusok szavazatának megvásárlása (lefizetés, kompromittálás, zsarolás stb.)  Minél kisebb a parlament, annál könnyebb helyzetben vannak az érdekcsoportok.


Letölteni ppt "Demokráciadeficit az Európai Unióban (2. rész) Az Európai Unióról másképpen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések