Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a."— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER 21–22. Készült a sz. OTKA kutatás keretében

2 RÓMAI SZERZŐDÉS: „…megerősítik gazdaságaik egységét és biztosítják azok harmonikus fejlődését a régiók között fennálló különbségek csökkentésével, a kevésbé kedvező helyzetűek elmaradásának a csökkentésével” Faragó László

3 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL • 1957–1988: projekttervezés; a területpolitika lassú konszolidációja, bővítéssel párhuzamosan a források növekedése • 1989-től többéves költségvetési ciklusokhoz igazodó programozás; az integráció, a Bizottság befolyásának az erősítése – 1989–1999 csak célok „policy driven budget”; – 2000–2013 adott célok és keretszámok „budget driven policy”; általános fejlesztéspolitikai szempontok előtérbe kerülése, folyamatosan csökkenő nemzeti mozgástér Faragó László

4 TERÜLETI POLITIKA NÉVVÁLTOZÁSAI • Regionális politika 1975-től (1964 regionális politika, DG XVI 1967, elsődleges joganyagban: 1986 Egységes Európai Okmány) • Strukturális politika 1989-től • Kohéziós politika 1993-tól (Már a Római szerződés 158. cikke!, Lisszaboni Szerződés 2. cikk, 3. területi kohézió is) • 2014-től: Európai strukturális és beruházási politika (ESB alapok)

5 TERÜLETI POLITIKA → FEJLESZTÉSPOLITIKA • Az EU regionális, strukturális és kohéziós politikája területorientált: – Az elmaradott és szerkezeti problémákkal küzdő régiókra koncentrált – Területi alapú/szemléletű támogatási rendszer működött – Területi, területileg integrált tervek készültek • Változás hozott a lisszaboni folyamat – Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés – Nincsenek pénzügyi forrásai  a strukturális és a kohéziós alapokat használja fel Faragó László

6 LISSZABONI FOLYAMAT ÁLLOMÁSAI • Lisszaboni stratégia (2000) • Sapir-jelentés (2003) • Barca-jelentés (2009) • Lisszaboni Szerződés (2009) • EU 2020 stratégia • 2007–2013-as tervezés • 2014–2020-as tervezés • Hangsúlyeltolódás: – a szolidaritásról a gazdasági hatékonyság javítására – régiókról nemzeti (országok felzárkóztatása) és a városi szintre – regionális/területi különbségek mérséklése nemzeti hatáskör Faragó László

7 LISSZABONI STRATÉGIA • Átfogó célok – Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig – Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig • Célok: – A versenyképesség javítása – K+F, innováció és infokommunikáció – Foglalkoztatás és képzés – A szociális gondoskodás modernizálása – Fenntartható növekedés és a természeti környezet Területi cél? Faragó László

8 SAPIR-JELENTÉS • EU versenyképességi lemaradásának egyik oka a regionális fókusz – Túlterheli a bürokráciát – Elvonja a figyelmet a gazdasági kérdésekről – Erősíti a nemzeti kisebbségi problémákat – Lassítja a döntéshozatalt („German vote”) • Javaslatai: – Egységes piac kiépítésének a befejezése – Növekedésösztönzés – A K+F fejlesztések növelése – Támogatási jogosultságot nem régiónként, hanem országonként kellene elbírálni (  kohéziós országok összefogása) Faragó László

9 BARCA REFORMCSOMAG ALAPELVEI 1.A fejlesztési források koncentrálása 2.A támogatások eredményorientáltságának a növelése 3.Mobilizálás és tanulás 4.Az Európai Bizottság szerepének erősítése 5.A politikai „fékek és egyensúlyok” rendszerének a megerősítése El kell választani a hatékonyságot, a növekedést és a szociális integrációt szolgáló intézkedéseket Az alapelvek és célok között nincs egy területi sem Faragó László

10 BARCA-JELENTÉS TERÜLETI MEGÁLLAPÍTÁSAI • Nem jó a regionális fókusz: – A „konvergencia cél” (regionális GDP-k közötti különbség mérséklése) nem jó, mert miden régió fejlődési lehetőségei sajátosak – A polgárok jövedelemkülönbségét csak 6–8%-ban magyarázza, hogy melyik régióban lakik, meghatározóbb, hogy faluban, kisvárosban vagy nagyvárosban él-e, és mi a képzettsége • Place-based szemlélet Faragó László

11 LISSZABONI SZERZŐDÉS 2009 • Az európai területfejlesztési politika új felhatalmazást kapott: Az Unió „támogatja a gazdasági, a szociális és a területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást.” Art. 3(3) • Miként kezeli az Európai Bizottság ezt az „új kompetenciát”? (EU 2020) Faragó László

12 EU 2020 STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS CÉLJAI • Tudásalapú növekedés általi értékteremtés • Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban • Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság • 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. • 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. • 3. Éghajlatváltozás/energia : Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. • 4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. • 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Direkt módon nem került bele a területi kohézió Faragó László

13 UNIÓS TERVDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSÉNEK „HAGYMAHÉJ” MODELLJE Partnerségi Megállapodás Faragó László Operatív programok Közösségi Stratégiai Keret Országspecifikus ajánlás EU 2020 szabályozás

14 AZ EU TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 2014– A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.az információs és kommunikációs technológiák; hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3.a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4.az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6.a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; 7.a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11.az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Nincs egy „klasszikus” területi cél sem! Faragó László

15 UNIÓS TERVEZÉS • Uniós szinten: szakpolitikai (stratégiai) tervezés • Tagállami, területi szinten: – Stratégiai tervezés helyett forrásorientált tervezés – Tartalom: EU EU strukturális és beruházási politika → KSK + ország specifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP – Formailag mintasablon követése (fejezetek, táblák, módszerek, indikátorok) – Tagállami szabadság? Participativ tervezés? Válasz: konkrét tartalommal való kitöltés! ?? • Az uniós stratégiai célok meghatározásánál az erős tagállamok (a centrum) érdeke dominál (  a periféria összefogása) Faragó László

16 KÖZÖS KÖZÖS UNIÓS (NEM TERÜLETI) CÉLOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ TERVEZÉS • PM célrendszere: közös EU célokból top-down tervezés (tagállami hozzájárulás a közös célok teljesítéséhez) • Ellentmondás: – EU 28 nem egységes (országcsoportok) – „place-base” szemlélet: adottságok, sajátosságok kihasználása; „Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből” – a PM és az OP-k esetében a participáció csak formális lehet – renacionalizáció (pl. regionális különbségek mérséklése) • Célok, prioritások eltérítése, a forrásfelhasználás csak technikailag hatékony (eszközracionalitás) Faragó László

17 TÁMOGATOTT RÉGIÓK 2014–2020 • Kedvezményezett régiók meghatározása: NUTS2 • Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés • Kevésbé fejlett régiók < GDP 75% • Átalakuló régiók GDP 75%< X < 90% • Fejlettebb régiók > GDP 90% • A lehatárolás as adatok alapján Faragó László

18 TERÜLETI BEAVATKOZÁSI EGYSÉGEK • Nagy mozgástér: – Nem szükségszerűen egy adminisztratív egység, inkább területi entitás, de kell valamilyen közös testület/fórum – Több szint is lehet – Különböző nagyságú funkcionális városi térségek és speciális területek (pl. határ menti térségek) Faragó László

19 MAGYAR VÁLASZ • Nem a régió • „Place-based”, helyi bázis: – Megye – Megyei jogú városok – Várostérségek és megyei jogú városok térségei (statisztikai kistérségek) • Integrált területi alapú fejlesztések eszközei – integrált területi beruházások (ITI) – helyi közösségek által vezérelt fejlesztések (CLLD) Faragó László

20 A TERÜLETI KOHÉZIÓ ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HAZAI LEHETŐSÉGEI Faragó László • A területi szempontok jobb érvényesítése az ágazati tervezésben: – területi különbségek mérséklésének horizontális prioritásként való kezelése – horizontális integráció, „cross-sector integrated approach”  területileg integrált komplex programok • Területi OP(-k) tervezésében: – A TOP források részarányának növelése – Szelektív területek kiemelt támogatása • OP-k területi mátrixa  területi kvóták • Decentralizáció (komplex programok végrehajtását az önkormányzatokra lehetne bízni)

21 Megyei tervezés Sablonok és útmutatók alapján Általános követelmények és térségi sajátosságok érvényesíthetőségének a helyes aránya DECENTRALIZÁCIÓ vagy csupán DEKONCENTRÁCIÓ ? Faragó László

22 Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Faragó László Megyei fejlesztési koncepció Megyei fejlesztési program OFTK OP-k ITI CLLD Gf városi, városkörzeti koncepció program

23 DECENTRALIZÁLT ÁGAZATI RÉSZDOKUMENTUM EFOPIKOPKEHOPGINOP Faragó László ITI

24 OP-K FORRÁSMEGOSZTÁSA ERFA, ESZA, KA, EMVA ETHA • TOP 14 % • VEKOP 3,1 • Tematikus (ágazati) Op-knak is szolgálniuk kellene a területi különbségek mérséklését (Területi mátrix, kvóták) Faragó László

25 MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK INDIKATÍV FORRÁSELOSZTÁSA (1830/2013. XI. 14. KORM. HATÁROZAT) • Megye Megyei gazdaságfejlesztési részprogram rendelkezésére álló keret (Mrd Ft) • Bács-Kiskun 35,80 • Baranya 25,61 • Békés 28,77 • Borsod-Abaúj-Zemplén49,51 • Csongrád 25,50 • Fejér 21,67 • Győr-Moson-Sopron 16,83 • Hajdú-Bihar 33,06 • Heves 19,95 • Jász-Nagykun-Szolnok 28,04 • Komárom-Esztergom 13,32 • Nógrád 20,11 • Somogy 21,96 • Szabolcs-Szatmár-B. 45,85 • Tolna 13,84 ↔ Győr-Moson-Sopron 16,83 • Vas 13,40 • Veszprém 21,55 • Zala 15,23 Nem differenciál másként és jobbanmint mintha regionális szinten történne a beavatkozás A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást Faragó László

26 Mrd FtFő • Észak-Alföld106, • Debrecen 24, • Nyíregyháza 14,00 • Szolnok 8,63 • Várostérségek 61,13 • Összesen 215,34 • Dél-Dunántúl 61, • Pécs 17, • Kaposvár 8,38 • Szekszárd 3,90 • Várostérségek • Összesen 134,14 • 1,6 szeres különbség1,57 szeres „Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken Faragó László

27 ÖSSZEGEZVE • A PM és az OP-k általános fejlesztéspolitikai dokumentumok, amelyek explicit módon a gazdaságfejlesztést támogatják az ország minden térségében • A területi felzárkóztatás, a terület különbségek mérséklésének szempontjai leértékelődtek • A becsülhető forrásfelhasználás tovább növeli a területi különbségeket Faragó László

28 Köszönöm figyelmüket! Faragó László


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések