Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a."— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a 104985 sz. OTKA kutatás keretében

2 RÓMAI SZERZŐDÉS: „…megerősítik gazdaságaik egységét és biztosítják azok harmonikus fejlődését a régiók között fennálló különbségek csökkentésével, a kevésbé kedvező helyzetűek elmaradásának a csökkentésével” Faragó László

3 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL • 1957–1988: projekttervezés; a területpolitika lassú konszolidációja, bővítéssel párhuzamosan a források növekedése • 1989-től többéves költségvetési ciklusokhoz igazodó programozás; az integráció, a Bizottság befolyásának az erősítése – 1989–1999 csak célok „policy driven budget”; – 2000–2013 adott célok és keretszámok „budget driven policy”; általános fejlesztéspolitikai szempontok előtérbe kerülése, folyamatosan csökkenő nemzeti mozgástér Faragó László

4 TERÜLETI POLITIKA NÉVVÁLTOZÁSAI • Regionális politika 1975-től (1964 regionális politika, DG XVI 1967, elsődleges joganyagban: 1986 Egységes Európai Okmány) • Strukturális politika 1989-től • Kohéziós politika 1993-tól (Már a Római szerződés 158. cikke!, Lisszaboni Szerződés 2. cikk, 3. területi kohézió is) • 2014-től: Európai strukturális és beruházási politika (ESB alapok)

5 TERÜLETI POLITIKA → FEJLESZTÉSPOLITIKA • Az EU regionális, strukturális és kohéziós politikája területorientált: – Az elmaradott és szerkezeti problémákkal küzdő régiókra koncentrált – Területi alapú/szemléletű támogatási rendszer működött – Területi, területileg integrált tervek készültek • Változás hozott a lisszaboni folyamat – Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés – Nincsenek pénzügyi forrásai  a strukturális és a kohéziós alapokat használja fel Faragó László

6 LISSZABONI FOLYAMAT ÁLLOMÁSAI • Lisszaboni stratégia (2000) • Sapir-jelentés (2003) • Barca-jelentés (2009) • Lisszaboni Szerződés (2009) • EU 2020 stratégia • 2007–2013-as tervezés • 2014–2020-as tervezés • Hangsúlyeltolódás: – a szolidaritásról a gazdasági hatékonyság javítására – régiókról nemzeti (országok felzárkóztatása) és a városi szintre – regionális/területi különbségek mérséklése nemzeti hatáskör Faragó László

7 LISSZABONI STRATÉGIA • Átfogó célok – Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig – Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig • Célok: – A versenyképesség javítása – K+F, innováció és infokommunikáció – Foglalkoztatás és képzés – A szociális gondoskodás modernizálása – Fenntartható növekedés és a természeti környezet Területi cél? Faragó László

8 SAPIR-JELENTÉS • EU versenyképességi lemaradásának egyik oka a regionális fókusz – Túlterheli a bürokráciát – Elvonja a figyelmet a gazdasági kérdésekről – Erősíti a nemzeti kisebbségi problémákat – Lassítja a döntéshozatalt („German vote”) • Javaslatai: – Egységes piac kiépítésének a befejezése – Növekedésösztönzés – A K+F fejlesztések növelése – Támogatási jogosultságot nem régiónként, hanem országonként kellene elbírálni (  kohéziós országok összefogása) Faragó László

9 BARCA REFORMCSOMAG ALAPELVEI 1.A fejlesztési források koncentrálása 2.A támogatások eredményorientáltságának a növelése 3.Mobilizálás és tanulás 4.Az Európai Bizottság szerepének erősítése 5.A politikai „fékek és egyensúlyok” rendszerének a megerősítése El kell választani a hatékonyságot, a növekedést és a szociális integrációt szolgáló intézkedéseket Az alapelvek és célok között nincs egy területi sem Faragó László

10 BARCA-JELENTÉS TERÜLETI MEGÁLLAPÍTÁSAI • Nem jó a regionális fókusz: – A „konvergencia cél” (regionális GDP-k közötti különbség mérséklése) nem jó, mert miden régió fejlődési lehetőségei sajátosak – A polgárok jövedelemkülönbségét csak 6–8%-ban magyarázza, hogy melyik régióban lakik, meghatározóbb, hogy faluban, kisvárosban vagy nagyvárosban él-e, és mi a képzettsége • Place-based szemlélet Faragó László

11 LISSZABONI SZERZŐDÉS 2009 • Az európai területfejlesztési politika új felhatalmazást kapott: Az Unió „támogatja a gazdasági, a szociális és a területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást.” Art. 3(3) • Miként kezeli az Európai Bizottság ezt az „új kompetenciát”? (EU 2020) Faragó László

12 EU 2020 STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS CÉLJAI • Tudásalapú növekedés általi értékteremtés • Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban • Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság • 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. • 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. • 3. Éghajlatváltozás/energia : Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. • 4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. • 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Direkt módon nem került bele a területi kohézió Faragó László

13 UNIÓS TERVDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSÉNEK „HAGYMAHÉJ” MODELLJE Partnerségi Megállapodás Faragó László Operatív programok Közösségi Stratégiai Keret Országspecifikus ajánlás EU 2020 szabályozás

14 AZ EU TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 2014–2020 1.A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.az információs és kommunikációs technológiák; hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3.a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4.az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6.a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; 7.a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11.az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Nincs egy „klasszikus” területi cél sem! Faragó László

15 UNIÓS TERVEZÉS • Uniós szinten: szakpolitikai (stratégiai) tervezés • Tagállami, területi szinten: – Stratégiai tervezés helyett forrásorientált tervezés – Tartalom: EU 2020 + EU strukturális és beruházási politika → KSK + ország specifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP – Formailag mintasablon követése (fejezetek, táblák, módszerek, indikátorok) – Tagállami szabadság? Participativ tervezés? Válasz: konkrét tartalommal való kitöltés! ?? • Az uniós stratégiai célok meghatározásánál az erős tagállamok (a centrum) érdeke dominál (  a periféria összefogása) Faragó László

16 KÖZÖS KÖZÖS UNIÓS (NEM TERÜLETI) CÉLOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ TERVEZÉS • PM célrendszere: közös EU célokból top-down tervezés (tagállami hozzájárulás a közös célok teljesítéséhez) • Ellentmondás: – EU 28 nem egységes (országcsoportok) – „place-base” szemlélet: adottságok, sajátosságok kihasználása; „Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből” – a PM és az OP-k esetében a participáció csak formális lehet – renacionalizáció (pl. regionális különbségek mérséklése) • Célok, prioritások eltérítése, a forrásfelhasználás csak technikailag hatékony (eszközracionalitás) Faragó László

17 TÁMOGATOTT RÉGIÓK 2014–2020 • Kedvezményezett régiók meghatározása: NUTS2 • Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés • Kevésbé fejlett régiók < GDP 75% • Átalakuló régiók GDP 75%< X < 90% • Fejlettebb régiók > GDP 90% • A lehatárolás 2006-7-8-as adatok alapján Faragó László

18 TERÜLETI BEAVATKOZÁSI EGYSÉGEK • Nagy mozgástér: – Nem szükségszerűen egy adminisztratív egység, inkább területi entitás, de kell valamilyen közös testület/fórum – Több szint is lehet – Különböző nagyságú funkcionális városi térségek és speciális területek (pl. határ menti térségek) Faragó László

19 MAGYAR VÁLASZ • Nem a régió • „Place-based”, helyi bázis: – Megye – Megyei jogú városok – Várostérségek és megyei jogú városok térségei (statisztikai kistérségek) • Integrált területi alapú fejlesztések eszközei – integrált területi beruházások (ITI) – helyi közösségek által vezérelt fejlesztések (CLLD) Faragó László

20 A TERÜLETI KOHÉZIÓ ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HAZAI LEHETŐSÉGEI Faragó László • A területi szempontok jobb érvényesítése az ágazati tervezésben: – területi különbségek mérséklésének horizontális prioritásként való kezelése – horizontális integráció, „cross-sector integrated approach”  területileg integrált komplex programok • Területi OP(-k) tervezésében: – A TOP források részarányának növelése – Szelektív területek kiemelt támogatása • OP-k területi mátrixa  területi kvóták • Decentralizáció (komplex programok végrehajtását az önkormányzatokra lehetne bízni)

21 Megyei tervezés Sablonok és útmutatók alapján Általános követelmények és térségi sajátosságok érvényesíthetőségének a helyes aránya DECENTRALIZÁCIÓ vagy csupán DEKONCENTRÁCIÓ ? Faragó László

22 Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Faragó László Megyei fejlesztési koncepció Megyei fejlesztési program OFTK OP-k ITI CLLD Gf városi, városkörzeti koncepció program

23 DECENTRALIZÁLT ÁGAZATI RÉSZDOKUMENTUM EFOPIKOPKEHOPGINOP Faragó László ITI

24 OP-K FORRÁSMEGOSZTÁSA ERFA, ESZA, KA, EMVA ETHA • TOP 14 % • VEKOP 3,1 • Tematikus (ágazati) Op-knak is szolgálniuk kellene a területi különbségek mérséklését (Területi mátrix, kvóták) Faragó László

25 MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK INDIKATÍV FORRÁSELOSZTÁSA (1830/2013. XI. 14. KORM. HATÁROZAT) • Megye Megyei gazdaságfejlesztési részprogram rendelkezésére álló keret (Mrd Ft) • Bács-Kiskun 35,80 • Baranya 25,61 • Békés 28,77 • Borsod-Abaúj-Zemplén49,51 • Csongrád 25,50 • Fejér 21,67 • Győr-Moson-Sopron 16,83 • Hajdú-Bihar 33,06 • Heves 19,95 • Jász-Nagykun-Szolnok 28,04 • Komárom-Esztergom 13,32 • Nógrád 20,11 • Somogy 21,96 • Szabolcs-Szatmár-B. 45,85 • Tolna 13,84 ↔ Győr-Moson-Sopron 16,83 • Vas 13,40 • Veszprém 21,55 • Zala 15,23 Nem differenciál másként és jobbanmint mintha regionális szinten történne a beavatkozás A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást Faragó László

26 Mrd FtFő • Észak-Alföld106,961 492 502 • Debrecen 24,62 207 594 • Nyíregyháza 14,00 • Szolnok 8,63 • Várostérségek 61,13 • Összesen 215,34 • Dél-Dunántúl 61,44 947 986 • Pécs 17,84 156 801 • Kaposvár 8,38 • Szekszárd 3,90 • Várostérségek 42.58 • Összesen 134,14 • 1,6 szeres különbség1,57 szeres „Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken Faragó László

27 ÖSSZEGEZVE • A PM és az OP-k általános fejlesztéspolitikai dokumentumok, amelyek explicit módon a gazdaságfejlesztést támogatják az ország minden térségében • A területi felzárkóztatás, a terület különbségek mérséklésének szempontjai leértékelődtek • A becsülhető forrásfelhasználás tovább növeli a területi különbségeket Faragó László

28 Köszönöm figyelmüket! farago@rkk.hu Faragó László


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22. Készült a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések