Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horizon 2020 program, illetve a nemzeti K+F+I stratégia aktualitásai Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horizon 2020 program, illetve a nemzeti K+F+I stratégia aktualitásai Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F."— Előadás másolata:

1 Horizon 2020 program, illetve a nemzeti K+F+I stratégia aktualitásai Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Főosztály Debrecen, január 17.

2 2 I. Innovációs modellek és rendszerek

3 3 A felfedezés, találmány, átvitel és innováció 1 Felfedezés (Discovery): Kitalálni valamit, ami még nem létezik 2 Találmány (Invention): Létrehozni vagy megtervezni valamit, ami nem volt korábban 3 Átvitel (Translation): A felfedezésből vagy találmányból innovációs lesz 4 Innováció (Innovation): A felfedezésekre és/vagy találmányokra alapozva szociális hatású változások generálása A kiváló tudomány és kutatás szükséges, de nem elégséges összetevői az innovációnak

4 4 Akadémia, innováció és ipar: tradicionális modell (Francis Bacon; ) Akadémiai kutatás Alap- kutatás Alkalmazott kutatás és technológia Hozzá- adott érték Lineáris technológiai fejlődés

5 5 Elágazó technológiai fejlődési modell Régi technológia (ipar) Új technológia (ipar) Hozzáadott érték Akadémia, innováció és ipar: a kaliforniai modell (Adam Smith; ) Akadémiai kutatás Az közötti gazdasági növekedés több mint fele a high-tech szektor innovációjához kötődik az USA-ban

6 6 Benchmark I.Észtország

7 7 Benchmark II.Csehország

8 8 Nemzeti vállalkozási rendszer

9 9 Különböző technológiák a K+F stratégia eszközrendszerében

10 10 Tudományos és technológiai vállalkozások indítása I. • Az ötlet definiálása • Üzleti terv elkészítése • Kockázati tőke előteremtése • A termék kifejlesztése és piacravitele CUMULATIVE CASH FLOW YEARS £m MANY THE ‘HARD START UP’ OR ‘SILICON VALLEY’ MODEL Konvencionális bölcsességek

11 11 Az alternatív “SOFT START-UP” modell • Form team with high level of specialist expertise • Offer expertise and product “concepts” to target customers • Sell consulting and development contracts • Gradually expand team and take on more ambitious contracts • Use deep market knowledge and customer contacts to identify generic opportunities • Progressively “harden” the business model by licensing IP alongside contracts or developing standard products and platforms • Complete transition to hard company CUMULATIVE CASH FLOW YEARS £m MANY Tudományos és technológiai vállalkozások indítása II.

12 12 Technológiai start-up ökoszisztéma építés: • Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. • Négy alprogram: 1.alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2.alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3.alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4.alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. • Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban). Stratégiai programok

13 13 II. Nemzeti KFI stratégia

14 14 „Így versenyeztek Ti” – Globális versenystratégiák Forrás:Robert D. Atkinson és Stephen J. Ezell „Innovation Economics” című könyve (Yale University Press, 2012)

15 15 Az innovációs stratégia gazdaságpolitikai spektruma Forrás:Robert D. Atkinson és Stephen J. Ezell „Innovation Economics” című könyve (Yale University Press, 2012)

16 16 • : ”What is measured can be managed”:  a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának (GERD/GDP) 2020-ra 1,8%-ra való növelése. (Jelenleg a hazai érték 1,2%; az uniós átlag 1,9%, a 2020-as cél 3,0%.)  a vállalati ráfordítások (BERD) aránya érje el az összes K+F ráfordítás kétharmadát, vagyis a vállalati ráfordítások GDP arányosan (BERD/GDP) 1,2%-ra emelkedjenek 2020-ig.  a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban. • Smart Specialization Strategy - RIS3 • ESFRI-NEKIFUT Nemzeti célkitűzések Nemzeti Reformprogram

17 17 Kiemelt számszerű célkitűzések 2020-ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon:  +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely „lép be” a világelitbe;  +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg;  +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat;  +300 KFI- és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) találja meg globális piaci számításait;  innovatív start-up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz (a teljes időszakban);  a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki. Nemzeti KFI Stratégia

18 18 Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: 1. Tudásbázisok: nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, 2. Tudásáramlás: hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása, valamint 3. Tudásfelhasználás: a korszerű TéT eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok. További megfontolást igényel: a közszféra innovációs kapacitásainak fejlesztése Nemzeti KFI Stratégia

19 19 A gazdaság KFI-alapú dinamizálása Átfogó célok Sarkalatos célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony KFI-rendszeren alapuló fenntartható növekedés és fejlődés Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Integrált innovációs Szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be MNC K+F központok integrálása a NIR-be Nemzeti KFI Stratégia Célrendszer

20 20 Az innováció-politika „I” betűi „I”NNOVATION Institutional innovation Information Technology IncentivesInsightIntentionInspiration Investment Stratégiai programok Számszerű célkitűzések Az innováció kiemelt versenyprioritás, a as tervezés alapja Probléma célfa, innovációs rendszer teljesítménye Direkt és indirekt, kereslet oldali támogatási eszközök, adókedvezmény Ex-ante kondicionalitási kritérium Innovációs menedzsment szolgáltatások

21 21 III. Stratégiai programok-klaszterpolitikai háttérrel

22 22 K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések: • Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak • Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok • Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. • Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. • Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. Stratégiai programok

23 23 A fejlesztési terület beavatkozásai: 1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása: • Vállalati K+F tevékenység támogatása • Innovációs és iparjogvédelmi szolgáltatások igénybe vétele • Technológiai start-up ökoszisztéma építés • Vállalati K+F kapacitásfejlesztés 2. Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések • K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált projektek alprogram) • K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások alprogram) • Beszállítói integrátor program 3. Kutatóintézeti kiválóság: • Kiválósági központok támogatása • EIT KIC (Európai Innovációs és Technológiai Intézet Knowledge and Innovation Community tevékenységébe magyar kutatóhelyek bekapcsolódásának segítése) • ELI (2. fázis) • Műszerpályázat 4. Nemzetközi K+F kapcsolatok (hazai forrásból kerülne finanszírozásra) + specifikus pénzügyi eszközök (VC, SC) külön prioritásban MAGYAR KREATÍV ÉS TUDÁSGAZDASÁG – A fejlesztési terület céljai és beavatkozásai

24 24 Az innovációs rendszer kereteinek definiálása INNOVÁCIÓ határokon átnyúló, nemzetközi, sőt globális intézmény rendszereket fog át folyamatokon is átívelő iparágak és szektorok közötti, azokat átfogó átjárás jellemzi a köz-szektorok szervezeteit is egyre jobban átfogja

25 25 S3/RIS(eredeti) szektorális koncepción alapuló) logikája 1.Szakpolitikai vetület: a beavatkozás célja, hogy keretet és ösztönzést biztosítson a vállalkozásoknak a kulcs technológiai (GPT) platformok bázisán – a technológia adoptálási, transzferéből és adaptációs lehetőségeiből adódó egyedi innovatív fejlesztések megvalósításához.(Entrepreneurial search process) 2.Társadalmi-gazdasági vetület: az un. „domain”, a GPT platform mérete (Relevant size of the sector) tudás áramlás (intra-sectoral spill over) 3.Az egyes platformok kapcsolódási mértéke (The level of connectiveness)

26 26 Az innováció/vállalkozói ökoszisztéma térszerkezeti jellemzői /avagy a „kutyaharapást szőrével”) 1.az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma rendre fejlettebb a városokban és a sűrűbben lakott régiókban. 2.az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma fejlettebb a diverzifikáltabb gazdaságszerkezetű régiókban 3.az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma magasabb színvonalat ér el azokban a régiókban, ahol nem a kevés számú nagy vállalat dominanciája a jellemző. 4.az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma azokban a régiókban fejlődik ki legstabilabban, ahol jelentős számú, intenzív globális kapcsolat rendszerrel rendelkező nagyválllat van. (Internationally – engaged) 5.az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma a nagy piaci potenciállal rendelkező régiókban tud hatékonyan növekedni 6.A GPT/ICT technológiák indusztrializációs folyamata (innovatív alkalmazások fejlesztése, adaptív innovációk terjedése) felerősítette mag régiók (központi )és nem-mag (konvergencia) régiók közötti fejlettségi különbségeket a területi egyenlőtlenségeket súlyosbodtak.

27 27 A regionális fejlettség legfontosabb tényezői az S3 logikának megfelelően Az innováció és a vállalkozói ökoszisztéma regionális különbségeinek alapkategóriái innováció között: •szektoriális, •strukturális, •Piaci kapcsolat rendszer, nemzetköziesedés, ambíciózus növekedés, új technológiák, új termékek (aspirációk) •minőségi humán erőforrások és képességek, •a kockázatok kezelése, a pénzügyi folyamatokkal összefüggő és a piaci bukástól való félelem, magatartás tényezők, kulturális támogatottság (attitüd) •verseny és növekedés, a lehetőségekből start up vállalkozások (activities) •technológiai szektor erőssége, (activities) •lehetőségek észlelése, start-up készségek (attitüd)

28 28 K+F+I klaszterek Közvetlen partnerek: • Nemzetközi kiválósági hálózatok (pl. EIT, ESFRI, JPI, JTI, EURÉKA) • Európai Technológiai platformok • Akkreditált klaszterek • Nemzeti technológiai platformok (pl. NIH ágazati K+F „fehér könyvek”) • Start up underground, nyílt innovációs hálózatok Eszközök: • S3/RIS3 hazai program rendszere • H-2020/ERA programokba való bekapcsolódás támogatása • Versenyképességi és kiválósági szerződések (VKSZ) • Kormányzati stratégiai megállapodások • Kiemelt programok (Nyugat Dunántúl, Kecskemét)

29 29 Klaszterek és ipari parkok az S3-ban Új szabályozás: • Az ipari park az önkormányzattal állapodjon meg a fejlesztésekről • Kiemelt zónák és speciális térségek (szabad vállalkozási Zónák) • GINOP prioritások (termelő, szolgáltató Mo, kiemelt térségi gazdaságfejlesztés) Partnerségi megállapodás

30 30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Horizon 2020 program, illetve a nemzeti K+F+I stratégia aktualitásai Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F."

Hasonló előadás


Google Hirdetések