Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

M S mester selmecbányai főoltára (1506). Kolozsvári Tamás  A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a 15. századi magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "M S mester selmecbányai főoltára (1506). Kolozsvári Tamás  A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a 15. századi magyar."— Előadás másolata:

1 M S mester selmecbányai főoltára (1506)

2 Kolozsvári Tamás  A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a 15. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mesterét fedezte fel. Az oltárkép predelláján a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”. 15. századigótikus15. századigótikus

3

4 Az oltár középső része

5 Bár a selmecbányai Mária-templom egykori főoltára mesterének személye napjainkig azonosítatlan, a sorozat mégis kiemelt jelentőségű, hiszen ritka a ránk maradt magyarországi anyagban ilyen színvonalú, konkrét személyhez köthető alkotás. ► A rekonstrukció szerint az oltárt eredetileg nyolc darab, egyenként 180 x 120 cm-es tábla alkotta, két vízszintes sorban elhelyezve. A képek az oltár zárt állapotában voltak láthatók, a két belső mozgószárny kihajtásával pedig előtűnt a belső szobrászati dísz. Kívül Jézus életének ábrázolása a bal felső sarok Angyali üdvözlet-jelenetétől (elveszett) futott végig a felső soron, majd alul ismét balról indult, a jobb alsó táblán a Feltámadással zárva a történetet. Utóbbi képen maradt fenn a festő monogrammja és az 1506-os évszám. rekonstrukció ► A mester stílusában, megoldásaiban egyértelműen Schongauer, Dürer, Veit Stoss művészetével mutat rokonságot, azonban a képek Mantegna és Pollaiuolo munkáinak pontos ismeretéről is tanúskodnak. ► M S mester legjellegzetesebb erényei kiváló hangulatteremtő készsége, magával ragadó koloritja. Kompozícióiban az előtér szereplői dominálnak, nincs egységes arányrendszer, a táji hátterek a dunai-iskola hagyományainak megfelelően a természethűség helyett inkább jelentést, hangulatot közvetítenek a néző felé. M S mester

6 VIZITÁCIÓ

7 ► Vizitáció Tempera, hársfa, 139,5 x 94,7 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ► Az Evangélium szerint, mikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, s elöntötte a Szentlélek. A képet ennek a pillanatnak a felfokozottsága, a két kecses, szinte lebegő nőalak megindultsága hatja át. Mária fellibbenő fejkendője sem a szél játéka, hanem a kor megszokott hangulatkeltő eleme. Alóla előtűnik az asszony aranyszőke haja, az ártatlan, tiszta szépség szimbóluma. ErzsébetMáriaErzsébetMária ► Az előtérben látható feltünően nagy méretű írisz, pünkösdirózsa és a szamóca a szenvedéstörténetre utalnak. íriszpünkösdirózsaszamócaíriszpünkösdirózsaszamóca ► A jelenlegi arany hátteret egy ideig kék, majd újabb réteg arany átfestés fedte. A dunai-iskola hatásáról árulkodó táji háttér szintén a főjelenetre való hangulati, tartalmi utalások hordozója, melynek egyes elemei a passió-képeken is visszaköszönnek. Nem célja a természethű ábrázolás, s léptékében határozottan elkülönül a főjelenettől. ► A tábla az eredeti oltár bal oldali mozgószárnyának felső képe lehetett, hátoldalát valószínüleg dombormű díszítette. Jelenlegi formájában csonkított.

8

9 A természethűen ábrázolt írisz kék színe itt a szűzies anyaság szimbóluma. Másrészt alakja miatt gyakran helyettesítője a Mária hét fájdalma ábrázolásokon a Mária szívébe hatoló tőrőknek, s ez által Mária fájdalmára is utal. Szokás még Keresztelő Szent Jánosra is vonatkoztatni, aki mint a szivárvány, hidat képez az Ó- és Újtestamentum között. A növény jellegzetes léggyökerei, melyekből az ókor óta balzsamokat, gyógyszereket készítenek, csak a restaurálás után kerültek elő. A Vizitáció-kép előtt pár évvel készíthette Dürer csodálatos írisz- tanulmányát. írisz- tanulmányátírisz- tanulmányát

10 A virág (Iris trojana, korábban Iris germanica) a XV. században csak Velencében volt ismeretes. Megfestésére Dürert valószínűleg Jacopo Bellini vázlatkönyve ösztönözte. Sokatmondó, hogy Dürer nem elégedett meg pusztán a formák és színek tanulmányozásával, s a növényt életnagyságban (77 cm) ábrázolta. Az akvarell valószínűleg az 1503-as National Gallery- beli Madonnához köthető, melyen feltűnik egy írisz. Albrecht Dürer ( ): Írisz c Ecset, toll, tinta, vízfesték Kunsthalle, Bremen

11 Az apró szamóca három részes levele a Szentháromságot, öt fehér szirma Krisztus öt sebét és piros bogyói Krisztus verejtékének vércseppjeit jelképezik, melyeket a Getsemáni kertben hullatott. Az itt látható növényábrázolás rokona Veit Stoss krakkói Mária- oltárán a Noli me tangere-jelenet talajának, de hasonló sematikus fűcsomókat lehet felfedezni a Genti-oltár A bárány imádása jelenetén is. Mária- oltáránGenti-oltárMária- oltáránGenti-oltár

12 A pünkösdirózsa - mellyel itt találkozhatunk először magyarországi táblaképen - tüskétlen szárával érdemelte ki, hogy Mária szimbólumává válhatott. Schongauer is csodálatos akvarellen örökítette meg a pünkösdirózsát, de ez a kép nem tekinthető a Vizitáció tábla közvetlen előzményének. akvarellen

13 JÉZUS SZÜLETÉSE

14 ► Jézus születése Tempera, hársfa, 123 x 79 cm Plébániatemplom, Hontszentantal ► A kép előterében a címadó jelenet szereplői: Mária és József magas alakjai láthatók, amint áhitattal nézik az angyaloktól körülvett kisdedet, s Jézus áldásra emelt kézzel tekint vissza rájuk. Mögötte az őt vigyázó barmok. A hagyományoknak megfelelő romos vagy befejezetlen istálló határolja el őket a bal felső sarokban épp csak észrevehető Híradás a pásztoroknak jelenettől. Ugyanezek a pásztorok láthatók, amint az istállóba belépve térdre borulva imádják a gyermeket. Méretük egyik jelenet szereplőivel sem egyezik, mintegy átmenetet képeznek azok között. MáriaistállópásztorokMáriaistállópásztorok ► A kompozíció, az egyéni szerkesztés és részletkidolgozás ellenére, igen hű felhasználása Schongauer egy ma is ismert metszetének. ► A tábla jelenleg a hontszentantali plébánia tulajdonában van. Az eredeti oltár jobb oldali mozgószárnyának felső képe lehetett, mai állapotában csonkított.

15 A KIRÁLYOK IMÁDÁSA

16 ► A királyok imádása Tempera, hársfa, 180 x 82 cm Musée des Beaux-Arts, Lille ► A mesternek e képét a kutatás csak a közelmúltban fogadta a sorozat tagjai közé, s addig az oltár tábláinál későbbinek tartva, közé datálták. A csoporttól való elszakadását, későbbi történetét homály fedi. Első adatunk, hogy a lille-i múzeumnak 1883-ban ajándékozta egy kölni régiségkereskedő. Az eredeti oltár jobb oldali merevszárnyának felső táblája lehetett. Mai állapotában erősen csonkított, a hiány miatt a kompozíció kiegyensúlyozatlan, Mária alakja hiányos. ► A kép egyik érdekessége a legfiatalabb király, aki a gyermek Jézus helyett a néző felé fordul, ezzel kitekint a képből, és közvetlen kapcsolatot teremt a nézővel. Egyértelműen elüt vonásaiban a mesterre jellemző idealizált típusoktól. Portrészerűsége, beállítása miatt a kutatók a festő önarcképét vagy a donátor portréját sejtik benne. ► Az alakok beállítását érdemes összevetni Dürer két évvel korábbi Királyok imádása képével. Királyok imádása Királyok imádása

17 Albrecht Dürer ( ): A királyok imádása

18

19 KRISZTUS AZ OLAJFÁK HEGYÉN

20 ► Krisztus az Olajfák hegyén Tempera, hársfa, 159,2 x 80 cm Keresztény Múzeum, Esztergom ► A Szentírás szerint miközben Jézus Atyjához imádkozott elfogta a halálfélelem, és verejtéke vércseppként hullott a földre. Tanítványait, akiknek meghagyta, hogy a hegy tövében várják és imádkozzanak, elnyomta az álom. Mindezt igen hűen ábrázolja a festő. A bánat színébe, lilába öltözött Jézusnak megjelenik az égi küldött kezében a szenvedés kelyhével. A kedvenc tanítvány, János köpenye piros, azaz a szeretet színe. Mögötte alszik Jakab, előtte Péter, aki az előtűnő alárajzolás szerint eredetileg kardján tartotta kezét. Lábánál újra feltűnik a Vizitáció-tábláról ismert szamóca. Jézus háta mögött már az elfogatás jelenetét vetíti elő a kertkapun belépő sereg. égi küldöttJános köpenye piros kertkapun belépő seregégi küldöttJános köpenye piros kertkapun belépő sereg ► A festmény az eredeti oltár bal oldali merevszárnyának alsó képe lehetett. Mai állapotában csonkított, jobb oldala ép.

21

22 KERESZTVITEL

23 ► Keresztvitel Tempera, hársfa, 147,5 x 92,6 cm Keresztény Múzeum, Esztergom ► Az ábrázolt pillanatban a menet a várszerűen ábrázolt Jeruzsálem és a Koponyák hegye közt halad félúton. A Golgota hegyén már állnak a keresztfák, kivehető egy kerékbetört alak, továbbá a két lator, amint ostorral hajtják őket fel a hegyre. ► A kép előterében az Olajfák-hegye tábláról ismert lilába öltözött Krisztus éppen földrerogy a teher alatt, mögötte cirenei Simon tartja a keresztfát. A nézőnek háttal álló katona Krisztus egy hajtincsét húzza, miközben tekintete Mária és János felé halad. Olajfák-hegye táblárólMária és JánosOlajfák-hegye táblárólMária és János ► Sem utóbbiak, sem Krisztus nem rendelkezik a sorozat képein egységes vonásokkal. Minden egyes jeleneten az adott kép tartalmának közvetítéséhez alkot szereplőket a festő. A Keresztvitel arctípusai - például a hátraforduló katona arca - főként itáliai előzményekből ismerősek, túlnyomórészt Mantegna-tól. hátraforduló katona arcahátraforduló katona arca ► A tábla az eredeti oltár baloldali mozgószárnyának alsó képe lehetett. Hátoldala aranyozott, kétalakos dombormű lenyomata, rátétfaragványok helyének bekarcolásai és kihagyásai láthatók rajta. Mai állapotában csonkított.

24

25

26 KÁLVÁRIA

27 ► Kálvária Tempera, hársfa, 146 x 92 cm Keresztény Múzeum, Esztergom ► A kompozíciót Krisztus keresztje osztja két egyenlő részre. A hagyománynak megfelelően a kereszt jobb oldalán Krisztus hozzátartozói, bal oldalán ellenségei állnak. Középen a halott Megváltó monumentális alakja, a többi szereplőnél kissé nagyobb méretű. Ágyéka elé egyes középkori meditációk szerint, meglátva fia mezítelenségét, Mária kötötte fejkendőjét. Erre az egyezésre utal a kendő Vizitáció-képről ismert fodrozódó, gazdagon redőzött formája. hozzátartozóiellenségeiÁgyéka elé hozzátartozóiellenségeiÁgyéka elé ► A háttérben jobb oldalon a sziklára épített vár valószínűleg Ecclesia - az Újszövetségi hit - erődítménye, míg a baloldalon, a tavon, Synagoga épülete. A kép szélén található, - s az Olajfák hegye- tábláról ismerős - görcsörtös, csupasz fa a szenvedés jelképe, egyben a bűnbeesés fája lehet, mely kiszáradt a tilalom megszegése után, s melyből Krisztus keresztjét készítették. A kereszt tövében látható koponya utalhat Ádámra, kinek koponyáját e helyen vetette ki a föld. Jól kivehetők az aranyháttéren az aranydukátok vékonyításából nyert laparany-négyzetek egymást átfedő széleinek vonalai. sziklára épített vársziklára épített vár ► A kép az eredeti oltár jobb oldali mozgószárnyának alsó táblája lehetett. Hátoldala aranyozott, eltávolított rátétfaragványok nyomait viseli, mai állapotában csonkított.

28

29

30

31

32 FELTÁMADÁS

33 ► Feltámadás Tempera, hársfa, 158 x 80,5 cm Keresztény Múzeum, Esztergom ► A képtér egyszerre több eseményt tömörít. A bal felső részen - a Feltámadás előzménye - a Keresztlevétel látható vázlatszerű megjelenítésben. A jobb oldalon szintén önálló léptékben komponált részlet a három Máriát ábrázolja a kép szélén, amint a sírhoz tartanak a kenettel. Kevésbé vázlatszerű, ám jelenlegi formájában töredékes. Keresztlevétel ► A címadó jelenet a kép előterében helyezkedik el: az Olajfák-jelenet apostolaira emlékeztető, alvó katonáktól körülvett sírból kilépve áll Krisztus az Ecclesia zászlaját tartva, ami az Olajfák hegyének és a Kálváriának ellentétes értelmű zászlóira rímelő keresztény győzelmi jelkép. Két felriadt katona nézi a diadalmas ifjút, kinek testén nem látszanak a megfeszítés sebei. Feje fölött vélhetően a jeruzsálemi templomot, a testi feltámadás szimbólumát ábrázolta a művész. A sír súlyos kőlapján jól láthatók a pecsétek. Olajfák-jelenetkatonaOlajfák-jelenetkatona ► A kép szignált és datált. A tábla az eredeti oltár jobb alsó merevszárnya lehetett, mai állapotában csonkított, bal oldala épnek tekinthető. Hátoldalán a jobb felső sarokban Szent Katalin lefejezésének kétalakos vázlata látható. szignált és datáltszignált és datált

34

35 Csontváry Kosztka Tivadar: Fohászkodó Megváltó

36 Giotto: A keresztrefeszítés 6.96 kB, 28 pixel/cm, 5.3 x 4.9 cm 70.7 kB, 118 pixel/cm, 3.4 x 3.3 cm

37 Masaccio: Keresztrefeszítés Santa Maria Del Carmina-templom oltárképe (részlet)

38 Masaccio: Szentháromság, Santa Maria Novella, Firenze

39 Emil Nolde: Keresztrefeszítés (1914)

40


Letölteni ppt "M S mester selmecbányai főoltára (1506). Kolozsvári Tamás  A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a 15. századi magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések