Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció

2 Integráció fogalma Gazdasági integráció:
egyes országok piacai között fennálló korlátok folyamatos lebontása Politikai integráció: közös politikai vezetés alá helyezése több országnak Társadalmi integráció: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása

3 Előzmények- Az összefogás okai
Nyugat-Európa jelentősége csökken a II. vh. után. A Szovjetuniótól való félelem összefogásra ösztönzi a nyugat-európai vezetőket. A francia-német viszony tartós rendezését is várják az összefogástól. Szükség van gazdasági téren az összefogásra!

4 Európa a hidegháború idején

5 Előzmények- Az első szervezetek
Benelux-szerződés (1947): Hollandia, Belgium, Luxemburg gazdasági, politikai együttműködése gazdasági Unió, egységes útlevél Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948) (Későbbi rövidítése: OECD) Marshall –terv végrehajtása, később gazdasági fórum. Magyarország 1996-tól tagja. NATO(1949)- Katonai szövetség ,az USA vezetésével. Magyarország 1999-től tagja Európa Tanács (1947): konzultáció politikai, ember jogi kérdésekben, Magyarország 1990-től tag Bírósága a strasbourgi Ember Jogi Bíróság  Ezek szervezetek nem kapcsolódnak a későbbi Európai Unióhoz!

6 A Schuman-terv 1950 május 9-én javasolja Robert Schuman francia külügyminiszter, hogy Franciaország és az NSZK közös irányítás alá helyezze a két ország szén- és acéltermelését A javaslat teljes szövege: A terv Jean Monett-tól származik, ő ismerte fel hogy két ország között csak úgy lehet tartós béke, ha együttműködnek gazdasági téren. Jean Monett Francia politikus, közgazdász. Robert Schuman Francia politikus

7 A francia-német megbékélés
A francia kormány elfogadta a Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék. A két ország II. világháború utáni megbékélése teremtette meg az Európai Unió alapját! De Gaulle francia elnök és Adenauer német kancellár találkozója

8 A Montánunio megalakulása-1952
1951. április 18-án hat alapító tag aláírta a Párizsi szerződést, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. -közös irányitó szervezet -vámokat eltörlik ezekre a termékekre egymás között

9 Európai Szén- és Acél Közösség
Az ESZAK legfontosabb szervei: Főhatóság: 9 tagja van (Franciaország, Németország, Olaszország 2-2, a többi állam 1- 1 taggal képviselteti magát, a mai Európai Bizottság elődje) Miniszterek Tanácsa: a 6 ország nehézipari miniszterei a tagjai (ez ma az Európai Unió fő döntéshozó szerve) Közgyűlés: 78 fő, Strasbourgban üléseztek (ebből alakult ki a mai Európai Parlament)

10 Az Európai Gazdasági Közösség
A Montánunió sikere után az alapító 6 ország a gazdaság minden ágára kiterjeszti az együttműködést március 25-én aláírják a Római Szerződést, 1958 január 1-től létrejön az EGK (Közös Piacnak is nevezték!)

11 Európai Atomenergia Közösség (Euroatom)
A Római Szerződéssel hozták létre ezt a szervezet is (1957). Az atomenergia felhasználásának koordinálásra alakult meg ez a szervezet. Nem az atomfegyverek, hanem az atomerőművek tartoztak hatáskörébe!

12 Nagy-Britannia külön útja
Nem vesz részt sem a Montánunióban, sem az EGK-ban!  saját szervezetet hoz létre 1960-ban: létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás-European Free Trade Association, (rövidítve EFTA!) Tagjai:Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság , Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország Az EGK a sikeresebb, a tagok többsége felvételét kéri az EGK-ba!

13 A Közös Piac sikere Nincsenek vámok az országok között (vámunió).
Külső országokkal szemben azonos vámokat alkalmaznak. A gazdaságilag legerősebb államokat tömöríti Európában! Gyors gazdasági fejlődés megy végbe a résztvevő országokban (nagyobb piac , nagyobb verseny!)

14 Az EGK fejlődésének irányai
 új országok felvétele  gazdasági együttműködés elmélyítése  politikai együttműködés megvalósítása

15 A fejlődés iránya I.- politikai együttműködés megvalósítása
1967-től Európai Közösség a szervezet új neve! 1970-től a tagállamok folyamatos konzultációkat folyatnak, a legfontosabb politikai kérdésekben közös álláspontot próbálnak kialakítani. 1974-től működik az Európai Tanács .  a politikai együttműködés nem olyan sikeres mint a gazdasági!

16 A fejlődés iránya II.- az EK bővítése
A gazdasági sikerek hatására vannak új jelentkezők csak hosszas csatlakozási tárgyalások után vesznek fel új országot 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország csatlakozása 1981: Görögország csatlakozása 1986: Spanyolország és Portugália felvétele  így 12 ország lesz az Európa Közösség tagja!

17 A fejlődés iránya III.-a gazdaásgi együttműködés elmélyítése
Közös agrárpolitika létrehozása Négy alapvető szabadság megvalósítása: Munkaerő, tőke,szolgáltatások, áruk szabad áramlásának biztosítása a tagállamok között Pénzügyi (monetáris) unió létrehozása (közös pénz bevezetése) Gazdasági unió létrehozása: nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, a végcél azok egyesítése

18 Az Európai Unió kialakulása 1992
A12 tagállam Maastricht-ban új szerződést ír alá. A szervezet nevét Európai Unióra változtatják. Közös pénzt vezetnek be 1999-től. Közös kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki Bel- és igazságügy területén is együttműködést valósítanak meg. A közös szervezetek jogkörét kiszélesítik.

19 Az Unió három pillére

20 Az Unió közös pénze- az euró
1999. január 1-én vezették be elszámolási egységként. 2002. január 1-én jelentek meg a bankjegyek Az akkori tagállamok közül nem vezette be: Nagy Britannia, Svédország, Dánia Új csatlakozóknak szigorú gazdasági előírásokat kell teljesíteni az euró bevezetéséhez! (Maastrichti konvergencia kritériumok)

21 Maastrichti konvergencia kritériumok
Az államadóság nem lehet több a GNP 60%- nál. A költségvetési hiány nem lehet több a GNP 35-nál Az infláció nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát! Bővebben:

22 Az Eurózóna térképen Eurózóna (eurót használó EU-tagállamok)
EU-tagállamok szerződésben kötelezve az euró bevezetésére EU-tagállam szerződésben rögzített kimaradással Eurót szerződéssel használó Unión kívüliek Eurót egyoldalúan használó Unión kívüliek Interaktív térképen a bővülés :http://www.ecb.int/euro/intro/html/map.hu.html

23 Az Európai Unió bővítése
1995: Ausztria ,Svédország, Finnország felvétele 2004 május 1: 10 új ország felvétele: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus 2007: Románia ,Bulgária felvétele  jelenleg 27 tagállama van!

24 Az EU bővítése- térképen

25 Az Unió szervezetei- Európai Tanács
Évente többször ülésezik, nem állandó testület 1974 óta működik, nem azonos az Európa Tanáccsal Tagállamok állam- kormányfőiből áll Itt hozzák a legfontosabb stratégiai döntéseket, az Uniós politika legfőbb irányvonalát határozzák meg. Nincs állandó székhely,Uniós csúcsnak is nevezik 2010-től állandó elnöke van (jelenleg Herman Van Rompuy)

26 Az Unió szervezetei- Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)
Székhelye Brüsszel. A legfontosabb jogszabályokat itt fogadják el. Az egyes országokat mindig az illetékes miniszter képviseli. Az egyes országok eltérő szavazatszámmal rendelkeznek lakosságszámuk arányában. A Tanács elnökségét félévente cserélik a tagállamok között (soros elnökség). Soros elnökségről bővebben: 32

27 Az Unió szervezetei- Európai Bizottság
Székhelye Brüsszel A legfontosabb végrehajtó szerv, az Unió „kormánya” Minden tagállam egy biztost küld a Bizottságba Minden biztos egy meghatározott területért felel A Bizottság elnökét 5 évre jelöli ki az Európai Tanács (jelenleg José Manuel Barroso) A bizottság eddigi elnökei: A Bizottság tagjai:

28 Az Unió szervezetei- Európai Parlament
Székhelye Strasbourg.751 képviselőből áll. A tagállamok lakossága választja a képviselőket A képviselők pártjuk szerint alkotnak frakciókat,nem országonként. Eredetileg ellenőrző feladata volt, napjainkban egyre inkább szerepet kap a döntés hozatalban A tagállamok lakosságszám alapján választhatnak képviselőket (Magyarország 22 képviselői hellyel rendelkezik) Bővebben:

29 Az Unió szervezetei- Európai Bíróság
Székhelye Luxemburg, minden tagállam 1-1 bírót delegál Feladata az Unió jogszabályainak betartatása, tagállamok közötti vitás ügyekben döntéshozatal Bármelyik ország, szervezet, állampolgár fordulhat hozzá, ha úgy érzi megsértik Uniós jogait Nem azonos a hágai Nemzetközi bírósággal, sem a strassbourgi Ember Jogi Bírósággal! Bővebben:

30 A Schengeni övezet 1995-ben lépett érvénybe a schengeni egyezmény.
Az aláírók vállalták, hogy egymás közötti határellenőrzést megszüntetik, a külső határon viszont szigorú ellenőrzést vezetnek be A schengeni övezethez folyamatosan újabb országok csatlakoznak Magyarország 2007 decemberétől lett a schengeni övezet része

31 A schengeni övezet -térképen
További aláírók, amelyek nem teljes jogú tagok (Bulgária, Ciprus, Románia) Belépést fontolgató államok (Vatikán) Csak a rendőri együttműködésben részt vevő államok (Egyesült Királyság, Írország)

32 Az Európai Unió szervezeti felépítése

33 Az Unió költségvetése Az Unió költségvetéséből támogatja a fejlődésben elmaradt tagállamokat. Az Unió bevételei a vámokból, a tagállamok forgalmi adóinak bizonyos részéből (0,5%) és a tagállamok GNP alapú hozzájárulásából tevődnek össze .(A GNP 0,5896% kell befizetni a tagoknak). A bevétlek több mint 60%-át a GNP hozzájárulás teszi ki fejlettebb országok fizetnek többet!

34 Az Unió közös mezőgazdasági politikája
- belső árat határoznak meg, felvásárolják a gazdáktól ezen az áron a terményt - EU-n kívüli mezőgazdasági cikkekre vámot vetnek ki („ lefölözés”) - gazdák támogatása, közvetlen kifizetések - Export támogatás a mezőgazdasági cikkekre, - vidékfejlesztésre külön Uniós alap van  Az 1970-es években a kiadások 70%-át fordította a mezőgazdaságra az EU, napjainkban 34%-ot)

35 Regionális támogatások
Az EU támogatja azokat a régiókat, melyek fejlettségben elmaradtak az EU átlagához képest. A támogatást a következő alapok biztosítják: Európai Szociális Alap-munkahelyteremtés támogatása. Európai Regionális Fejlesztési Alap: azoknak a régióknak melyek nem érik el az EU GDP átlagának 75%-át. Kohéziós Alap- azoknak az országoknak melyek az EU GDP 90%-át nem érik el.

36 A Liszaboni szerződés-2009
A tagállamok közösen dolgozták ki. Sok területen megreformálja az Uniót. Nagyobb szerepet kap az Európai Parlament Új tisztségek jönnek létre: Európai Tanács elnöke, a Bizottság külügyi főképviselője.  elkötelezettség a további bővítés irányában! A szerződés bővebben:

37 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az európai integráció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések