Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."— Előadás másolata:

1 A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2 Kkv-k magyar gazdaságban betöltött helye o Számosságukat tekintve a működő összes vállalkozásból 99,8%-ot képviselnek o Az üzleti szférában foglalkoztatottak közel 70%-ának biztosítanak munkát o A GDP-nek több mint a felét állítják elő o Teljes magyar export 38,6%-át bonyolítják

3 Vállalatok megoszlása létszám-kategóriák szerint Foglalkoz- tatottak száma (fő) Vállalatok száma Létszám, (ezer fő) Megoszlás, % Válla- latok Lét- szám Ért. nettó árb. Export ,85,06,14, ,320,213,86, ,622,319,512, ,220,219,315, ,60,213,816,319,9 ≥ ,50,018,425,041,5 Összesen ,0

4 Állami szerepvállalás a Kkv-k erősítése érdekében o Üzleti környezet feltételeinek javítása jogszabály módosítás révén o Kkv-k működéséhez szükséges pénzügyi konstrukciók kialakítása és koordinálása o Kkv monitoring rendszer kialakítása és irányítása o Vállalkozásfejlesztési Tanács és munkabizottságai működtetése o Stratégiák kialakítása: Széll Kálmán Terv, Új Széchenyi Terv, Wekerle Terv

5 Vegyes kamarák szerepe o A vegyes kamarákat a kamarai rendszer hozta létre o A z összekötő híd szerepét vállalják fel o Feladatuk a vállalkozások külpiacra jutásának segítése o Magyarország Szerbia fontos export- és importpartnere (Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában és a 9. importőr), valamint közel 500 vegyesvállalat van jelen Szerbiában indokolt volt a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása 2009-ben

6 Regionális együttműködés Kiemelt jelentőséggel bír •a kölcsönös beszállítói kapcsolatok építését és a munkaerő foglalkoztatást növelő közös megoldások alkalmazása, •a vállalkozói erőt fokozó hálózatosodás, •EU-s források lehívása - Határon Átnyúló Együttműködési Program (IPA) között rendelkezésre áll több mint 13 milliárd forintnyi forrás Jelentős kétoldalú dokumentumok és szervezetek •Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság (NGM) •Magyar-szerb kkv-k fejlesztését célzó tárcaközi megállapodás •Magyar-Vajdasági Gazdaságfejlesztési Tanács a Régióért

7 Magyarország és a Kárpát-medencei Térség o A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk o Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% o A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult o Számottevő még a kihasználatlan potenciál o Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

8 o Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban o Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése o A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!) Kárpát-medencei Gazdasági Térség

9 Eszközök és intézmények o Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, gazdasági vegyes bizottságok) o Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) o Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap), együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel o Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet o Makroregionális léptékű stratégiai tervezés - Wekerle Terv Kárpát-medencei Gazdasági Térség

10 Wekerle Terv – kidolgozásának indokai o A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása o A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez o Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra o A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép-Európára helyeződik át o Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök o Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni o Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása o A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

11 Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

12 Wekerle Terv alapelvei 1.Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése 2.Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat- európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. 3.Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

13 Wekerle Terv célrendszere

14 Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése o A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő o További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik o A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül o A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre o Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé o A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés o A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

15 Határ menti infrastruktúrafejlesztés Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: o november 24-én átadásra került o jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére o cél: forgalomba helyezésének feltételei december 31-ig megvalósuljanak Régi röszkei határátkelőhely tervezett újranyitásának vizsgálata folyamatban van.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szatmáry Kristóf államtitkár Cím: 1055 Budapest Honvéd u


Letölteni ppt "A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések