Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kárpát-medencei szintű együttműködés Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kárpát-medencei szintű együttműködés Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály."— Előadás másolata:

1 Kárpát-medencei szintű együttműködés Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály

2 Magyarország és a Kárpát-medencei Térség o A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk o Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% o A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult o Számottevő még a kihasználatlan potenciál o Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

3 o A Kárpát-medence egyike Európa makrorégióinak o Ahhoz, hogy a térség versenyképessége javuljon, a makrorégió belső integráltsági fokának növelése elengedhetetlen (gazdasági, infrastrukturális, intézményi, politikai, humán, stb.) o Az integráltság elmélyítése minden itt élő nép egyenlő érdeke o Ezt állami eszközökkel is elő kell segíteni, a piac nem old meg mindent o Ezt a célt szolgálja az Új Széchenyi Terv részét képező Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram o A gazdasági válság tanulsága, hogy ha nem fogunk össze, mindannyian kiszolgáltatottakká válunk (devizatartalékok kritikus (spekulatív) szint alá süllyedése!) o A tőke lehetőleg maradjon a térségben (pl.: közbeszerzési piacok egymás felé való megnyitása, turisztikai piaci integráció, stb.) Kárpát-medencei Gazdasági Térség

4 o Gazdasági globalizációs folyamatok o A magyar gazdaság – egyelőre - nem globális, hanem csak regionális szerepkörrel számolhat, ez felel meg jelenlegi teljesítőképességének, lehetőségeinek o KKV szektor akciórádiusza km o A Kárpát-medencében léteznek bizonyos objektív előnyök, amelyeket a magyar gazdaság kihasználhat (kapcsolatrendszer, nyelvismeret, tradíciók) 3+1 cél: o A magyar gazdaság növekedési esélyeit javítja o Közvetett és közvetlen nemzetpolitikai hozadék (tekintély, munkahely, jövőkép) o Térségi érdek a versenyképesség növekedése o EU-s érdek a regionális stabilitás fenntartása, migrációs problémák kezelése Kárpát-medencei Gazdasági Térség

5 o Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban o Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése o A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!) Kárpát-medencei Gazdasági Térség

6 Eszközök és intézmények o Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal és annak irodahálózata, gazdasági vegyes bizottságok) o Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) o Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap) o Együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel o Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet Kárpát-medencei Gazdasági Térség

7 Wekerle Terv – kidolgozásának indokai o A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása o A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez o Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra o A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép - Európára helyeződik át o Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök o Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni o Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása o A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

8 Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

9 Wekerle Terv alapelvei 1.Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése 1.Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. 3.Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

10 Wekerle Terv célrendszere

11 Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése o A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő o További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik o A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül o A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre o Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé o A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés o A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

12 Határ menti együttműködés o Vegyes-kamarai együttműködés o Üzletember-találkozók o ETT (EGTC) o ETE projektek o Kiállításokon, vásárokon való részvétel o Környezetvédelmi export program (KEXPORT )

13 EU-s tapasztalatok átadása o IPOSZ – vállalkozói tapasztalatok átadása o Pályázati kiírás - a versenyképes vállalkozói tudás támogatására, - a szak- és felnőttképzés területén szerzett magyar tapasztalatok átadására o Jogharmonizáció o Twinning együttműködés (közigazgatási „ikerintézményi” programok)

14 Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19. importban pedig a 29. helyet foglalta el. o Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után (4,8%); importban a 11. helyen áll (3,1%). o Az áruforgalom 2008-ig növekvő tendenciát mutatott, 2008-ban meghaladta az 1 milliárd eurót ben a Szerbiába irányuló magyar export értéke a világgazdasági válság hatására 34%-kal, importunké 5,3%-kal csökkent ben az export ismételten növekvő tendenciát mutatott, de továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, míg importunk meghaladta a válság előtti értéket. o A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 25,6%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg január-októberben 15,7%-os növekedést (815,5 milló euró) mutatott az előző év azonos időszakához. o A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek. o Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.

15 Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok – működőtőke beruházások o A közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; o A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: o OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); o Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; o Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; o Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; o Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; o Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban VIII. Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások értéke (M USD)

16 Európai Területi Társulások Az Európai Területi Társulások (ETT - EGTC): az Európai Területi Együttműködési Programok (ETE) végrehajtásának az egyik eszköze o a jövő: az ETT-k nagyobb mértékű beillesztése a 2014 és 2020 közötti időszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási intézkedésekbe o finanszírozás: a as új időszakban a határon átnyúló együttműködések szerepe nagyobb hangsúlyt kapnak (ETE programok kohéziós forrásokból való részesedése 11,7 milliárd (3,48%) euró, ami növekedést jelent a jelenlegi 8,7 milliárd (2,52 %) euróhoz képest)

17 Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program o Európai Unió támogatásával lehetőség a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére és o a harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozására

18 Határ menti infrastruktúrafejlesztés Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: o november 24-én átadásra került o jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – Vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére o cél: forgalomba helyezésének feltételei december 31-ig megvalósuljanak

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Billo Kármen osztályvezető Cím: 1055 Budapest Kálmán I. utca 2. Tel:


Letölteni ppt "Kárpát-medencei szintű együttműködés Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések