Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ELŐADÁS a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának 2008. decemberi konferenciáján Előadó: Dr. habil. Benkes Mihály docens ELTE TÁTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ELŐADÁS a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának 2008. decemberi konferenciáján Előadó: Dr. habil. Benkes Mihály docens ELTE TÁTK."— Előadás másolata:

1

2 ELŐADÁS a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának decemberi konferenciáján Előadó: Dr. habil. Benkes Mihály docens ELTE TÁTK

3 „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Held, D. et al Transformations. Politics, Economics and Culture. Cambridge–Oxford: Polity–Blackwell, 1999, továbbá

4 comment commencer wie fängt man an? how to begin come cominciare cómo comenzar как начать hoe te beginnen como começar hvordan begynne πώς να αρχίσει 始まる方法 HOGY IS KEZDJÜK? miten aloittaa hur man börjar? Jak zacząć?

5 A globális világ periférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 800 USD alatt, • a világgazdasághoz történő integráció foka még igen alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, • az információs társadalom fejlettségi foka még igen kezdetleges, • a népesség szociális helyzete kritikus. A globális világ periférikus-félperiférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 800–3000 USD között, • a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, • az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, • a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő szintet. A globális világ félperiférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 3000–8000 USD között, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, • a népesség szociális helyzete megfelelő. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – I. In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél)

6 A globális világ félperiférikus-centrum helyzetű országai • a GNP/fő általában 8000–20000 USD között, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, • a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A globális világ centrum helyzetű országai • a GNP/fő általában USD felett, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, • a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – II. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél)

7 Mackinder geopolitikai modellje Mackinder által kidolgozott geopolitikai modell. Fent: Mackinder eredeti modellje. Lent: A pán-régiók modellje. Forrás: Taylor, P. J., Political Geography. Longman Group, Essex, 1989, p. 48. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. 61.o.

8 A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei. A valutakulcsos GNP/fő mutatók alapján, USD, USD és ez alatt: alacsony jövedelmű, 756–2995 USD: közepes jövedelmű, alacsonyabb fejlettségű, 2996–9265 USD: közepes jövedelmű, magasabb fejlettségű; 9266 USD és e felett magas jövedelmű. Az adatok forrása: World Development Indicators. World Bank, 2001, Washington In: A globális világ politikai földrajza, i.m. VII. tábla

9 A világ legfontosabb gazdasági integrációs szervezetei Az adatok forrása: World Development Indicators. World Bank, 2001, Washington EU European Union / Európai Unió; APEC Asia Pacific Economic Co-operation / Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia; NAFTA North American Free Trade Association / Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás; CEFTA Central European Free Trade Agreement / Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény; GCC Gulf Co- operation Council / Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa; MERCOSUR Déli Közös Piac In: A globális világ politikai földrajza, i.m. XI. tábla

10 A Global 500-ak központjai A világ 500 legnagyobb vállalatának, az ún. Global 500-nak központjai, azaz „headquarter”-ei, A vállalatok nemzetiségi megoszlása a legfőbb országok szerint. Az adatok forrása: Fortune, July 23, 2001 In: A globális világ politikai földrajza, i.m o.

11 A világ korrupciós térképe A világ országainak korrupciós indexe, Az index értéke 0 és 10 között lehet. Minél inkább közelít az index értéke 0-hoz, annál magasabb a korrupció foka, s minél inkább tart az index értéke 10 felé, annál alacsonyabb a korrupció szintje. Az adatok forrása: In: A globális világ politikai földrajza, i.m o.

12 Luxemburg Globális befolyás, sikeres gazdaság Svájc Globalizáció, elszakadás a gyökerektől Oroszország - Cél nélküli mozgás, de a politikai helyzet hátráltathatja Szlovénia Politikai stabilitás és gazdasági növekedés Kína - Nehéz gazdasági és politikai döntések ahhoz, hogy mozoghasson a piac felé Törökország - Nehéz gazdasági és politikai döntések ahhoz, hogy mozoghasson az EU felé Svédország Megoldható gazdasági problémák Németország A gazdasági problémák némi politikai nehézséget okoznak Lengyelország A politikai nehézségek ellenére biztató jövő Görögország A szociális követelések veszélyeztetik a biztató gazdasági fejlődést Spanyolország - A bizonytalan politikai akarat veszélyezteti a biztató gazdasági fejlődést, az EU szíve felé haladást Magyarország A politikai helyzet veszélyezteti az EU felé haladást Lettország - Mozgás az EU és a NATO felé Litvánia - Mozgás az EU és a NATO felé Románia - Nehéz gazdasági és politikai döntések ahhoz, hogy mozoghasson az EU felé A globalizációs lejtő, 2001 Rendező elvek: a gazdasági növekedés, a gazdasági reform, a reformképesség, politikai viszonyulás Financial Times, 2001 – kivonat In: A zárva várt Nyugat / szerk. Kovács János Mátyás. Bp., 2000 / Sík Kiadó, 2002, o.

13 Az Európa-gondolat két síkja Az európai politika földrajzi határaiAz európai identitás polémia • EU: „nyitott” / „több Európa” • Európa Tanács: szoros földrajzi-területi kritérium híve • OSCE / CSCE : Tágabb Európa- felfogás (USA, Kanada, Közép- Ázsia volt szovjet utódállamok) • Európa Bizottság: Tágabb Európa-terv, 2003 • posztnacionalista „hullám” • kettős identitás (EU-szintű, nemzeti szintű) • multikulturális • kommunotarizmus • új európai ember / polgár • kozmopolita

14 Európa önazonosságának közös vonásai • Európa egy fejlődésben lévő civilizációt ölel fel • Eltérő kultúrák térsége, mely polifonikus jellegű • Az emberi jogok részleges megvalósulásának földje • Olyan civilizáció, mely képes megtartani és átalakítani az ismereteket, mely a technikák és a tudományok között eleven kapcsolatot létesít • A kritikai szellem bölcsője • Olyan dimenzió, amelyben az elnyomás és a konfliktus változatlanul jelen van • Olyan civilizáció, mely expanziója révén másokkal összeütközésbe kerül • Olyan dimenzió, melyben az Európa-gondolat évszázadok óta folytonosan jelen van és az egyesülés visszatérően előtérbe kerül

15 A gazdasági fejlettség regionális különbségei Európában, A gazdasági fejlettség regionális különbségei Európában, (GDP/fő, valutakulcsos összehasonlítás – az EU 15 tagállama és a 12 tagjelölt ország átlaga = 100). Az adatok forrása: Eurostat, 1999 In: A globális világ politikai földrajza, i.m., XII. tábla

16 Forrás: Az ENSZ Népesedési Alapjának 2008-as jelentése In: Népszava, nov. 13., 13. o.

17 AZ EU HELYE ÉS SZEREPE A GLOBÁLIS VILÁGRENDBEN Az EU korszakos küldetése egy új nemzetközi rendszer megteremtésében és fenntartásában A korszakváltás tartalma európai látószögből • Európa a hidegháború korszakából mint egy gazdasági szuperhatalom, illetve világgazdasági centrum-terület emelkedett ki. (L. az EU gazdasági potenciálját, közös pénznemét, a schengeni rendszert stb.). • Az európaizáció kereteiben, az „új Európában” a polgári demokratikus értékrend, a piacgazdaság a belső és külső kohéziós tényezőket felerősítette, több területen megvalósult vagy megvalósulóban van a közösségiesítés (a kommunotarizmus) koncepció célkitűzése. Az átalakulást és harmonizációt az EU intézményi fejlesztése övezi, bizonyos megtorpanásokkal és vitákkal elegyedve. Az európaizáció a globális stabilitás helyreállításának és fenntartásának számottevő forrásává vált, s ekként egyfelől a globalizációs dinamika megjelenítője az univerzális viszonyokban, másfelől a sajátos Európa- képviseletet eredményezett a transzatlanti kapcsolatokban, s nem különben a világ multilaterális érintkezési viszonyaiban is. Az EU konszolidációja a keleti bővítések és az ún. mélyítési eljárások nyomán esélyt teremtett arra, hogy az USA mögötti „másodszereplői” helyzetén változtasson.

18 A korszakváltás tartalma a nemzetközi rendszer felől közelítve • A nemzetközi rendszer univerzális attribútumai jegyében lehetségessé vált regionális méretű konfliktusok, ill. háborúk hatékonyabb kezelése (l. Irak I, II; balkáni háború) • Ugyancsak lehetővé vált, a vesztes szuperhatalom legerősebb túlélő állama (Oroszország) és más volt szovjet utódállam esetében a közvetlen összetűzés elkerülése (mindemellett szórványosan több kísérlet történt a nyers katonai erő alkalmazására mind a Baltikumban, mind a kaukázusi, ill. Kaukázuson túli területeken) • Az ún. posztmodern fejlődési szakaszban az USA vezető szerep gyakorlása – quasi omnipotenciális elrendeződése képét mutatva – olyan ernyőt hozott létre a földkerekségen, amely ugyan vitathatóan, de a napjainkig tartó hidegháború utáni fejlődéshez biztosított mozgásteret. Az eltelt két évtized tapasztalatai és legújabb fejleményei alapján láthatóvá válik, hogy a transzatlanti közegben egy ún. komplementer partnerségi viszony és nemzetközi együttműködési kurzus jött létre, miközben a transzatlanti szövetség egyik pólusán sem mutatható ki valamiféle örök időre szóló nézetrendszer. • A transzatlanti kapcsolatok lényege többrétegű. A gazdasági-befektetési szféra, valamint a védelmi katonai- biztonsági funkció mellett visszavonhatatlanul megjelenik az a felelősség, amely a jelenlegi átmenet idején keletkező feladat ellátásából következik: a világépítő és szervező aktivitás megtartása és erősítése. nem másról van tehát szó, mint az új világrend bevezetésében játszott domináló szerep vállalásáról, mégpedig szoros egymásrautaltságban. • Mégsem állíthatjuk, hogy a transzatlanti kapcsolatok újragondolása és a közös rugalmas reagálási képesség kialakítása önmagában kielégítő lenne. A világviszonyok „pólusossága” kapcsán hosszú távon érvényes fejlemények tanúi vagyunk (l. Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Irán újabb keletű teljesítményeit és ambícióit.)

19 Az államok szerepkörük szerinti csoportjai A szuperhatalmak a világ bármely részében képesek a beavatkozásra, a fegyverzet teljes és korszerű tárházával rendelkeznek, katonai tömbök, szövetségek vezető hatalmai, modellértékű rendszer képviselői és terjesztői (USA, a volt Szovjetunió) A középhatalmak korlátozott világhatalmi befolyással rendelkeznek, és mérsékelt teljesítménnyel jelennek meg a nemzetközi társadalomban (Franciaország, Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Németország, Japán). A regionális hatalmak a velük érintkező régiók, földrészek viszonyaira erős befolyással lévő államok (Egyiptom és Szíria, Izrael, India, Vietnam, Zaire, Nigéria, Dél-Afrika, Ausztrália). A helyi hatalmak a nemzetközi világ túlnyomó részét alkotó csoport, fő céljuk saját biztonságuk és területi szuverenitásuk, belső rendjük védelme. A mikroállamokhoz a történeti fejlődés során keletkezett többé-kevésbé erős függőségben lévő országok tartoznak (európai nemzetállamok kialakulása, dekolonizációs hullámok).

20 „Aki uralja Kelet-Európát, parancsol a Heartlandnak. Aki uralja a Heartlandot, az parancsol a Világszigetnek. Aki uralja a Világszigetet, az parancsol a Világnak.” (Mackinder ún. Heartland/”szívjáték”-teóriája)

21 A globalizmus profilja és az „európai út” • Napjaink globalizmusát a folytonos dinamizmus jellemzi. A globális folyamatok intenzitása a társadalmi földrajz széleskörű és mélyreható „rekonfigurációját” minden eddiginél jobban felgyorsítja. Ezt a hatást a globalizmus-kutatások a „transzplanetáris és szupraterritoriális kapcsolatok kiugró növekedésével, mintegy „szökés”-jelenségével mutatják ki. A globalizáció felöleli és áthatja a termelés, a kormányzás, az identitás és a tudás strukturáltságának egész körét. Minden egyes említett területen jellegzetes változásokhoz vezet, így ösztönzőleg hat a tőkefelhalmozás járulékos területeire és formáira, a kormányzás nem állami és nem kormányzati szféráira, az identitás nem nemzeti formáira és érinti a tudás nem racionális típusait is. Tény az is, hogy eközben ez az erős trend nem számol fel előzőleg létezett társadalmi struktúrákat (l. a territoriális földrajz, a tőkés termelés, az állami kormányzás, nemzeti identitás ls a racionális tudás). Az európai egyesülés unikális bizonysága e sajátos, sok tekintetben paradoxális fejlődésnek. • A Római Klub – még ideje korán közzétett észlelése a parttalan növekedésre és a „szökés”-jelenségre vonatkozóan továbbra is érvényes. A mai globalizáció a neoliberális világgazdasági és politikai kurzus révén valósul meg. Meglódult globalizmus teremt környezetet az emberiség egésze számára. A folyamat „lehűtésére” irányuló különféle koncepciók és politikák közül az EU által is elfogadott „fenntartható fejlődés” kínál járható utat, jóllehet ez az új irányultság szinte megemészthetetlen szerepvállalást követel a politikacsinálók részéről. Ambiciózus reformizmusra és megfontolt rendszer-jellegű átalakítási politikára van szükség nemcsak a világ fejlett régióiban, hanem a leszakadó régiókban is. S e ponton óhatatlanul felmerül a kérdés, ki vezessen, hogyan és milyen eszközökkel lássa el világméretű feladatát?

22 A globalizmus profilja és az „európai út” – 2. A legfrissebb események ismeretében megállapítható, hogy bár az USA szerepvállalása által az említett folyamatok és fejlődési irány Európának is biztosították, hogy mai társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedési viszonyait elérhette, s hogy sajátos „küldetéstudati” szintre juthatott, a közvetlen jövőben az USA a globális biztonság fenntartásának Európa részvétele nélkül már nem tud megfelelni. Az EU-izáció sikere ekként egy jobban ellenőrzött globalizáció céljából történelmi szükségszerűség. E felértékelődés egyik nyilvánvaló kockázata az lehet, hogy az egyébként is meglévő Európa-központú gondolkodás és modernizációs kultúra ellenérzéseket válthat ki az eltérő kultúrák és civilizációk szereplői körében. Ez a konfliktualitás jelenleg is meghatározza a nemzetközi viszonyok menetét és alakulását (l. az etnikai alapú elkülönülési aktusokat, szecessziós mozgalmakat, a vallási és kulturális fundamentalizmusok megerősödését és kiterjedését stb.). Az EU és a transzatlanti szövetség szereplőinek civilizációs küldetéstudata ma nyilvánvalóan racionális szervezési kultúrán nyugszik (a legfőbb jegyek: az emberi biztonság, a társadalmi egyenlőség, emberi és szabadságjogok és a demokrácia, az egyén szerepének felértékelődése). Ám ezzel ellentétes tartalmú és hatású jelenségekkel párosul ez az általuk folytatott fejlesztési-fejlődési világmodell: növekszik a bizonytalanság, súlyosbodó egyenlőtlenségek és demokráciahiányok árnyékolják be a mai viszonyokat.

23 Az EU helye és szerepe a globális világrendben Az EU világpolitikai aktor Az Európai Unió léte és bővülése nem pusztán az érintett nyugat- és kelet-európai államok, kormányzatok, társadalmak, hanem a mai nemzetközi társadalom egészének ügye, a változó nemzetközi biztonság egyik meghatározó jelensége és szereplője.

24 Az EU részvételét ebben a korszakos egyetemes rendszerváltásban az alábbiak szerint ítélhetjük meg:  Az EU a növekvő kölcsönös függőségi viszonyok aktív rendezője (l. a tőkebefektetések, a kereskedelem, a tudományos-kutatási projektek, a fejlesztési-támogatási alapok működtetését az ACP-országokhoz kapcsolódó programokat stb.)  Ezáltal az EU az internacionalizáció mérvadó szereplője  Az EU a saját határain belül a piaci mechanizmusok primátusát, a tőkék és javak, a munkaerő szabad áramlását elfogadja, még ha időnkénti részleges vagy átfogó jellegű válsághatások esetén korlátozó, protekcionista intézkedéseket is foganatosít. Mindazonáltal a liberalizációt, mint gazdasági integrációt érvényesnek tartja.  Az EU különös kísérlet és hozzájárulás az ún. globális dekolonizáció processzusához is, ami kezdeteitől fogva túlmutatott a gyarmati rezsim negatívumainak, ill. imperialista rendszerének felszámolási gyakorlatán. Az EU e téren egyfajta „globális humanizmus” híve, a kultúrák planetáris szintézisének ügyét befogadni képes intézmény, s mint ilyen az univerzalizáció egyik aktív szereplője.  Az EU-n belüli különféle társadalmi folyamatok elegyes viszonyokat teremtenek (pl. a westernizáció „amerikanizált” változata, avagy tömegfogyasztói magatartás elterjedtsége a kultúravesztéshez is elvezethet). Ugyanakkor az egyesülő Európa kulturális sokfélesége, a lokális közösségi kultúrák erősödése is létező valóság.  Az EU legszembetűnőbb hatása, hogy megtestesíti a társadalmi viszonyok és tranzakciók térbeli szervezetében megvalósuló átalakulásokat. Ekként a globalizációs folyamatnak egy lényegi vonása kerül előtérbe: az ember (az európai polgárok) kiszabadulnak a helyhez kötöttség kényszere alól. Tér- és területfelettiség kerül előtérbe a korábbi nemzetállami rendszert megbontva, túlhaladva. Végső konklúzióként – talán érthető módon - az Európai Uniónak az új világrendre való átmenetben elfoglalt helyét és szerepét saját kultúrájának megtartása mellett olyannak ítélhetjük meg, amely mintegy a kölcsönös reflexivitás, a folyamatos transzformáció, a globális modernizáció cselekvő részese. Csak az ultra-szkeptikusok tagadják a globalizáció létezését. A reális szemléletűek ezzel szemben a változó tartalmú biztonság tudatában folytatják a több száz évre visszavezethető egyesülési, illetve európai egység- gondolatot, amelynek mai gyakorlatában a közvetlen imperialista vonások elenyésznek.

25 Az EU helye és szerepe a globális világrendben Attitűdök, álláspontok az európai integrációra vonatkozóan - centralisták / „szabályozás-pártiak” - liberalisták / „dereguláció-pártiak” - integralista irányultság - föderalista irányultság - euroglobalisták - euroszkepticizmus / ultraszeptikusok - eurooptimizmus - euroenthuzianizmus - euroszklerózis-hirdetők - europragmatizmus

26 Az EU helye és szerepe a globális világrendben Az EU és a jelenkori biztonság • Az európai egyesülés / transzformáció a posztbipoláris korszakra való átmenet egyik kulcskérdése • Az európaizáció a globalizmus különös jelensége • Az EU-ban zajló „közösségiesítési” folyamat a jövőbeli világrendre döntő hatású az államközi és államokon belüli stabilitás / instabilitás kezelése kapcsán • Az EU a mai vegyes elrendeződésű, változó biztonsági környezetben jelentős hozzájárulás az államközi és a szubetatikus konfliktusok megelőző, eredményes kezeléséhez • Az európai biztonság megteremtése feltételezi, hogy az EU és a mai NATO tartós befolyást szerezzen a kelet-közép-európai, illetve a velük határos övezet államainak belső transzformációs folyamataiban

27 „Az emberiség két szélsőséges alternatíva közül választhat; ezek a fajirtás vagy a közös családként való együttélés.” Arnold Toynbee, brit történész (1889–1979)


Letölteni ppt "ELŐADÁS a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának 2008. decemberi konferenciáján Előadó: Dr. habil. Benkes Mihály docens ELTE TÁTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések