A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.

Az előadások a következő témára: "A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes."— Előadás másolata:

1 A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában
Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes

2 A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas!
Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti bruttó kamatkiadásai GDP %-ában 2010-ben Forrás: Eurostat A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas!

3 Miért a nettó kamatteher a megfelelő mutató az államadósság költségeinek vizsgálatára?
Az állam az adósságkezeléshez kapcsolódóan jelentős nagyságú bevételekkel is rendelkezik: az állam finanszírozási és likviditási tartalékai (betétei) után kamatbevételre tesz szert, 2010-ben e jogcímen 25,9 milliárd forint bevétel keletkezett, az állam által folyósított hitelekre kamatot fizetnek az adósok, 2010-ben e jogcímen 13,7 milliárd forint bevétel keletkezett, a „rábocsátási technika” következtében az államkötvények többszöri aukciós értékesítése felhalmozott kamat- és esetenként árfolyamnyereség bevételt eredményez. 2010-ben e jogcímen 90,5 milliárd forint bevétel keletkezett, Az összes, államadóssággal kapcsolatos kamatbevétel 2010-ben elérte a 130,0 milliárd forintot, ami a GDP 0,5 %-t tette ki. 3 3

4 A nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012.
* Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. A ‘90-es évekhez képest csökkenő, de még mindig tartósan magas, 3 % feletti kamatráta.

5 Miért drága a magyar államadósság?
Fő kérdések: Miért drága a magyar államadósság? Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 5

6 Miért drága a magyar államadósság?
1. rész Miért drága a magyar államadósság?

7 Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat.
Az államadósság és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 89,0% 66,3% 67,3% 50,6% * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat.

8 Az államadósság szerkezetének alakulása a GDP százalékában 1992-2010.
Forrás: ÁKK Zrt. 1997-től lényegében megszűnt a kedvezményes kamatozás, 2008-tól jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya.

9 Az euró/forint árfolyam alakulása 2000-2011. szeptember
Forrás: MNB A Lehman csőd óta gyengébb forint árfolyam. 9

10 Forint állampapír referenciahozamok alakulása 1997-2011.
2003. január: spekuláció a forint erősödésére, június: sáveltolás, november: spekuláció a forint ellen hitelpiaci válság 2008. március: 1. hullám, október: 2. hullám, 2009. február: 3. hullám szeptember: orosz válság Forrás: ÁKK Zrt. Jelentős volatilitás mellett csökkenő trend. 10

11 A forint államadósság átlagkamatának alakulása
Forrás: MNB, ÁKK Zrt. Az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat.

12 Az államadósság átlagkamatának alakulása
4,7% Forrás: ÁKK Zrt. A válság hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje.

13 A tartósan magas, 3% feletti kamatráta tényezői
az adósságráta 2001 után ismét növekedésnek indult, az adósság szerkezetén belül a ‘90-es évek közepén eltűnt a kedvezményes kamatozású adósság, a teljes adósság piaci kamatozásúvá változott, a hitelpiaci válság hatására jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya, a válság hatására gyengült a forint árfolyama, a forint állampapír hozamszint jelentős volatilitás mellett csökkenő trendet mutat, az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat, a forinthozamok csökkenési folyamata és a válság együttes hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje. 13 13

14 Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről
2. rész Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 14

15 Mikor beszélünk adósságcsapdáról?
Adósságcsapda akkor alakul ki, amikor az államadósságra fizetett reálkamat meghaladja a GDP reálnövekedését, és ezt a hatást nem kompenzálja megfelelő mértékű „elsődleges többlet” az adósságráta emelkedését eredményezi. Adósságcsapdáról akkor kell beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy „elsődleges többlet” nélkül nem lehet megakadályozni az adósságráta növekedését. Adósságcsapdáról csak akkor lehet beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy az adósságráta növekedésének megakadályozása olyan mértékű „elsődleges többlet” kialakítását igényli, amely a GDP lassulását/visszaesését eredményezi, és így az adósságráta további növekedését eredményezi. 15 15

16 Az államadósság implicit reálkamata és GDP volumenváltozása 2001-2011.
Forrás: KSH, ÁKK Zrt. A reálhozam 2008 előtt általában elmarad, azóta viszont meghaladja GDP reálnövekedését.

17 Az elsődleges egyenleg és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012.
Forrás: ÁKK Zrt. Az adósság és a kamatterhek csökkentése érdekében „elsődleges többletre” van szükség.

18 Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése?
3. rész Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 18

19 Az Európai Unió összesített államháztartási hiánya 2006-2009.
Forrás: Eurostat Megugró finanszírozási igény - kiéleződő verseny az állami kibocsátók között a befektetőkért.

20 Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti adósságráta összesített, 3 év alatt bekövetkezett növekedése ben 5 ország esetében a piac szerint különösen megnőttek a kockázatok. 96% 9 országban 80% felett van az adósságráta. 143% 80% 80% 93% 83% 82% 119% 80% 97% Forrás: Eurostat 6 ország esetében az államadósság 20%-pontnál nagyobb mértékben növekedett.

21 Az 5 éves futamidejű államadósság CDS felára 2007 - 2011. szeptember
Forrás: Bloomberg. A válság előtti szintnél tartósan magasabb felárak – megdrágult finanszírozás. 21

22 Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ek között.
Néhány EU tagország 5 éves futamidejű államadósság CDS felára és adósság besorolása az S&P-nél szeptember 22-én Forrás: Bloomberg Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ek között. 22

23 Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése?
megugró finanszírozási igény - kiéleződött a befektetőkért folytatott verseny az állami kibocsátók között, elhúzódó adósságválság az Európai Unióban – lejáró adósság megújítása is megnehezült, a válság előtti szintnél tartósan magasabb CDS felárak – megdrágult finanszírozás, zavarok a minősítési/értékelési rendszerben, a magyar államadósság több, mint 60%-át külföldiek finanszírozzák . 23 23

24 Köszönöm a figyelmet! 24