Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöld mozgalmak és pártok Európában Előadó: dr. Albert József Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Ökológia, regionalitás, vidékfejlesztés NEMZETKÖZI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöld mozgalmak és pártok Európában Előadó: dr. Albert József Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Ökológia, regionalitás, vidékfejlesztés NEMZETKÖZI."— Előadás másolata:

1 Zöld mozgalmak és pártok Európában Előadó: dr. Albert József Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Ökológia, regionalitás, vidékfejlesztés NEMZETKÖZI NYÁRI EGYETEM ÉS WORKSHOP Százhalombatta, augusztus

2 A természetről való gondolkodás – történetileg 1. Worster:  arkadian (idilli)  imperial Assisi Szent Ferenc ( )  az ember és a természet nem egymásnak alárendelt, Isten teremtményei (Napfivér, Holdnővér – „demokratikus” egymásmellettiség) Gilbert WHITE ( )  Selbourne természetrajza (1789)  paradicsomi állapot, harmónia  a világ egységes egész

3 Henry THOREAU ( )  a természet élő egység  minden élő szervezet kapcsolatban áll egymással Francis BACON ( ), René DESCARTES ( )  A tud. szerepe a természet meghódítása, az embernek joga van uralni, felhasználni saját érdekében a természetet  analitikus, elemekre bont  redukcionizmus  A holisztikus szemléletmód felerősödése a XX. században (relativitás elmélet, stb.) A természetről való gondolkodás – történetileg 2.

4 A természetről, környezetről vallott felfogások  Mítoszok kora (természetvallások)  Gondnokság a természet felett (zsidó-keresztény vallási hagyomány)  A természet imperialisztikus szemlélete (uralom a természeten a tudomány segítségével - Bacon, Descartes)  Romantikus természetfelfogás (a vad természet istenítése filozófusok, művészek által)  Hedonista természetfelfogás(ok) (A természet mint örömforrás.)  Alternatív, posztmodern természetfelfogás(ok) Új érték és szükségletfelfogások, alternatív életmódok (pl. Másik Út)

5 A környezeti attitűdök/ideológiák felosztása (O'Riordon szerint) ÖkocentristákTechnocentristák GaianizmusKommunalizmusAlkalmazkodásKözbelépés Hit a természet jogaiban és alapvető szükséglet az emberi és természeti erkölcs iránt. Hit a társadalom együttműködő képességében, amelyek hozzájárulnak az ön- magukra támaszkodó közösségek létrehozásához, melyek megújuló forrásokat és megfelelő technológiát használnak Hit a létező szabályok felhasználhatóságában és a vélemények, értékelések közeledésében a környezeti igények alkalmazkodásának kérdésében. Hit a tudomány alkalmazásában, piacvédelemben és a vezetők leleményességében, ami a gazdasági növekedéshez és a környezeti problémák legyőzéséhez szükséges. A hatalom átrendezésére való igény a decentralizálás irányába mutat. Olyan gazdaság létrehozása, amely nagyobb hangsúlyt helyez a nem hivatalos ökonómiára, társadalmi folyamatokra és a részletek igazságának keresésére. A status quo megtartása a politikai hatalomban, de igény az alkalmazkodásra és felelősségvállalásra a tervezésben, szabályozásban, politikában és az oktatás kérdéseiben.

6 A hagyományos és az alternatív társadalom jellemzői 1. A hagyományos társadalomAz alternatív társadalom ökológiai veszélyökológiai egyensúly magas energiafelhasználásalacsony energiaigény magas szennyeződésalacsony, illetve semmiféle szennyeződés a nyersanyag és az energia egyszeri felhasználása a nyersanyag és az energia többszöri felhasználása (recycling) magas fokú specializációalacsony specializáció tömegtermeléskézműves termelés elidegenedés a természettőlintegrálódás a természetbe a passzív tömeg politikájademokratikus politika világkereskedelemlokális cserekereskedelem visszaélés a technika lehetőségeivela tömegek fellépnek e visszaélés ellen

7 A hagyományos és az alternatív társadalom jellemzői 2. A hagyományos társadalomAz alternatív társadalom a helyi kultúra felszámolásaa helyi kultúra fenntartása profit és háború motiválja az innovációta szükségletek motiválják az innovációt centralizációdecentralizáció komplikált eljárásokáltalánosam érthető eljárások a mennyiség áll előtérbena minőség áll előtérben az összes termelési egységek függése egymástól és a centrumtól önellátás kis egységekben. kultúraidegen tudomány és technikaa tudomány és technika, mint a kultúra részei specializált elitek tudományi és technikájamindenki által művelt tudomány és technika a jövedelem, mint a munka motívuma, magas munkanélküliség alig van különbség a munka és a szabadidő között, kreatív munka Robin Clarke

8 Az európai ökológiai mozgalmak Rucht-féle rendszerezése Hagyományos természetvédelem Politikai ökológia Környezet- védelem Transz- nemzetközi szervezettek XIX. század második felében alakultak Politika mostohagyermekei es évek mozgalmai „felébresztették” radikálissá tették Elsősorban hű alapjaihoz (pl. madárvédő egyesület) Ökológiai mozgalom (Polgári kezdeménye- zések) Decentralizált, demokratikus, egyenlő társadalom holisztikus vízióját képviseli, természettel összhangban fejlődni „small is beautifull” Pragmatikus irányzat: környezet fenntartása, javítása természetes tartalékokra összpontosít Politikai aréna, központi szerepű konkrétabb célok Ma ez a legnagyobb tábor 1980-as évek: globális problémák, sugárzások, stb. (pl.: Greanpeace, A Föld barátai) 50-es évek átmenetet képez (pl.: atomkonfliktus) Eszközei: Nyilvánosság és lobbizás Eszközei: tömegtüntetés Eszközei: célzott kampányok Eszközei: szervezett tüntetések

9 Zöld pártok megjelenése Új politika 70-es, 80-as évek  Békemozgalmak, atomerőmű ellenes mozgalmak, feministák, város megújítási mozgalmak, életmód mozgalmak megjelenése. Miért? Az Új Társadalmi Mozgalmak (NSM) jellemzői:  a politikai tevékenység új formája. Lobbizás helyett önálló politizálás, konvenciómentesség, tüntetések, mutatványok, média;  a politikai szervezet új formái (decentralizált, nyitott és demokratikus struktúrák, testület ellenesség);  participáció. Nagyobb beleszólás a döntésekbe, ami érint;  új ideológia. Saját vélemény a gazdasági növekedésről, hadi kiadásokról, posztmodern értékek képviselete;  széles körű részvétel és támogatottság, hagyományos osztály határvonalainak átvágása

10 Ábra a mobilitás elemzéséhez és az ökológiai mozgalom sikerének összehasonlításához

11 Mozgósítás  Tömegkommunikáció révén van mozgósítás (dokumentálja a kampányokat) Mozgósítási potenciál  Az ökológiai mozgalmak mozgósítási potenciálja más szociális mozgalmakhoz képest hatalmas  Professzionális szint  Nagyobb tartalékok (jelentősebb állami támogatás, zöld vállalkozások)  Nagyobb tagság: kicsi állandó mag és számtalan részterületeken dolgozók (helyi ügyek)  Szervezeti rendszer ha jó, akkor alapja a politikai együttműködéseknek – döntéshozókkal jó kapcsolat, így elvesztik érdekérvényesítő képességüket (nem mozgósítanak, csak érdekeket képviselnek)  Zöld Párt: beintegrálódott az ökológiai mozgalom a politikába A cselekvés függ:  a politikai viszonyoktól (az állam stratégiájától – nyitott vagy zárt rendszer);  a mozgalom sajátosságaitól.

12 Konfliktus vagy együttműködés? Ökológiai mozgalmak kontra politikai elit (vagy más társadalmi szereplők – cégek) Fejlődés van: tehát együttműködés is lehet. A 3. szereplő: nyilvánosság, közvélemény (fontosabb a politikánál) Közvélemény mozgósításának eszközei:  újítások  nagy számok törvénye  akciók radikálissága Hírérték, nyilvánosságezektől függ

13 A magyar ökológiai jellegű mozgalmak néhány jellemző vonása  a pártelvűség nyomasztó dominanciája (1990, rendszerváltás időszaka); (mozgalom vagy párt, 173 ökológiai szervezet, 13 párt vagy zöld tagozat)  nem jött létre jelentős ökológiai párt; (Magyarországi Zöld Párt, Bioszféra - Voks Humána-mozgalom)  a pártok viszonya saját zöld frakcióikhoz ellentmondásos, csakúgy, mint a zöld mozgalom egészéhez (információcsere és együttműködés- hiány, fellépés a kormányzat ellen);  a pártokon belül összemosódnak a politikusi és a szakértői szerepek. (Galló Béla: Halványzöldek)

14 A nemzeti zöld pártok kialakulása és választói szerepe 1972-től Ország Zöld párt alapítása Első zöld parlamenti képviselő % szavazat, utolsó nemzeti választás % szavazat 1989-es EU parlamenti választás Ausztria1986 [4,8] 1990 Franciaország1984[7,6] ,6 Olaszország1987 [2,8] 19923,8 Hollandia [4,1] 19897,0 Spanyolország1985[na.] 19932,8 Svájc [6,4] 1991 Nagy-Britannia1973[0,5] ,9 Ny-Németország [4,7] 19908,4


Letölteni ppt "Zöld mozgalmak és pártok Európában Előadó: dr. Albert József Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Ökológia, regionalitás, vidékfejlesztés NEMZETKÖZI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések