Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ókori Görögország i.e.VIII-i.e.I.sz. TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK •Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció •Kr e. II. évezred közepe – akhájok;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ókori Görögország i.e.VIII-i.e.I.sz. TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK •Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció •Kr e. II. évezred közepe – akhájok;"— Előadás másolata:

1 Ókori Görögország i.e.VIII-i.e.I.sz

2 TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK •Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció •Kr e. II. évezred közepe – akhájok; Kr. e mükénéi bronzkori kultúra •Kr. e. VIII. sz.: a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása •Művészeti korszakolás: –Kr. e – Kr. e. 700: geometrikus kor –Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az archaikus művészet korszaka –Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában) –Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás) A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban

3 Történelmi háttér •4szakaszra bontható: •Homéroszi kor (i.e.II évezred végétől-i.e.VIII. század végéig) krétai és mükénei lakosságot kiszorították •Achájok=korinthoszi földszoros •Ionok=Attika, szigeteket, kis-Ázsia délnyugati részét •Dórok=peloponészoszt •Kialakult a földművelés, állattenyésztés, kézműipar, hajózás, kereskedelem •Ekkor alakul ki a görög mondavilág, mitológia és az istenek tisztelete •Föniciaiak hatására kailakul az írás, pénz, mértékrendszer

4 •Archaikus kor (i.e. VII-VI.sz.) •Megerösödik rabszolgatrtó rend és az aritokrácia hatalma (csak Spártába nem) •Perzsa háborúk •Klasszikus kor (i.e.V-IV.sz.) •P.háborúk után létrejön a déloszi szövetség melynek központja Athén •Belső harcok az egyesitésért és ellene peloponészoszi háború (kb.30 év) •Nagy Sándor Makedón király Fülöp fia növelte a biroalmat de halála után szétbomlott •Hellenisztikus kor(i.e ) •i.e.II.sz. Róma meghódította

5 Vallás •Istenek: •Az ókori görög ember----természetfölötti jelenségek ésszerű magyarázatának keresése közben több istent talált ki magának •saját képére és hasonlatosságára teremtett az ember •az istenek ugyanúgy éltek, ettek-ittak, szerelmeskedtek, haragudtak, voltak jóban és rosszban társaikkal, mint az emberek •tarkabarka összevisszaságban kavarognak a szereplők •kisten szövetségese vagy ellenfele volt-e a másiknak •Legelőször csak a volt, ebből jöttek létre a különböző istenek. •Legelőször csak a KÁOSZ volt, ebből jöttek létre a különböző istenek.

6

7

8 •Kronosz gyermekeit születésükkor lenyelte, nehogy veszélyeztessék hatalmát • Rheia a legkisebbnél cselhez folyamodott : egy bepólyázott követ nyújtott át Kronosznak, Zeuszt pedig elbújtatta. •Zeusz felnőve atyja ellen támadt, letaszította a trónról. •A titánok és az istenek háborújában az istenek az Olümposz hegyén táboroztak. •Zeusz Atlasz titánt megbüntette, mert ellene harcolt - a világ végén kellett tartania az égboltot a föld fölött, örökre.

9 •Megjelentek az állatok, növények és az emberek is. Epimétheuszra és Prométheuszra bízták, hogy az élőlényeket tulajdonságokkal ruházzák fel. •Epimétheusz kiosztott minden jó tulajdonságot az állatoknak •Prométheusz ellopta a tüzet az emberek számára, és megtanította őket a mesterségek titkaira. •Emiatt Zeusz megbüntette, sziklához láncoltatta. •Hephaisztosz Zeusz parancsára készített egy szépséges leányszobrot. Életre keltették, és egy lezárt szelencét adtak neki, azzal a paranccsal, hogy nem szabad kinyitni. De Pandóra kíváncsi volt, kinyitotta a szelencét, és a belezárt bajok mind kirajzottak a földre. Pandóra ijedtében visszacsukta a fedelét, de a bajok kint maradtak, csak a reménységet zárta bele. •Az első embereket Zeusz meg akarta büntetni a bűneik miatt. Ezért vízözönt bocsátott a földre. Csak két ember élte túl, Deukalión és Pürrha, ők egy hajót építettek. Ők népesítették be újra a földet. Köveket dobáltak a hátuk mögé, azokból lettek a férfiak és nők. Saját gye •

10 •Az Athosz-hegy •rmekeik közül az elsőszülöttet, Hellént tartják a görög nemzet alapítójának. •Miután az istenek győztek a titánok felett, Gaia bosszút kívánt. Világra hozta a gigászokat (akik más változat szerint Uranosz kiömlő véréből lettek), akik rátámadtak az Olümposz lakóira. Rettenetes küzdelem volt, felborult a természet rendje. Többek között Poszeidón és Athosz thrák gigász is egymásra támadt. Két változata van a mítosznak : az egyik szerint Athosz hajított egy óriási sziklát Poszeidónra, de mellément és a tengerbe esett, és ott egy hatalmas hegytömböt alkotott - a másik szerint Poszeidón vágta hozzá a sziklát Athoszhoz, ami szétmorzsolta a gigászt és beledöngölte a földbe, azóta is ott van. (Ennek a küzdelemnek a során született Pallasz Athéné.) Pallasz Athéné

11 Az Olümposzon 12 isten lakott : •Zeusz (főisten)- nővérét, Hérát vette feleségül. Hűtlen volt--Akinek mindkét szülője isten volt, az maga is halhatatlan volt, de ha az egyik szülő földi ember volt, gyermekük is halandó lett. Néha a halandó hős jutalma az volt, hogy az istenek felvették maguk közé az Olümposzra és halhatatlanná tették (pl. Héraklész). •Héra •Athéna •Poszeidón A tenger és a földrengés ura.Mikor Zeusz letaszította atyját, Kronoszt a trónról, a három fivér megosztozott egymással a világ fölötti uralom tekintetében:Poszeidón •Zeusz az eget és a földet kapta •Poszeidón a tengereket •Hádész pedig az Alvilágot •Démétér •Apollón A nap és a fény istene, az élet és a rend védelmezője. Nyila mindig célba talál, jóslatai mindig beteljesednek. A jóslatokban mindig Zeusz akaratát közvetíti.Apollón •Artemisz A szűz istennő, Apollón ikertestvére, a hold és a vadászat istennője, a természet felett uralkodó, a termékenységet befolyásoló istennő. Igen bosszúálló volt.Szent állata a szarvastehén volt.Artemisz •Hermész Az istenek hírnöke, küldönce, a kereskedelem és a lopás istene. Zeusz rábízta a tornát és az ifjúságot is. Mivel ügyes, gyors, vakmerő és találékony volt, a legkülönbözőbb feladatokat bízták rá.Hermész •Aphrodité A szerelem és a szépség istennője. Szent állatai. a galamb, hattyú, nyúl, delfin és a veréb Szent növényei : a rózsa, mirtusz, gránátalma, citromAphrodité •Árész háború istene, Zeusz és Héra gyermeke.ZeuszHéra •Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője. Pallasz Athéné: bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.Pallasz Athénével •Hephaisztosz kovácsmesterség, a tűz istene istene •Hesztia Hesztia a Rheia és Kronosz legidősebb gyermeke. Hesztia a családi tűzhely védőistennője, a házias élet, a családi élet védője volt.RheiaKronosz

12 •Dionüszosz •Szemelé és Zeusz fia. •A növényzet, a termékenység, a szőlő és a bor istene. •ünnepeiben fő elem a bor és a tánc. •Anyja, Szemelé meghalt, amikor kérésére Zeusz igazi valójában jelent meg előtte. Zeusz a gyermeket kivágta a halott anyából és saját combjába varrta, amíg el nem érkezett a születés ideje. A kicsinek Szemelé nővére viselte gondját. De Héra féltékenysége üldözte, ezért Zeusz megbízta Hermészt, hogy vigye a gyermeket Ázsiába. A Nüsza hegyén nőtt fel, a hegyi nimfák között. Itt ismerte meg a bort. Később bejárt minden földet, sok kalandban volt része, és mindenütt megismertette az embereket a borral. Pán is őt követte. •Állandó kísérői : •nimfák •szilének •szatírok •menádok •Jelképe a szőlő mellett az örökzöld borostyán is, ábrázolásain hol szőlőfürtöt, hol borostyánkoszorút látunk.

13 Filozófia •Görög filozófia alaptémái: •Démokritosz •Hérakleitosz •Szokratész •Platón •Arisztotelész

14 Művészeti fő irányadó elvek •Archaikus: •Szűkszavuság, üde, fiatalos, világra való rácsodalkozás •Klasszikus: •Kiegyensúlyozottság, fölényes mesterbeli tudással megalkotott eszményi forma •A művészetben is tükröződik, hogy arra törekedtek hogy összhangba legyenek a természettel (filozófia és a tudományok melett volt művészet fontossági sorrendbe). •Hittek a mintakép nevelő hatásában amit helyesnek tartottak az volt a kánon (pl.: templomszabvány) •Görögöket (hellének)kultúra kötötte össze nem volt egységes a nemzet •Fontos volt a sport is ahogy a szellemi és test • harmóniája is

15 Görög építészet alapfogalmai: •Klasszikus gr. Művészet i.e.Vsz érte el fénykorát kialakultaka törvényszerűségek, művészeti eszmények •Építőanyag: terméskő, égetetlen agyag •Kő, tetőcserép, fa •Épületszerkezet:támaszgerendás, kőfalas, pilléres, oszlopos alátámasztás,, kőgerendás áthidalás síkfödém

16 Építészet •Gr újonann meghódított területeinek építsézeti újításokat ismerték, DE egy teljsen új művészetet hoznak létre •Éptészetük alapa Mükénei templom és a mükénei ház MEGARON •Épületek szerkesztési alapjainak két fő eleme TÁMASZ és a TEHER •Romlandó anyagbol készülteka a lakóházak ezért a fő építészeti forrás a templomépítészet volt •A görög kultúrának talán legharmonikusabb, legmagasztosabb hajtása az építészet •középpontjában a templomépítés állott • A görög templomtípus a lakóházból fejlődött ki •Legrégebbi templom egyhajós terem volt, belső oszlopsorokkal •oszlopok fából •falak vályogból •négyszög alaprajzú •Egyhajós •oszlopsorokkal három hajóra osztott cella, mivel itt őrizték annak az istennek a szobrát, A görög oszloprend három alapvető fajtája a dór, az ión és a korinthoszi, mely már a klasszikus kor tudatos művészi alkotása.

17 Templom részei •Templom magja, •Templom magja, négyzetes tér= cella (szentély) •a templom nem tömegek befogaására szolgált •az Istenszobor elhelyezésére szolgált

18

19 Oszlopfajták •)•)•)•)

20 •DÓR (törzsekről kapták a nevüket) •Férfitest arányai szerint nincs lábazat •Törzs: sudarasodik (első harmadik marad majd utána szűkül), kannelúra (16-24db) •Nyaktagozat (annuli) •Párnatagozat(echinusz), négyzetes fedőlemez (abakusz) •Gerenda (architráv) ezen út végig a fríz, amely függőleges tagolású triglifekből állezt követi négyzetes metopé

21 •IÓN •Női test arányai szerint épü fel •Van lábazata •Csigafejezet (kettős volluta) •Fejezet feletthárom kissé kiugró fejeztre oszlik (fascia) •Mivel vékonyabb egy db-ból készül

22 •KORINTHOSZI •Fejezeten akantusz levéldísz •Indamotívum •Oszloptámaszték = atlasz, kariatida

23 A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi

24

25

26 A dór oszloprend •arányrendszer : a vallásfilozófiai HARMÓNIA-tan művészi megvalósítása •Szerkezeti és formai méretek egységes, matematikailag meghatározott arányrendbe illeszkednek •Az arányrend alapja: az oszlop, az oszlop alsó keresztmetszetének sugara. •gör. embatész lat. modulus ( a kannelurák éleit érintő kör sugara) – az egész templom méretarányainak alapegysége. Tümpanon /oromzat Fríz: triglif és metopé architráv párkány Oszlopfő: Abakusz ekhinusz modul Koronapár kányzta

27 •Timpanon: •Fejezet, nyeregtető, háromszög alakú homlokzati keresztmetszete •Párkány: nyaktagozat •Oszlopsor:törzs •Lépcsős alépítmény:lábazat •Krépidóma :3 lépcsős alátámasztás a legfelső sztülobatész

28 Építészet korszakolás szerint: •Klasszikus: •Delphoi Apolló-templom, Színház i.e. IVsz. •Atheni Iktinosz és Kallikratész tervei alapján—Akropolisz i.e.447-i.e.434i---itt van a : •Propülaia •Niké templom •Erechteion •Parthenon: dór oszloprend, 6m oszlopok, 92 metopé=trójai és perzsa görög háború, görögök és kentsurok, istenek és gigászok küzdelme Tümpanonok:K-(főbejárat) Athene születése, Ny-Athene és Poszeideon Attika földjéért vívott harca •Olümpeion

29 Athéni Akropoliszi.e.447-i.e.434

30

31 Athén, Akropolisz, Periklész-kor A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja 8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31m x 70 m téglalap

32 Görög építészeti korrekció •A felmérések során kiderült, hogy a görög templomok tele vannak apró szabálytalanságokkal. •azonban tudatos •Az apró "optikai" javításokkal az emberi szem és látás korlátaiból adódó, zavaró és bizonytalan torzulásokat korrigálták. •Pl.: •templom alapsíkját akkor érezzük egyenesnek, ha az kismértékben domborodik •Az oszlopokat akkor észleljük függőlegesnek, ha azok kismértékben befelé dőlnek •A sarokoszlopok az erős ellenfényben látszólag "megvékonyodnak", ezért ezeket a közbenső oszlopoknál egy hajszálnyival szélesebbre faragták •A cél a látvány tökéletességének és zavartalan harmóniájának elérése volt.

33 •i.e. 480—perzsák feldúlták •Periklész helyreállítatta--- •Parthenon: •Dór stílus •Szentélyében Pheidiásznak a 12 m magas, elefántcsont és aranyborítású gyönyörű Athéné-szobra állt •

34 •http://www.youtube.com/watch?v=aGitmYl 6U90

35 Erechteion

36 Olimpia:Altis i.e.650

37 Olimpia, Altis, Heraion i.e.600

38 Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz, dór peripterosz

39 Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai Oinomaos és Pelops kocsiversenye A kentaurok és lapithák harca

40 Olinpia, Altis, Zeusz templom

41 Olympia Stadion bejárata, i.e.500

42 Delphoi, Apollonion i.e.500

43 Paestum, Poszeidon-temp. i.e. Vsz közepe

44 Paestum,Poszeidon templom, i.e.5.sz.

45 Athen: Iktinosz és Kallikratész,tervei alapján Akropolisz

46 Atheni Akropolisz, i.e V.sz.

47 Athen, Parthenon, i.e.447-i.e.432 Dór tipusú templom ezért jellemzői is erre utal: világos, komoly, szigorú, fegyelmezett Erőteljes, lépcsőzetes aláépítés.

48 Athen, Erekteihon, i.e

49 Athen, Niké templom, i.e.Vsz. saroknál ujjabb vallutpár

50 Athen, Lüszikratészi emlkémű, i.e.335

51 Világi építészet •Színházak(theatron) •Középületek: •Tanácsházak •Piactér (Agora) •Tornacsarnok (gümniászion) •Versenypálya (stadion) •Ló és kocsiversenyekre épült építmény (hippodrom)

52 Epidauroszi Színház •2/c Orkhesztra (kórus tt állt az előadás alatt) •2/b szkéné (hátső fal előadás kellékei) •Nézőtér Kezdetben: •darabokat Agorán adták elő Dionüszosz ünnepén(március, április) •Tragikus és komikus darabokat---áldozati szertartások után nézhették meg •Szinész célja—erkölcsi-lelki világba való emelés katarzishoz jutás •Nézők megbeszélték az eseményeket (egész nap) •Színház építésésnél figyeltek: •Környezetre •Kényelmesen üljenek a nézők •i.e. 4.sz. szabályok színházakra

53 Görög színház jellemzőik •Mesterséges, vagy természetes domboldalba vájt •tölcsérszerüen kialakított •Lépcsőzetesen emelkedő (feljárók) •Félkör alakú nézőtér

54 1. A színpad részei •Szkéné: eleinte a színház raktára volt, később háttérként is szolgált ez az épület •Proszkénion: a szkéné előtti térség, itt szerepeltek a színészek •Orkesztra: ez volt legelöl, legközelebb a nézőtérhez, tánctér, félkör alakú térség, amin a kórus mozgott •Deus ex machina: emelőszerkezettel megvalósított színpadi effektus: az istenség megjelenítésére szolgál

55 2. A nézőtér •A nézőtér neve: theatron („ahonnan látni lehet”) •U vagy L alakú üléssorok •Előfüggöny nem lehetett a színpad alakja miatt •Eleinte fából készült üléssorok, később kőből •a természeti adottságokat is figyelembe vették az építés során (díszletnek is legyen jó a természet) •Érkezési sorrendben ülhettek le a nézők •Akár 40 ezer néző is elfért a nagyobb színházakban

56 3. Az athéni Dionüszosz-színház •Az Akropolisz déli hegyoldalában áll •A világ legrégebbi színháza, a Kr.e. 6. században épült •A Kr.e. 4. században cserélték köre az addig fa ülőhelyeket •Idővel ez vált a görög színházak prototípusává •Kb. 15 ezer ember befogadására alkalmas •Itt adták elő a máig leghíresebb szerzők, például Szophoklész drámáit

57 Mi az épület neve? Mire szolgált? Hol játszottak a színészek? Hogy nevezték a kórusnak helyet adó színpadi teret?

58 Mi a színpadtechnikai megoldás neve?

59

60

61

62

63 Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés” Marathóni ifjú. Kr.e. 340 k. Sumer szobor. Kr.e k. Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr.e k.

64 A görög szobrászat változásai Kr.e. VI – IV. sz. között Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus

65 Korszakolás •A művészet és a szobrászat fejlődésében öt szakaszt szoktak megkülönböztetni •1-- geometrikus korszak (kb. Kr.e.900=800): •elszigetelt Hellász műalkotásai jellemző: • egyenes vonalakról •lineáris jellegéről kapta •Terrakotta szobrok •Kisbronzok készültek •Kezdetben---lapos bronzok tömörebbé és kevésbé szögletessé váltak, amint a lemezekből való kivágást felváltotta a viaszveszejtéses öntő eljárás.

66 •2-- orientalizáló korszak (kb. Kr.e.800=650) •Kelettel szoros művészi időszak •proto-daidalikus (Kr.e.700=675) •kora-archaikus korban (Kr.e.675=600 körül) •Jellemző: •sematikus mintázás •frontális beállítás •mereven mintázott haj •szigorúan dekoratív stílusban ábrázolt ruharedők •az arc merev „archaikus mosolya”

67 Archaikus kor szobrászata i.e. 7-6.sz •Egyiptomi hatás érvényesül jellemzőik: •Statikus póz •Bal láb elöl •Szimmetria •Frontalitás •DE---görögök már az emberi test szépségének kifejezésére tették a hangsúlyt •Ekkor még—túl nagy fej, széles vállak, hatalmas kezek lábak •Szobrok TÉMÁJA: •Harcosok, atléták, papok, papnők---templomdísz

68 • Nevezetes alkotások: •Moszkhophorosz (Borjúvivő, a keresztény Jó Pásztor alakjának előképe) •Anavüsszoszi Kurosz (i.e.530 k.; Nemzeti Múzeum, Athén); •Khitónt és köpenyt viselő koré (i.e.6.sz. vége) Akropolisz Múzeum, Athén. •Az épületek díszítésére használt szobrok főbb típusai: akrotérionok (oromdíszek); •a háromszögletű timpanont díszítő figurák, ezek majdnem körplasztikák •a dór fríz faragott táblái, metopéi, amelyek többnyire magas domborművek •jón fríz, amely általában alacsony dombormű.

69 •ÚJ-: •i.e. 7sz. Megjelennek az emberi testet életnagyságba ábrázoló szobrok---- KORÉ (fiatal lányok) KUROSZ (fiatal ifjak) •KORÉ (ülő v. álló fiatal lányok) •Jón divat szerinti hosszú köpeny mandula vágású szem csigágba rendezett haj •KUROSZ (fiatal ifjak) •Több elmélet—Apollon, sportolok akikgyőzelmükkel hősök lehettek (héroszok) •Ruhátlanság--- istennek tetsző, emberi test tökéletességét hírdeti •Mozgás ábrázolása élethűbb •Derü, boldogság megjelenítése---arcahikus mosoly •i.e. 560 megaalkotják a IDEÁLIS SZÉPSÉGTÍPUST

70 •KORÉ (ülő v. álló fiatal lányok) •Jón divat szerinti hosszú köpeny •mandula vágású szem •csigágba rendezett haj

71 •Az Auxerre-i istennő (Louvre, Párizs)i.e. 650 • 65cm magas •ősi, fából faragott xoanon egyik legelső kőváltozata. •frontálisan felépített alak •plasztikáját a szoknya mértani díszítményei gazdagítják •A frontálitás a mozgás világától még idegenkedő, kora archaikus stílusnak felel meg.

72 Koré (Berlini istennő), ie Samos-i Héra, ie Az archaikus kor szobrászatára jellemző: Nehézkés tömör formálás, frontális beállítás arc merev, sajátos mosoly a jellemző.

73 •KUROSZ (fiatal ifjak) •Több elmélet— Apollon, sportolok akikgyőzelmükke l hősök lehettek (héroszok) •Ruhátlanság--- istennek tetsző, emberi test tökéletességét hírdeti •Annak ellenére, hogy lép mind két sarka a földön van Kroisos, kurosz, ie. 580

74 Teneai Apollo, ie Attikai kuros 590

75 Moszkhoprosz vagy A borjúvivő, márvány, i.e. 560 •Életnagyságú •Frontalitás nem zavaró mert a mozdulatnsk megfelelő •Arcahikus mosoly •(késöbbi Krisztus ókeresztény szimbóluma, jó pásztor szobrok előfutára)

76 Rampin-lovas i.e

77 Szobrászat anyagai •A szobrok és a domborművek kezdetben: •égetett agyagból •színesre festve •Késöbb: •Kőből •Márványból •Bronzból • A templomokban felállított márvány istenszobrok egyes felületeit gyakran elefántcsonttal és aranylemezekkel borították. A márványszobrokat élénken színezték.

78 Átmenet az ARCAHIKUSBÓL a KALSSZIKUS korba •A korai klasszikus stílus átmeneti időszakát szigorú stílus •Utalásként--- az archaikus csinosság után a nyugalom és egyensúly kedvelésére •Pl.:(lásd az ún. Ludovisi-trón domborműve). •életkort jelezni az emberi testen •különböző arckifejezést ábrázolni (pl. az ún. Olümpiai Mester olümpiai Zeusz-templom timpanonját és frízét díszítő művein).

79 •Archaikus – fogalmi (konceptuális) művészet Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e. 530 Polükleitosz: Lándzsavivő Kr. e. 450 k. (római másolat) Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich Frontális alakformálás Kontraposzt testhelyzet

80 Kontraposzt •A kontraposztban álló személy testsúlya nagy részét egyik lábára helyezi, így vállai és karjai a csípőjétől és lábaitól eltérő tengelyen állnak. •Ellentétes irányú mozdulatok egyensúlyi helyzete.

81 Klasszikus kor szobrászata Kr.e.450=400, ill. 400=330 •Klasszikus= „első osztályú” •Szobrászai az emberi test harmonikus arányait keresték. • A görög templom szerves alkotóeleme lett a szobormű •Jellemző: •Arány és kiegyensúlyozottság, derű és mértékletesség jellemezte az alkotásokat •homo mensura=az ember a mértéke mindennek •Számukra a test szépsége erkölcsi értékkel párosul •Fejlett testkultúra--- az olimpiai játékok győzteseit megformázták, s testük mintául szolgált a férfialakok megalkotásához •Kánonok (arányszabályok) szerint alkottak. •SZÉP+JÓ+IGAZ egysége—esti szépség erkölcsi jóval társul •Jellegzetes alakok: az Apollón-típus, az emberi meztelenség tiszta, erkölcsös ábrázolására; •a koré vagy leányszobor; a kurosz avagy mezítelen ifjúszobor. •kontraposztot, az ellentétes irányú mozdulatok egyensúlyi helyzetét •http://www.youtube.com/watch?v=tS0u8XpLoTI&list=PL910F6A6720C95D8A&index=97http://www.youtube.com/watch?v=tS0u8XpLoTI&list=PL910F6A6720C95D8A&index=97 •5:56 •megtört a korábbi időszak merev szimmetriája, a testsúly az egyik lábra, csípőre tolódik, a testtartás lazává válik. •fontosak a domborművek, amelyeket frízeken, metopékon, síremlékeken alkalmaztak. •A klasszikus korban ezek stílusa kiegyensúlyozottabb, a jellemző izokefáliával (egy magasságban elhelyezkedő fejek), a hellenizmusban mozgalmasabbá, dinamikusabbá válnak.

82 Klasszikus kor szobrászata •Legnagyobb szobrászok: •Pheidiász (athéni Partheon, olümpiai Zeusz-templom szobrászati díszeinek, Athéné-, ill. Zeusz-szobor mestere) •Müron (diszkoszvető) •Praxitelész (Olümpiában talált Hermész-szobra)

83 •Pheidiász: Pallasz Athéné szobra (i.e.460 k.) Athén; • Lovasok a Parthenon frízéről (i.e.447=434) Athén; •a római márvány (1,25 m-es) másolatból ismert Müron: Diszkoszvető (Diszkobolosz; i.e.450 k.); •a viaszveszejtéses eljárással készített delphoi bronz Kocsihajtó, valamint • Poszeidón vagy Zeusz alakja (209 cm, i.e.460 k.) Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén; •Polükleitosz: Lándzsavivő (Dorüphorosz; i.e.450 k.; 199 cm, márvány, amelyet kánonnak neveznek az ideális férfialak egyedül „helyes” arányai miatt; 7 1/2 fej Museo Nacional, Nápoly); •Saruját oldozó győzelemistennő (i.e.408 k. a Niké-templom frízéről 106 cm-es dombormű; Akropolisz Múzeum, Athén); • Polükleitosz: A győzelmi szalagot homlokára kötő ifjú (Diadomenosz; i.e.V.sz.; Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén); •Paióniosz: Niké-szobor (i.e.421); •Praxitelész: Hermész a kis Dionüszosszal (i.e.340 k.; 213 cm, márvány; Régészeti Múzeum, Olümpia); •Szkopasz: Táncoló bacchánsnő (i.e.4.sz.; Albertinum, Drezda); • Lüszipposz: Magát tisztogató atléta (Apoxümenosz; i.e.325=300 k., 205 cm-es, új kánont 8 ½ fejfelállító bronszobor márvány másolata. • A kisebb fej miatt kecsesebb, karcsúbb az alak. Vatikáni Múzeumok, Róma); •Hégészó síremléke (ahol szolgálója nyújt ékszeres ládikát a halott leánynak, i.e.400 k.; 147 cm magas dombormű; Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén).

84 Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Nyugati fríz, a lovasok menete

85 Athén, Parthenon, szobrászati díszítés Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenon nagy frízén •Évente megrendezik Panathénia ünnepét •Athénének átadnak egy évig szőt peploszt •Itt a peplosz táadását láthatjuk •Harmonikus mozgás •Testet sejteti a rátapadó textil •Poszeidonhoz visszafordul Apollón, Artemisz réved •Ahogy távolodunk a főjelenttől egyre intenzivebb a mozgás, lovasok, rabszolgák

86 Aiginai bronzszobrok, Kr.e. V. sz. közepe Poszeidón (?) Kocsihajtó, részlet (Kr.e. 470 k.)

87 Delphoi kocsihajtó, bronz, i.e.455 •Polüzelosz rendelte a püthoni versenyen elért győzelméért •Négyes fogatot hajtó fogadalmi szoborcsoport része •Fegyelmezett testartás „szigorú stílus” •DE---a mozgalmas ruharedők, kantárt tartó élethű már az új realista ábrázolásra utal •Viaszvesztetéses módszer •Szemek ónix •Szemek ajakak aranyozottak

88 Viaszvesztetéses módszer

89 A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd domborműve Mürón: Diszkoszvető Kr.e k. eredtileg bronz (márvány másolat) •Mozdulatsor kezdete és befejezése közötti HOLTPONTOT jeleniti meg •Érzékletesen ábárzolja a mozdulatot szinte látjuk mi fog történni • egyensúlyt a sportoló háta mögötti fatörzs segiti

90 •Polükleitosz: Lándzsavivő (Dorüphorosz; i.e.450 k.; •199 cm •Márvány •Kánonnak neveznek az ideális férfialak egyedül „helyes” arányai miatt •Magasság= 7 ½ fej •Sportoló pihenő testtartását mutatja •Test középtengelye nem egyenes.

91 Hermész és Dionüszosz, i.e , márvány, 215cm •Eredeti alkotás •Szőlőfürtöt mutat a Dionüszosz bébinek (kis felnöttként ábrázolja) •Túlidealizált test, embereszmény

92 •Praxitelész: •Istenalakjai---, nyugodt, szép ifjakat ábrázolnak •Egyik legismertebb műve a Gyíkölő Apollón.

93 •i. e. 340 k.,márvány, Knidoszi Aphroditét, (ma ötvennél több másolata ismeretes). •Állítólag a szobrász kedvese Phrüné állt modellt •Knósziak és a knidosziak egyszerre kerültek Athénba hogy Parxitelésztől Aphrodité szobrot vegyenek •knidosziak ruhátlant választották—híresek lettek Jelenet: Aphrodité kilép a fürdőből illatszeres korsó, lábánál, kezében lepel, kezét szemérmesen tartja Szerkezet: kontraposzt, szép mosoly, szépségideál

94 Lüszipposz: Magát tisztogató atléta (Apoxümenosz; i.e.325=300 k., 205 cm-es, •új kánont 8 ½ fejfelállító bronszobor márvány másolata. A kisebb fej miatt kecsesebb, karcsúbb az alak. Vatikáni Múzeumok, Róma); •Előre nyúló kar 3D kiterjedés •Magasság= 8 ½ fej •Klasszikus felfogás vége--- hétköznapi jelentet ábrázol ami már nem olyan magasztos tisztálkodást •Sportoló, olaj---por--- letisztítja magáról

95 i.e Hellenizmus szobrászata i.e •Jellemzője: •klasszikus szobrászat mértéktartását,monumentális egyszerűségét •ÚJ---,, a szenvedélyes mozdulatok, a drámaiság váltja fel. •Pl.:Szkopász a tegeai Athéné-templom •pergamoni Zeusz-oltár talapzatán körülhúzódó hatalmas dombormű és a Laokoón- szoborcsoport. •Milói Vénusz (más néven: Melosi Aphrodité) Rodoszi művészek egyesek szerint Praxitelész, i. e. II. század közepén •1820-ban találták Melos szigetén. Ma a Louvre-ban található. •Belvederi Apollón. (Vatikán) •megkapó a póz--- kinyújtott kezében íjjal, fejét oldalra fordítva. •DE fellelhető rajta a régi egyiptomi hagyomány is, hiszen a test minden része a legjellemzőbb nézetben van. •Jellegzetes témák: •Testi lelki szenvedés •Bájos gyerekvonások, öregkor •Zsánerjellegű kompozíció, hétköznapi jelenetek •Női akt és ruhás alakok •Érzelmes jelenetek •Tudósok, filozófusok élethű bemutatása •Allegorikus témák •Női szépség és a csúfság szembe állítása

96 •A Belvederei torzó a női test érzékiségét jeleníti meg, de az újfajta realizmus az idős kor, rokkantság, betegség, sőt a groteszk megformálására is ügyel, s a csecsemőket a görög művészetben először nem kicsinyített felnőttként ábrázolja. •Milói Vénusz (i.e.130 k.; 202 cm, márvány; Louvre, Párizs); •Szamothrakéi Niké (i.e.200 k.; 2,45 cm-es márvány, Louvre, Párizs); Boéthosz: •Libával játszó kisfiú (i.e.2.sz); •Athéné és Alküóneusz gigász küzdelme a pergamoni Zeusz-oltár keleti frízéről (i.e , 157 cm magas; Állami Múzeum, Berlin); •Aphrodité, Erosz és Pán (i.e.2.sz.; Nemzeti Múzeum, Athén); •Ökölvívó portréja (i.e.2.sz.; Dutuit-gyűjtemény, Párizs); •A tüskehúzó fiú (Tövishúzó; i.e.2=1.sz., Uffizi, Firenze); Hégészandrosz=Polüdórosz=Athénodórosz: Laokoón- szoborcsoport (242 cm, i.e.50 k.; Musei Vaticani, Róma).

97 •(Praxitelész és tanítványa) Leókharész az istenek természetfeletti, •csodálatos lényét a lehető legbarátságosabb formában ábrázolták. •Belvederei Apollón •Vadászó Artemisz avagy a Versailles-i Diana. Hasonlóság: mindkettő cselekvés közben ábrázol egy légiesen könnyed, töretlen dinamizmusú alakot. A kifeszített íjat lövésre készen tartó Apollón és a tegezből nyilat elővevő Artemisz karja és lábtartása kap fő hangsúlyt. E mozdulat ellenpontjaként a kissé hátravetett fejek a mozgást fékezik. Leochares: A belvederei Apollo, 320.

98 Római másolatok, Belvederis Apollón és a Milói vénuszról.

99 Aphrodite Melosz szigetéről (Miloi Vénusz), i.e.250 Pontosan nem tudni, hogy az istennő mely aspektusát ábrázolta eredetileg. Rendszerint úgy tartják, hogy a rómaiaknál Venus Victrix („a győzedelmes Venus”) néven tisztelt változattal azonosítható. Kezében az aranyalmát tarthatta, amit a trójai Parisz nyújtott neki. Ez egyben egy szójáték is Mélosz szigetének nevével, mely görög nyelven „almá”-t jelent. A szobor közelében találtak egy kartöredéket almával, feltehetőleg a szobor része volt.trójai Pariszgörög nyelven

100 Szamothrakéi Niké (i.e.200 k.; 2,45 cm-es márvány, Louvre, Párizs) •Egy győztes tengeri csata emlékére emelték Szamothraké szigetén, az i.e. 2 század elején, a hellenisztikus rodoszi iskola egyik remekműve.Szamothrakéhellenisztikusrodoszi •2,45 méter magas •győzelem istennőjét, Nikét (ahol leszál az a csapat győz ezért sokszor szárny nélkül ábrázolják, hogy el ne illanjon)Nikét •épp egy hajóorra száll alá •TEST: •ferde tengelye •vitorla módra dagadó öltözet •jól érzékelteti a repülést. • A művész arra törekedett, hogy kifejezze a nehézkedés, a súrlódás jelenségét, és azt, hogyan befolyásolja ezek hatását a változó irányú és erősségű szél.

101 Hellenisztikus szobrászat Libával játszó kisfiú. Kr.e. 2. sz-i bronzszobor római másolata Piacra igyekvő öregasszony. Kr.e. 2. sz-i római másolat

102 Pergamoni Zeusz-oltár Kr.e. 180 Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról

103 Aphrodité, Erosz és Pán (i.e.2.sz.; Nemzeti Múzeum, Athén); •A nőiességnek és az ördögi csúfságnak ez a szembeállítása jellemző az i.e. II-I. sz. művészetére

104 A tüskehúzó fiú (Tövishúzó; i.e.2=1.sz., Uffizi, Firenze); •Zsánerkép jellegű kompozició •Hétköznapi jelenet

105 A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése Rhodoszi iskola Laokoón szoborcsoport. Kr.e. 1. sz. Farnese bika. Kr.e. 1. sz.

106 Festészet •Falfestmények nem maradtak fenn •Ezekről csak leírások és római kori, festett, ill. mozaik másolatok adnak tájékoztatást. •DE---Ránk maradtak, nagy számban festett vázák és tálak. •Téma---mitológia, mindennapi életből vett motívumokkal díszítették.

107 Vázafestészet •Díszítésük és színezésük alapján több stílust különböztetünk meg: •Legkorábbiak az i. e. VIII. században készült geometrikus stílusú vázák •i.e. VII.sz. Fekete alakos (visszakaparták) •i.e.VI-V.sz. Vörös alakos (ecsettel festették fel a fekete hátteret pontosabb rajzolat) •Fehéralapos stílus i.e. 5.sz. (vékony ecsettel festették fel a figurák körvonalát)

108 HF •Amfora? •Kráter?Mi az és mire használták? •Hüdria? •Könyv 94o. Kijegyzetelése.

109

110 Geometrikus stílus (Kr. e – Kr. e. 700)

111 Achillesusz és Aiasz kockajátéka i.e.VI. sz

112 Térábrázolás a görög festészetben Szobrászműhely. Görög tál, Kr.e k.

113 Antik festészet (görög festmények, római másolatok) Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó (Nápoly) Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr.e. 5. sz. Fehér alapos stílus i.e. 5.sz.


Letölteni ppt "Ókori Görögország i.e.VIII-i.e.I.sz. TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK •Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció •Kr e. II. évezred közepe – akhájok;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések