Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ókori görög építészet Készítették: Sztojkovics Bernadett Gál Klaudia Gál Klaudia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ókori görög építészet Készítették: Sztojkovics Bernadett Gál Klaudia Gál Klaudia."— Előadás másolata:

1 Az ókori görög építészet Készítették: Sztojkovics Bernadett Gál Klaudia Gál Klaudia

2  Az építészetben nagyon ritka a "találmány", az előzmények nélküli, váratlan felfedezés. Az ókori görögök építészetével sem azért ismerkedünk meg legelőször, mert ők voltak az elsők, akik az emberiséget az építés tudományával megismertették. Ma már világosan látjuk, hogy felhasználták az egyiptomiak és más ókori népek művészeti eredményeit, tanulságait. Sőt a múlt század közepe óta folytatott ásatások feltárták a Peloponnészosz félsziget és Kréta szigetének elpusztult kultúráit, melyek szintén hatottak a hódító görög törzsek építészetére. A görög nép érdeme, hogy a sokféle hatásból fejlett művészi érzékkel egységes, önálló művészetet alakított ki. Művészetük olyan forrás, amelyhez az egész európai művészet mindig visszatér új meg új ihletért.

3

4  A görögök társadalmában nagyfokú munkamegosztás volt, a művészet, az építészet önálló hivatás lett. Az építészeket jól képzett mesterembergárda, kőfaragók, szobrászok együttes munkája segítette. A kőfaragó mesterek technikai tudása bámulatosan magas színvonalat ért el : kezdetleges szerszámaikkal a hatalmas kőtömböket olyan pontosan faragták ki, hogy az összeillesztéskor centiméternyi eltérés sem mutatkozott. A görög építészetet a tervszerűség, a szabályok tisztelete is jellemzi. Keresték a legkedvezőbb arányokat, kutatták a részletek megformálásának és egybefűzésének törvényszerűségeit. Ezért az egyes oszlopok formájában, valamint az oszlopokat lefedő és az épület egész terét áthidaló gerendázat összeállításában, a részletek kiformálásában állandóan ismétlődő szabályokat figyelhetünk meg.

5 Parthenón az athéni fellegvárban (i.e )

6 Az építményeket legkönnyebben az oszloprendek alapján különböztethetjük meg.  Dór oszlopfő  Jón oszlopfő  korinthoszi oszlopfő

7 Oszlopfők  Jón: Az egyik görög törzsről, a dórról elnevezett oszlopfajta felső lezárása a dór oszlopfő két részből áll : a felső, négyszögletes fedőlaphoz alul kör alaprajzú, lefelé keskenyedő tagozat csatlakozik. Az oszloptörzs felületét enyhén bemélyített vájatok élénkítik. A jón oszlopfő legjellegzetesebb eleme a csigavonalban csavarodó voluta.  Korinthoszi: Törzse karcsúbb, mint a dóré, és kis lábazaton áll. A korinthoszi oszlopfőn egymás felett több sorban levelek helyezkednek el.

8  Mindhárom oszloptípushoz háromrészes gerendázat (1 /b) tartozik, de mindegyik eltér egymástól részleteivel, arányaival. A szerkezetek elárulják, hogy az ősi faépítészet is hatott a kőépítkezésekre, és annak a megoldásai éltek tovább az új anyagok megjelenése után is. A görög építészet legjelentősebb emlékei a templomok. A templomépítés közben alakultak ki a kor művészetének jellegzetes elvei. A templom megformálását, belső elrendezését természetesen a vallási szertartások határozták meg. A görögöknél az épület elsősorban a kegyszobor elhelyezésére szolgált, a belső térben csak az istenség papjai tartózkodtak. Az áldozatokat a templom előtt álló oltáron mutatták be. A görög ember az épületet így többnyire csak kívülről szemlélte.

9  Ezért vált a homlokzat az építmény legdíszesebb részévé. Kialakítása egyszerre könnyed és mégis méltóságteljes. Az épület négyszögű, ridegnek tűnő, ablak nélküli falait feloldja, mély fény-árnyék hatásokkal fellazítja a külső oszlopsor. Az athéni fellegvárban álló Parthenón, a város védőistennőjének, Athénének szentelt templom még romjaiban is nagyszabású alkotás. A homlokzat oszlopait a timpanon (1/a) háromszöge díszíti. Mindössze egyetlen ajtó nyílik a fehér márványból épült templom homlokzatán. A Parthenón eszményi elhelyezése, a környezetbe illesztése csak fokozza a hatást. A nagyszerű arányok, a kitűnő kivitel, a gazdag szobordísz (melynek ma már csak kis töredéke áll eredeti helyén) az épületet a legtökéletesebb ókori alkotások közé emeli. A számos szép templom közül a korfui Artemisz-templom dór oszloprendjét és a szoborcsoporttal díszített timpanont figyeljük meg. Érdekessége miatt szólunk még az athéni Erekhtheionról is.

10 A korfui Artemisz-templom (i.e. VI.század eleje)

11  Gerendázatát ugyanis az egyik oldalon oszlopok helyett hat kariatida (márványból faragott leányalak) tartja. Belsejében a támaszok már ismét oszlopok. A görög építészet még nem alkalmazta a boltozatot, az egyenes gerendák csak kisebb távolságokat hidalhattak át biztonságosan. Az alátámasztó oszlopokat ezért sűrűn kellett elhelyezni a belsőben, s ahogy kívül is, úgy belül is az oszlopsorok határozták meg az összképet. Az oszlopsor és a gerendázat finoman tagolt részletekből, áll, és ezek a tagozatok szép arányaikkal, finoman stilizált növényi díszítéseikkel, a faragás, a kidolgozás műves gondosságával a klasszikus szépséget árasztják.

12 Epidaurosz színház (i.e. IV.század közepe)

13  Az enyhe mediterrán éghajlaton a középületek fedetlenek, nyitottak lehettek, ilyen volt a görög kultúrában fontos szerepet játszó színházépület (2) is. A színház félkörű nézőtere domboldalra épült, felhasználta a terep emelkedését is a padok elhelyezésekor. A nézőtérrel (2/a) szemben látjuk az egyenes falú, magas színpadot (2/b). Középen kör alakú térségben helyezkedett el az ókori drámákban szinte elmaradhatatlan kórus (2/c).


Letölteni ppt "Az ókori görög építészet Készítették: Sztojkovics Bernadett Gál Klaudia Gál Klaudia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések