Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma 2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma 2011."— Előadás másolata:

1 1 Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma 2011.

2 2 •Romantika stílusjegyeiRomantika stílusjegyei •Kora romantika stílusjegyeiKora romantika stílusjegyei •Kora romantika műfajaKora romantika műfaja –DalDal –Hangszeres karakterdarabHangszeres karakterdarab –Szimfonikus költeménySzimfonikus költemény •A zenekar fejlődéseA zenekar fejlődése

3 3 •Kora romantika képviselői:Kora romantika képviselői: –Carl Maria von WeberCarl Maria von Weber –Franz SchubertFranz Schubert –Robert SchumannRobert Schumann –Felix Mendelssohn BartholdyFelix Mendelssohn Bartholdy –Frédéric ChopinFrédéric Chopin

4 4 •XIX. század magyar zenéjeXIX. század magyar zenéje –Népies műdalNépies műdal –Egressy BéniEgressy Béni –Szerdahelyi JózsefSzerdahelyi József –Szentirmay ElemérSzentirmay Elemér –Erkel FerencErkel Ferenc –Kölcsey Ferenc: HimnuszKölcsey Ferenc: Himnusz

5 5 •Orosz ötök: –A. P. BorogyinA. P. Borogyin –N. A. Rimiszkij-KorszakovN. A. Rimiszkij-Korszakov –M. P. MuszorgszkijM. P. Muszorgszkij –M. A. BalakirevM. A. Balakirev –C. A. KjuiC. A. Kjui

6 6 •Késő romantikaKéső romantika •Késő romantika stílusjegyeiKéső romantika stílusjegyei •Verista operákVerista operák •Képviselők:Képviselők –Johannes BrahmsJohannes Brahms –Liszt FerencLiszt Ferenc –Giuseppe VerdiGiuseppe Verdi –Richard WagnerRichard Wagner –P.I. CsajkovszkijP.I. Csajkovszkij

7 7 •Képviselők: –Antonin DvorákAntonin Dvorák –Bedrich SmetanaBedrich Smetana •Romantika épületei:Romantika épületei –Pest-budai HangászegyesületPest-budai Hangászegyesület –Filharmonikus TársaságFilharmonikus Társaság –ZeneakadémiaZeneakadémia

8 8 •OperatörténetOperatörténet •Romantika érdekességeiRomantika érdekességei •ÖsszefoglalásÖsszefoglalás •JátékJáték

9 99 A romantika •A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és a XIX. század végéig tartott. •Ludwig van Beethoven a bécsi klasszika és a romantika között az átmenetet képezi. Viták dúlnak akörül, vajon Beethoven zenéje klasszikus-e vagy romantikus, nem kétséges, hogy III. szimfóniájában, az „Eroica” címet viselőben végleg szakít a klasszikus szimfóniával. Beethoven: Eroica címlapja (kézirat)

10 10 • A romantikus zeneszerzőknek Beethoven volt a minta, aki nem állt senki szolgálatában, hanem mecénások álltak a háta mögött. A romantikus zeneszerzők ezt próbálják követni. •A romantika szó a roman (regény) szóból származik. Elsőként az irodalomban jelenik meg 1820-ban.

11 11 Minden országnak megvolt a maga képviselője. Németország: R. Schumann F. Mendelssohn R. Wagner J. Brahms Ausztria: F. Schubert Olaszország: G. Verdi Lengyelország: F. Chopin Oroszország : M. Muszorgszkij P. I. Csajkovszkij A. Borogyin C. A. Kjui M. A. Balakirev („orosz ötök”) Magyarország : Erkel Ferenc Liszt Ferenc Csehország: A. Dvorák B. Smetana

12 12 •A kor leghíresebb művészei Párizsban gyűltek össze, az arisztokrácia szalonjainak vendégei között ott találjuk például Chopint, Lisztet, Berliozt, költők közül pedig H. Heine- t, Victor Hugo-t. Victor Hugo Heine

13 13 Kora romantika Kora romantika (kb )

14 14 •A XIX. századi művészeteket az jellemzi, hogy az egyén belső fantáziája van kivetítve gazdagon, erősen. A zenében is a személyes elemek uralkodnak a korábbi korok objektív jellegével szemben. A zene közvetlen kifejezést nyer és a hallgatóra is erős hatást gyakorol az emberi érzelmek (öröm, bánat, magány) által.

15 15 •A romantikus zene tárgya a természetből vagy a társművészetekből veszi témáját, (utazási, irodalmi, képzőművészeti) ezek az élmények adják a művek alapgondolatát a zenében. •A romantikára az is jellemző, hogy témáit a múltból meríti. Időben és térben is szívesen eltávolodik a jelentől. A népművészet, folklór is ebben az időszakban került az érdeklődés középpontjába.

16 16 •A század sajátos és fontos műfaja a dal, a költészet és a zene egyesülése volt. Egy új zenekari műfaj, a szimfonikus költemény a programzene jellegzetes területévé vált.

17 17

18 18 •A meghatározás elsősorban a XIX. századi romantikus műdalra, de bármilyen, szöveggel énekelt dallamra is vonatkozhat. Ez irodalmi értékű vers megzenésítése, amelyben az énekszólamok egyenrangúak a zongorakísérettel.

19 19 •A romantikus dalirodalom főleg német nyelvű (Lied) volt, így osztrák-német zeneszerzők munkásságában kapott szerepet. Franz Schubert volt a műfaj első és legnagyobb mestere; Robert Schumannt, Felix Mendelssohn-Bartholdyt, Johannes Brahmsot a műfaj folytatóiként tartják számon.

20 20 •A megzenésített versek nagyrészt híres korabeli költők munkái, a XIX. század komponistáit Goethe, Schiller, Heine költészete ihlette meg. •Az összefüggő versek sorozatára írt, több dalból álló kompozíció a dalciklus.

21 21 •A karakterdarabok vagy zsánerdarabok a romantika, általában zongorára írt rövidebb darabjainak összefoglaló neve. A hangszeres karakterdarab általában lelkiállapotot, egy- egy hangulatot, természeti jelenséget, emberi tulajdonságot is rögzít. •Majdnem minden XIX. századi zeneszerző írt ebben a műfajban darabot.

22 22 A hangszeres karakterdarabok csoportosítása •T•Tánctípusokat követ: –k–keringő –p–polonéz –m–mazurka •F•F. Chopin: á-moll mazurka •C•Címet visel: –e–etűd •F•F. Chopin: E-dúr etűd –n–nocturne –i–impromptu: •F•F. Schubert: Asz-dúr impromptu Most nézzük meg, hogy mi mit jelent!

23 23 •A francia „étude” szóval általában rövid hangszeres darabokat jelölünk. Magyarul szóló hangszerrel írt gyakorlatot jelent. •Az etűdöknek két fajtája van. Az egyik didaktikai szempontú, amely elsősorban a hangszer alapos ismeretét célozza, és nem a zenei tartalomnak, hanem a technikának ad jelentőséget. Bár híres zeneszerzőknek, pl.: Czerny, etűdjeiben a tanulnivaló és az élvezet ötvöződik.

24 24 •Az etűdök másik elterjedtebb típusa valamely drámai helyzet vagy költői elképzelés hangversenytermi előadásra szánt zenei ábrázolása. Sok helyen „capriccio” (olasz=szeszélyes) az elnevezése. Ez a fajta etűd mind előadói és technika tudást is igényel. A „drámai etűdök” nagy képviselője N. Paganini, akit az ördög hegedűsének hívtak.

25 25 • A 18. században az olasz „notturno” szóval egy rendszerint két vagy több szóló hangszerre íródott, tartózkodóbb természetű, szerenád típusú, egy tételes kompozíciót jelöltek. •A francia forma, a „nocturne” általában az éjszakára emlékeztető kompozíciót jelenti. Jellegét tekintve lassú, megfontolt és mindig zongorára íródott műfaj. •Egyik képviselője F. Chopin, akinek lírai darabjai híresek.

26 26 •Az impromptu rendszeresen csatlakozik egy kötött zenei rendszerhez. Emlékeztet a rondó (körtánc) és a barokk Da Capo áriához. Az első témát egy középrész követi, majd újra felhangzik a téma változatlan formában (ABA forma).

27 27 •Az improvizáció rögzítést jelent, szabadabb formát igényel, ezáltal gyakran dalformákat követ. •A kor hangszeres virtuózai eleinte egyes ismert opera részletekre rögtönöztek impromptuket. •Főbb képviselői R. Schumann, F. Schubert, F. Chopin.

28 28 • A szimfonikus költemény a programzene kategóriájába tartozik. Ez a műfaj a XIX. században létre jött zenekari műfaj, tárgyát irodalmi, földrajzi, történelmi területről kölcsönzi.

29 29 •A szimfonikus költemény többnyire egybekomponált mű, szemben a többtételes klasszikus szimfónia hagyományos 4 tételes rendjével. •Az új műfaj megteremtője Liszt Ferenc, aki elsősorban irodalmi ihletésű szimfonikus költeményeket írt, szám szerint 12 darabot.

30 30 •A század második felében a szimfonikus költemény, témáját tekintve földrajzi vonatkozású lett. Fontosabb képviselői Smetana (cseh), Borogyin (orosz) és Sibelius (finn).

31 31 A zenekar fejlődése •Sok más zenei kifejezéshez hasonlóan az „orkesztra” (zenekar) is egészen mást jelentett, mint ma. Az ókori görögök a színpad előtti területet nevezték így, ahol a kórus énekelt és táncolt. Ókori görög színház

32 32 •A 16. században az „orkesztra” szó a köztudatban már nem a muzsikusok helyét, hanem a muzsikusok közösségét jelentette.

33 33 •A korabeli zenekarok gazdag és színes hangzásúak lehettek, hiszen használtak vonósokat, fa-és rézfúvókat, billentyűs és pengetős hangszereket is, de csak később szakadtak el a színpadtól és kezdtek önálló életet élni.

34 34 •A XVIII. században a fafúvósok párosával jelentek meg a zenekarban. Újdonság volt még a klarinét, amely Mozart idejétől kezdve már jelen volt. •Ebben a században a rézfúvósok kara is bővült, differenciálódott. • A XIX. században, Berlioznál már tubákat is találunk. Mahler vagy Wagner szokatlan,idegen hangeffektusok okán pl. kolompot, kalapácsot, fatuskót vagy üllőt is alkalmazott.

35 35 • A hangszerek ebben az időszakban technikai értelemben fejlődtek, legtöbbjük a XIX. században éri el a mai alakját.

36 36 •A koncerteket bárki látogathatta a XIX. században, ami alapvető változást jelentett nem csak a zenekarok életében, de az egész európai zenekultúra jövője szempontjából is.

37 37 •A zenekarok száma Európa-szerte növekedett. A frissen alapított konzervatóriumok jól képzett muzsikusok százait bocsátották ki. A zenekarban való játék hivatássá vált, megélhetést biztosított a zenészek számára, anélkül, hogy szolgálatban kellett volna állniuk vagy az egyháznál vagy arisztokrata udvarnál.

38 38

39 39 Carl Maria von Weber ( ) •A „német” Webert mondhatjuk tisztán az első romantikus zeneszerzőnek. Vogler abbé tanítványa, majd a drezdai operaháznak az igazgatója volt.

40 40 •Rövid zenei pálya során mintegy 300 művet írt. Leghíresebb műve a „Bűvös vadász” című opera és a „Felhívás keringőre” című zenekari darab. •Több operájában a „Singspiel” stílusával élt ben elsőként alkalmazta a „romantikus opera” meghatározást.

41 41 Weber újításai •Weber volt az, aki a zenekarból kiiktatta a csembalót. •Írásaiban a karmesteri pálcát tette kötelezővé. •Állandóvá tette a zenekari tagságot. •Fontosnak tartotta a zenekarban az egységes vonóhúzást. Dohnányi Ernő karmesteri pálcája

42 42 Carl von Weber szül ő háza és sírja Drezdában.

43 43 Franz Schubert ( ) •Az osztrák zeneszerző a klasszicizmus és a romantika határán élt. Ludwig van Beethoven kortársa volt, de Schubert a klasszikus formára már másképp épített. A romantikus zene úttörő jelentőségű első nagy alakjának tartják számon. „Amit csináltam, az keresztül ment az értelmen és a fájdalmon” /Franz Schubert/

44 44 • Életének legnagyobb részét Bécsben töltötte, és bohém életmódja, amit művészbarátaival megosztott, sokszor nélkülözéseket takart.

45 45 •Schubert társaságához fiatal írók, költők, festők és zenebarátok tartoztak. Felolvasással, muzsikálással, irodalmi vitákkal egybekötött társas összejövetelek, az ún. „Schubertiádák” mély nyomot hagytak a fiatal zeneszerzőben. „Schubertiáda”

46 46 •Magyarországon is megfordult a Garam folyó partjánál, az Esterházy gróf család zselizi kastélyában zenetanárként. Zselizi kastély

47 47 •Franz Schubert tanulmányait a híres Wiener Sängerknaben iskolájában végezte. Később Zselizen volt házitanító, amely mély nyomokat hagyott benne. Emlékét a magyaros darabjai őrzik. Wiener Sängerknaben

48 48 •Ő maga jól tudott zongorázni. A bécsi házaknál szívesen hallgatták és játszották keringőit, táncdarabjait. •Legnagyobb adottsága a melódia volt. Ez a készség legnyilvánvalóbban dalaiban, kamarazenéiben tűnik fel. A híres Schubert-Kirche Bécsben.

49 49 •Nagyszabású műfajokban kevésbé volt szerencsés, pl.: operái feledésbe merültek. 10 szimfóniájából a valódi nagyformát a h- moll Befejezetlen és a nagy C dúrban találjuk meg. Korábbi szimfóniái Mozart stílusát követik. •Gyakran játszott zenekari műve a Rosamunda nyitány, mely egy színpadi mű kísérő zenéjének készült; Zselizen játszódik a darab cselekménye.

50 50 •Élete vége felé betegség, búskomorság kerítette hatalmába, 31 évesen hunyt el Bécsben. Franz Schubert szül ő háza és sírja.

51 51 •Schubert több mint 600 dalt komponált, így kijelenthetjük, hogy ő a dal legnagyobb mestere. Dalait gazdag dallamosság, illetve a német népdal hatása jellemzi. Schubert több mint 70 versét zenésítette meg Goethének, pl.: A vadrózsa (Heidenröslein). Schubert strófikus dalformát alkalmazott dalaiban. Schubert dalaiban a kíséret és a dallam strófánként megegyezik, tehát nincs eltérés közöttük. Ezt a dalformát nevezzük strófikus dalformának.

52 52 F. Schubert a dalait dalciklusokba rendezte. Téli utazás (Winterreise) : Gute Nacht ( Jó éjszakát) Der Lindenbaum (A hársfa) Der Leiermann (A kintornás) A szép molnárlány (Die schöne Müllerin) : Wohin? (Hová?) Des Baches Wiegenlied (A patak bölcsődala) Das Wandern (A vándorlás) Hattyúdal (Schwannengesang) : Der Atlas (Az atlasz) Ständchen (Szerenád) Die Stadt (A város)

53 53 Robert Schumann ( ) •Robert Schumann német zeneszerző, a szászországi Zwickauban született, irodalmár családban. Jogot tanult, de eközben órákat vett Friedrich Wiecktől, majdani feleségének, Clarának apjától. „Légy szerény!...És ha mégis van valamid, tekintsd azt az ég adományának, amit köteles vagy megosztani másokkal.” /Robert Schumann/

54 54 •Schumann eredetileg jogásznak készült, de már fiatalon a zeneszerzés felé fordult, miután koncertzongorista pályája meghiúsult, ugyanis a nagyobb hangközök átfogása érdekében tágító technikával kísérletezve tönkretette balkezét, ezután felesége játszotta darabjait, aki a kor híres zongoraművésze volt.

55 55 •Karakterdarabjaiban elsőként jelenik meg a gyermekkor érzése a zongorairodalomban (Kinderszenen, Jugend album). •A romantikus zongoramuzsika kiemelkedő alakja. Schubert után talán a második legnagyobb dalköltő.

56 56 •Schumann is több kötet dalt komponált ben 140 dalt írt. A Heine versére komponált „Die beiden Grendiere” című műve példa a variált strófikus dalformára. Az egész műre jellemző a IV. versszakban megszólaló Marseillaise dallama. Schumann alkalmazta ezt a dalformát. A variált strófikus dalforma azt jelenti, hogy a dallam és a kíséret versszakonként eltérő lehet.

57 57 •Robert Schumann ebben az évben tért vissza a dal komponáláshoz, házassága Clarával hatalmas új dalai áradására ihlette. Schumann –Schubertet követve– dalait 4 dalciklusba rendezte. Egyik nagy dalciklusa a „Dichterliebe” (A költő szerelme). Clara Wieck

58 58 •Zeneszerző léte mellett kitűnő publicista, kritikus is. Ő ismertette meg a német közönséget Chopinnel és bátorította az ifjú Brahmsot, akit a „hamburgi sasfiók”-nak mondott. •A kor híres vezető egyénségével, Liszt Ferenccel is szoros barátságban volt.Liszt (balra) és Brahms (jobbra)

59 59 •Schumann által alapított ”Új Zenei Újság” még ma is a zenekritika, a hangverseny- beszámolók mintaképe sajtóban, rádióban. •Lapjaiban bírálja a középosztály maradiságra hajló ízlését, népszerűsíteni próbálja az új romantikát.

60 60 •Az újságban elismeri a múlt hagyományait, de hevesen támadta azok nyárspolgári nézeteit, akik elzárkóztak az új eszméktől, csupán azért, mert újak. Az Új Zenei Újság egyik korabeli lapja

61 61 •Zongoraműveit gazdag fantázia, líra és szenvedély hatja át. A legtöbb ciklikus, azaz több szakaszból álló, hosszabb kompozíció. Ilyen műve például a „Karnevál”, a „Bécsi farsang”. •Zongoradarabjaiban megjelenik a gyermekkor érzésvilága.

62 62 •Zongoraművek, dalok mellett Schumann kamarazenét, 4 szimfóniát, versenyműveket írt. Felesége, Clara Wieck számára zongoraversenyt írt. Robert Schumann és felesége Clara Wieck

63 63 •Négy szimfóniája Schumann mércéjében remekmű, de nem a klasszika szabályai szerint íródott.

64 64 •Schumann jelenősége abban áll, hogy folytatta és átvette a Schubert-féle romantikus formáló módszert, ennek legmélyebb következményeit bámulatos gazdagsággal napfényre hozza és minden műfajban páratlan módon feldolgozza a zene beszélőképességét.

65 65 •Utolsó éveiben lelki egyensúlya felbomlott. Életét egy Bonn melletti ideg- gyógyintézetben végezte 1856-ban. Robert Schumann sírja.

66 66 Felix Mendelssohn-Bartholdy ( ) •Mendelssohnt gyakran bírálják azért ami nem volt, semmint dicsérnék ami volt. •Vegyes keresztény-zsidó hagyományokat őrző családban született. Nagyon jó módban élt, saját zenekarral rendelkezett, karmesterként is ismert volt.

67 67 •Lehetősége nyílt arra is, hogy utazzon. Ezek az élmények műveiben is nyomot hagytak, például Skót vagy Olasz szimfóniája. Nem csak szimfóniában jelenik meg az utazás élménye, hanem a „Hebridák” című nyitányban is.

68 68 •A „Hebridák” cím már elárulja, hogy a zeneszerző hol vakációzott 1832-ben. Meggyőző zenei képet ad számunkra Mendelssohn skóciai utazásáról. A turistákat vonzó Hebridákra tett útját írja le a „Magányos sziget: b-moll nyitány”-ban.

69 69 •Zenetörténeti fordulópont, hogy közel 100 év hallgatás után újra bemutatja Bach Máté passióját, ezzel utat nyitva a régi zene megismeréséhez. Mendelssohn két oratóriumot írt: „Éliás” és „Paulus” címmel. Mindkettőt bibliai szöveg nyomán. Ezeknek mintája nyilvánvalóan Bach munkássága.

70 70 •Mendelssohn Shakespeare Szentivánéji álom című művéhez 17 évesen, 1826-ban írt kísérőzenéje ez az egyik legismertebb műve. A kísérőzenét a híres potsdami színpad felújítására szerezte, 1843-ban. Zeneileg a 13 tétel megállja helyét mind színházban, mind hangversenyteremben. Később megírta az üdítően képzelet gazdag kísérőzenét. Egyik közismert része a „Nászinduló”.

71 71 •Mendelssohnnál is meghatározó műfaj a dal. A zongoradaraboknál ezeknek gyűjtő címe „Lieder ohne Worte”, azaz Dal szöveg nélkül. Mendelssohn számára az énekhang már nem fontos, a költemény anélkül is képes a líraiságot megmutatni, amely önmagáért beszél. Egyik leghíresebb darabja az „Álmodozás” címet viseli, amely nagyon sok átdolgozásban ismert.

72 72 •Legnagyobb újítása a zenekar fafúvós hangszereinek kezelésmódja. Például a „Szentivánéji álom” közzenéjében a fafúvósokat úgy táncoltatja, mint ahogy előtte senki. Szentivánéji álom részlete

73 73 Frédéric Chopin ( ) •A század zongorista-zeneszerzőjének egyike volt Chopin. Lengyel zeneszerző, aki a Varsó melletti Zelazowa-Wola-ban született. 21 éves korától Párizsban élt, ahol a szalonok művésztársasága csodálattal adózott zenéje és zongorázása előtt. • Chopin billentése, hangszíne és rubato- használata a maga korábban alighanem páratlan volt. •Népszerűségét Petőfiével lehetne összehasonlítani.

74 74 •Dalszerű zongoradarabjainak szép és erőteljes dallamait kifinomult harmóniák kísérik. •Zongoraversenyei( hangnemei: f- és e-moll) világ hírűek. zongora

75 75 •Etűdjei sem pusztán technikai fogások hordozói, hanem erőteljes hangverseny- darabok. •Leghíresebb etűdje az un. „Forradalmi” c- moll, prelüdje az „Esőcsepp” Desz-dúrba íródott. „Senkit sem lehet hozzád hasonlítani: egyedül ragyog és egyedül csillog a m ű vészet egén… Isteni arisztokrata Ő.” /Liszt Ferenc/

76 76 •Chopin balladái lengyel ihletésűek, nagyszabású drámai alkotások. Dallami, ritmikai, dinamikai, harmóniai leleményük miatt a chopini életmű csúcsfokára kerültek. Frédéric Chopin szülőháza és sírja.

77 77 •Chopin francia ihletésű műfajai: –nocturne –prelűd •Á-dúr prelűd –karakterdarabok •Chopin lengyel ihletésű műfajai: –mazurka: •á-moll mazurka –polonéz F. Chopin csembalónál

78 78 A XIX. század magyar zenéje

79 79 •A XIX. századi magyar zenét, annak minden műfaját a verbunkos zenéből fogant „nemzeti stílus” határozza meg. Maga a verbunkos táncforma már a múlté. Késői művelőjének, Rózsavölgyi Márk hegedűművész és zeneszerzőnek a darabjai inkább társas táncok (pl.: körtánc), és a „friss” fokozatosan átadta a helyét a csárdásnak.

80 80 •A század másik jellegzetes műfaja a népies műdal, és a romantikus opera azonban legalább olyan erősen gyökerezik a verbunkos zenében, mint a nyugat-európai stílusok világában.

81 81 •A XIX. századi nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvés, amelynek felemás értéke abból adódik, hogy bár az új stílusú népdalokra hasonlít sem a népdal, sem az európai rangú műdal kategóriájába nem sorolható. Szerzői zeneileg képzetlenek, műkedvelő komponisták. A népies műdal, a „magyar nóta” így leginkább a mulató úri társaság zenéje maradt.

82 82 •Persze a szerzői között akadtak tehetséges, ösztönös muzsikusok is. Így Egressy Béni sikeresen zenésítette meg Petőfi és Vörösmarty verseit (többek közt a Szózatot); Szerdahelyi József a népszínművek egyszerű stílusát művelte; Szentirmay Elemér dalai a kor legnépszerűbb szerzeményei voltak.

83 83 Egressy Béni ( ) •Egressy Béni nemcsak zeneszerző, de író és színész is volt egyben. •Zeneszerzéssel 1840-től foglalkozott. Ő zenésítette meg először Petőfi Sándor verseit. A népies műdal egyik legtermékenyebb képviselője volt, de legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály „Szózat” című versének megzenésítésével érte el, amelyet 1843-ban mutattak be a Nemzeti Színházban.

84 84 •Egressy Béni foglalkozott színművek, operaszövegek fordításával, írásával is. Ő volt Erkel Ferenc szövegkönyvírója, ben a Hunyadi László operáé, majd Katona József Bánk bán című drámájából is ő készítette el az átdolgozást. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. •Tüdőbetegségben halt meg 1851-ben, Pesten. Egressy Béni sírja a Kerepesi temetőben

85 85 Szerdahelyi József ( ) •Szerdahelyi József sokoldalú színész volt. •Jogtanulmányait abbahagyva lépett a színi pályára, mely Debrecenben kezdődött, majd 20 évesen Kolozsvárra ment. Később a Nemzeti Színház tagja lett, előtte pedig vidéki társulatoknál és a pesti Német Színházban lépett fel.

86 86 •Haláláig számos opera főszereplőjeként ünnepelhette a közönség, de a valódi hírnevet színpadi zenéivel, népszínműveivel szerezte meg. Elsősorban groteszk, komikus, buffo szerepkörben lépett a színpadra. Szerdahelyi József, mint Korpádi Lajos

87 87 Szentirmay Elemér ( ) •Az 1850-es évektől kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel Szentirmay Elemér vagy más néven. Ekkor csárdásokat, dalokat komponált főleg, amelyek nagy számban megjelentek. A 19. századi csárdás és népies műdal egyik legszínvonalasabb képviselője volt.

88 88 •Erkel Ferenc a múlt század magyar zenei életében nemcsak zeneszerzőként, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus játszott fontos szerepet. •Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd Kolozsváron zongoraművészként volt jelen től Budakeszin élt és alkotott. Erkel Ferenc ( )

89 89 •Az újonnan megnyílt Nemzeti Színház első karmestere lett, de rendszeresen vezényelt a Pest-Budai Hangászegyesület hangversenyein is. •A Filharmónia Társaság, amely 1853-ban alakult, Erkel vezetésével adta első hangversenyét a Nemzetei Múzeum dísztermében. •Az 1874-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója volt.

90 90 •A két stílus ötvözése legsikeresebb a „Hunyadi László” és a „Bánk bán” című operákban. Mindkét opera szövegkönyvét Tóth Lőrinc és Katona József drámája alapján Egressy Béni írta. •Erkel további operái is a magyar történelem múltjából merítik témájukat (Báthory Mária; Dózsa György; Brankovics György)

91 91 •E•Erkel operastílusa két forrásból táplálkozik: –r–romantikus olasz és a francia olasz formavilágából; –m–magyar verbunkos stílus motivikájából. Bánk Bán című híres Erkel operának a kézirata

92 92 Erkel Ferenc szül ő háza és sírja Erkel Ferenc aláírása

93 93 Itt az írás forgassátok, Érett ésszel, józanon •A magyar Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, 1828-ban jelent meg először. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc 1844-ben szerezte, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok, Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázaton első díjat nyert.

94 94 •A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. •1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. Himnusz kézirata

95 95 Alexandr Porfirjevics Borogyin ( ) •Az orosz muzsikus nemcsak zeneszerző volt, hanem orvosi területen is ismert volt. Orvosi pályájának egyik csúcsteljesítménye a nők számára alapított orvosi egyetem. Emellett élete végéig kémiai professzorként dolgozott a szentpétervári egyetemen. •A zeneszerzés területen viszonylag kevés darabot komponált.

96 96 •Darabjainak nagy dallambősége megdöbbentően módon tetten érhető a „Kismet” című musical tőle ellopott legszebb melódiában. •Tudományos munkái miatt nem tudta befejezni élete nagy művét, az „Igor herceg” című operát. Szerencsére halála után megtette ezt Rimiszkij-Korszakov és Glazunov.

97 97 Nyikolaj Andrejevics Rimszkij- Korszakov ( ) •Rimszkij-Korszakov eredetileg tengerész volt. Egzotikus tengeri kalandjának elragadó leírást ad a „Seherezádé” című szimfonikus költeményében. •Mestere volt a hangszerelésnek, az ben kiadott „100 orosz népdal” című gyűjteménye pedig dallamalkotó tehetségéről tanúskodik.

98 98 •Csaknem annyi, más szerzőtől félbehagyott művet fejezett be, mint amennyit maga kezdett el (pl.: Borogyin: Igor herceg; Muszorgszkij: Hovanscsina). Mesteri kézre valló munkái a kelet zenetörténet szinte egyedülálló alakjává avatják.

99 99 Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij ( ) • A 19. század legeredetibb orosz muzsikusa volt, aki nagyrészt önerejével lett művésszé, az „Orosz ötök” tagja. Eredetileg a kor szokása szerint családja katonai pályára irányította, de később lemondott tiszti rangjáról és kilépett a hadseregből. Ezzel vállalta a nehéz és bizonytalan zenész életet. •Gyermekkorát falun töltötte, így a népdal, a népmese, a gyermekdalok szeretete és ismerete egész életművére jellemző.

100 100 • A zenei realizmus egyik első képviselője, az orosz nemzeti opera atyja. •Muszorgszkij az „orosz opera életre hívója”, megteremtője. Egyik legnagyobb alkotása a „Borisz Godunov”, amelyet Puskin drámája nyomán írt; de jelentős operái még a „Hovanscsina”, a „Szorocsinci vásár”; szimfonikus költeményei közül pedig az „Egy éj a kopár hegyen” című műve ismert.

101 101 •A XIX. századi programzene egyik jellegzetes példája e zongoramű. •A kompozíciót Viktor Hartmann orosz festő 1874-ben rendezett kiállítása ihlette. •Ravel később elkészített hangszerelésében zenekari előadásban még ma is gyakran hallható.

102 102 •A műben sok helyre, helyszínre vezeti el hallgatóit, mint például az Ódon várkastélyához, vagy a kijevi nagykapuhoz. „A m ű vészet nem cél, hanem eszköz arra, hogy az emberekhez szóljunk.” /M. P. Muszorgszkij/

103 103 Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (hanganyag) •1., Kiscsibék tánca a tojáshéjban: –Melyik hangszer család a meghatározó a darabban? •2.,Séta--Tuileriák kertje: –Ez a kert Párizs egyik legnagyobb játszótere, ezért kezdődik ez a részlet a magyar gyermekdalokból is jól ismert nemzetközi gyermekmotívummal:

104 104 •3., Baba Jaga kunyhója: –Az orosz népmesék bajkeverő boszorkányának tyúklábon forgó házát ábrázolja, azt az olykor félelmetes sürgést-forgást, amely a titokzatos építményt éjszakánként körülveszi. •4., A kijevi Nagykapu –A jellegzetes arany hagymakupolás orosz templomok fényessége és ünnepi harangzúgás zengő himnusza szólal meg a befejező tételben.

105 105 Milij Alekszejevics Balakirev ( ) •Az 1861-ben megalakult híres „Ötök” csoportjának vezetőjének vált híressé Balakirev, orosz zeneszerző, zongorista, karmester. Zenei képzését édesanyja idította el 1847-ben. •Sokat segített Csajkovszkijnak, különösen a „Rómeó és Júlia”- ról mondott építő bírálatával.

106 106 •Egyik legjelentősebb darabja az „Islamey” című fantázia, amely a zongoristák közt igen népszerű. •Balakirev számos művei közül --amelyet akár évekig is írt-- keveset játszanak. „orosz ötök”

107 107 Cezar Antonovics Kjui ( ) •Kjui zeneszerző, zenei író és az „orosz ötök” tagjaként ismerjük. Életét hadmérnökként kezdte, zenei érdeklődése Balakirevhez kötődő barátsága révén fejlődött. •Kjui operái jelentősek: „A kaukázusi fogoly”, „A szaracén”. •Szentpéterváron halt meg 83 évesen.

108 108 Kés ő romantika Kés ő romantika (kb )

109 109 •A XIX. század zenéjét a korábbi, egységesebb stílusokkal (barokk, klasszikus) szemben a sokféleség, a különböző nemzetek és zeneszerző egyéniségek egymástól eltérő útja jellemzi.

110 110 •A zeneszerzők már új utat kerestek, melyeken keresztül új elemeket vittek a műveikbe. Egyesek a német hagyományt saját nemzeti hagyományaikkal ötvözik (pl.: Csajkovszkij), mások új módszerrel próbálnak új technikákat bevezetni.

111 111 • A század második felében a romantikus vonások felerősödtek: a zene egyre erősebb hatásokra törekszik. A zenekarkezelés nagy megújítója, Richard Wagner döntő befolyást gyakorolt a következő generációra. A wagnerizmus néven irányzat is kialakul Wagner követőiből.

112 112 •Ezek a szerzők óriási méretűre növelték a zenekart. A zenéjükre a meghökkentés, a túlzások a jellemzőek. •A század végére ifjabb Johann Strauss volt a legnépszerűbb komponista, akit a híres „valcerkirály” néven emlegetnek.

113 113 •A német Richard Strauss, az osztrák Gustav Mahler teljesítménye hangszerelés terén a legújszerűbbek. Strauss a „flitter”- technikának nevezett zenekari csillogása, Mahler postakürttel, harangokkal, ütőkkel bővített nagyzenekarra új színt hozott a zenébe.

114 114 •A „nemzeti” zenei stílusok kialakulása és megerősödése ugyanekkor folytatódott. A század jelentősebb képviselői Grieg (norvég), Sibelius (finn), Rimszkij-Korszakov (orosz), Dvorák (cseh).

115 115 •Olaszországban a nagy operai hagyományok utolsó megnyilvánulásaként megszületett a verizmus (=realizmus) nevű operairányzat, amely a kor realista irodalmának a zenei megfelelője. A stílus jellemzője, hogy a mindennapi témák nyíltan, olykor nyersen realisztikusan ábrázolják.

116 116 A verista operák A verista operák •L•Leoncavallo 1892-ben megírt operája. •P•Puccini 1900-ban írt operája, amely a feltételezett közönségigény kielégítésére készült. Leoncavallo: Bajazzók Mascagni: Parasztbecsület • M• Mascagni 1890-ben írt operája. Általában Leoncavallo Bajazzók című operájával adták elő. Puccini: Tosca

117 117 •A•A szimfóniák egyre hosszabbak, súlyo- sabbak; néha tételszámuk is növekszik. •S•Sok zeneszerző merít ihletet a népi hagyományokból. •M•Mahler több szimfóniájában szólistát és énekkart is használt. •A•A késő romantikus komponistá szeretik a különleges zenei hangzásokat. •A•A zenekar létszáma tovább nő, új rézfúvósokkal és ütőhangszerekkel bővül.

118 118

119 119 Johannes Brahms ( ) • Brahms egy hamburgi nagybőgős fia volt. A késő német romantika képviselője, a bécsi klasszikusok formai hagyományainak folytatója, akit a nagy összefoglalónak szoktak nevezni. Ugyan Németországban született, de életének nagy részét Bécsben töltötte. Nagyon szívesen tartózkodott Magyarországon, igen kedvelte a magyar konyhát és a cigányzenét. Magyaros darabokat jegyzett fel, ezeket a közkedvelt „Magyar táncok” sorozatban dolgozta fel. A zenei anyagokat a korbeli műkedvelők és a cigánybandák „divatos” darabjai szolgáltatták, ugyanúgy, mint Lisztnek.

120 120 •Zeneszerzői vérmérséklete igen eltérő Schumanntól, mértéktartó és konzervatív. •Szimfóniáiban kortársainál kisebb, méretében Beethoven korához közelebb álló zenekart alkalmazott.

121 121 •1853-ban Reményi Ede zongorakísérője-ként hangversenykörutat tett. Beethoven „Kreutzer”-szonátájának Reményivel játszott előadása után, Brahms megismerkedett a híres hegedűssel, Joachimmal, akivel életre szóló barátságot kötött. •A történet szerint: Brahms hallotta, hogy a zongora félhanggal lehangolódott, fennakadás nélkül transzponálta az egész darabot. Ez Joachim Józsefet annyira bámulatba ejtette, hogy bemutatkozott a fiatal komponistánál.

122 122 •Joachim vezette be aztán Brahmsot Schumann és Liszt körébe. Brahms Schumann barátja és pártfogoltja lett. Joachim József heged ű m ű vész

123 123 •Johannes Brahms a rekviemet Schumann halálára írta között, amely egyedülálló a zeneirodalomban, hogy nem a megszokott latin szöveget zenésítette meg, hanem nyelve a lutheri bibliaszövegen alapul. A zene stílusa szabad, a műben a kórus uralkodik szoprán- és basszusszólistával.

124 124 •A „Német rekviem” számos fúgát tartalmaz. A legnevezetesebb a „Der Gerechten Seelen sind in Gottes hand”, amely teljesen egy a basszusban kitartott D-re épül fel. „Az Alpesek fel ő l hatalmas szárnycsattogással közeledik egy ifjú.” /R. Schumann/

125 125 Liszt Ferenc ( ) •Liszt Ferenc Doborjánban született. Apja, Liszt Ádám, az Eszterházy udvar hivatalnoka; édesanyja osztrák volt. Származását tekintve sok vita folyt, de Liszt Ferenc magát mindig magyarnak vallotta, amit számos kijelentésben meg is erősített. Bár anyja osztrák volt, Liszt Ferenc soha nem volt osztrák állampolgár.

126 126 •Liszt Ferenc utazásai során mindig magyar útlevelet használt, amelyben Sopron városa szerepelt. •Tanulmányait Doborjánban végezte ig. A család 1822-ben Bécsbe költözött, így tanulmányait befejezte szülőfalujában.

127 127 •Édesapja 1819-ben kezdett zongoratanárt keresni fia számára, hogy tanítassa. Első tanára Weimar udvari mestere Johann Nepomuk Hummel volt, de sok honoráriumot kért az órákért, így Liszt Ádám új zongoratanárt keresett.

128 128 •A következő zongoratanár Carl Czerny, aki Beethoven egyik tanítványa volt. Az első órákon Czerny már felismerte tanítványának zsenialitását és egy jelképes összegért elvállalta Liszt Ferencet. A Liszt család Bécsbe költözött.

129 129 „…Hazafiságomat nem szóvirágokban, hanem tett, kötelesség teljesítésével akarom kimutatni.” •Ezek közé a tettek közé tartoznak a megrendezett jótékonysági hangversenyei (melynek bevételével, az árvíz sújtotta városokat—Pest, Szeged—segítette); elnöki tiszte és további tanári tevékenysége az 1875-ben megalapított Zeneakadémián; számtalan magyar tárgyú kompozíciója: „Hungaria” (szimfonikus költemény), „Szent Erzsébet legendája” (oratórium), „Magyar történelmi arcképek” (zongoraciklus).

130 130 •Zongoravirtuózként páratlan volt. Bár Paganinitől eltanulta valamelyest a mutatós külsőségek hatását, ennek ellenére komoly és újító zeneszerző maradt. •Két zongoraversenye az „Á-dúr” és az „Esz- dúr”, valamint zenekarra íródott műve a „Haláltánc” és a „Magyar rapszódiák”. Emellett számos zongoradarabot is komponált.

131 131 •Liszt Ferenc korának legnagyobb, legelismertebb zeneszerzője, zongora- művésze, illetve szellemi vezére volt. Fiatalkorát nagyrészt Párizsban töltötte, majd zongoraművészként meghódította egész Európát.

132 132 „Mivel Magyarországon születtem, illő, hogy zenei tehetségemmel hazámat szolgáljam,…” •Így fogalmazza meg Liszt Ferenc egyik levelében hazája iránti szeretetét, amely egész életét és műveinek hangzását, témaválasztását is átszövi.

133 133 •„Christus” című oratóriuma, „Via Crucisa”, „Esztergomi”- és „Koronázási mise”-je, orgonaművei maradandó értékűek. •A magyaros cigányzene ihlette a „Magyar Rapszódia”-kat. Liszt Ferenc: Magyar rapszódia (hanganyag)

134 134 évszám1820. okt nov dec.1. helyszínsoproni kaszinó Pozsonybécsi városháza érdekességvon Braun báró koncertjén lépett fel Liszt Esterházy Mihály palotájában adott koncertet Hummel: a-moll zongoraversenyét játszotta

135 135 évszám1823. ápr máj máj.10. helyszínbécsi vigadópesti „Hét fejedelemhez” fogadó Királyi Városi Színház érdekességegyik legjelentősebb bécsi koncertje nagy sikert aratott a búcsú koncert máj. 24-én volt. Ez után Párizsba utazott.

136 136 évszám1824. márc ápr jún.27. helyszínolasz operaház windsori kastély érdekességLisztet, mint újjászületett Mozartot ünnepelték a márc. 7-i koncert megismételése IV. György előtt adott magánkon- certet

137 137 évszám1824. aug.2. és okt jan. eleje helyszínmanchesteri Királyi Színház olasz operaház Dél- Franciaország érdekességangliai turné zárása Liszt francia librettóra komponált egy felvo- násos operájának bemutatója 6 hónapos koncert körutat tett

138 138 évszám1837. aug március nov.15. helyszínBavenoBécs érdekességitáliai körútja során koncerteket adott a pesti árvíz károsultak számára rendezett kb. 8 koncertet 9 hangversenyt adott

139 139 évszám1840. jan márc ápr.16. helyszínMagyar SzínházPrágaSzentpétervár érdekességpesti látogatás csúcspontja; Festetics gróftól a magyar nemzet nevében egy kardot kapott 6 koncertet adott 8 nyilvános koncerttel lepte meg Szentpétervár lakosait

140 140 évszám1844. jún máj ápr.30. helyszínDél- Franciaország ---pesti Nemzeti Színház érdekességhangverseny körutat tett; járt Lyonban, Marseilleben, Bordeauxban európai városokban adott hangver- senyeket koncert után a Színház kórusa, zenekara Erkel Ferenc vezényletével szerenádot kapott

141 141 évszám1846. okt jún.5. helyszín---Törökország érdekességmagyarországi hangverseny körutat tett meg több koncertet adott

142 142 •L•Liszt Ferencnek három gyermeke volt: Blandina (1835), Cosima (1837), Daniel (1839). Középső gyermekét Richard Wagnerhez adta feleségül. Így Wagner családtaggá vált. Liszt Wagnert 1883 novemberében látta utoljára.

143 143 •Liszt márciusában volt utoljára Budapesten. Liszt először Bécsbe, majd Belgiumba, Párizsba és Londonba utazott július 21-én ért Bayreuthba. Beteg volt: megfázott és köhögött. Betegsége ellenére előadásokra járt és látogatókat fogadott.

144 144 •1886. július 28-án az orvos megállapította, hogy a híres zeneszerzőnek tüdőgyulladása van, így Liszt Ferencnek ágyban kell maradnia és teljes nyugalomra van szüksége.

145 145 •Lánya egész nap vele volt. Este azonban egy estélyre ment a Wahnfried-villába, de kilenc órára visszament apjához, aki nagyon rosszul volt. Liszt Ferenc aznap éjjel hagyta el az élők sorát. Temetésére július 27-én került sor a bayreuthi temetőben. Liszt utolsó fényképe.

146 146 Itt született Liszt Ferenc október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és m ű vészeti kör.” Itt született október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.”

147 147 Liszt Ferenc sírja Bayreuthban.

148 148 Giuseppe Verdi ( ) •Verdi a 19. század egyik kimagasló géniusza, Monteverdi óta a legnagyobb olasz komponista is. Az operatörténet legnagyobb alakjának mondhatjuk. •Művészetét a mély és őszinte emberi érzelmek kifejezése és a zene magával ragadó szenvedélye jellemzi. •Alakja szinte a nemzeti egyéniség szimbóluma lett.

149 149 Verdi operái A XIX. századi olasz szabadságmozgalom lelkes híveként fiatal korában több történelmi tárgyú operákat is írt (pl.: Lombardok; Attila; A legnanói csata).

150 150 •A•A zeneszerző országos népszerűségű neve az olasz hazafiak számára titkos feliratokon az „Unita Italia” első uralkodójának, Viktor Emánuel nevével forrott össze. V Viva V Vittorio E Emánuele R ReD’ I Italia! Éljen Victor Emánuel Olaszország Királya! Viva Verdi!

151 151 •Középső korszakának három fő műve, a „Traviata”, a „Trubadúr” és a „Rigoletto”. Mindhárom művét az 1850-es években írta. •Operáinak alapszövege rendszerint híres írók műve.

152 152 •Későbbi művei nagy mélységekre utalnak. Ilyen operája a „Don Carlos”,- melynek két változata van, és olaszul is bemutatták - amely Verdinél még soha nem tapasztalt komolysággal foglalkozik: a magán- és a közélet, a szerelem- és a kötelesség kérdéseivel, az egyház- és az állam szembenállásával. •A művet eredetileg Párizs közönségének írta, így a nyelve francia.

153 153 Verdi operáinak írói Operák címe: Operák írói:

154 154 •Művei a világ operaszínpadainak még máig is legnépszerűbb darabjai. Közel 30 operája közül talán a legismertebbek: Rigoletto, Trubadúr, Traviata, Álarcosbál, Don Carlos, Aida, Othello, Falstaff. •A gyászmise-megzenésítésének egyik legnagyobbja az általa megírt „Requiem”.

155 155 Verdi Aida Zenehallgatás •1., Se quel guerrier io fossi: –Ki kezdi a darabot? –Milyen énekes? •2., Marche Triomphale

156 156 Richard Wagner ( ) •A német opera vezéralakja Richard Wagner, az első jeles képviselője Weber volt. A XIX. századi német opera sok esetben a témáit a mondavilágból meríti. •A Lipcsében született Richard Wagner a német romantikus zenedráma megteremtője. Ennek lényege, az ún. „énekbeszéd” (Sprechgesang) bevezetésével a felvonásokat áriák és együttesek sorozata helyett egyetlen tömbben építi fel.

157 157 •Wagner a romantika harmóniavilágnak és a zenekari technikának forradalmi megújítója is. Hatása döntő jelentőségű a zene történetében. •Fontosabb operái: A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin, A Nibelung gyűrűje, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok.

158 158 •A „Nibelung gyűrűje”, vagy ahogy általában emlegetik a „Ring” tetralógia, azaz négy operából álló sorozat: „Rajna kincse”; „Walkür”; „Siegfried”; „Istenek alkonya”. Ezt az operát négy egymást követő estén adják elő.

159 159 •Wagner műveire jellemző az un. vezérmotívum elv, ami azt jelenti, hogy a szereplőknek van egy zenei „névjegye”. •Munkásságában a „gesamkunstwerk” elvét érvényesíti. Ez az elv az összművészetet jelenti azaz, maga írja a szövegkönyvet, amit utána betanít, jelmezt, díszletterveket készít és egyben vezényel és rendez is.

160 160 •Wagner nagy álma egy saját tervezésű operaház, amelyet Bayreuthban épített fel Liszt segítségével. Ez a mai napig a wagneri operajátszás fellegvára. Bayreuthi operaház

161 161 Pjotr Iljics Csajkovszkij ( ) •Csajkovszkij, aki az orosz romantika színpadi és szimfonikus zene, a dal és a balettzene mestere, más, mint nemzeti zenét komponáló honfi társai: legalább annyit kapott Mozarttól, Schumanntól és Liszttől, mint az orosz népdal kultuszától. Ennek ellenére sok szimfóniájában megtalálható az orosz népdal, amelynek ritmikai egyenetlenségét kisimította (pl.: IV. szimfónia zárótétele).

162 162 •Zenéje azonnal felismerhető: túláradóan szenvedélyes, izgató. Dallamait nem ritkán úgy építi fel, hogy változó kísérettel újra meg újra elismételi, s jut fel a félelmetes csúcspontig. „ Ha magadban nem lelsz örömöt, keresd azt másban. Menj az emberek közé! /P.I. Csajkovszkij/

163 163 • A muzsika majdnem minden műfajában alkotott: 6 szimfóniát írt. Két leghíresebb operájának alapműve Puskin alkotása (Anyegin és a Pikk Dáma). Legjelentősebbek szimfóniái és színpadi művei: Anyegin, Diótörő. Versenyművei közül kiemelkedik a „b-moll zongoraverseny” és a „D-dúr hegedűverseny”. •Életének utolsó műve a „VI. szimfónia”, vagy más néven „Patetikus” szimfónia.

164 164 •Közkedvelt balettjei a „Diótörő” és a „Hattyúk tava”. •„1812” című nyitányában a francia „Marseillaise” dallamát is belekomponálta. Diótörő (hanganyag) Orosz tánc (hanganyag): felfedezhető a dallamban orosz népdal motívumok Spanyol tánc (hanganyag): fontos kísérőhangszer a kasztanyetta és egyéb ütős hangszerek

165 165 Antonin Dvorák ( ) •Ismert cseh zeneszerző, aki Smetana keze alatt dolgozott a prágai Nemzeti Színházban. Így korán megismerkedett a fellendülő cseh nemzeti zenével. •Dvorák a cseh szimfonikus zeneirodalom megalapítója is. •Kora sok komponistája mellet ő is operaszerzői babérokra vágyott, többnyire hiába.

166 166 •Zenéjére a romantikus zeneszerzők közül Brahms és Wagner volt nagy hatással. Pályájának csak két utolsó szimfóniájában sikerült levetkőznie ezt a hatást, és megteremteni az egyedül rá jellemező szimfonikus hatást. •Operákat, 9 szimfóniát, és egyéb zenekari darabokat, kamarazenét, dalokat írt.

167 167 •Dvorákot a néphagyományok iránti érdeklődése miatt meghívták New Yorkba 1892-ben az újonnan alapított konzervatóriumba. Itt igazgatói állást kapott, remélve, hogy így az amerikai néphagyományok sem vesznek el a világban, hanem megmaradjanak és az amerikai zeneszerzők is rátaláljanak saját „hagyományukra”. Így született meg az „Újvilág szimfónia”. „ Aki a nemzet dalkincséből nő ki, az egész emberré lesz…”

168 168 •Az „Újvilág szimfónia” Dvorák IX.- és egyben utolsó szimfóniája. •A IX. szimfóniájában hároméves amerikai utazására emlékezik vissza. Így a műben a cseh, az amerikai, a néger, valamint az indián zene hatása érezhető, ugyanakkor a cseh nemzeti romantika dallamvilága is érvényesül. •A szimfónia bemutatója 1893-ban volt New Yorkban.

169 169 Bedrich Smetana ( ) •A cseh nemzeti opera nemzeti zenei központja Smetana a 19. században. •Ő írta az első romantikus népoperát, amely „Az eladott menyasszony” címet viseli. •Legszebb műveiben remekül bánik a zene eszközeivel. Tanítója Liszt Ferenc volt.

170 170 •Süketsége miatt 1874-ben fel kellett állnia az igazgatói székből. Megsüketülésének igen korai jelét, az éles füttyöt belekomponálta „Életemből” című önéletrajzi vonósnégyesébe, amelyet 1876-ban írt. •1884-ben hunyt el Prágában. „Smetana neve mindörökké él hazájában és határon túl.” /Liszt Ferenc/

171 171

172 172 •P•Pest legelső és még ma is működő zeneiskolája. A Pest-budai Hangászegyesület 1840-ben nyitotta meg kapuit diákjai előtt. Létrehozását jelentősen segítette Liszt Ferenc, aki ekkor több jótékonysági koncertet adott a fővárosban, amelyek bevételével a pesti konzervatóriumot segített.

173 173 •L•Liszt a „Szent Erzsébet legendája” című oratóriumot az iskola 25. évfordulójára komponálta. •A•Az iskola első igazgatója Mátray Gábor volt. Az ország nevezetes emberei is támogatták az iskolát, mint például Batthyány Lajos vagy Egressy Béni. Mátrai Gábor ( )

174 174 •M•Magyarország legrégebben működő zenekara több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza ban adta első hangversenyét Erkel Ferenc vezényletével. A zenekar a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenészeiből szerveződött meg.

175 175 •A•A Filharmonikusok nevéhez több száz ősbemutató fűződik. Ők adták először elő Mahler: I. szimfóniáját 1889-ben. A Társaság ma is különös figyelmet fordít a magyar zeneművek bemutatására. Több zeneszerző ajánlotta darabjait a zenekarnak. A zenekar első koncertjén készült kép

176 176 •M•Magyarország első felsőfokú zeneoktatási intézménye, amely november 14-én nyitotta meg kapuit. Alapítója Liszt Ferenc, aki egyben az elnöke és a zongora tanszék vezetője volt, első igazgatója Erkel Ferenc lett. •A•A Zeneakadémián eleinte két tanszak indult: a zongora és a zeneszerzés szak.

177 177 •A•Az első években Liszt Ferenc budapesti lakásán, a belvárosi Hal tér 4. szám alatti házban működött- ma Irány utca ben költözött a Sugár út (ma Andrássy út) és a Vörösmarty utca sarkán álló épületbe—ezt ma Régi Zeneakadémia néven emlegetjük ben készült el az akadémia mai épülete a Liszt Ferenc téren. Mai nevét 1925-ben kapta.

178 178

179 179 Egy kis operatörténeti kalandozás •Az opera problematikus, bizonytalanabb műfaj, mint a többi. Főleg azért, mert sokan már nem tudnak azzal számolni, hogy aki haldoklik, hogy tud dalra fakadni. A 19. század végére már az is kérdéssé vált, hogy egyetlen szoprán hang, hogy képes „túlénekelni” egy 100 tagú zenekart úgy, hogy a közönség még meg is értse.

180 180 •Az opera váratlanul jelent meg a 16. század végén az olasz nemesi udvaroknál. Természetesen korábban is léteztek már zenés játékok (görög drámákat is kísérettel adták elő), csak nem tudjuk, hogy hogyan szóltak. •Az első opera 1598-ban született meg, mégpedig Jacopo Peri „Dafné”-ja; a második opera két évvel később (1600) az „Euridiké”, amely a legkorábbról fennmaradt opera.

181 181 •Mikor az opera a „virágkorát” élte a századfordulón, számos mű született és jóformán egymást szorították le a színpadról. •Az opera műfaja egy ideig olasz felségterületnek számított, majd lassan elindult északnak, Francia- és Németország felé a 17. század elején. Az opera megszületése után hamarosan kezdetét vette hanyatlásának első korszaka. •Velencében volt az első operaház. Monteverdi volt az első legnagyobb művészet.

182 182 •Az opera a 19. századi európai virágzásából csak Anglia és Spanyolország maradt ki. Németországban Wagner mellett a „Singspiel” (=énekjáték) hagyománya folytatódott.

183 183 •A német születésű Giacomo Meyerbeer irányította a párizsi és ennélfogva a nemzetközi zenei életet is. •Az opera legtermékenyebb, legszínesebb korszaka volt a romantika, melyben nagyfokú kreativitás nyilvánul meg sok és sokféle, nemzeti és egyéb stílusban.

184 184 •A 19. századra már a nagy létszámú szimfonikus zenekar több operában is az énekesekkel is egyenlő partnerré vált. Bár továbbra is sok „szabályos” opera készült, a szabályok megsokasodtak, s mivel a században a művészetek magasabbra törtek, mint korábban, a légkör az epikus és bensőséges daraboknak egyaránt kedvezett. Az egymáshoz oly sokban hasonlító opera és regény egy időben ért a csúcsra.

185 185

186 186 •Johannes Brahms- aki félt a tengeri hajózástól- a Kárpátokban, egy Pörtschach nevű üdülőhelyen komponálta a II. szimfóniáját és zongoraversenyét. Később panaszolta, hogy túl sok volt a turista.

187 187 •A hegyek és a tavak sokakat megihlettek. Például Csajkovszkij a Genfi-tó partján írta meg hegedűversenyét; Liszt Ferenc pedig a „Zarándokévek” első darabjaiban emlékezik vissza Svájcban tett utazásáról.

188 188 •Majdnem minden zeneszerző járt Itáliában, ahonnan zenével tért vissza. Mendelssohn IV. „Olasz szimfóniáját” Nápoly ihlette meg. Liszt utazásaiból sokat megörökített a „Zarándokévek” című művében. Brahms egy egész telet töltött Itáliában. Wagner nagyon szerette Velencét, később életét utolsó részét itt töltötte el.

189 189 Liszt: Les Préludes  A zeneszerző filozófiai érdeklődésének klasszikus példája: „az élet nem más, mint előjátékok sorozata; e mű tehát nem festői illusztráció. Az egyetlen témát szellemesen átalakítgatva hoz létre különböző, ellentétes hangulatot. Smetana: Moldva  A „Hazám” című szimfonikus költemény 2. darabja.

190 190 Csajkovszkij: Rómeó és Júlia  Nem a shakespeare-i dráma aprólékos hűségű átdolgozása, hanem gazdag képzelettel magalkotott szintézis. A tragédia minden eleme, a viszálykodó családok, fiatalok szerelme könnyen felismerhető benne. Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen  A szerző a „Szent Iván-éj a kopár hegyen” címet adta művének. A művet Muszorgszkij mindössze 12 nap alatt írta.

191 191  Csajkovszkij : Korai, kevéssé népszerű szimfóniáiban is vannak folklorisztikus vonások; az I. zongoraverseny 1. és 3. tételében ukrán népdalokat, a lassú tételében pedig francia dallamot dolgozott fel. Csajkovszkij IV. szimfóniájának IV. tételében az „Áll egy ifjú nyírfa” c. orosz népdal csendül fel.  Dvorák Bár szívesen alkalmazott népinek látszó szerkezetet és népies ritmusokat, nem sok eredeti népdal szerepel zenéjében. Kivétel a „Cseh szvit” zárótétele és a „Szláv táncok” több darabja.

192 192  Borogyin Az „Igor herceg”-ben hallható „Polovec táncok” balettzenéje is népzenei anyagot dolgoz fel.  Liszt Tizenöt „Magyar rapszódia”-ja népdalra készült. Később Bartók kutatása kiderítette, hogy e dallamok nagy része nem eredeti.

193 193

194 194 Kora romantika Késő romantika Magyar zene 19.sz. Carl von Weber Franz Schubert Robert Schumann Félix Mendelssohn Frédéric Chopin Szerdahelyi József Erkel Ferenc Egressy Béni Szentirmay Elemér Liszt Ferenc Giuseppe Verdi Richard Wagner Bedrich Smetana Johannes Brahms A. P. Borogyin M. P. Muszorgszkij P.I. Csajkovszkij Antonin Dvorák Rimiszkij-Korszakov

195 Carl Maria von Weber Franz Schubert Robert Schumann Félix Mendelssohn Frédéric Chopin Szerdahelyi József Erkel Ferenc Egressy Béni Szentirmay Elemér Liszt Ferenc Giuseppe Verdi Richard Wagner Johannes Brahms A. P. Borogyin M. P: Muszorgszkij P. I. Csajkovszkij Antonin Dvorák Rimiszkij-Korszakov

196 196 C. M. von Weber: 300 mű Bűvös vadász (opera) Felhívás keringőre (zenekari darab) Franz Schubert: 10 szimfónia Rosamunda (zenekari mű) több mint 600dal 3 dalciklus

197 197 Robert Schumann: 140 dal (4 dalciklus) Karnevál Bécsi farsang zongoradarabok Félix Mendelssohn: Skót, Olasz szimfónia Éliás, Paulus oratórium Szentivánéji álom Lieder ohne Worte (Dal szöveg nélkül)

198 198 Frédéric Chopin: 2 zongoraverseny: f- és e-moll etűdök: „Forradalmi” c-moll prelűd: „Esőcsepp” Desz-dúr balladák

199 199 Egressy Béni: Szózat megzenésítése Hunyadi László opera szövegkönyve színdarab, operaszöveg (fordítása) Szerdahelyi József: népies műdalok

200 200 Szentirmay Elemér: csárdások dalok népies műdalok Erkel Ferenc: Hunyadi László (opera) Bánk Bán (opera) Himnusz megzenésítése

201 201 Johannes Brahms: Magyar táncok Német rekviem Liszt Ferenc: Haláltánc (zongoraverseny) Magyar rapszódiák (zongoraverseny) számos zongoradarab Christus (oratórium) Via Crucis Esztergomi mise Koronázási mise

202 202 Giuseppe Verdi: Trubadúr Don Carlos Rigoletto (opera) Richard Wagner: Tannhäuser A Nibelung gyűrűje A nürnbergi mesterdalnokok (opera)

203 203 P. I. Csajkovszkij: Anyegin Diótörő (balett) (színpadi darab) Hattyúk tava (balett) 6 szimfónia b-moll zongoraverseny D-dúr hegedűverseny „1812” nyitány

204 204 Mogyeszt Muszorgszkij: Borisz Godunov Hovanscsina Szorocsinci vásár (opera) Egy éj a kopár hegyen (szimfonikus költemény) Egy kiállítás képei

205 205 Antonin Dvorák: IX. szimfónia: Újvilág szimfónia operák zenekari darabok dalok Bedrich Smetana: Az eladott menyasszony (első népopera) Életemből (vonósnégyes)

206 206  irodalmi értékű vers  énekszólam zongorakísérettel  német nyelvű (Lied)  F. Schubert; R. Schumann;F. Mendelssohn; J. Brahms  költők: J. W. Goethe; F. Schiller; H. Heine  dalciklus  dalformák: strófikus variált strófikus

207 207  zsánerdarabok  zongorára írt darab  lelkiállapotot, hangulatot, természeti jelenséget rögzít  táncdarabok, címet visel

208 208  programzene  zenekari műfaj  egybekomponált mű  megteremtője: Liszt Ferenc

209 209  nem népdal  mulató úri társaság zenéje  képviselők: Egressy Béni Szerdahelyi József Szentirmay Elemér

210 210

211 211 Itt született Liszt Ferenc Weber ezt a hangszert iktatta ki a zenekarból Schubert egyik dalciklusa XIX. századi operairányzat Olasz neve capriccio Verdi gyászmiséje Pest Budai Hangászegyesület első igazgatója Társas összejövetelek; a dal mesteréről kapta nevét Melyik zeneszerző halt meg itt? DOBORJÁN CSEMBALLÓ HATTYÚDAL VERIZMUS ETŰD REQUIEM MÁTRAY SCHUBERTIÁDA Liszt Ferenc

212 212 Párosítsd a műveket a műveket zeneszerzőikkel! Vigyázz az egyik műnek nincs meg a szerzője! Ki lehet az? Antonin Dvorák Richard Wagner Újvilág szimfónia Don Carlos Tannhäuser Giuseppe Verdi Christus Liszt Ferenc

213 213 A meghatározás alapján döntsd el, hogy ki vagy mi lehet az? Lelkiállapotot, hangulatot rögzít; zongorára íródott darabokat foglalja magába hangszeres karakterdarab

214 214 Orosz zeneszerző. 100 orosz népdalt összegyűjtött, amelyeket egy könyvben foglalt össze. Rimiszkij-Korszakov

215 215 Mulató úri társaság zenéje a XIX. században; szerzői képzetlenek, de műkedvelők. népies műdal

216 216 A zongora poétájának hívják. Lengyel zeneszerző, de 21 éves korától Párizsban élt. Frédéric Chopin

217 217 Schumann felesége 1840-től. Zongoraművészként is híres. Clara Wieck

218 218 Szerzője 17 évesen, 1826-ban írta meg ezt a kísérőzenét Shakespeare művéhez. Közismert része a Nászinduló. Szentivánéji álom

219 219 A kor egyik híres hegedűművésze, aki J. Brahms-sal életre szóló barátságot kötött 1853-ban. Joseph Joachim


Letölteni ppt "1 Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma 2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések