Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra, nemzet, emlékezet 2. Modern kultúraelméletek a pozitivizmustól a frankfurti iskoláig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra, nemzet, emlékezet 2. Modern kultúraelméletek a pozitivizmustól a frankfurti iskoláig."— Előadás másolata:

1 Kultúra, nemzet, emlékezet 2. Modern kultúraelméletek a pozitivizmustól a frankfurti iskoláig

2 A klasszikus kultúraelmélet kiteljesedése a pozitivizmus jegyében: Jakob Burckhardt •Háttér: a pozitivizmus kultúraelmélete – a kultúra mint a társadalmi léttel kapcsolatos elsajátított tudás összessége ( Edward B. Tylor: The Origins of Culture – A kultúra kezdetei, 1871) –univerzalizmus: minden kultúra ugyanazon általános szabályok szerint működik; –evolucionizmus: a kulturális fejlődést a tudás felhalmozása eredményezi

3 •Jakob Burckhardt – az empirikus kultúra- tudomány (Weltgeschichtliche Betrachtungen – Világtörténelmi vizsgálódások, 1869–72) –pozitivista jelleg: •empirikus kutatások mint kiindulás; •kultúraeredet- és tökéletesedés-elméletek elutasítása –klasszikus elméletek továbbélése •természet és kultúra szembeállítása; •a kultúra mint egy-egy „népszellem” megnyilvánulása; •a kultúra történetisége (fejlődés/hanyatlás helyett: halmozódás, ismétlődés, variáció) –a kultúra szűkítő felfogása (leválasztása a politikáról, a vallásról) → ← kulturális antropológia

4 –A kultúra definíciója: az anyagi és a szellemi- erkölcsi élet feltételeit biztosító tevékenységek kifejeződése (technika, tudomány, művészet, költészet) •a kultúra mint tevékenység, amely az élet fenntartására irányul → az állapot, amelybe az ember a kiművelés eredményeként kerül; •azok az anyagi és szellemi javak, amelyeket az emberiség a művelődés folyamatában létrehoz •Hatás: –a kultúrafogalom leszűkítése a magas kultúrára; –a kultúrafogalom további szűkítése – „humán kultúra” (maradékelv)

5 Kultúraelméletek a pozitivizmus után 1. – a szellemtudományok áramában •Háttér: a történettudomány leválása a természettudomány pozitivista modelljéről – a „szellemtudomány” önállósulása (megélés– kifejezés –megértés) •Wilhelm Dilthey: Der Aufbau der geschichtlichen Welt in den Geisteswissenschaften (A történeti világ felépítése a szellemtudományokban, 1910) –az emberi szellem működése nem vezethető le a természetből; –a kultúra mint a szellem objektivációinak rendszere; –a történelem a szellemi objektivációk reflektált egymásutánja (hatástörténeti elv)

6 •A történelem mint kultúrák története: Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes (A nyugat alkonya, 1918–22) –természet és kultúra ellentéte: okság és történetiség – kultúra: a szellem objektivációinak közös formanyelve → kultúrkörök; –A történelem mint kultúrkörök története (nyolc kultúrkör: babiloni, egyiptomi, indiai, kínai, mexikói, antik, arab, nyugati); –történeti morfológia •egy kultúrkör részterületeinek formai összetartozása; •a kultúrkörök történetének közös struktúrája: kultúra és civilizáció (↑ Vico ciklikus történeti modellje)

7 » kultúra: produktív fázis, a saját jelleg érvényre jutása; » civilizáció: hanyatló fázis; a technika fejlődése, a produktív fázis termékeinek ismétlése. Jellemzői: - nagyváros/vidék ellentét; - nép helyett tömeg (a közösségi kötelékek felbomlása); - a tömegkultúra külsőségekben mutatkozik meg (sport, divat, higiéné, táplálkozás); - a demokrácia külsőlegessé válik → megnő a propaganda, reklám, a tömegkommunikáció szerepe; - nagybirodalmak jönnek létre (imperiális jelleg); - a technikai fejlődés önállósul, a humán kultúra hanyatlik

8 •Rokon kultúraelméletek – a spengleri civilizációs fázis kritikai leírása –Georg Simmel: Der Begriff und die Tragödie der Kultur (A kultúra fogalma és tragédiája, 1911) •az ember által alkotott kultúra önállósítja magát és elszakad eredeti funkcióitól –José Ortega y Gasset: La rebelión de las masas ( A tömegek lázadása, 1929) •az európai kultúra nem képes irányító eszméket létrehozni → rebarbarizáció

9 Kultúraelméletek a pozitivizmus után 2. – az életfilozófiák áramában •Friedrich Nietzsche radikális kultúrakritikája Jenseits von Gut und Böse ( Túl jón és rosszon, 1886); Zur Genealogie der Moral (Az erkölcs genealógiája, 1887 ) –háttér: az életfilozófia (← Arthur Schopenhauer); az ember számára realitásként csak az élet van adva → „a hatalom akarása”; –a kultúrakritika alapja: a nyelvkritika (a nyelv nem a külvilágot, hanem az emberi ingereket tükrözi) → –Az igazságok mint fikciók, amelyekre az életnek szüksége van → haszonélvezők/szolgák

10 –kultúra: az ember természetes hajlamainak korlátozása az „igazságok” rendszere által; –Európa válságának oka: a kereszténység •a csorda kultúrája (a „rossz lelkiismeret” mint a korlátozás bens ő vé tett eszköze); • a válság élez ő dése: Európa már maga sem hisz saját igazságaiban (új korszak a látóhatáron) –minden értékek átértékelése → emberfölötti ember

11 •Sigmund Freud kultúrakritikája Totem und tabu (Totem és tabu,1913); Das Unbehagen in der Kultur (Rossz közérzet a kultúrában, 1930) –háttér: a pszichoanalízis (a neurózis mint a fölöttes én túltengése); –az ösztönkorlátozás •eredete: az ősapa megölését követő bűntudat; •végrehajtásának módja: a tilalmak kiterjesztése az ellenállás leküzdése érdekében (az incesztus tilalma → exogám rendszer; az apa védelme → a paternális hatalom általános védelme) •totem és tabu: a közösséget védő mechanizmusok rituális kiterjesztése

12 –Fejlett kultúrák •a korlátok intézményesülésének oka: az együttélés mint hatékonyabb életforma védelme → •az egyén ösztönénjének túlzott korlátozása a fejlett kultúrákban –tilalmak (pl. a törvényes szexuális élet a monogám házasságra korlátozódik); –részleges kárpótlás: szublimált ösztönkiélések (karrier, művészet, sport stb.); –átirányítások (a libidinózus késztetések részben közösségképző funkciót kapnak) → a közösségi szolidaritás mint az agresszív ösztönök fékje –az európai kultúra mint Erósz és Thanatosz küzdelme •ellentmondás: az ösztönén korlátozása agresszivitáshoz vezet → a konfliktus kimenetele megjósolhatatlan (a nácizmus mint az agresszió kirobbanása)

13 •Norbert Elias civilizációelmélete Über den Prozeß der Zivilisation (A civilizáció folyamata, 1939, megj. 1969) –Háttér: •Freud ösztöntana; •kultúra és civilizáció Kant-féle ellentéte → –Németország: Bildungsbürgertum – francia etikettet követő arisztokrácia → –a kultúra nemzetileg sajátos, a civilizáció általános –A civilizáció folyamatának mozgatója: a kölcsönös társadalmi függőségek (interdependencia) fokozódása → •a hatalmi eszközök monopóliuma (a társadalmi egyensúly fenntartása); •affektuskontroll: a tiltások bensővé tétele az egyén által (interiorizáció) → a fölöttes én szociogenezise

14 –következmények •a lelkület terén –csökken a szégyenérzet küszöbe; –csökken a feszélyezettség-érzet küszöbe; –nő az empátiás készség; –a cselekvések következményeinek egyre hosszabb távú belátása •a viselkedés terén –csökken a hajlam az agresszív viselkedésre; –a szexuális viselkedés egyre több tabunak és tiltásnak engedelmeskedik; –kifinomulnak az étkezési és ivási formák; –a kiválasztás biológiai folyamatai tabuk között és idegen szemek elől elzárva zajlanak

15 –A civilizáció kiteljesedésének történeti alapja: az udvari viselkedéskultúra elterjedése a polgárság közvetítésével (angol és francia polgári forradalom); –ellenhatások a civilizáció visszafordíthatatlanságára (pl. nácizmus)

16 A modern kultúrakritika – a frankfurti iskola; Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: Dialektik der Aufklärung (A felvilágosodás dialektikája, 1947) •A fogalmak jelentése –felvilágosodás: szellem és lét szétválása → az ész uralma a természet fölött (← res cogitans/res extensa, Descartes) –dialektika: ha egy eszme uralomra jut, elveszíti önkritikai képességét, és ezáltal az ellenkezőjét éri el, annak, amit szándékozott (tkp. „negatív dialektika”) –a felvilágosodás dialektikája: az ember az ész által legyőzte a természetet – az ész uralma súlyosabb rabságba vetette az embert, mint a természet uralma

17 •A felvilágosodás kibontakozása –az emberiség gondolkodásának kezdeti állapota •„Mana” (preanimizmus): a természet túlerejének tapasztalata) → •mágia (az ember nem különíti el magát a természettől); –a felvilágosodás megjelenése •mítosz: az istenvilág a természett ő l elválasztott szférát alkot (az absztrakció kezdete); –a felvilágosodás uralomra jutása: a Lét fölött a Logosz uralkodik •a tudásban (gondolkodás: filozófia, nyelv: nominalizmus); •az Énben ( az „ész csele” – Odüsszeusz és a szirének példája)

18 •A felvilágosodás egyirányúsága és feltartóztathatatlansága –„haladás” •a gondolkodásban: távolodás a mítosztól; végpont: fogalom és dolog szétválása; •a nyelvben: a szó leválik a fogalomról (a nominalizmus kiteljesedése) –eredménye: •pozitív tudomány: fogalmi megismerés – a szó mint a fogalom jele •művészet –a leképezés fogalom nélkül megjeleníti a dolgot az ember számára; –az (egzisztenciális) megismerő funkció tagadása a tudomány részéről → szórakoztató funkció; •vallás –a nyelv, kép (bár tökéletlenül) megjeleníti a szentséget; –a (transzcendens) megismerő funkció tagadása a tudomány részéről → erkölcsi funkció

19 •A felvilágosodás hatásai –ember és természet szétválik •az ember az ész által legyőzi a természetet; •a legyőzött természet idegenné válik az ember számára; •az ember elidegenedése önmagától mint természettől; •a természeti állapotba való visszaesés tilalma → az ember mint „szubjektum” –a társadalom racionalizálódása •a természet fölötti uralmát biztosító technikai apparátus önállósul; •a természettől elidegenedett szubjektum az apparátus szerszámává válik –egyén és társadalom ellentmondása •az egyén ésszerűsége: az önérvényesítés; •a társadalom ésszerűsége: az önérvényesítés elnyomása → •közös érdeket kifejező racionális erkölcs nem lehetséges; •erőszak/lázadás mint alapstruktúra

20 •A modern társadalom két arca: tömegkultúra és fasizmus –A tömegkultúra •háttér: ünnep → szabadidő; •a tömegkultúra –funkciója: a lázadás leszerelése – szórakoztatásba burkolt manipuláció; –eredménye: »konformizmus (az egyén besorolása az általánosba); »a szükségletek hozzáigazítása az önjáró technikai apparátushoz (reklám)

21 –A fasizmus •a tömeg bosszúja elvesztett szabadságáért – a hatalom önmagáról a bűnbakra tereli a lázadó indulatot: antiszemitizmus → •az antiszemitizmus mint –kváziracionális magyarázat/paranoid kivetítés (a kapitalizmus mint „zsidó vircsaft” – az „iparlovag” kivetített öngyűlölete); –a konformizmus terméke (a zsidó mint idegen); –a keresztény üdvtant provokáló vallás üldözése •a tömeggyilkosság mint a természet torz lázadása; feltétele: a zsidó megkülönböztetése faji (természeti) alapon

22 •Egyetlen kiút: a felvilágosodás felvilágosult önkorlátozása.


Letölteni ppt "Kultúra, nemzet, emlékezet 2. Modern kultúraelméletek a pozitivizmustól a frankfurti iskoláig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések