Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett."— Előadás másolata:

1 Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, Balku Anett – Sőrés Anett

2 Miről lesz szó az előadásban? • A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra) – A kulcsfogalmak közötti összefüggések feltárása – Elméleti háttér • A kvalitatív empirikus vizsgálat eredményeinek ismertetése – HIPOTÉZIS: új csoportszervező tényezők térhódítása 2

3 Identitás – csoportidentitás • Posztmodernizáció  Változékonyság  Az egyén számára nehéz az eligazodás • A válasz: a csoport mint vonatkoztatási keret – Tajfel (1981): az egyén egy csoporthoz képest határozza meg magát a társadalomban Csoporttag – Nem csoporttag – A. Gergely András (1996): az identitás mint vonatkoztatási rendszer Én – Ők, Mi – Mások 3

4 Mit értünk kultúra alatt? • Vitányi-féle definíció (1997): „a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával: vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával” 4

5 A kultúra dimenziói I. I.Normakövetés:  Minták és szabályok  A ragaszkodás erőssége II.Művészet-fogyasztás  Színház- és mozi-látogatás  Koncert- és hangverseny-látogatás, zenehallgatás  Irodalmi körben, író-olvasó találkozókon való részvétel 5

6 A kultúra dimenziói II. III.Életmód  Életvitel, életstílus  Divat  Szabadidő-eltöltés IV.A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás  Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására 6

7 Mit értünk csoportkultúra alatt? • Szubkultúra vagy csoportkultúra? – Szapu Magda (2002) a csoportkultúra-kifejezés mellett „a kultúrák egyenrangúsága” – Albert K. Cohen (1969): a szubkultúra-fogalom bevezetése „egy régitől eltérő gondolkodásmód támogatása” • Speciális csoportkultúrák – Ifjúsági kultúra – Egyetemista kultúra 7

8 A kutatás módszertana • Esettanulmányok – 16 – Résztvevő megfigyelés – Interjú • A kutatás egyedisége – Belső szemléletmód – Debrecen és az egyetemi campus elhelyezkedése – Az egyetemi főtevékenységhez való attitűd 8

9 Hipotézis • Szapu Magda (2002) tapasztalatai  A könnyű zene (populáris kulturális ágens) mint csoportképző tényező • Csoportképző tényező-e a magaskultúra-fogyasztás?  NEM • Csoportkultúra-e a művészet-fogyasztás?  NEM 9

10 Művészet-fogyasztás I. Színház- és mozi-látogatás • Elemzési szempontok • A színház- és a mozi-látogatás egyaránt háttérbe szorul – Magas jegyárak – Az Internetről való letöltés előtérbe kerülése • A könnyedebb műfajok preferálása – a mozi inkább szórakoztatásra, a színház inkább művelődésre szolgál • „Kommunikációs szakadék” 10

11 Művészet-fogyasztás II. Zene, koncert, hangverseny • Komolyzene kontra könnyűzene – folytatódó tendenciák – Mivel magyarázható az eltérés? • A mindennapi zenehallgatás funkciói – Egyedül, időtöltés és kikapcsolódás céljából, otthon vagy útközben – Társaságban, szórakozás céljából 11

12 Művészet-fogyasztás III. Író-olvasó találkozó • A kulturális aktivitás leginkább háttérbe szorult formája – okok • Az olvasás funkciója az egyetemisták körében • Kik járnak mégis irodalmi körökbe? • Mi lehet a megoldás? 12

13 Hogyan alakul a debreceni egyetemisták kulturális aktivitása? • A szórakozás funkciójának előtérbe kerülése a művelődéssel szemben • A művészet-fogyasztás színtereinek megváltozása • Információ-hiány • Az önszerveződés hiánya • Egyetlen csoport elkülönülése – a bölcsészek mint „mimóza művészlelkek” 13

14 Következtetések • A hipotézis igazolás nyert • A magaskultúra-fogyasztás mint tradicionális csoportképző tényező felbomlása • A művészet-fogyasztás helyét a könnyűzene és a populáris kultúra veszi át 14

15 Csoportképző tényezők? Magaskultúra-, művészet-fogyasztás  nem Életmód  Divat  Szabadidő-eltöltés  Életvitel, életstílus A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás  Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására

16 Divat • Felismerhetőség, szimbólum • Főépület – Bölcsészettudományi Kar: átlagos, konzervatív, elegáns öltözet • Kassai úti Campus – Jogi és Közgazdaságtudományi Kar: elegánsan divatos, feltűnően divatos, visszafogottan divatos, sportos öltözet • Megfigyelt kiscsoportok tagjai  közös öltözködési stílus

17 Szabadidő-eltöltés: szórakozóhelyek I. • Funkciók: - 1. buli, tánc  diszkó - 2. találkozás, beszélgetés  pub - 3. italozás  kocsma •Példák: - 1. Bázis Club - 2. Bakelit Music Café - 3. Kikötő söröző

18 Bázis Club •Trendi •Divatkövetés •Presztízs érték •Magasabb társadalmi státusz

19 Bakelit Music Café •Közepes árkategória •Beszélgetés a fő cél •Elegánsabb öltözet

20 Kikötő söröző •Olcsóbb árak •Italozás a fő cél •Nem fontos a divatos öltözet

21 Szórakozóhelyek II. - Ellenkultúrák • Hét Vezér söröző: - szélsőséges politikai nézet - zárt csoport • Fácánkakas söröző: - heterogénebb - punkok, hippik, rockerek •„Ideológiai szórakozóhelyek”  4. típus

22 Szabadidő-eltöltés: Sport • Csoporton belül különbözik: - zenei ízlés - társadalmi státusz - öltözködés • Csoportkohézió: - szabadidő-eltöltés módja, beosztása azonos - közös cél és tevékenység - más csapatoktól való elkülönülés

23 Életvitel, életstílus - kollégium • Csoportképződés ellen hat: szigorú szabályok, közös terek hiánya • Vámospércsi úti kollégium: - távol van a városközponttól, egyetemtől - közös programok szervezése - közös terek használata  életmód-közösség kialakulása

24 Média-fogyasztás – Anime egyesület • Interneten szerveződött • Formális csoport, de baráti társaság is • Manifeszt cél: közös érdeklődés alapján közösség kialakítása • Látens funkció: csoport identitásának erősítése - névadás - közös nyelvrendszer - élmények

25 Összegzés • A hagyományos csoportképző tényezők az egyetemisták között (például a magaskultúra- fogyasztás) háttérbe szorulnak • Helyettük új faktorok jelennek meg • Új közösségek az életmód, a média, illetve az ideológiai vagy a vallási nézetek szerint szerveződnek

26 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések