Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok."— Előadás másolata:

1 Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása  Gumihulladékok hasznosítása  Műanyaghulladékok hasznosítása  Üveghulladékok hasznosítása  Olajtartalmú hulladékok hasznosítása  Inert hulladékok hasznosítása

3 3 Megelőzés Csökkentés Újrahasználat Újrahasznosítás Energiatartalom kinyerése Lerakás Lehetőség szerint elérendő állapot Lehetőség szerint kerülendő állapot Hulladékkezelés hierachiája HASZNOSÍTÁS

4  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása

5 2009. évi LXI. törvény egyes fémek begy ű jtésével és értékesítésével összefügg ő visszaélések visszaszorításáról  Amelynek végrehajtási rendeletét a vám és pénzügyőrség jelölte ki a jogszabály betartásáért felelős hatóságként.  Új előírásoknak kell megfelelniük január 1-től a fémhulladékok kezelésével foglalkozó vállalatoknak.  A törvény kimondja, hogy a fémkereskedelmi tevékenységet, vagyis a törvényben felsorolt  fémek hasznosítás céljából történő felvásárlást,  fuvarozást,  tárolást,  raktározást és  értékesítést  Kizárólag olyan fémkereskedők végezhetnek, akik engedéllyel rendelkeznek.

6 A jogszabály el ő írja:  a fémkereskedők a természetes személyektől átvett hulladékot öt napig kötelesek tárolni,  naponta összesíteni kell a nyilvántartást  a nyilvántartásnak tartalmazni kell, amennyiben természetes személyről van szó az eladó személyazonosító okmányának számát.  amennyiben az eladó ezt nem adja meg az átvételt meg kell tagadni  a fémkereskedő köteles a fémkereskedelmi hatóságot értesíteni,, ha jogellenesen szerzett anyagot ajánlanak fel neki megvételre  kulturális javakat pedig a fémkereskedő kizárólag a hatóság egyedi engedélyével vehetnek majd át  A fémkereskedelmi hatóság: a vám- és pénzügyőrség, jelenleg NAV.

7 Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag  A fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, továbbá a gumiabroncs és a csomagolás kivételével az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy  Alumínium, Antimon, Bizmut, Cink, Cirkónium, Kadmium, Kobalt, Króm, Magnézium, Mangán, Molibdén, Nikkel, Ólom, Ón, Réz, Tantál, Titán, Vanádium, Vas, Wolfram

8 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes fémek begy ű jtésével és értékesítésével összefügg ő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény végrehajtásáról  A fémkereskedelmi hatóság kijelölése  A Kormány fémkereskedelmi hatóságként a Vám- és Pénzügyőrséget jelöli ki.  A fémkereskedelmi engedély kiadására irányuló eljárás részletes szabályai  A fémkereskedelmi engedély módosítása

9  A tevékenységi biztosítékra vonatkozó részletes szabályok  A tevékenységi biztosíték összege telephelyenként 5 millió forint. A több telephellyel rendelkező fémkereskedőnek a tevékenységi biztosítékot legfeljebb 25 millió forint összegben kell nyújtania. A telephely fenntartása nélkül folytatható tevékenység esetében a biztosíték összege 5 millió forint. A tevékenységi biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet.  A fémkereskedő nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályok

10  Készletfelvétel, készletbevallás  A fémkereskedő a hatósági ellenőrzés esetén a készletfelvételhez készletbevallást ad. A fémkereskedőnek a készletbevallásban a telephelyen tárolt minden fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot – tárolóegységenként és tárolóhelyiségenként részletezve – fel kell tüntetnie.  A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag azonosítását, nyomon követését biztosító rendelkezések  A fémkereskedő telephelyén a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fajtánként, egymástól elkülönítve köteles tárolni. A tárolóhelyiségeket, tárolóhelyeket, tárolóegységeket egyértelműen beazonosítható módon, a telephely műszaki rajzán jelölni köteles.  Nyilatkozat engedélyköteles termék átvételéről  Anyagkísérő okmány

11 A hasznosítás szükségessége  Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fémhulladékok másodnyersanyagként történő hasznosítását. A fémhulladékok hasznosításával nem csak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is.

12  Amióta az emberiség ismeri a fémeket, tisztában van hasznosíthatóságukkal, vagyis azzal a ténnyel, hogy hulladék fémből (pl. vasból) az ércből előállított olvadékkal egyenértékű öntési, hengerlési alapanyagot lehet előállítani. Legnagyobb mennyiségben újrahasznosított fémek a vas (acél), és az alumínium.

13 13

14 Vashulladékok hasznosítása  Amióta az emberiség ismeri a fémeket, tisztában van hasznosíthatóságukkal, vagyis azzal a ténnyel, hogy hulladék fémből (pl. vasból) az ércből előállított olvadékkal egyenértékű öntési, hengerlési alapanyagot lehet előállítani. Legnagyobb mennyiségben újrahasznosított fémek a vas, az acél, az alumínium és a réz.

15  Vashulladék („ócskavas”) alatt olyan, feleslegessé vált vasfém tárgyakat értünk, melyek öntési, hengerlési, kovácsolási technológiával készültek, és a rozsdán kívül más szennyeződést nem tartalmaznak. Ezen hulladékokat már évszázadok óta az acélgyártás folyamatában hasznosítják. Az acél a vasnak olyan ötvözete, mely legfeljebb 2,11 % szenet tartalmazhat. A nyersvas 3-3,5 %-os széntartalmának oxidálásához az ócskavas felületén található Fe 2 O 3 (rozsda) hasznosul.

16 Siemens - Martin eljárás Adagolás: % nyersvas % hulladék vas 80% nyersvas + 15 % vasérc + 5% mészkő

17  A modern acélipar: jellemzője és technológiai erőssége az anyagok körforgása.  Igény/cél: újra feldolgozni az elhasznált vas- és acéltermékeket  1 tonna vashulladék felhasználásával:  1,5 tonna vasércet  0,5 tonna fűtőanyagot (szenet, kokszot, olajat) takarít meg,  1 tonnával kevesebb szén-dioxid terheli a légkört.

18 Vashulladékok begy ű jtése  A vashulladékok begyűjtése és hasznosító felé történő értékesítése ma már szigorúan szabályozott folyamat. Hulladékot begyűjteni, szállítani kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével szabad, ezen felül január 1-jétől a Fémtörvény értelmében a begyűjtőket és a hasznosítókat is bevallási kötelezettség terheli a törvényben meghatározott fémek kereskedelme esetén (vas, acél is beletartozik). A Fémtörvényben előírtak betartásának ellenőrzését a Vám és Pénzügyőrség, jelenleg NAV végzi.

19 Az alumínium újraolvasztásának környezeti jelent ő sége  Energiafelhasználás csökkenése 90-97%-kal  Légszennyezőanyag-kibocsátás csökkenése 95%-kal  Vízszennyezés csökkenése 95%-kal  Vízfelhasználás NINCS  Bányászati melléktermékek NINCSENEK (nincs vörösiszap sem!)

20 Az alumínium újraolvasztásának gazdasági jelent ő sége  Egy tonna újrahasznosításból származó alumínium felhasználásával négy tonna bauxit és hétszáz kiló kőolaj takarítható meg.  Ha hulladékból nyerjük vissza az alumíniumot, 95 százalékát takarítjuk meg az ércből való előállításához szükséges energiának.  Az újrahasznosítás, az ércből való előállítással összehasonlítva, 95 százalékkal kevésbé szennyezi a levegőt és 97 százalékkal kevésbé a vizeket. Ezenkívül csökkenti a fluór- és a benzapiren - kibocsátást  Az alumínium előállítása másodlagos alapanyagból 60 százalékkal kevesebbe kerül, mint bauxitból.

21 Az újraolvasztás további el ő nyei  Globális szinten:  Energiamegtakarítás: 5% hulladékból, 95% hagyományosan  Javuló légszennyezés: kisebb CO2, SO2, emisszió  Nemzetgazdasági szinten:  Elmarad a bauxit - és timföldimport  Energia megtakarítás, kisebb légszennyezés.  Üzemi szinten:  Olcsóbb alapanyag,  Kedvező, más minőséghez is használható Al - betét.  Gyűjtői szinten:  Kevesebb hulladék,  Számottevő fémárbevétel - hulladékelszállítási költség csökken  Környezeti nevelés egyik eszköze

22  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása

23 Papírhulladék  A papírhulladék igen jelentős nyersanyaga a papírgyártásnak.  Papírhulladékot nagyon sok papírhoz, kartonhoz és lemezhez használnak,részben, mint saját gyártási selejt, részben, mint különböző forrásokból begyűjtött válogatott és válogatatlan hulladékot.  A legkülönbözőbb anyagokhoz keverik:  az író-nyomó papírokhoz %-ban  a csomagolópapírhoz

24 Energiaigény  Fehér papír • 417m 3 víz • 1700kg fa • 717kW energia • 181kg mészkő • 87 kg szén • 6t gőz • 60kg klór  Szürke papír • 100m 3 víz • 1150kg újságpapír • 300kW energia • 3t gőz

25 A papír felhasználási lehet ő ségei  A kész papír legnagyobb felhasználói a csomagolástechnika, az irodák és a nyomdák.  Papíripari felhasználás:  csomagolóanyag,  hullámlemez,  újság (> 30 % előkészített, festéktelenített hulladék papír),  szürkelemez előállítása.  Építőipari hasznosítás:  gipszkarton gyártás.  Mezőgazdasági hasznosítás:  cellulóztartalmának feldolgozása tápkeverékké, takarmánnyá vagy ipari etanollá.  Egyéb:  felszívató-anyag előállítása a szennyvizek olajmentesítésére.

26 Papír el ő állítása  A papír általában összekuszált növényi rostok vizes elegyéből kialakított vékony, többnyire hajlékony lap. Készítése a XVIII. századig kézileg történt, melynek két változata alakult ki. Mindkettő alapja a rostok vizes oldata, melyet növényi anyagok, selyem- vagy kötélhulladékok (később használtak rongyhulladékot is) felfőzésével készítettek. A különbség a rostok sűrű szövésű szitára való felvitelének módjában volt: vagy merítéssel, vagy felöntéssel terítették el a rostokat, majd a szitán át a felesleges víz kicsöpögött. Az így keletkezett nyers papírlapot préselték és szárították. A manufakturális módszerek közül a merítéses technika terjedt el az egész világon. Érdekes módon a felöntéses technikát csak kis területen használták, mégis a mai gépi papírgyártás alapja lett ez az eljárás.

27 Gépi papírgyártás  A korszerű papírgyárakban számos alapanyagtípust felhasználva, sokféle különböző minőségű papírt állítanak elő. A mai papírgyártás fő alapanyaga szintén a növényi rost. Ilyen rostokat fák valamint gabonafélék szárainak feldolgozásával nyer a papíripar, amely mindenhol olyan növényt használ a papírgyártás alapanyagaként, amely az adott országban honos. Fontos alapanyag a rongyhulladék is, de a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek elterjedésével, gazdasági és környezetvédelmi okokból, egyre jelentősebb nyersanyag a hulladékpapír, azaz az újrapapír is.  A rostok eredetük szerint csoportosíthatóak:  elsődleges rostoknak nevezik a fából, szalmából vagy más, előtte még fel nem dolgozott nyersanyagból kivont alapanyagot,  másodlagos rostokat használt papírból, rongyból állítják elő.

28

29 Papírgyártás els ő dleges rostokból  A papírgyártás folyamata a következő főbb lépésekből áll:  Elkészítik, ill. előkészítik az alapanyagokat (cellulóz, facsiszolat, hulladékpapír, rongyhulladék).  Az alapanyagokat és a vizet megfelelő arányban keverik, elkészítik a papírpépet.  Töltő-, enyvező- és színezőanyagokat adnak hozzá.  A mozgó szitaszalagon (vagy hengeren) a papírpépből kialakítják az összekuszált rostokból a papírlapot.  Préseléssel kivonják a víz egy részét.  Szárítással eltávolítják a maradék vizet.  Pihentetik, hűtik, simítják az elkészült papírt.  A végterméket tekercselik, esetleg méretre vágják.

30  Az előállításhoz a rostos nyersanyagokon kívül még különféle segédanyagokat is használnak:  A legnagyobb mennyiségben használt anyag a víz, mely a cellulóz felfőzéséhez, a papírpép előállításához szükséges.  A cellulózgyártáshoz különböző savak vagy lúgok kellenek, a fehérítéshez klórvegyületeket alkalmaznak.  Töltőanyagokat (pl. kaolin szuszpenziót) tesznek a pépbe a papír fehérségének, átlátszatlanságának, simaságának növelésére.  Enyvezőanyagot (pl. fenyőgyantát) használnak arra, hogy a tinta ne fusson szét a rostok mentén, ezzel biztosítják az írhatóságot.  Színezőanyagokkal készítik a különböző színárnyalatú papírokat.  Felületkezelésre, különleges papírok előállítására egyéb anyagokat is használhatnak.

31 Papírgyártás másodlagos rostokból  Az újrapapírok - a másodlagos rostanyagokból készített papírtermékek - gyártása a fentiekhez hasonlóan történik, csupán az elsődleges rostanyagokból előállított cellulóz helyett a papírhulladékokból visszanyert rostokat használják fel.  A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italosdoboz) válogatják szét. A szétválogatott papírokat bálázzák. Az anyaguk szerint visszagyűjtött papírokból készülhetnek:

32  Papírtermékek. A papírtermékek készítéséhez a begyűjtött papírt pépesítik, ezt követően pedig a papírgyártás tradicionális folyamatain keresztül félkész termékeket állítanak elő belőle. A késztermékek széles skáláját az újrapapírból készített félkész termékekből állítják elő.  Italos karton alapú késztermékek. A késztermékek előállításához a begyűjtött italoskartont először összedarabolják, majd a darabkákat magas hőfokon összetömörítik, az összetömörített rendkívül szilárd anyagból un. tektántáblákat készítenek, amelyet késztermékek előállításához használnak.

33  A hulladékpapírok közé többfajta papír- irodai papírok, színes és fekete nyomatú papírok, csomagolópapírok- kerülhetnek. A papírgyárak számára a különböző összetételű papírhulladékok nem egyformán jól hasznosíthatók. Legértékesebb másodnyersanyag a tiszta, válogatott, csak egynemű papírokból vagy kartonokból álló hulladék. A csak fekete nyomatú újságpapírt tartalmazó hulladékból is értékesebb papír készíthető, mint a vegyes - mindenféle papírt tartalmazó - hulladékból.

34  A begyűjtött papírhulladékot – amennyiben szükséges- válogatják, majd vízzel keverve rostkeveréket készítenek belőle, és eltávolítják belőle a különböző „idegen és szennyező anyagokat” (kapcsok, ragasztószalagok, kötözőszerek, műanyag stb.). Az így előkészített rostkeverékből ezután eltávolítják a nyomdafestékeket a festéktelenítési (deinking) eljárás során. A folyamat melléktermékeként keletkező rost- és töltőanyag- tartalmú festékiszapot elégetik, vagy deponálják.

35  A tisztított rostkeveréket ezután homogenizálják, ha szükséges víztelenítik, majd a papírgyártás fent leírt folyamata következik. A visszanyert rost színe általában szürkés a hulladékpapírok nyomdafesték- tartalma miatt, ha ezeket a festékmentesítési eljárás során nem távolítják el. Nagyfehérségű papír előállításához további fehérítésre van szükség. (Ha a fehérített papírok feldolgozásakor keletkezett vágási szélhulladékot használják fel, nincs szükség fehérítésre, de ez csak a keletkező hulladékpapírok kis részét alkotja.)

36  Az előállított újrapapír minőségét - a gyártási eljárás mellett - a felhasznált papírhulladék összetétele, szennyezettsége és kora is befolyásolja. A csomagolókartonok, és a kevésbé jó minőségű higiéniai papír előállításához megfelel a vegyes-, fekete- és színes nyomatú papírokat tartalmazó hulladék, míg más termékek esetében - pl. irodai papírok - csak megfelelő minőségű használtpapírok jöhetnek szóba. A papírhulladékok eltérő felhasználási értéke felvásárlási árukban is kifejeződik.

37  Az előállításhoz a rostos nyersanyagokon kívül még különféle segédanyagokat is használnak:  A legnagyobb mennyiségben használt anyag a víz, mely a cellulóz felfőzéséhez, a papírpép előállításához szükséges.  A cellulózgyártáshoz különböző savak vagy lúgok kellenek, a fehérítéshez klórvegyületeket alkalmaznak.  Töltőanyagokat (pl. kaolin szuszpenziót) tesznek a pépbe a papír fehérségének, átlátszatlanságának, simaságának növelésére.  Enyvezőanyagot (pl. fenyőgyantát) használnak arra, hogy a tinta ne fusson szét a rostok mentén, ezzel biztosítják az írhatóságot.  Színezőanyagokkal készítik a különböző színárnyalatú papírokat.  Felületkezelésre, különleges papírok előállítására egyéb anyagokat is használhatnak.

38

39  A papír újrahasznosítása több energiát spórol meg mint amennyit ugyanannak a papírnak az elégetésével kaphatunk. Új papír előállításához fa kell, a fát fel kell nevelni, ki kell vágni, el kell szállítani és fel kell dolgozni.Az újrahasznosítás folyamata háromszor annyi munkaerőt igényel, mint az égetés.  Az újrahasznosított papír az eredeti anyag közel 100%-át tartalmazza, szennyvíz kibocsátás nélkül.  A legnagyobb feladat a papír-fogyasztás visszaszorítása.

40 Tinta eltávolítás  Míg egyes papírfajták újrahasznosítható különleges eljárások nélkül WC papírrá, addig a legtöbb csak a tinta eltávolítása után dolgozható fel.  Egy tipikus tinta eltávolító oldat összetétele a következő: 0,8 - 1,5% NaOH, 1-3% nátrium-szilikát, 0,25 - 1,5% felületakt ív anyag, 0,5 - 2,0% H 2 O 2 és 0,15 - 0,4% dietilén-triamino-pentaecetsav.  A papír rostok feldagadnak a nárium-hidroxidtól, csökkentve a tinta és a papír közti adhéziót.  A nátrium-szilikát meggátolja, hogy a tinta ionjai újra lerakódjanak.

41  A hidrogén-peroxid ellensúlyozza a sárgulást.  A dietilén-triamino-pentaecetsav megköti a fém- ionokat, amik elbonthatnák a hidrogén-peroxidot.  A tintát a pép mosásával és/vagy lebegtetéssel távolítják el.  Mechanikai hatásokkal (a rostok forgó tárcsák közti áteresztésével vagy ultrahanggal) csökkenthető a tinta eltávolításához használt vegyszerek mennyisége.

42 „Ragacsok”  Az újra feldolgozott papír tartalmazhat nyomásálló, olvadt kötőanyagokat, viaszt, műanyag szalagokat, polisztirol ablakokat a borítékokon, stb., amik megakadályozzák a papír újra pépesítését, azzal, hogy összeragasztják azt.  Azok a “ragacsok” amelyek nem távolíthatók el szűréssel, általában csökkentik a ragadó képességét, felhalmozzák, vagy eloszlatják. A ragadás mértékét zsírkővel lehet csökkenteni.  Diszperzitek, mint a zsírsav-etoxilátok és naftalin- szulfonátok, a “ragacsokat” kolloid állapotban tudják tartani, ahol már nem zavarják a pépesítést.

43  A nagy molekula-tömegű kationos polimerekkel kiváltott csomósítás egyes esetekben használható eljárás. Kevert hulladék- papírral végzett kísérletekben 1% ásványi sav, 1,22% nátrium-szilikát és 3% NaOH felhasználásával sikerült úgy kezelni a ragasztó anyagokat, hogy azok csak a tintát kössék meg, majd szűrhetők legyenek.  A papírokkal együtt használt polimerek újratervezésével csökkenthető vagy akár meg is szüntethető a “ragacs” probléma.

44  Nincs szükség a tinta eltávolításához használt vegyszerekre, ha a régi újságpapírt cellulózzal pépesítik.  Az enzimekkel elősegített szín eltávolítás, növeli a papír tisztaságát, javítja a szennyvíz minőségét és megőrzi a rostok integritását.  Az újrahasznosított papír általában nagyobb részben tartalmaz finom szemcséket és rövid szálakat. Száradás közbeni mechanikai behatások csökkentik a rostok közti kötődést.  Mechanikai behatásokkal elérhető, a szálak feldúsulása a felszínen,ezzel visszanyerhető a szárítás és újranedvesítés közben elvesztett szilárdság.

45 Az angol Bridgewater Paper átlagban 95%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja újságjait. Néhány városi mini-gyár régi hullámpapír dobozok 100%-os újrafeldolgozásával papír-alátéteket készít, zárt rendszerben szennyvíz nélkül! A papírgyárak üledékét karton, cserép, műanyag előállításban lehet hasznosítani. Az iszapban aromás kopolimerek hozzáadásával tarthatjuk benn a legtöbb anyagot a kiindulási papírból.

46  Azzal, hogy nem fából állítjuk elő a papírt, hanem más növényekből csökkenthetjük az erdőkre nehezedő nyomást.  Papírt előállíthatunk bambusznádból, kenderből, hibiszkuszból,búzából, szalmából, rizs szalmából, cukornádból és füvekből.  Sok, a füvekben lévő rostok közül rövidebb, mint a fa rostjai, ezért a megfelelő szilárdság eléréséhez ezeket farostokkal keverve alkalmazzák.  A hibiszkusz és a kender termeszthetők egy éves ciklusokban is, a fenyő éves ciklusával szemben. A hibiszkuszból tonna/hektár biomassza termelődik egy év alatt, kétszer annyi mint a fenyőből. A hibiszkusz újságpapír olyan tartós mint ha fából készült volna, világosabb, lassabban sárgul és kevésbé érzékeny a tinta eltávolító technikákra és az iszaposodásra.

47 Termékek  Hullámkarton  A papírhulladék legnagyobb felhasználása a csomagolóiparban valósul meg, ahol kartondobozokat használnak a termékek védelme, könnyű szállítása érdekében. Háztartásunkban például ezekbe öltöztetve jelennek meg az új háztartási eszközeink. Fontos, hogy ezeket utána elvigyük a szelektív gyűjtőszigetre és szétvagdosva/széttépve bedobjuk a gyűjtőbe.  Tojástálca, tojásos doboz  A gyengébb tisztaságú papírhulladékból készülnek a tojás tárolására alkalmas tálcák. Ha jól megnézzük, látszódnak benne a kis színes hulladékdarabkák.

48  Élvédők, papírcsövek  Papírhulladékból készül az élvédő is, ami kiváltja a nagy súlyú, nagy anyagigényű csomagolásokat, hiszen ezzel csak az éleket kell lefedni. Szilárdsága nagyon jó, raklapolt termékeknél használják.  A papírcsövek pedig az élet minden terén megjelennek, pl. a konyhai alufólia, vagy folpack csöve.  Kartonbútor  Egyedi, kézi munkával készített kartonbútorok, lámpák és vázák készülnek Törökbálinton, melyek komplex megoldást kínálnak a lakás-, az iroda- és az üzletberendezésben. Továbbá egyedi kiállítási standok kivitelezésében, új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat. Teherbírásuk nagyon jó, áruk versenyképes!

49  Egészségügyi papír, konyhai papírtörlő  Hulladék papírból készülnek egészségügyi papírjaink, mint például a zsebkendő, WC-papír, vagy a konyhai papírtörlő. A csomagoláson fel van tüntetve, ha hulladékból készült. Ezek mind környezetbarát termékek, így ezeket használva csökkenthetjük ökológiai-lábnyomunkat (a környezetre gyakorolt terhelésünket).

50  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása  Gumihulladékok hasznosítása

51

52 Gumiabroncs gyártása  A gumiabroncs gyártásának első lépése a gumikeverék előállítása. Az alapanyagokat (természetes és szintetikus kaucsuk, korom, cink-oxid, kén valamint egyéb összetevők) magas hőmérsékleten összekeverik, majd táblásítják. Ezt követi a táblák adott vastagságra történő hengerlése, majd a kellő vastagságúra hengerelt gumi a három fő köztes gyártási folyamatba kerül. Ezek az abroncsköpeny, az abroncsperem és a futófelület gyártása. Fontos, hogy a három alkotóelem más-más összetételű gumikeveréket igényel.

53  Az abroncsköpeny gyártásakor a gumit acél- és szövethálóval erősítik, majd méretre vágják. Az abroncsperembe szintén acélszál kerül, ez azonban lényegesen erősebb, mint a köpenyben lévő acél (a perem hivatott az abroncsot a felnin tartani, ezáltal a gépjármű tömegét is hordoznia kell). A futófelületbe nem kerül idegen anyag, viszont igen jó minőségű gumiból kell készülnie.

54  A három köztes gyártási terület szolgálja ki a gumiabroncs összeszerelését végző üzemegységet. Itt szerelik össze a peremet a köpennyel, és elhelyezik el a futófelületet az abroncson. Az így elkészített „nyers abroncs” (angol nevén „green tire”) viszonylag képlékeny, körömmel könnyen benyomható, deformálható, de már méretre épített, azaz megkapja mindhárom fontos méretparaméterét (szélesség mm- ben, köpenymagasság a szélesség %-ában, felniméret coll-ban). Tehát egy 195/65 R15-os nyersabroncsból csak és kizárólag ilyen készabroncs gyártható.

55  A gumiabroncs gyártásban a nyers abroncsig tart a hulladék és a gyártásközi selejt visszaforgatásának lehetősége, ezért a gyárak a nyers abroncsokat raktározzák, nem a készterméket (hiszen ha bizonyos ideig nem érkezik rá megrendelés, az értékes futófelület visszaforgatható a gyártásba).

56  A nyers abroncsokat a megrendelés alapján vulkanizálják, azaz készre „sütik”. A vulkanizálás során a gumikeverékben lévő kén és cink-oxid alakítják ki annak rugalmas, szívós tulajdonságait. Egy abroncs vulkanizálása kb percig tart, Cº-on. Vulkanizáláskor kerülnek az abroncsra a rajta olvasható jelek, szövegek, kódok is (ezek közül kiemelten fontos a méret, a gyártási év/hét, valamint a forgásirány, ha van).  Kihűlés után a kész abroncsot túlnyomással (3,5 bar) felfújják, majd amennyiben megfelelő, felületéről a gumisorjákat eltávolítják. Ezután az abroncs kiszállításra kerül.

57 Gumiabroncs gyártás környezeti hatásai  Gumiabroncs gyártása során nagy mennyiségben keletkezik hulladék (vágási hulladék, gyártásközi selejtek), melyek visszaforgathatók a technológiába. Azon gumihulladékok, melyek vulkanizálódtak (a szándékosan vulkanizált selejt, valamint az a táblásított alapanyag, melyben magától megindult a vulkanizálódás pl. UV-fény hatására), nem dolgozhatók fel gyáron belül. Veszélyes hulladékként vegyszeres csomagolóanyagok, olajos iszaphulladékok, olajos rongy a jellemző hulladéktípusok.

58  Levegőszennyezés: hőtermelés során normál erőművi légszennyezés (por, NOx, CO, SO2), a gumikeverékgyártás során az elszívóból VOC vegyületekkel szennyezett levegő kerül a légkörbe. Utóbbi kezelése kötelező.  Szennyvízképződés: az abroncsgyárak szennyvize olajszármazékokkal enyhén szennyezett, alacsony KOI értékű, pH 10 körül van. Olajfogás, majd emulzióbontás akkor is szükséges, ha közcsatornára bocsát a gyár. Élővízi befogadó esetében szükség szerint biológiai lépcsőre és fertőtlenítésre is szükség lehet.

59 Abroncs Újrahasznosító közhasznú társaságot a világ vezet ő abroncsgyártóinak magyarországi vállalatai hozták létre.  A hulladékká vált gumiabroncsok begyűjtését és hasznosítását végző magyar koordináló szervezetett áprilisában jegyezte be az illetékes hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. Ez a Nonprofit Kft. gumiabroncsra vonatkozólag országos működési területen 100%-os termékdíj mentességi engedéllyel rendelkezik.

60  Tevékenységünkkel megakadályozzák a gumiabroncs hulladékok felhalmozódását és hozzájáruljunk a környezeti terhelés csökkentéséhez.  Közreműködnek és részt vállalnak alapító tagjaink és szerződött partnereink számára a gyártói felelősség és a megosztott felelősség alapelveinek gyakorlati alkalmazásában. A koordinációs tevékenységgel a leginkább környezetkímélő és hatékony eljárásokat részesítik előnyben.

61 Abroncs újrahasznosító-nonprofit Kft. m ű ködése, Partnerek  Szervizek és újrafutózó üzemek  A gépjármű szervizekben, autóbontóknál, gumiszerelő műhelyekben keletkező hulladék abroncsok begyűjtésének és elszállításának megszervezésében segítséget nyújt a szervezet. Információt ad és elősegíti a kapcsolatfelvételt a területen dolgozó begyűjtő partnereikkel, akik díjmentesen és megbízhatóan, igény szerint szállítják el az abroncsokat. Az újrafutózók tevékenységükkel csökkentik a használatból kikerülő és hulladékká váló gumiabroncsok mennyiségét. Így a koordináló szervezet hozzájárul az ilyen módon történő anyagában hasznosítás finanszírozásához.

62  Hulladékkezelők  Begyűjtők, szállítók  A tevékenység során a hulladék abroncsok begyűjtését és szállítását hazai vállalkozások végzik. A közösen elfogadott szerződéses feltételek szerint finanszírozva a tevékenységüket. A hulladékok termelőitől, a gumiszervizektől, üzemektől a begyűjtők ingyenesen veszik át az abroncsot elszállításra. Begyűjtő partnerek a gumiabroncs fajtájától és márkájától függetlenül az egész országra kiterjedően végzik a keletkező hulladék abroncsok begyűjtését.  Hasznosítók  A regionalitás és hatékonyság szempontjainak figyelembe vételével az anyagában történő hasznosításra és az energetikai hasznosításra elismert szakmai eredményeket felmutató hazai és európai vállalatokkal kötnek szerződéseket. Partnereik többek között a cementgyárak, aprító és granuláló üzemek, rugalmas burkolatok gyártói, az abroncs acél és textil frakciójának felhasználói.

63  Hatóságok  A működése során a szervezet állandó kapcsolatban ál a környezetvédelmi hatóságokkal. A hatóságok részére rendszeres adatszolgáltatást nyújt a begyűjtött és hasznosításra került mennyiségekről.  A hasznosítás folyamatában résztvevő partnerek munkájának ellenőrzése során figyelemmel kell kísérni, hogy a törvény előírásainak megfelelő feltételekkel és hatósági engedélyek birtokában végzik tevékenységüket.  Környezetünk védelmét szolgáló munka eredményessége szempontjából fontos folyamatos párbeszédre és együttműködésre kell törekedni a hatóságok szakembereivel.

64 Miért el ő nyös szerz ő dni?  Gumiabroncs begyűjtési kötelezettség  A Nonprofit Kft. átvállalja a begyűjtési kötelezettséget  Termékdíjfizetés  A Nonprofit Kft. a termékdíjnál lényegesen kedvezőbb díj ellenében termékdíjmentességet biztosít partnereinek, amelyből jelentős piaci előny származhat  Gumiabroncs hulladék begyűjtésének, hasznosításának finanszírozása  A Nonprofit Kft. díjbevételéből közvetlenül hozzájárul a begyűjtési hasznosítási tevékenység finanszírozásához

65  A befizetések hasznosulása  A Nonprofit Kft-hez érkező befizetések teljes összege a gumiabroncs piac szereplői között oszlik meg  Piaci kockázat  Alacsony piaci kockázat, a sok kötelezetti és hasznosító partner garanciát jelent, hogy a Nonprofit Kft-vel szerződött cégek teljesítik jogszabályi kötelezettségeiket, illetve részesülhetnek begyűjtési, hasznosítási tevékenységük pótlólagos finanszírozásában

66 Hulladékká vált abroncs útja

67 Káros-e az egészségre az anyagában hasznosított gumiabroncs?  Kicsi a valószínűsége káros egészségügyi hatások fellépésének a játszótereken és sportpályákon lefektetett, elhasznált gumiabroncsból készült granulátummal érintkező atléták és gyermekek számára.  Az elhasznált gumiabroncsból egészségre káros anyagok nem válnak ki, nem adódnak át a légtérbe, vagy emberre olyan mennyiségben, amely valós egészségügyi kockázatot okozna. Az illékony anyagok eltávoznak az abroncsból a normális használat közben. A nem illékony anyagok kioldódásának veszélye az adott körülmények között minimális. Extrém körülmények között, mint savas, vagy lúgos kémhatású oldás, persze más a helyzet.

68  A sportpályákhoz, játszóterekhez használt gumi granulátumot rendszerint speciális ragasztóval keverik el, amely a gumiszemcsét körbeveszi és megakadályozza a komponensek elpárolgását, vagy kioldódását. Szabad térben – műfüves futballpálya – a természetes légcsere bőven elegendő ahhoz, hogy ne dúsuljon fel egy alkotó és ne okozzon veszélyt.  Mindazonáltal a kutatók javasolják további vizsgálatok elvégzését, pl. az illékony anyagok kipárolgását szabadtéren a hőmérséklet függvényében, vagy a kis szemcseméretű gumival kapcsolatba kerülő emberre gyakorolt hatás vizsgálatát. Érdekes lehet még a cink koncentráció hatása a helyi ökorendszerre, vagy a természetes kaucsukkal szembeni allergia lehetősége újrahasznosított gumi esetében.  A 90-es években Franciaországban végzett toxicitás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a gumiabroncs nem toxikus anyag,

69 Egy példa a gumiabroncs felhasználására  Örvendetes és követendő, hogy a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség olyan határozatot adott ki, amely anyagában hasznosításnak minősíti a Zalabér mellett épülő hulladéklerakó kialakítása során a beépítésre kerülő hulladék gumiabroncsok felhasználását. A kb m2 területű lerakó építéséhez 150 tonna elhasznált gumiabroncsot használnak fel.  Az építés során az elhasznált gumiabroncsot mechanikai védelemként alkalmazzák

70 Hasznosítás  Energetikai hasznosítás  A gumiabroncsokat alkotó anyagok magas szerves anyag tartalmuk miatt jelentős, KJ/kg fűtőértékkel rendelkeznek. A hatályos jogszabályok lehetőséget adnak a hulladékká vált gumiabroncsok 50%- ának energetikai célú hasznosítására, vagyis elégetésére. A folyamat jellemzően cementgyárak forgókemencéjében zajlik szigorú kontroll mellett. A Duna-Dráva Cement Kft Beremendi gyáregységében zajlik többek között az energetikai hasznosítása a hulladék abroncsoknak. A mintegy tonna/év hasznosítása során az abroncsokat egészben adagolják a kemencébe, ahol az 1300 °C körüli hőmérséklet biztosítja a tökéletes égést. A gyár környezetvédelmi hatóság folyamatos emisszió mérése mellett biztosítja a minimális károsanyag kibocsátást. A cementgyári hasznosítás előnye, hogy a gumiabroncsok acéltartalma vasoxid formájában beépül a cementbe, így gyakorlatilag nem képződik maradék salak a technológia során.

71  Műszaki alkalmazások  Az USA-ban, illetve skandináv országokban alkalmazott módszer Magyarországon is bevezetésre került. Az ilyen jellegű műszaki alkalmazások az építőiparban alacsonyabb rendű utak, vagy térburkolatok alépítményeiben váltják ki a hagyományosan alkalmazott zúzott kő, vagy kavics réteget. Az eljárás során az abroncsokat cm-es darabokra aprítják, majd a megfelelő rétegrendben az adott műszaki létesítmény alapozásánál használják fel. A módszer előnye, hogy az aprított gumiabroncs réteg vízáteresztő képessége, rugalmassága, fagytűrése a hagyományosan alkalmazott kő-kavics rétegnél lényegesen magasabb. Fontos szempont, hogy a természetes anyagok kibányászása, azaz újabb tájsebek létesítése helyett környezetvédelmi problémát oldanak meg e módszer alkalmazásával.

72  Termékgyártás  Az abroncsokat őrléssel mm-es szemcseméretűre aprítják, külön leválasztják a fém, valamint textil alkotórészeket, majd szemcseméret szerint osztályozzák. Az így nyert őrlemény számos termék, például játszótéri esésvédő gumilapok, sportpályák, vagy műfüves focipályák, istállószőnyegek alapanyagául szolgál. Az őrleményeket általában színezik és ragasztóanyaggal keverve a kívánt formába préselik.  Pirolízis  A pirolízis során az aprított gumiabroncs hulladék magas hőmérsékleten hevítve koromra, gáz-, valamint olajfrakcióra bomlik, illetve a vázszerkezetét alkotó acélszálakra. Az így nyert gáz valamint olaj energiatermelésre, míg a korom festék- vagy gumigyártásban szolgálhat alapanyagul.

73  Újrafutózás  Az eljárás során a lekopott, de sértetlen vázszerkezetű gumiabroncsok futófelületét lehorzsolják, majd az így nyert karkaszokat nem csak szemrevételezéssel, hanem ultrahangos analizátorral is ellenőrzik. Ezután új, a közúti forgalomnak alkalmas futófelülettel ellátva kerülnek újra forgalomba. Ezáltal meghosszabbítják a gumiabroncsok élettartamát, melyek így nem válnak hulladékká. Az újrafutózott abroncsok minden tekintetben megfelelnek a biztonságtechnológiai eljárásoknak, ellenben áruk lényegesen kedvezőbb az újakénál.

74

75  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása  Gumihulladékok hasznosítása  Műanyaghulladékok hasznosítása

76 M ű anyagfajták és felhasználásuk  A műanyagok kisebb molekulákból (monomerekből) létrejött óriásmolekulák. A polimerek vagy több monomer egységet tartalmaznak. A kisebb (rendszerint 3-10 monomerből) álló polimerek neve oligomer.  (A három monomerből álló egység neve trimer). A polimert alkotó monomerek lehetnek azonosak, mint pl. a polietilén esetén vagy lehetnek egymással reagáló kémiailag különböző molekulák, mint pl. a PET esetén. Az élővilágban jellemző polimerek a fehérjék és a poliszacharidok. Mesterséges polimerek a műanyagok.

77 POLIETILÉN (PE) - (C 2 H 4 ) n  Az egyik legelterjedtebb polimerizációs műanyag. Etilénből állítható elő nagy nyomáson vagy megfelelő katalizátor jelenlétében. Szerkezetét tekintve fonal alakú, etilén csoportokból felépülő makromolekulák halmaza.  Monomer: etilén: CH 2 =CH 2  Ismétlődő egység: - CH 2 – CH 2 -

78 POLIETILÉN (PE) - (C 2 H 4 ) n típusai  Kis sűrűségű: LDPE (Low Density Poly Ethylene)  Elágazó szénláncú, ezért laza szerkezetű, lágy termék  Pl. fóliák, tasakok, zsákok, kis mennyiségben félmerev flakonok gyártására használják.  Nagy sűrűségű: HDPE (High Density Poly Ethylene)  Láncszerkezetében kevesebb az elágazás, ezért kristályossági-, keménységi-, sűrűségi foka nagyobb.  Pl. flakon, kanna, rekesz, kupak gyártására használják.

79 M ű anyagfajták és felhasználásuk  A polietilén hőre lágyuló műanyag etilén molekulából álló polimer. Jó szigetelő. Fröccsöntéssel, extrudálással, fúvással állítják elő belőle a termékeket. Alkalmazzák továbbá kábelszigetelésre, csőgyártásra, mindenféle használati tárgyak (pl. hordók, kannák) készítésére, sőt a gázvezetékek csöveit is mostanában szinte kizárólag ebből a műanyagból készítik.

80 POLI-(ETILÉN-TEREFTALÁT) (PET) - (C 10 H 9 O 4 ) n  Az egyik legelterjedtebb polikondenzációs műanyag, a ftálsav és etilénglikol kondenzációjával metanol kilépéssel előállított poliészter.  Fröccsöntéssel, extrudálással, fúvással különböző eszközöket állítanak elő belőle. Alkalmazzák műszálgyártásra, üreges testek előállítására (A napjainkban használt ásványvizes, üdítős, egyéb élelmiszer csomagolásra használt palackok zöme PET palack). Készítenek belőle továbbá elektromos és gépkocsi alkatrészeket is.

81 POLIPROPILÉN (PP) - (C 3 H 6 ) n  A polietilén mellett a másik nagyon elterjedt polimerizációs műanyag, propilénből állítják elő.  A polipropilén előállítása olcsó. Fröccsöntéssel, extrudálással, fúvással állítják elő belőle a termékeket.

82  Főleg élelmiszeripari csomagolásokra alkalmazzák. A polietilénnél "tömörebb", aromazáró csomagolásokra alkalmas. Ennek oka, hogy "megjelenésében" kicsit eltér el a polietilén hosszú szénhidrogén láncától, mivel minden második szénatomról egy metil csoport (CH3) "lóg le", miáltal a láncok jobban kötődnek egymással. Ebből adódóan rendkívül "szívós" fólia, fonal készíthető belőle.  További alkalmazási területei: elektrotechnika, vegyipari csövek, szivattyúk alkatrészei, textilipari csévék, gyógyászati eszközök, járműalkatrészek, háztartási eszközök, hajtószíjak, kábelszigetelés, stb.

83 POLISZTIROL (PS) - (C 8 H 9 ) n  Széleskörűen alkalmazott, elterjedt polimerizációs műanyag, vinil-benzolból állítják elő.  Hőre lágyuló műanyag. Fröccsöntéssel, extrudálással, vákuumformázással állítják elő belőle a termékeket.  Felhasználása: Műszeripari-, híradástechnikai-, villamosipari alkatrészek, háztartási eszközök, csomagolóanyag (pl. műanyag poharak, tányérok).

84  Ütésálló polisztirolból: burkolatok, benzin- és olajálló alkatrészek, TV- rádiódobozok, jármű-szerelvények, tartályok, kézikerekek, stb. kerülnek gyártásra.  Habosítható polisztirolból: (hungarocell, nikecell) hőszigetelő anyagokat, és ütésálló csomagolóanyagokat gyártanak.  Az építőanyag-ipar igen nagy mennyiségben alkalmazza utólagos szigetelésre is a polisztirol lemezeket, üvegszál szövettel és speciális bevonatokkal takarva.  Nagyon jó hőszigetelő, de égésekor nagyon kellemetlen mérgező anyagok keletkeznek, ezért beltéri szigetelésre csak nagyon körültekintően alkalmazható.

85 POLIVINILKLORID (PVC) - (C 2 H 3 Cl) n  A polietilén és a polipropilén mellett szintén nagyon elterjedt polimerizációs műanyag, vinil- kloridból állítják elő.

86  A polietilén és a polipropilén mellett szintén nagyon elterjedt polimerizációs műanyag, vinil-kloridból állítják elő. Hőre lágyuló műanyag. Fröccsöntéssel, extrudálással, fúvással állítják elő belőle a termékeket.  Vegyipari csővezetékek, korrózióálló edények, tartályok, szellőző-berendezések, szerelvények, csapok, szelepek, kábelbevonó anyagok, csomagolóanyag, padlóburkolat, stb. gyártására használják.  Élelmezési anyagok csomagolására, gyerekjátékokra nem használható.

87 M ű anyagok számozási és azonosítási rendszere AnyagRövidítésSzámozás Polietilén-tereftalátPET1 Nagysűrűségű polietilén HDPE2 PolivinilkloridPVC3 Kissűrűségű polietilénLDPE4 PolipropilénPP5 PolisztirolPS6 EgyébO7

88 M ű anyagok degradációja  A műanyagok a használat során degradálódnak. A degradáció lehet:  Termikus degradáció: hő hatására történő kémiai változások  Fotodegradáció: fény hatására, különösen a nagy energiájú UV sugárzás hatására kiváltódó degradáció  Kémiai degradáció: savak, bázisok, oldószerek, aktív gázok hatására a polimerek szétszakadnak  Nagy energiájú sugárzás: lánctördelést, molekulatömeg csökkenést okoz  Mechanikus degradáció: fizikai behatásra a polimerek eltörnek, kötésszakadás révén szabadgyökök keletkeznek  Biológiai degradáció: lényegében kémiai degradáció, mikroorganizmusok enzimjei megtámadják és lebontják a műanyagot.  CSAK KEVÉS MŰANYAG BONTHATÓ BIOLÓGIAILAG

89 A hasznosítás folyamatának áttekintése

90 M ű anyag csomagolóanyagok hasznosítása  A hasznosítás célja lehet:  Termék, gyártmány előállítás  Nyersanyag előállítás  Energia visszanyerés  Reciklálás:  Mechanikai műveletek sorozata, ahol az egyes technológiai lépések sorrendje, továbbá a felhasznált berendezések típusa műanyagfajtánként és hulladéktípusonként változhat.  Folyamata: aprítás, mosás, víztelenítés, darabosítás

91 91 Műanyag csomagolóanyagok hasznosítása A hasznosítás folyamatának áttekintése

92 M ű anyag hulladékok kémiai újrahasznosítása  A kémiai módszerek közös jellemzője, hogy az eljárás során a polimerből kis moltömegű komponensek keletkeznek, melyeket a műanyag iparban vagy egyéb területeken használják fel.  Eljárások:  Kokszolás: magas hőmérsékletű finomítóban szakaszos eljárással bontják le, a polimereket, a hulladékot szénhidrogénekké alakítják.  Krakkolás: finomítóban folyamatos eljárásban végzik a lebontást, a hulladékot szénhidrogénekké alakítják, nyersolajat állítanak elő.  Depolimerizáció: nagy molekulatömegű polimer hulladékot kisebb moltömegű komponensekre bontják, a monomereket újra felhasználják.

93  Elektrokinetikus bontás: nagy feszültségű elektromos ív segítségével a műanyagot ipari gázokká bontják le.  Hidrogénezés: műanyag hulladékot hidrogénezik, különböző vegyületeket állítva elő belőlük (szénhidrogének keletkeznek).  Átészterezés: kondenzációs polimerek bontásának leggyakrabban használt technológiája. Különböző anyagokat alkalmaznak az észterezésnél.  Eljárások:  Glikolízis  Hidrolízis  Metanolízis

94  Olvadt fémfürdős lebontás: polimer olvadékot fémfürdőbe fecskendezik, bomlás során keletkezett ipari gázokat felfogják.  Oldás-frakcionálás: vegyes műanyag hulladékot különböző oldószerekkel oldják, polimert visszanyerik oldás után.  Pirolízis: oxigénszegény környezetben termikusan bontják le a hulladékot olajra és gázokra.

95 M ű anyag hulladékok biológiai lebontása  Mikrobiológiai úton (talajban), mikroorganizmusok által történő lebomlás. Hátránya: hosszú időtartam, csak cellulóztartalmú műanyagok esetén alkalmazható. Előnye: a lebontás eredményeként nyert anyagok kitűnő növényi tápanyag-források lehetnek.

96  A hazánkban eddig gyártott hagyományos műanyagok (polietilén, PVC, polipropilén stb.) a talajban és vízben élő lebontó szervezetek számára gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, így azok gyakorlatilag korlátlan ideig szennyezik környezetünket. Ezért jelentősek azok a fejlesztések, melyek eredményeként olyan műanyagok születnek, melyek munkára fogva a talajban és vízben élő mikroorganizmusokat és más élő szervezeteket, biológiailag lebomlanak. A lebontás során mérgező anyagok nem keletkeznek, a felszabaduló anyagok (víz, széndioxid, ásványi elemek, humusz) pedig a természetben újrahasznosulnak.

97

98 M ű anyag hulladékok energiatartalmának hasznosítása  A műanyaghulladék hasznosítás módszerei közül ki kell emelnünk a termikus kezelést, mely 4 nagy csoportra bontható:  Égetés  Pirolízis  Plazma bontás  Nagyhőmérsékletű kemencében való alkalmazás (kazán, nagyolvasztó)

99  Azért kell ezeket kiemelnünk, mert a nem az előírásoknak megfelelő kezelés esetén további környezetszennyezés lehetséges, mivel a termikus kezelésnél keletkező füstgáz alkotói levegőszennyezőket tartalmaz. Megfelelő kezelésnél a szennyező anyagok koncentrációit a megengedett határértékek alatt lehet tartani.

100  Cél: magas hőfokon végbemenő oxidáció, minél tökéletesebben, egyes anyagokra nézve 99,9%-os elbomlási hatásfok elérése.  A sikeres folyamathoz 4 tényező szükséges:  megfelelő hőmérséklet;  elegendő tartózkodási idő biztosítása;  megfelelő oxigénellátás biztosítása;  az égetőterekben megfelelő örvénylés, turbulencia lehetőségének biztosítása.

101  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása  Gumihulladékok hasznosítása  Műanyaghulladékok hasznosítása  Üveghulladékok hasznosítása

102 Az üveghulladékok hasznosításának jelent ő sége  Nincs hasznosíthatósági, visszaforgatási korlát, vagyis az üveg akárhányszor újrahasznosítható;  Ennek ellenére a jelenleg előállított üvegmennyiség kb. 20%-a készül újrahasznosított üvegből;  Az üveg hagyományos alapanyagaiból (homok, szóda, mészkő) történő előállítása 40%-kal több energiát igényel, mint az üveghulladékból történő előállítás.  Minden tonna hasznosított üveghulladékkal kb. 350 kg CO 2 kibocsátás előzhető meg.

103 Az üveghulladékok hasznosításának lépései Az üvegpalackok szelektív gyűjtése Homok,szódahamu, mészkő és üveghulladék darálása és keverése A folyékony üveget végül formákba öntik és hűtik. A keveréket 1500 ºC-ra hevítik, míg alacsony viszkozitású elegyet nem nyernek

104 Az üveghulladékok hasznosításának lépései

105 Az üveghulladékok hasznosításának jelent ő sége  Nem minden típusú üveg hasznosítható. Ilyen a világítótestek üvege, számos típusú konyhai (hőálló) üveg és a legtöbb ablaküveg. Ezek olyan adalékokat tartalmaznak, melyek funkciójuk betöltéséhez szükségesek, viszont a hasznosítási folyamatba nem vihetők be. Így ezek az üvegfajtákat külön kellene hasznosítani, ami nem gazdaságos, ezért lerakóra kerülnek.

106 Az üveghulladékok hasznosításának jelent ő sége  Az „újraüveg-gyártás” lényegesen kevésbé terheli a környezetet, mint a hagyományos nyersanyagokból történő üveggyártás.  A hagyományos üveggyártás esetén minden tonna üveg 200 kg bányászati hulladék keletkezésével jár. Amennyiben a nyersanyagok 50%-át üveghulladékkal helyettesítjük, a bányászati hulladék mennyisége 25%-ára csökkenthető!

107 Az üveghulladékok hasznosításának el ő nyei  Az újrahasznosítás csökkenti a nyersanyagigényt. Ugyan nincs hiány ezekből a nyersanyagokból, a külszíni fejtéses bányászat tájsebet okoz, a felhagyás után a bánya rekultivációja, tájba illesztése gyakran lehetetlen feladat.  A gazdasági előny elsősorban a lecsökkent energiaigényben realizálódik. Az üvegtörmelék lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten olvad meg, mint a „hagyományos” alapanyagok.

108  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok hasznosítása  Gumihulladékok hasznosítása  Műanyaghulladékok hasznosítása  Üveghulladékok hasznosítása  Olajtartalmú hulladékok hasznosítása

109 Olajtartalmú hulladékok hasznosítása  Az olajtartalmú hulladékok a veszélyes hulladékok közé tartoznak potenciális környezetszennyező hatásuk miatt.  Pl. olajos rongy, fáradt olaj, olajos felitató granulátum, olajjal szennyezett föld.  Az olaj szervesanyag-tartalma és fűtőértéke magas, éppen ezért potenciális hasznosítási lehetőségei az energiatartalom kinyerése (égetés, pirolízis) vagy szervesanyag-tartalmának átalakítása (komposztálás, biokezelés).

110 Hasznosítási lehet ő ségek  Termikus hasznosítás hulladékégetőben vagy együttégetés erőműben - cementgyárban: az olajtartalmú hulladékot elégetik és a fejlődő energiát hasznosítsák.  Az égetőműben történő hasznosítás feltétele, hogy az olajtartalmú hulladék önálló égésre képes legyen, azaz a nettó fűtőérték pozitív legyen.  Fűtőértéket növeli: olajtartalom, a szennyezett hulladék fűtőértéke (olajos rongy nagyobb fűtőértékű, mint az olajos föld).  Fűtőértéket csökkenti: víztartalom.

111  Együttégetésnél a folyamat jobban szabályozható, hiszen itt a tüzelés megléte miatt nem szükséges, hogy a hulladék önálló égésre képes legyen.  Pl. cementgyárban történő égetésnél használnak fáradt olajat (akár vizes olajat is), mivel a klinkerégetés hatalmas hőigényének töredéke a hulladékban esetlegesen bentlévő víz elpárologtatásához szükséges hőmennyiség. A cementgyári hasznosítás másik előnye, hogy nincs salak, tehát az olajos felitató, olajos föld éghetetlen komponensei is hasznosulnak, beépülnek a cementbe.

112


Letölteni ppt "Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.  Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!  Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása  Papírhulladékok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések