Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A karneváli ünneplés. - Az ünnep az aranykor megteremtése, kilépés a profán világból, a lét metafizikai kereteinek megtapasztalása. Ezért bőség, pazarlás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A karneváli ünneplés. - Az ünnep az aranykor megteremtése, kilépés a profán világból, a lét metafizikai kereteinek megtapasztalása. Ezért bőség, pazarlás."— Előadás másolata:

1 A karneváli ünneplés

2 - Az ünnep az aranykor megteremtése, kilépés a profán világból, a lét metafizikai kereteinek megtapasztalása. Ezért bőség, pazarlás jellemzi. Példák: • az ősegyházban a vasárnapi böjtölés bűn volt • a vietnámi brú törzsnél a gyógyításkor is lakomáznak (Vargyas Gábor) • Márai Sándor: Az ünnepekről. In: Füves könyv Az ünnep ésszerűtlen, orgiasztikus jellegű - Az ünnep „ésszerűtlen”: nincs evilági vonatkozása. Az ünnep rítusai nem instrumentális jellegűek: a szent rituális cselekvésnek nincs közvetlen hatása a külvilágra (pl. a rituális étkezés elsősorban szent rítus, és csak másodsorban táplálkozás)

3 „Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodj belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása és feladta. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel.... Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázslatos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj fel reá testben és lélekben.” (Márai Sándor)

4  Az ünnep az igazi, autentikus idő. • az időt az ünnepek tagolják a paraszti kultúrában • az időt számon tartani az értelmiség feladata (pap, deákok) • a gazdálkodás fő eseményeit az ünnepi idő tagolja (pl. pásztorfogadás) • az emberélet eseményeit az ünnepi időhöz igazítják  A hétköznapot is beragyogja az ünnep fénye, megszentelődik. A kereszténységben maga a történelmi idő is belépett a szent időbe: „Az Ige testté lett!” „Az ember munkáját a bűnbeesés óta fáradság és veríték kíséri. Nem a munka a büntetésünk tehát, csupán a munka terhe és verítéke. A munka isteni eredete és természete azóta sem módosult, csupán elnehezedett a munkánk, ahogy értelmünk és természetünk elnehezedett. (Pilinszky János) „Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabb rendű munkát végzi, vagyis szőlőműves.” (Hamvas Béla) Az ünnep szemben áll a hétköznapokkal  Az oralitásban van mindennapi és ünnepi kommunikáció: kulturális kétidejűség létezik, de ez a kettő összetartozik. Igazából csak az ünnep rendje létezik, az ad értelmet a hétköznapoknak. A legprofánabb cselekvés is szertartásos, ünnepi, számot tart a maradandóságra. (vö. Platón: Törvények, 653.)

5 A karneváli ünneplés • jelen központúság: öröm, fogyasztás (étel, ital, szexualitás, tánc, zene) → a profán ünnep anomália? • visszatérés a kezdet előtti őskáoszhoz: zűrzavar, elveszett formák (pl. szavak inváziója, maszk, metamorfózis, társadalmi szerepváltások, nemi státus bizonytalansága stb.) • eszmei értékhiány (illetve az én, a jelen apoteózisa) • a Szent érvénytelenítése (kiforgatott liturgia, obszcenitás, a démoni erők elszabadulása stb.) • egyetemes jelleg: a határok eltűnése (tér, idő, szereplők stb.) A karneváli világkép fő elemei:

6 Id. Pieter Bruegel: A karnevál és a böjt párviadala

7

8

9

10 „ A boldogságval ma ësszevigyültünk teljesën.”

11 A mai kor karneváli világképe: az állandó ünnep „Ha a gótikus korszak volt a feudális korszak szimbolikus építménye, az ipari korszaké meg a gyár, akkora mai idők megkülönböztető struktúrája [...] a szórakozópark, s talán még inkább a fogyasztás karneválja: a bevásárlóközpont.” (Hankiss Elemér, )  Az értékrend középpontjában az én áll: az ünneplés az egyén ünnepe. A bevásárlóközpont a Sátán ünnepe • a profán világ ellenlábasa: a mennyei Jeruzsálem • bőség, tisztaság, béke, otthonosság, örök tavasz → a megállt idő • a legyőzött halál: az örök visszatérés forgataga • az örök farsang víziója, a fogyasztás egyetemessé válása • a titok, a varázslat vonzó, barátságos, nem fenyegető (pl. maszk) • Miben áll a démoni jellege? 1. a szenvedés, a halál, a bűn letagadása → megváltás (Isten) nem szükséges 2. a személyiség megsemmisítése, szétszórása

12 Összefoglalás helyett „»A betű öl, a lélek pedig éltet.« (2Kor 3,6) A betű által halnak meg azok, akik csak a szavakat akarják megismerni, hogy így bölcsebbnek tűnjenek fel másoknál. […] A betű megöli azokat a szerzeteseket, akik a Szentírás szellemét nem akarják követni, akik csak arra törekszenek, hogy minél több szót ismerjenek, és azokat mások számára értelmezzék.” (Szent Ferenc: Intelmek)

13 Hivatkozott könyvészet DIÓSI Dávid 2012 Egyház és posztmodern. Korunk vallásossága és esztétizáló hajlama. Budapest−Kolozsvár, Szent István Társulat−Verbum ELIADE, Mircea 1997 Képek és jelképek. Budapest, (Eredeti: Images et symboles. Essais sur le symbolisme magico ‑ religieux. Paris, Gallimard, 1952.) FLUSSER, Vilém 2004 Ünnepelni. In: Uő: A technikai képek mindensége felé. Budapest HANKISS Elemér 2006 Félelmek és szimbólumok. Egy civilizációelmélet vázlata. Budapest, Osiris Kiadó KERÉNYI Károly 1984 Az ünnep lényege. In: Halhatatlanság és Apollón ‑ vallás. Budapest, 333– 369. KESZEG Vilmos 2004 Az ünneplő Torda. Az ünneplés alkalmai és terei egy kisvárosban. In: Pócs Éva (szerk.): Rítus és ünnep az ezredfordulón. Budapest. L’Harmattan Kiadó, 21−42. KESZEG Vilmos−POZSONY Ferenc−TÖTSZEGI Tekla (szerk.) 2009 A fiatalok vasárnapja Európában. Kolozsvár, BBTE − Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék−Kriza János Néprajzi Társaság

14 KUNT Ernő 2003 Emlékezet és felejtés, avagy a halál három kalapja. In: Uő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest, L’Harmattan−MTA Néprajzi Kutatóintézet, 163−177. MARÓT Károly 1940 Rítus és ünnep. Ethnographia LI. 143–187. MOHAY Tamás 2008 Töredékek az ünnepről. In: Uő: Töredékek az ünnepről. Budapest, Nap Kiadó, 5−18. NYÍRI Tamás 1975 Homo Festivus. In: Szennay András (szerk.): Régi és új a liturgia világából. Budapest, Szent István Társulat, 138–152. PÓCS Éva (szerk.) 2004 Rítus és ünnep az ezredfordulón. Budapest, L’Harmattan TOMKA Miklós 2001 Hagyományos (vallási) értékek a modern társadalomban. Educatio −433. VEREBÉLYI Kincső 2010 Hogyan értelmezhetők a rítusok? In: Barna Gábor−Gyöngyössy Orsolya (szerk.): Rítus és ünnep. Rite and Feast. Szeged, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 25.), 15−29.


Letölteni ppt "A karneváli ünneplés. - Az ünnep az aranykor megteremtése, kilépés a profán világból, a lét metafizikai kereteinek megtapasztalása. Ezért bőség, pazarlás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések