Térképészeti alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Térképészeti alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Térképészeti alapismeretek
Térképtan Térképészeti alapismeretek

2 Kartográfia A térképészet vagy kartográfia (a görög chartis = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás) a térképek és más kartográfiai ábrázolási formák (pl. földgömb, panorámakép, fototérkép stb.) készítésének és használatának tudománya, technikája és művészete.

3 Mi kell a térképhez?? 1 3 2

4 Térképtörténet A térképezés a legrégebbi történeti múltba tekint vissza. A történeti kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. Az ősember lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta, Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja

5 Az ókori térképészet legfontosabb képviselője Ptolemaiosz
Térképtörténet A legrégibb, papiruszra készített ismert térkép I. Széthi egyiptomi fáraó idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain a Vádi Hammamát aranybányája Az ókori térképészet legfontosabb képviselője Ptolemaiosz A rómaiak tovább haladtak görög elődeik nyomdokain, Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. A XVI. században működő Mercator a modern térképészet legnagyobb alakja ben megalkotta világtérképét, Ő készítette, de fia adta ki az első, egységes térképgyűjteményt "Atlasz" néven (1595-ben

6 Térkép A térkép hagyományos definíció szerint a Föld vagy más égitest felszínének, síkba vetített, méretarányosan kisebbített, sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.

7 Méretarány-aránymérték
"A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. Pl- M 1: Az aránymérték a térkép arányának megfelelően szerkesztett hosszmérték. Segítségével mérhetünk a térképen.

8 Térképek csoportosítása

9 Méretarány szerint - nagy méretarányú. (nagyon részletes) Például 1 : középes méretarányú. (kevésbé részletes) Például 1 : kis méretarányú. (kis részletességű) Például 1 :

10 Tartalom szerint A földrajzi térképek kis méretarányban készülnek és nagyobb területeket (országrészek, országok, földrészek vagy az egész Földet) mutatnak be: mindenekelőtt áttekintést adnak az adott terület vízrajzáról és domborzatáról. Ezt ki lehet egészíteni a fontosabb közlekedési vonalakkal (utakkal, vasútakkal), jelentősebb településekkel (fővárosok, megyeszékhelyek, városok), illetve a megye- és országhatárokkal is.

11 Közigazgatási térképek
a közigazgatási térképek nem mutatják a domborzatot: ezek a közepes vagy kis méretarányú térképek elsősorban az adott terület (megye, ország) közigazgatási határait (település-, megye-, országhatárt) ábrázolja

12 Tematikus térképek Valamely természeti,társadalmi, gazdasági folyamatot bemutató térképek. Pl. Magyarország népesedési folyamatai Magyarország munkanélküliségi arányai megyénként Mo. útvonalhálózatának fejlődése

13 Turista/autó/várostérkép

14 Meghatározott szempont alapján
Atlasz Az atlaszokban a földrajzi és közigazgatási térképek mellett tematikus térképeket (szaktérképeket) is találhatsz. Meghatározott szempont alapján összeállított térképgyűjtemény.

15 Ábrázolás módja szerint
Bolygónk felszíne eléggé egyenetlen: kisebb-nagyobb, különböző magasságú és formájú területek követik egymást. Ezek a felszíni formák, amelyeket összefoglalva domborzatnak nevezünk. Attól függően, mennyire magas egy adott terület, négy alapvető felszíni formát különböztetünk: alföld, dombság, középhegység és magashegység. A magasságot a tengerszinttől indulva határozzuk meg. Magyarországon a Balti-tengerhez viszonyítva, pontosabban a Kronstadt városban meghatározott "0" értékű alaptengerszintmagasság alapján mérjük.

16

17 Magassági színezéses ábrázolás

18 Szintvonalas ábrázolás
A szintvonal azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő szabálytalan barna vonal. 5-10méterenként megrajzolva. 50-100méterenként kivastagítva.

19 Szintvonalas ábrázolás
A turistatérképeken a szintvonalrajznak részletesnek kell lennie, hogy a terepet valósághűen ábrázolja és így több segítséget nyújtson a tájékozódásban. Amennyire lehetséges, a szintvonalra helyezett számmal megadjuk annak a szintvonalnak a tengerszint feletti magasságát.

20 Domborzatárnyékolásos módszer
Az árnyékolás révén jobban érzékelheted, hogyan emelkedik ki egy felszíni forma, milyen vonulatok alkotnak egy hegységet. Olyan hatást kelt, mintha nagy magasságról figyelnénk meg a Föld felszínét. Érdekes összehasonlítani egy űrfelvételt és egy árnyékolt térképet ugyanarról a területről: meglepő azonosságot találhatsz a kettő között

21 Térképjelek A tárgyak, jelenségek egyezményes jelekkel történő ábrázolása. Minden térképhez tartozik egy jelmagyarázat. Ez valójában a térkép szótára.

22 Keresd ki a kút, könyvtár, kórház, vasérc, bauxit térképjelét.
Otthoni feladat Keresd ki a kút, könyvtár, kórház, vasérc, bauxit térképjelét.

23 A Föld felülnézeti, arányosan kisebbített,
Földgömb A Föld felülnézeti, arányosan kisebbített, térben ábrázolt mása.

24 Tájékozódás a térképen

25 Egyenlítő és a Greenwich meridián.
Földrajzi fokhálózat Egyenlítő és a Greenwich meridián. Két alapköre az Egyenlítő és a Greenwich meridián. Az Egyenlítő Északi- és Déli-félgömbre, a Greenwich meridián Keleti- és Nyugati-félgömbre osztja a Földet. A szélességi körök számozása az Egyenlítőtől (0°) É-ra az Északi szélesség 90°-áig (Északi sark) és D-re a Déli szélesség 90°-áig (Déli sark). A hosszúsági körök számozása a Greenwich meridiántól indul (0°, illetve 180°), ettől Keletre a Keleti hosszúság és Nyugatra a Nyugati hosszúság 180°-áig terjed. A földrajzi fokhálózat segítségével a földfelszín bármely pontjának helye megadható az Egyenlítő és a Greenwich meridiántól, fokokban kifejezve. A szélességi és a hosszúsági körök együtt alkotják a földrajzi fokhálózatot. A fokhálózat segítségével tudunk tájékozódni a földgömbön és a térképen. A földrajzi helymeghatározásnál a földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság adatára van szükségünk A szélességi és a hosszúsági körök együtt alkotják a földrajzi fokhálózatot

26 Szélességi körök jellemzése
A szélességi körök - nem egyenlő hosszúak - leghosszabb az Egyenlítő (kb. 40 ezer km) - legrövidebbek:az északi szélesség 90. fok déli szélesség 90. fok - ezek 1-1 pont mindössze - távolságuk azonos (kb. 111 km), párhuzamosak - a 0. szélességi kör: Egyenlítő: 1 db - északi és déli szélességek vannak: db - az Egyenlítő két részre osztja a földgömböt: - északi félteke (itt van hazánk is) - déli félteke - nevezetes szélességi körök: Egyenlító, Baktérító, Ráktérító ( É.és D-i sz. 23.3’) Északi és Déli Sarkkör ( É-i és D-i sz. 66.6’)

27

28 Otthoni feladat Milyen irányban húzódnak a szélességi körök?
Melyik szélességi kör a leghosszabb és melyek a legrövidebbek? Mutasd meg a nevezetes szélességi köröket a földgömbön és a világtérképen! Mely kontinenseken halad át az Egyenlítõ?

29 Hosszúsági körök jellemzése
A hosszúsági vonalak (meridiánok) É-D irányban futó körök, amelyek a sarkokon találkoznak; a hosszúságot a 0°-ként meghatározott Greenwich meridiántól számított távolsággal mérik, amely 180°-ig terjedhet K és Ny felé. A hosszúsági körök (meridiánok, délkörök) - egyenlő hosszúak (kb. 40 ezer km mindegyik) Egymással nem párhuzamosak - a sarkokon találkoznak - kezdő meridián (0. fok) Grennwich-en megy át (London): 1 db - keleti és nyugati hosszúsági (fél)körök vannak: összesen: 360 db (délkör!) - a 0. és a 180. hosszúsági (fél)körök 2 részre osztják a földgömböt: - nyugati félgömb - keleti félgömb (itt van hazánk is)

30 Neves szélességi/hosszúsági körök
Fontos szélességi körök: Északi sarkkör (Ész. 66° 30') Ráktérítő (Ész. 23° 30') Egyenlítő (0°) Baktérítő (Dsz. 23° 30') Déli sarkkör (Dsz. 66° 30')

31 Helymeghatározás a térképen
Határozzuk meg Budapest földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével. Határozd meg Innsbruck, Zürich, Dijon földrajzi helyzetét.

32 Otthoni feladat Milyen irányban húzódnak a hosszúsági körök?
Mit jelent a földrajzi hosszúság? Mely kontinenseken halad át a kezdõ hosszúsági kör? Hány adatra van szükség egy hely földrajzi helyzetének meghatározásához? Melyik félgömbön fekszik Ausztrália, a Fekete-tenger, Dél-Amerika? Helymeghatározás: Los Angeles, Veszprém, Madrid, Rio de Janeiro, Canberra